Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
1988. november 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) Központi Bizottság alapvetően a XIII. kongresszus és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések előkészítésénél feltárja és ösz- szehangolja a különböző érdekeket, felhasználja a tudomány eredményeit, és mérlegeli állásfoglalásainak várható társadalmi és politikai hatását. A testület elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot és felelősséget biztosít a kormányzati munkához, és támogatja tevékenységét. Az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveit tartalmazó javaslat megtárgyalása következett. Az írásos anyag leszögezi: a Politikai Bizottság 1987-ben, majd az MSZMP országos értekezletén, az idén májusban állást foglalt arról, hogy törvényt kell alkotni az országos és helyi népszavazásról. Ennek a jogszabálynak a létrehozásával erősödnek politikai intézményrendszerünk demokratikus vonásai, újabb garanciális elemekkel egészülnek ki a képviseleti és a közvetlen demokrácia formái. A népszavazás keretül szolgálhat az eltérő érdekek kifejeződéséhez és ütköztetéséhez; meghatározó jelentőségű ügyekben közvetlenül az állampolgárok kezébe kerülhet a véleményalkotás, illetve a döntés lehetősége. A népszavazás formái lehetnek: a) Az országgyűlési és a tanácstestületek által hozott döntések megerősítésére vagy elvetésére irányuló népszavazás (referendum). A szavazás eredményétől függően, a törvény, vagy tanácsrendelet érvényessé és kihirdet- hetővé válik, illetve olyannak kell tekinteni, mintha meg sem alkották volna. E formára elsősorban a kiemelkedő jelentőségű törvények vagy fontosabb tanácsrendeletek esetében kerülhet sor. b) Az Országgyűlés és a tanácstestületek tervezett döntéseinek tartalmát meghatározó, illetve azokat helyettesítő népszavazás (ple- biszcitum). Ha a plebiszci- tum jogszabály meghozatalára irányul, eredménye köti az Országgyűlést és a tanácsokat. c) A döntést előkészítő, csupán véleményt nyilvánító népszavazás (konzultatív plebiszcitum) jogilag mem köti a népképviseleteket, elhatározásuk a szavazástól eltérhet. Ebben az esetben a népszavazás — lényegét tekintve — intézményesített társadalmi vita. Milyen kérdésekben legyen népszavazás? Az előkészítő konzultációkon egyöntetű támogatást kapott, hogy a b) ponttal jelzett népszavazás legyen a fő forma. Konzultatív népszavazást pedig főként helyi szinteken rendezzenek. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy a népszavazásról szóló törvény fő formaként — országos és helyi szinten egyaránt — az ügydöntő jellegű népszavazásról (plebisz- citumról) rendelkezzék. Megyei (fővárosi) és helyi népszavazást a tanács hatáskörébe tartozó, a megye (főváros) vagy a település egészének vagy valamely részének a lakosságát közvetlenül érintő ügyben tegye lehetővé a törvény. A Politikai Bizottság a következők mérlegelését javasolja: — A törvényjavaslat ne sorolja fel sem a népszavazás kötelező eseteit, sem az abból kizárt tárgyköröket. — A törvényjavaslat sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben kötelező népszavazást tartani (például alkotmány, illetve az alkotmány főbb elvi tételeinek elfogadása; helyi szinten a közös községi tanácsból való kiválás), és azokat is, amelyekben a szavazás elrendelése kizárt (például költségvetési, illetve adókérdések) . Határozathozatal következett: a Központi Bizottság az országos és helyi népszavazásról szóló törvény- tervezet elveire vonatkozó írásos előterjesztést, illetve Fejti György szóbeli kiegészítőjét egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Grósz Károly a 13 hozzászólás valamennyi lényegi észrevételére reagált zárszavában. Elöljáróban egyetértett azokkal a konkrét javaslatokkal, amelyek arra irányultak, hogy két kongresszus között csak a KB hozhasson döntést az egész párttagságra, s ugyancsak e testület hatásköre legyen az országos pártvita témájának meghatározása. Támogatta azt az indítványt is, hogy a PB rendszeresen, de legalább félévente köteles legyen tájékoztatni munkájáról a Központi Bizottságot. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság — egyhangúlag — elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munkamódszerére, a KlB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói beszédét, és a vitában elhangzottakra adott választ. A megvitatott dokumentum szövegét a Pártélet közli. A testület döntött arról is — 15 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett —, hogy a következő központi bizottsági ülésen-, a társadalmat és a párttagságot foglalkoztató legfontosabb négy-öt belpolitikai kérdésről — előterjesztés alapján — kialakítják a testület álláspontját. Ugyancsak szavazással foglaltak állást a KB-tagok amellett, hogy a testület üléséről kialakult jelenlegi tájékoztatási rendszer maradjon fenn. A Központi Bizottság ezt követően — Lukács János előterjesztése alapján — jóváhagyta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására tett javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervéről. A testület végezetül állami tisztségek betöltésére fogadott el ajánlásokat. Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Szűrös Mátyás és Major László, a KB; szóvivője találkozott az újságírókkal, tájékoztatót adva a testület tanácskozásáról. Szűrös Mátyás, a nemzetközi kérdések előadója leszögezte: indokolt a szocialista országok helyzetével való részletesebb foglalkozás, mert ezekben az államokban a magyarországihoz hasonló folyamatok zajlanak, a szocializmus megújítása, útkeresés van napirenden. Nem közömbös számunkra, hogyan alakul a környező országok élete, s az ottani események hogyan hatnak a magyar külpolitikára, nemzetközi kapcsolatainkra. A KB titkára kifejtette: a testület nem kerülhette meg a bukaresti magyar nagy- követség egyik magas rangú diplomatájával szemben elkövetett provokációt sem. A Központi Bizottság határozottan elítéld ezt a megalapozatlan történetekre és vádakra épített provokációt. Az ülésen támogatásukról biztosították a kormányt, amely valószínűleg rövidesen határozott, egyértelmű választ ad a román lépésre. A miniszterelnök'i poszt betöltésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Major László leszögezte: a szövetségi politika értelmében a párt ajánlásokat tesz a Hazafias Népfront elnökségének, s csak ezután lehetséges a jelölt személyének nyilvánosságra hozatala. A tizenkettedik város? Lakossági fórum Sajószentpéteren Ez év nyarán indult útnak Sajószentpéter várossá nyilvánítási kérelme. Az Építésügyi és Városfejlesz- tésd Minisztérium rangsorolja a hozzájuk befutó kérelmeket, majd a Miniszter- tanács vitája után az Elnöki Tanács dönt, melyik település kapja meg a jövő évtől a város címet. Leszünk-e város? — kérdezi annak a fórumnak a címe, amelyet a sajószent- péteri KlSZ-bizottság szervezett november 23-án, 16 órára a helyi úttörőháglba. Szabó Dezső nagyközségi KlSZ-titkártól és Móré István úttörSház-vezetőtől érdeklődtünk, milyen kérdésekre kaphat választ a lakosság. Mint elmondták, meghívták a nagyközség vezetőit, akik remélhetőleg minden, a településsel kapcsolatos kérdésre válaszolni fognak. Minden bizonnyal szó lesz majd a környezetvédelemről, hiszen Sajószentpéter- az ország egyik legszennyezettebb levegőjű települése. A miskolci 13 százalékkal szemben itt 59 százalék az általános iskolás korú gyerekek köréiben a légúti megbetegedés. Tudni szeretnék, hogy a környező üzemek kinek fizetik a bírságot, s ezt a pénzt lehet-e Sajószentpéter környezetvédelmére fordítani. E témával összefüggésben valószínűleg terítékre kerül a nagyközséget átszelő 26-os út. Kell-e, lehet-e négysávossá bővíteni ezt a helységen belül? Vagy épüljön elterelő szakasz? Szinte biztos, hogy szóba kerül a közművelődés helyzete, hiszen a 15 ezer lakosú településnek nincs önálló művelődési háza. Nincs kellő színvonalú ruházati bolt, nincs áruház. A fórum szervezői tisztában vannak azzal, hogy e gondok nem oldódhatnak meg egy városi cím elnyerésével. A címmel ugyanis nagyobb pénz nem jár, csak a fejkvóta lenne magasabb, s e hiányosságok elsősorban pénzzel szüntethetők meg. Természetesen tudják, hogy a pénz nem minden, összefogás is kell, szükséges a problémák nyílt és őszinte feltárása, a lakosság teljes körű tájékoztatása, párbeszéd a lakosság és a vezetők között. A szervezők reménye szerint ezt a célt szolgálja majd a szerdai fórum. Megyei értekezlet a kétszintűségről (Folytatás az 1. oldalról) ugyanakkor egy részük fenntartásokkal fogadja a városokkal való társulást, mert azt önállósága korlátozásának tartja. A községek jelentős része nem ért egyet a kisajátítási és az általános igazgatási társulások létrehozásával, feleslegesnek, túl drágának tartja a kisajátítási társulások két-’három városkörnyékre kiterjedő munkáját. Hasonlóan nem kíván részt venni a községek jelentős része az általános igazgatási társulásokban sem. Az egészségügyi ágazatban sem könnyű feladat a hatáskörök átrendezése. A feladatok elosztását a következők szerint tervezik. A munkáltatói jogok vonatkozásában a kórház-rendelőintézet vezetése nyilatkozik a pályázó szakmai alkalmasságáról. A rendelőintézet gondoskodik az egészségügyi alapellátásban szükségessé váló helyettesítésekről, másik (körzetből való átirányítás, vagy kórházból való kirendelés útján. A szociális otthonok irányítása nem változik. A mozgás- korlátozottak számára biztosított üzemanyagköltség-hozzájárulással kapcsolatos tanácsi feladatok községi szintre kerülnék. Az alkoholügyek intézése a községi tanácsok szakigazgatási szerveinek hatásköre lesz, és választhatnak, hogy önállóan, vagy az általános igazgatási társulás keretében kívánják e feladatot ellátni. Sokszínű javaslatok hangzottak el a községi szintre kerülő kisajátítási ügyek 'intézésével kapcsolatban is. A megyei tanács vb igazgatási osztálya a kisajátítási társulások létrehozását javasolja. Ladányi József ismét hangsúlyozta, hogy a köz- igazgatás korszerűsítése mindenekelőtt a lakosság érdekeit szolgálja. Majd így folytatta: — A kétszintű igazgatás szempontjából a tárgyi, technikai feltételek helyzete nem a legkedvezőbb megyénkben. Ezért indokolt a hírközlés és a tanácsigazgatási informatikai rendszer alapjainak helyű tanácsi szinten történő fokozatos kiépítése. A kétszintű igazgatás bevezetésével a megyei tanácsi apparátus létszáma nem növekszik, ezért a feladatok összevonásával, belső létszám-átcsoportosítással, a megyei szakigazgatási struktúra racionalizálásával kell megteremteni az áttérés előfeltételeit. A megyei irányításiban erősödik a felügyeleti, ellenőrző munka. Tovább mérséklődik a megyei tanács elosztó funkciója. A pénzügyi lehetőségek meghatározásában, tervezésében és a finanszírozás gyakorlatában növekszik a normativi- tás. Ezt a helyi tanácsok egyértelműen igénylik is. Mindezt azzal is szeretnénk alátámasztani, hogy a most folyó költségvetési egyeztető tárgyalásokon nem születnek döntések, lényegében az igények felmérése, az elképzelések, lehetőségek egyeztetése folyik. A kétszintű helyi-területi tanácsigazgatás bevezetése nem csökkenti a városok ellátási felelősségét. A város és környezete egymást feltételező, egymás tevékenységét kiegészítő, együttélő társadalmi, gazdasági, műszaki együttes. Az Elnöki Tanács a helyi kezdeményezéseket elfogadva 1989. január 1-i végrehajtási időponttal elrendelte kilenc községben községi tanács szervezését. A vonatkozó jogi szabályozás szerint a megyei tanács végrehajtó bizottsága hívja ösz- sze az új tanácsok alakuló üléseit. A megyei tanács végrehajtó bizottságának azt javasoljuk, hogy az alakuló üléseket a következő időpontokban hívja össze: 1989. január 3-án Járdánhá- zára és Tardonára, január 4-én Golopra és Monokra, január 5-én Nagybarcára és Bánhorvátira, január 6-án Taktakenézre, Prügyre és Pácinra. Meggyőződésem — fejezte be előadását dr. Ladányi József —, hogy a megyei irányító munka fejlesztésével, a kétszintű tanácsigazgatás bevezetésével jó irányú folyamatot indítottunk el, és ez elősegíti kitűzött célunk megvalósulását, a községi tanácsi önállóság, öntevékenység kibontakozását. Az előadás után többen tették fel kérdést, fogalmazták meg véleményüket az elhangzottakkal , kapcsolatban. A kérdésekre Ladányi József adott választ, az értekezlet dr. Majoros László megyei tanácselnök-helyettes zárszavával ért véget. (sz—i) Munkavédelmi vetélkedő a közterület-fenntartóknál Tegnap későn este fejeződött be a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalatnál a munkavédelmi negyedév alkalmából rendezett vetélkedő. Hegedűs Ottóné, munkavédelmi vezető elmondotta, hogy a vállalat minden területét képviselő tizenhárom, egyenként háromfős csapat igen színvonalas versenyt vívott a helyezésekért. A verseny során — amelyet Krizsán József, a munkavédelmi felügyelőség munkatársa vezetett — számot kellett adni egészség- védelmi, közlekedési és munkavédelmi ismeretekből. Az első hat helyen végzett csapat pénzjutalomban, s minden induló csapat tárgyjutalomban részesült. A verseny három legjobbja: 1. Számviteli osztály (2400 forint jutalom), 2. Műszaki osztály (1800 forint jutalom), 3. Javítóműhely (1500 forint jutalom). Ugyancsak tegnap munkavédelmi kiállítás és bemutató nyílt a vállalatnál, ahol egyebek között megismerhetik a dolgozók a munkavédelmi felszerelések és eszközök helyes használatát. Hegedűs Ottóné elmondta, hogy amennyiben ágazati szakszervezetük munka-6 védelmi vetélkedőt hirdet, a vállalatot a most első három helyen végzett csapat képviseli majd. Á Digép legújabb kábelgépe a nyolcmenetes huzalgyártó gépsor, szakmai nevén a DHLCA 8x0.4 B-63-as. A gépsort bemutatták már az NSZK-ban, a düsseldorfi szakkiállításon is, ahol igen komoly érdeklődést váltott ki a szakemberek körében, A gépgyáriak abban bíznak, hogy a prototípus sikeres próbái után hamar megrendelést is kapnak a nyolcmenetes kábelgépre. Képünkön: a vállalat kábel- gép-gyáregységében szerelik az új gépet. (F. L.-Ny. I.)
