Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! L XLIV. évfolyam, 261. szám 1988. november 1. Kedd Ára: 1,80 Ft H IMII IlimIII ■ WUilll |I| ■■!—11 .... A z MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja |__Ps^’aies'5B»B®BBBHE«*!wiaawBffl*3a*y'5^^ TTitfUimiiyirigwriiii—ii itw hm*.» m mi 8 gMWHnBmBKaBMBMMMMB»fflagHE?5gBJBgRaraBB^^ I' II Ilii Imin HWIillll 1 I HHII IWHllii Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már korábban hirt adtunk, no­vember elsejére összehívták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a tes­tület jelentést vitat meg a belpolitikai hely­zetről és a párt feladatairól, illetve megtár­gyalja a népgazdaság 1988. évi várható fej­lődéséről, az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelen­tést. A Központi Bizottság ülését követően - illetve már a napirendek vitája után — a köz­vélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kiala­kított állásfoglalásokról. (MTI) Történelemtanítás - kérdőjelekkel akkor Nyékládházán, vagy ötvenéves a Videoton Grúsz Károly a jubileumi ünnepségen Televíziógyártásának megújításával ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú szinestévé-család gyártására 1,8 milliárd forin­tos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a fél év­százados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnö­ke is. A nyíltság, a megújulás szele nem hagyja érintetle­nül a történelemtudományt, ezen belül a közelmúlt tör­ténelmét sem. Ennek lépten- nyooman tapasztalt eredmé­nye, hogy korábban megin- gadihatatlannak hitt eszmék­ről, tényekről derül ki más­ság, az eddigieknél differen­ciáltabb, ellentmondásosabb kép. Következésképp a fel­Miskolcon, hétfőn délután nyitotta meg Kovács József, a Miskolc Városi Pártbizott­ság titkára azt a vándorki­állítást, melyet az 1918-as polgári demokratikus forra­dalom és a KMiP megalaku­lásának 70. évfordulója al­kalmából rendeztek meg. A pártbizottság székházá­nak előcsarnokában már nem először rendeznek kép­zőművészeti kiállítást (em­lékezetes siker volt itt Fe- ledy Gyula tárlata), és a ter­vek szerint nem is utoljára. A Munkásmozgalmi Múze­um összeállításában készült tablókat egy hónapon át, no­vember 30-ig lehet megte­kinteni, naponta 9—16 óráig. (Szombaton és vasárnap zár­va.) A tárlatot ezután több városi és megyei üzemben, iskolában lehet majd meg­nézni. tételrendszer megannyi elég­telenségével küszködő kü­lönböző iskolatípusokban ta­lán a történelemtanárok helyzete minden más szak­tárgyat tanító kollégájuknál nehezebb. Ha egyes tényeken maguk a történészek is vitatkoznak, vagy egyes témák dokumen­tumaihoz e szakma profesz- szorai sem juthatnak hozzá, A kiállítás napjainkban aktuális gondolatokat ébreszt a szemlélőben. Erre utalt megnyitó beszédében Kovács József is. Az 1848/49-es sza­badságharc után először 1918-ban próbálta a magyar progresszió megkísérelni egy európai formátumú modern állam megteremtését. A ki­állított képekről sugárzik az a hit, és erő, ami a ma progresszív erőinek is re­ményt adhat arra, hogy van esélyünk kilábalni abból a kátyúból, melyben az or­szág gazdasága megrekedt. Társadalmi gondjainkat is megoldhatjuk, ha a múltat elemezve arra figyelünk, ami átmentendő érték. A kiállítás megnyitóján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatá­nak rézfúvós együttese mű­ködött közre. Rakacán mi módon, milyen erkölcsi tartással állhat ki a tanár a katedrára, hogyan taníthat valójában be sem bizonyított igazságokat? Egyáltalán, a pedagógusnak joga van-e megosztani saját történelmi kételyeit a rá­bízott ifjúsággal? — ilyen és ehhez hasonló kérdések is megfogalmazódtak azon, a történelemtanárok által, azt hiszem régóta hiányolt, teg­nap délutáni miskolci esz­mecserén, „továbbképzésen”, a Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházában, ahol a megye történelem szakos ta­nárainak jelentős hányada találkozott dr. Balogh Sán­dorral, a történelemtudomá­nyok doktorával, az MSZMP Párttörténeti Intézet főigaz­gatójával, a magyar történe­lem utóbbi négy évtizedé­nek tekintélyes kutatójával. Bevezetőként tanulságos előadást hallgathattak a résztvevők, mely előadás bő­velkedett kevésbé ismert, vagy legalábbis kevésbé el­terjedt, csak a szűk szakma által ismert ténydokumentu- mokkal. Hogy például, egyet említsek: a magyar demok­ratikus átalakulás mérföld­köve nem 1945, hanem 1944. december 21—22-e, a debre­ceni Ideiglenes Nemzetgyű­lés, s az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának ideje. S az indok kézenfek­vő: minden történelmi átala­kulás alfája és ómegája a hatalom kérdése. Márpedig nálunk a hatalom minőségi kérdése, a demokrácia sor­sa 1944 decemberében, Deb­recenben dőlt el. Balogh professzor előadá­sában hallhattunk a negyve­nes évek egymást követő vá­lasztásainak (1945, 1947,1949) egyre szűkülő parlamenti de­mokratizmusáról, s egy ter­mészetellenes folyamatról, a (Folytatás a 2. oldalon) A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfe­hérvárra, ahol a Videoton központjában a vállalat ve­zetői — Kázsmér János ve­zérigazgató és Horváth Gás­pár, a vállalati pártbizottság titkára —, valamint Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Ferenc ipa­ri minisztériumi államtitkár és Sziklai Antal, a Fejér Me­gyei Tanács elnöke fogadta. Grósz Károly tájékoztatást hallgatott meg az évi 20 mil­liárd forint termelési értéket előállító, 20 000 dolgozót fog­lalkoztató Videoton eredmé­nyeiről, munkájáról, gond­jairól, s azokról a már meg­valósított, illetve tervezett műszaki, gazdasági, szerve­zeti intézkedésekről, változta­tásokról, amelyeknek célja a nagyvállalat világpiaci ver­senyképességének a megőr­zése, illetve javítása. A tájékoztatót követően a főtitkár-miniszterelnök meg­jegyezte : vegyes vállalatok alapítása Magyarországon még mindig bonyolult és hosszadalmas. A számos bü­rokratikus procedúra gyak­ran kedvét szegi a külföldi A IX. borsodi energiagaz­dálkodási, anyagtakarékossági és környezetvédelmi hetek egyik rendezvényeként vitadél­utánt rendezett Miskolc és az agglomeráció hulladékának összegyűjtéséről, elhelyezésé­ről és hasznosításáról az MTESZ Megyei Környezetvédelmi Bi­vállalkozóknak. Ezen az álla­poton — mondottja — vál­toztatni kell, mert az adott eljárási rend már az együtt-i működés, a gazdasági fejlő­dés kerékkötője. Szükség van az ügyek intézésének kor­szerűsítésére, egyszerűbbé tételére. Ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra is, hogy piacaink és jó hírnevünk megőrzése érdekében nagyon fontos, hogy termékeink mi­nősége javuljon, kifogásta­lan legyen. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton ve­zetőinek kalauzolásával gyár- látogatásra indult. Elsőként azt az üzemrészt kereste fel, amelyben az első holland gyártmányú CD lemezgyártó gépsor hamarosan megkezdi a sorozatgyártást. Az első székesfehérvári lézerlemezek még az idén az üzletekbe ke­rülnek. A CD-lemezek gyár­tására — külföldi tőkével — létrehozott Glória Kft. évi hatmillió lemezt készít majd. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestele- vízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Video­ton Thomson feliratot viselő zottsága, Energiagazdálkodási és Energiatakarékossági Bizott­sága, a városi tanács, az ÉTÉ Miskolci Csoportja és a Mis­kolci Közterület-fenntartó Vál­lalat. Vitaindító előadást Bán István, az Északterv felelős tervezője tartott. Már az ele­jén kiderült: olyan további ha­nemzeti színű szalagot Grósz Károly vágta el, majd meg­nyomta az automata beren­dezés indító gombját. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklő­déssel figyelte a televízió­gyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban meg­nyílt korszerű oktaási és mű­velődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rende­zett jubileumi ünnepségnek is. Marton Zoltán vezérigaz­gató-helyettes köszöntő sza­vai után Demeter Béla nyu­galmazott vezérigazgató-he­lyettes szólt az 1938-ban ala­kított Vadásztöltény- Gyu­tacs- és Fémárugyár Rt-ből alakult Videoton öt évtize­des fejlődéséről, történelmé­nek néhány jelentős állomá­sáról, majd Kázsmér János vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit és a meg-t újulás terveit. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Ká­roly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elörege­dést, hanem fiastalodást ered­ményezett a Videotonnál. E vállalat, mondotta, a mai nehéz és bonyolult gazdasági helyzetben is a magyar nép­gazdaság egyik büszkesége. (Folytatás a 2. oldalon) Miskolc? lasztást nem tűrő döntések meghozatala szükséges, ame­lyek évtizedekre kihatnak a hulladékelhelyezésre, hogy csak a legfontosabbat említ­sük. Szelektív gyűjtés? Bár a kislakásoknál kelet­kező hulladék összegyűjtése az utóbbi időben színvona­lában, kulturáltságában so­kat fejlődött, a miskolciak hatvan százalékát érintő la­kótelepi gyűjtéssel gondok vannak. Elsősorban a konté­nerek miatt, amelyek teteje leszakad, a bennük elhelye­zett hulladékot széthordja a szél, nyáron bűzlenek, nem illenek a városképbe. A megoldásra tanulmányterv készült. Eszerint zöldsö­vénnyel vennék körül a konténerek elhelyezésére szolgáló területeket, megol­danák a nyári fertőtlenítést, az új lakótelepeken — pél­dául a Bábonyibérc térsé­gében —, süllyesztett, mosó­val is ellátott gyűjtőket he­lyeznének el. Ez már egy lépés lenne a szelektív gyűj­tés megvalósítására. A szemétben, kommunális hulladékban ugyanis kincs van — mondta az egyik fel­kért hozzászóló, Orendi Ká­roly, a Miskolci Közterület- fenntartó Vállalat műszaki osztályvezetője. Számítások szerint Miskolc évi hulladé­kában 6000 tonna papír, 1215 (Folytatás a 3. oldalon) ... Meg nem érkező virágok vil­H étfői hajnal vet a pólyaudvarra. A lanylámpák alatt sűrű pelyhek cam­mognak ai • égből. „Milyen s*épl" ~ mondja a meleg sióba függönye mögül gyö­nyörködő. „Milyen fehér és milyen hideg" - mondja a park pihenőpadján behavazott em­ber, akit a meleg váróterembe invitálok, de nincs jegye, mit molesztálom őt, túl yon a razzián, nem találtak semmi hibát nála, a papírok rendben vannak, ha esik a hó, hát esik, menjek csők tovább, nem sokáig esik ez, hajnali vendég, hámor odébbáll. Felszállók az expresszvonatra, jó melegből nézem az ablakon túli világot. A hó a hí- ganygözlómpák fényétől kékes, méltóságtel­jes lassúsággal csők hull, hull. Bent megtelik a kocsi, három asszony bó­biskol körülöttem, a szemben ülő fekete ru­hás négy szál krizantémot tesz feje fölé, a csomagtartóra. A vonat viszi utasait. Deb­recen felé már fogyatkozunk, mig végül o csomagtartón felejtett krizantémokkal egye­dül maradok. Újak jönnek és leszállnak, bó­biskoló fejjel néha felnézek a halottak virá­'X SSSSp.-; \ •" •. N1 gára, a virágra, a soha meg nem érkezőre. Közben kivilágosodik, s o gazdátlan virágok sorsa nem érdekli az újonnan érkezőket. Én is otthagyom. Vigye a vonat további Ez a virág, ez a sírvirág, igy most már mindenkié. Mert hány helyre kéne belőle? K inek volna szive egyetlen hantro, egyet­len vázába tenni. Azok a krizantémok pedig mennek-sietnek tovább, hogy o feledett sírokra is jusson belőlük. A bókofó utas álmában az egész földet körülutazza velük, hogy lelkiismeretén könnyítsen: a ked­ves tanár, akinek holólát csak évek múlva tudta meg, az aranyos-kósza testvér, oki húszévesen tűnt el a végtelen időben, oz alig született gyermek, aki öthőnapos marad immár örökre... És mind-mind kap ilyen ajándékvirágot, az ott felejtett krizantémo­kat, a mindenki virágát. És apró pici gyertyák is gyúlnak talán a szivekben, hogy a mindig siető hajnali uta­sokat melegítsék. Sekecsi Szabó László Az őszirózsás forradalom évfordulóján Kiállítás nyílt a pártszékházban Borsodi környezetvédelmi hetek Hová szemeteljen • JAVASLAT SAJÖBABONYRA • MÉGIS KINCSESBÁNYA • ÉS AZ ÉGETŐMŰ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom