Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-21 / 252. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 3 1988. október 21., péntek c (Csak) a mérleg szerint: - nulla A fülókércsi Úttörő Termelőszövetkezet eredménye évek óta úgymond nulla. Azaz: a mérleg két serpenyője zárszámadás idején csendes mozdulatlanságba dermed. Nincs veszteség és nincs nyereség. A kívülálló erre azt mondja: ím egy szövetkezet, amely csak az egyszerű újratermelésre képes. Pedig azért ennél többről van szó. Igaz, év végére a mérleg serpenyője mindig egyensúlyba kerül, de évközben vesznek ezt-azt; építenek ezt-azt. Termelnek és eladnak. Költenek és vásárolnak. S közben — ha nem is látványosan — gazdagodnak. Most is! Épp befejezték a napraforgó betakarítását, ami — mint Laczkó Sándor, a termelőszövetkezet elnöke elmondta — nem a legjobban sikerült. Pontosabban szólva, nem a betakarítással volt a baj, „csak” a hozamokkal. Kevesebb étolajnak való termett az idén, ellentétben a búzával, a sörárpával, amelyek szépen hoztak a közös konyhájára. Pénzt persze a búzából csak képletesen kaptak, hiszen a termény ellenértékeként itt is, mint szer- - te az országban, váltóval fizettek. — A váltót egy rendkívül jó fizetési formának tartom — mondta az elnök. — Persze, volt időnk barátkozni azzal, hiszen a váltóhasználat szövetkezetünkben nem az idén kezdődött. Meggyőződésem, nem is lenne a váltóval semmi gond, ha azt mindenki megfelelő komolysággal kezelné; ha azt mindenki — hosszú rábeszélés nélkül — törvényes fizető- eszköznek tekintené. henet tartunk és százhúsz tisztavérű magyartarkát. Az anyateheneket tovább keresztezzük a kiváló húsformáiról nevezetes charolais, limuzin, illetve aberdeen angus fajtákkal. A született borjak kétségtelenül a legigényesebb külpiaci igényeknek is megfelelnek. Szó se róla, az anyatehéntartás, mint a legtöbb helyen, nálunk is veszteséges. Ám a hizlalás képes kompenzálni az itt képződő mínuszokat, s ha, mint tavaly, sikerül növendékmarhát mégis vásárolni, úgy az ágazat egy kisebb eredményt is elérhet. Az idén például rengeteg szálastakarmányunk termett. Hála a jó időnek, a cirkos silókeverék olyan szép lett, mint az álom. Szó esett róla, hogy adjuk el, de én azt mondtam, isten ments, inkább hízóállatot veszünk még, semhogy takarmányt adjunk el. Szóval ez évben szép reménnyel kecsegtet a húsmarhaágazat. Szép reménnyel — mondom, de azt minden szakember tudja, hogy a reményt ebben az esetben nem lehet milliósí- tani. Sajnos, a húsmarha jövedelmezősége olyan alacsonyra süllyedt, hogy ezt a tevékenységet végül is a támogatás tartja el. A népgazdaság más ágazataiban talán kétségbeesnek ilyen jövedelmezőségi szint mellett. Talán más tevékenységet találnak ki. De húsmarha helyett legfeljebb csak legelőre alapozott ju- hászatot lehetne kitaláini, ami azonban még cifrább nyomorúságban tengeti napjait, mint az említett szarvasmarha. . Az ember azt hinné, hogy egy olyan népszerű és nagy mennyiségben kapható terméknek, mint a folpack fólia, egy egész üzemet építettek. Közben a valóság, hogy csupán egyetlen gép gyártja. Igaz, az viszont egy nagyon ügyes japán berendezés. Kiss Sándor, a Borsodi Vegyi Kombinát műanyag-feldolgozó gyárának műszaki vezetője mutatja be, hogyan. A PVC-alapanyagot por alakban, gyártási adalékokkal keverve, csövön át juttatják az említett gépbe. Először egy úgynevezett „technológiai húsdarálóba” jut, amit a forróság hatására immár folyékonyan hagy el. Ez kerül aztán a „szer- szám”-nak nevezett speciális, krómozott felületű részbe. Ennek nyílásán átfújják a folyékony anyagot. A szerszám közben jobbra is, balra is fordul 360 fokot. Az eredmény egy tömlő, amely a hideg levegő hatására immár szilárd síkká vágható, tekercselhető. Innen már egyszerű az egész folyamat, tekercselik, vágják a fóliát, Ha a fenti leírás nem lenne elég pontos és szakszerű, a dolog röviden úgy fogalmazható: a gép egyik oldalán bemegy a PVC-por, a végén Kijön a fólia ... A kezdetben ezer métert tartalmazó tekercset a kismamákat foglalkoztató „gólya” üzembe viszik, ahol elnyeri végleges, bolti formáját. — Máshol is gyártanak folpackat? — Ilyet csak Barcikán, 1981 óta. — feleli a mérnök. Mint mondja, kezdetben idegenkedtek tőle a vásárlók. Most már annyira népszerű, hogy a tv-ben játszott „macskás” reklám már csak amolyan fenntartó szerepet tölt be: legyen benn a köz- tudatban, vegye az is, aki esetleg még nem ismerkedett meg vele. Egyébként 12,5— 20 mikronos vastagságban gyártják az élelmiszer-ipari fóliákat. Ha nem is külön üzemben, de a többi gyártósortól elkülönítve. Ez a japánok kérése volt: az élelmiszerek csomagolására szolgáló anyag környezete legyen különösen tiszta. A folpack népszerűségét jellemzi, hogy nem tudnak annyit gyártani, amit ne adhatnának el. A vékonyabb változatot a háziasszonyok keresik, a vastagabbat ipari üzemek. Ezért rövidesen új gépet vásárol a BVK. Nem titkolják, nyereséges termék a fólia, megéri vele foglalkozni. Kelendőségét még az sem rontja, hogy olykor kénytelenek emelni az árát. Importált svájci adalékanyagot tartalmaz, s maga a PVC sem lesz olcsóbb. A hazai piacon túl a külföld is érdeklődik a hártyavékony fólia iránt: észak-afrikai országok szeretnének venni belőle. Ez is olyan érv, amely az új gyártósor termelésbe állítása mellett szól. m. sz. zs. Fotó: Balogh Szóval a fülókércsi közös gazdaság kiterjedt váltóforgalmat bonyolít le. Tavaly októberben például a megyei húsipari vállalattól 8 millió forint értékű váltót vettek fel, hízóalapanyag vásárlására. így tudtak aztán 500 darabbal több hízómarhát meghizlalni, a külpiacon értékesíteni. — Szövetkezetünkben a marhahizlalásnak immár hagyománya van — említi az elnök. Ez persze a mai árakat nézve kény szer kenyér, no de nem lehet mindig a jövedelmezőség értékét tekinteni, elsődleges szempontként egy ágazat kiépítésénél. Az aba- úji lankákon, az ősgyepeken, a telepített vagy felújított legelőkön mi mást lehetne tenni, ha azon nem állatot tartanának? S hogy a fúlókércsiek nem végzik rosszul a húsmarhatenyész- tést, bizonyítja, írt róluk, eredményeikről, tartási módszereikről a szaksajtó, a Magyar Mezőgazdaság is, s nem elmarasztaló hangon. — Háromszázhetven magyartarka—hereford keresz- tezésű úgynevezett anyate— Közös gazdaságunk kétezer anyajuhot is tart hármas hasznosításban. Ez pedig azt jelenti, hogy minden „bőrt” lenyúzunk a birkáról — bárány, tej és gyapjú — egy kevéske haszonért. Próbáltuk már bérbe adni a juhászatot, de a tevékenység mélypontját mi sem jelzi jobban, mint hogy a bacsónak sem kell háztájiba ez az ágazat. Félre ne értsen, eszünk ágában sincs felszámolni az állattenyésztést.' És mert a húsmarha- ágazatban csak három ember dolgozik, még csak nem is a munkahely-megszüntetéstől félünk. Am ha megszűnne az állattenyésztés, kérdem én, mi lenne a legelőnkkel, a környezetünkkel és velünk? S bár ezek a tevékenységek a mostani végelszámolásnál „nulláznak”, végül is javulnak évről évre a szakmai mutatószámok, s jobb, nemesebb lesz az állatállomány. Szóval nulla ide, vagy oda, ami a számok mögött van, az azt mutatja, hogy az állattenyésztés fejlődik... Akárcsak a téesz! Balogh Andrea Veszélyes hulladékok és Sem perben, sem haragban Megalakultak - segíteni akarnak iBil A Borsod Megyei Munka- védelmi Bizottság tegnap, csütörtökön tartotta ülését. Ezen tájékoztató hangzott el Borsod környezetvédelmi helyzetéről, különös tekintettel a veszélyes hulladékok kezelésével és tárolásával kapcsolatos gondokra. Tulajdonképpen milyen hulladékok keletkeznek az emberi tevékenység során? Három csoportra, úgy mint kommunális, ipari és veszélyes — különleges kezelést igénylő hulladékokra célszerű felosztani őket. Borsodban, megyénk adottságainál fogva, mindegyik hulladékcsoportból jelentős mennyiség keletkezik, ezek kezelése, ártalmatlanná tétele, illetve ártalommentes elhelyezése nagyrészt még megoldatlan. Évente különféle veszélyes hulladékokból mintegy 100—130 ezer tonna keletkezik a megyében. A legtöbb vállalat megoldotta a hulladékok gyűjtését, ugyanakkor visszatérő gond a különösebb beruházást nem igénylő fáradtolaj-gyűjtőhely környezetszennyezést megakadályozó kialakítása. Jelentős fejlődés ment végbe mind a kistermelőknél (pl. a tanmelőszövetkeze- tekiben), miind pedig a nagy vegyipari vállalatoknál a hulladékelőkezelés területén. Olajtartalmú iszapok, emulziók megbízás alapján történő előkezelését két vállalSzállítók és szállíttatok Tegnap, csütörtökön találkoztak ajz ÉPFU 3. számú üzemegységében a szállítók és szállíttatok. Kocsány Nándor kereskedelmi és forgalmi igazgatóhelyettes elmondta: a fuvarpiacon nagy a konkurencia: nemcsak az építőipar, de a mezőgazdaság területén is jelentkeznek a különböző szállítási feladatok. Egyebek között az első hat hónapban a házelemek szállítását Budapestre végzik, a folyékony műtrágya fuvarozását a nádudvari termelőszövetkezet kapta meg. Az is a szállítási feladatokat jelenti, hogy a közbenső raktározás újszerű tennivalókat hordoz magában. Az értékelés majd az ezt követő konzultáció a jövő évi termelés alapjául szolgáit, a fővárosban mixer-kocsikkal igyekezett teljesíteni feladatát, míg billenős járművekkel Kecskemét körzetében foglalkoztatták a szállítókat. kozó, a Településtisztasági Vállalat és az ÉRV végzi Borsodban. Tíznél több termelőüzem, köztük a BVK, December 4. Drótművek, Elzett-Certa, a mezőkövesdi Autóvill létesített saját gyűjtő tárolóhelyet. Átmeneti bértárolóként tartják nyilván a hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet kezelésében lévő ilyen jellegű létesítményt, amelynek bővítését most tervezik. A tájékoztató kitért rá, hogy minimális eredmények mutathatók ki a hulladék- hasznosításban. Egyebek között akadozik a fáradtolaj- begyűjtés, még a hatósági ösztönzés sem hat serkentőleg erre a munkára. BorManapság már annyi helyen és annyiszor elhangzanak ezek a szavak: vállalkozó, vállalkozások, magántőke. Kétségtelen tény (s ezt már a legmagasabb helyeken is deklarálják), hogy a vállalkozásoknak nagy jövőjük van, vagy inkább fogalmazzunk úgy: nagy jövőjük kell, hogy legyen. S ehhez elengedhetetlen a társadalom jó hozzáállása, az illetékesek segítő, ösztönző szándéka is. Most még van egyesek részéről ellenállás, pedig szavakban már mindenki elfogadja az eddigi gyakorlattal némiképp eltérő vállalkozások helyét, szerepét. Ám ha a gyakorlatban, a mindennapi apró-cseprő tennivalók terén jelentkezik ez a merőben más felfogást igénylő forma, bizony adódnak gondok. Éppen ezért szükséges, sódban több termelő foglalkozik a hulladékok bér-ártalmatlanításával. Többek között bérégetést vállal a TI'FO, a Hejőcsabai Cementgyár és az ÉMV. Néhány gazdálkodó (így a Tiszai Erőmű Vállalat) saját kazánjában égeti el az olajtartalmú hulladékokat. Vállalati hulladékégető működik a TVK-ban. A hulladékkezelés terén számos műszaki intézkedésre lesz szükség. így például meg kell szüntetni, illetve megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni a meglévő, környezetlerakó szennyezést okozó lerakókat (drótgyár, BVK). Veszélyeshulladék- égetőt kell telepíteni Ruda- bányán. Külön téma az egészségügy és vágóhidak veszélyes hulladékainak ügye. —s hogy ezeknek az embereknek — a jogszabályi és törvényi biztosítékok mellett — legyen egy olyan szervezetük, ahová bizalommal fordulhatnak, ha valami nem elég világos nekik. Ahonnan napra kész információkat kaphatnak, ahol tanácsokkal, gyakorlati útmutatókkal látják el őket, hogy ne a saját munkaidejüket fecséreljék el jogszabályok, adó- és költségvetési, meg a csuda tudja még, milyen előírások bögozgatására. A minap, a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarorszá- ki Bizottsága adott otthont a Vállalkozók Országos Szövetsége helyi, megyei csoportja alakuló ülésének. S egyben a Kamara vállalta á megyében az új csoport kezdeti támogatását (kifejezve patronáló szándékukat, helyet biztosítva működésükhöz az első időkben). Mint azt Bihall Tamás, a Kamara észak-magyarországi bizottságának titkára az alakuló ülés bevezetőjében elmondotta : a vállalkozóknak nagy szerep jut a térség szerkezetváltási programjában. Az alakuló ülésen a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője és a városi pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője is kifejtette: készek együttműködni, s az igényelt segítségeket megadni a csoport tevékenységéhez. Hiszen az a cél, hogy minél több vállalkozó legyen a megyében. A VOSZ megalakulása hosszú, kemény munka eredménye — fogalmazta meg az országos elnökség képviseletében jelenlevő Gál Levente. Jelenleg körülbelül 3200 szervezet a tagja ennek a szövetségnek, ám a cél az, hogy mind többen legyenek. Hangsúlyozottan esett szó arról, hogy a szövetség pusztán gazdasági kérdésekkel foglalkozik, és semmi ellenzékinek vélt megnyilvánulással nem. Bár a Vállalkozók Országos Szövetsége kemény, kritikai hangot üt meg egyes kormányzati intézkedésekkel szemben, ezt a racionalitás jegyében és a vállalkozók érdekében teszi. A különféle jogszabályokat előzetesen megkapják véleményezésre, de előfordult már, hogy erre a munkára 5—6 óra állt rendelkezésükre. A jövő év elejétől — hallhattuk — minden szervezet (OKISZ, KIOSZ, stb.) önkéntes lesz, ily módon ettől az időponttól alakul majd ki ezen a téren az igazi verseny. Vagyis minden vállalkozó oda tartozhat, ahová akar. Megjegyzendő, hogy itt semmiféle ellenségeskedésről nem lehet és nincs is szó, sokkal inkább az együttműködésre törekednek. Ékre jó példa volt, hogy a megyei KIOSZ képviselője is megjelent a VOSZ helyi csoportjának az alakuló ülésén, aki rögtön felajánlotta segítségüket a szövetség kezdeti lépéseinél. Nevezetesen: nagyobb helyiséget, mint a Kamara tanácskozóterme, hiszen itt már az ajtóba is székeket kellett elhelyezni, annyian összegyűltek (vagy annyira kicsi a terem). Elég sok még az információkban a hiány. A vállalkozók sok olyan kérdéssel nincsenek tisztában, melyek pedig elengedhetetlenek munkájuk végzéséhez. Több hozzászóló is elmondotta ezt, éppen ezért — s ez már az alakuló ülésen is elhatároztatott — mind több ankétot, tájékoztatót szerveznek majd a tagoknak. Ezekre olyan szakembereket hívnak meg, akik első kézből, közvetlenül informálják az érintetteket. Mészáros István így késiül a folpack Népszerű, de drága Ahol a iolpackot gyártják Az első tekercsek ezer méter hártyavékony fóliát tartalmaznak.