Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. október 27., csütörtök eSZAK-MAGVARORSZAG 7 sport Kikapott a DVTK Szarvasi Főiskola—DVTK 88-79 (46*36). Miskolc, Nagyváthy ut- i cai általános iskola, 300 néző. Vezette: Bacsfay, Vasvári. NB 1-cs női kosárlabda-mérkőzés. DVTK: Novak 5, Szilágyi 19, Bársony *3, Králik 24, Medgyc- si 18. Csere: Takács, Rácz, La­kosa. Edző: Schreiber József. A piros-fehéreknek nem ment a dobás és a védekezés — tömö­ren ezek okozták a vereségü­ket. A vendégek végig frisseb­bek voltak és kitűnően céloztak, továbbá a lepattanó labdák megszerzésében is jeleskedtek. A DVTK-bóI lelkesedéséért Krá­lik, Mcdgyesi és Szilágyi ér­demel említést. Vihar a sakktábla körül A „lakatkulcs” az államtitkár kezében... ff Egyik-másik téma feldolgo­zása nem jelent könnyű dol­got az újságíró számára. így jártam a SUMSE, kontra GYGV SK, kontra Miskolci Spartacus sakkcsapatainak dolgában. Feljegyzéseim, in­formációim oldalakat tesznek ki, aztán kaptam vagy öt le­velet, három fénymásolatot, néhány feljelentést, felülvizs­gálati kérelmet, panaszt - és sok-sok telefont. Naponta tá­jékoztatott a megyei szövetség főtitkára, aztán a SÜMSE szak­osztályvezetője. Ahhoz, hogy igazságot tegyek, sakknyelven szólva, jogász szekundánsokat kellene segítségül hívnom. Ezt azonban nem teszem, mert a parti jelenleg függőben van. A tényeket, az események ál­lását próbálom meg időrendi sorrendben az olvasó elé tár­ni. 1. rész. Kétségbeesett le­veleket kézbesített rovatunk címére a posta. Tóth János, a SÜMSE sakkszakosztályá­nak vezetője tudatta: az egyesület elnöksége közölte, hogy megszünteti női kézi­labda, asztalitenisz- és sakkszakosztályát. Szerinte lehetetlen, hogy az 1700 fős gyár, 2 milliárd termelési érték mellett ne tudjon el­tartani néhány jól működő „társaságot”. 2 2. rész. Elmentem a Sa- jószentpéteri Üveggyárba. Pucz József igazgatónak — aki az egyesület elnöki tisz­tét is betölti —, valamint Hámori Ernő szakszervezeti titkárnak elmondtam a tényállást, a sakkozók pa­naszát. Hosszasan beszélget­tünk. Megtudtam, hogy a gyár dolgozói koránban — fizetésük terhére — auto­matikusan fél százalékkal járultak hozzá a sportegye­sület kiadásaihoz. Ezt azon­ban „megfúrták”, így a klub bevételei jelentősen csök­kentek. Kényszeríteni sen­kit nem lehet (nem is sza­bad)..., de aki akart, to­vábbra is fizethetett a sport céljaira, önkéntességi ala­pon ezt persze kevesen tet­ték. A gyárnak nem állt módjában a kieső összeg pótlása, így döntöttek a megszüntetés (szüneteltetés) mellett. 3. rész. A sakkszakosztály saját magának keresett szponzort — a túlélés érde­kében. Azért is, mert jogot szereztek az OB ill-be ju­tásért kiírt osztályozó tor­nán való szereplésre. A szakosztályt szeptember 15- én a Gyár- és Gépszerelő Vállalat vette át. A cég bu­dapesti központú, de ka­zincbarcikai kirendeltségén keresztül kívánja működtet­ni. A SÜMSE és a GYGV SK elnöksége megállapodást kötött a sakkszakosztály átadásáról, illetve átvételé­ről. Az „akcióval” egyetér­tett az illetékes felügyeleti szerv. 4. rész. A Borsod Megyei Sakkszövetség döntésének értelmében Borsod megyét az osztályozón a SÜMSE jogutódja, a GYGV SK nem képviselheti. A testület a harmadik helyezett, a Mis­kolci Spartacus nevezését támogatta. Éspedig azért, mert a GYGV SK-nak Ka­zincbarcikán nincs egyesü­lete, kihelyezett sportköre, így a Borsodot megillető státus gyakorlatilag a fővá­rosba kerülne annak elle­nére, hogy a jogutód csapa­tában borsodiak szerepel­nének. 5. rész. A GYGV SK sakkszakosztálya levélben fordult dr. Szádeczki Zol­tánhoz, a Borsod Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetőjé­hez, hogy a sakkszövetség döntését vizsgálja felül. 6. rész. A Magyar Sakk- szövetség — a megyei tes­tület javaslatára — a GYGV SK-t, mint a SÜMSE jogutódját nem vette figye­lembe az OB II-es osztályo­zó csoportbeosztásakor. A GYGV SK a döntés ellen fellebbezést nyújtott be. 7. rész. Október 11-én kelt levelében dr. Szádeczki Zoltán válaszolt a GYGV SK szakosztályvezetőjének. Többek között ezt írta: „A TOTÓSAROK, 44. HÉT Az Észak-Magyarország tippjei 1. Ü. Dózsa—Bp. Honvéd. A szer­dai kupafellépést követően aligha lehetnek illúzióik a lila-fehéreknek. 2. Dunaújváros—MTK-VM. Szin­te minden a hazaiak ellen szól, ta­lán nem haszontalan, ha beírjuk az 1-est is a szelvényre. 3. Váci Izzó—Békéscsaba. Közép­csapatok találkozóján a döntetlen­nek van a legnagyobb valószínűsé­ge. 4. Offenbach—Blau Weiss. A pont­szűkében levő offenbachiak bizo­nyára mindent megtesznek a helyt­állás érdekében. 5. Mainz—Aachen. Az újonccsa­patok ellen nem leányálom pályára lépni. A vendégek egy ponttal is ki­egyeznének. 6\ Solingen—Braunschweig. A So- lingenen csak a győzelem segíthet, hogy kiszabaduljon sanyarú helyze­téből. 7. Juventus—Milan. A kupamér­kőzéseket követően a felek bizo­nyára fáradtabbak lesznek. Meg­osztozhatnak a pontokon. 8. Inter—Roma. A képlet ugyan­az, de talán a két nyugatnémet lab­darúgóval erősítő milánóiak nyer­hetnek is. 9. Cesena—Napoli. A nápolyiak legutóbb két kézzel „szórták a gólo­kat”, de maradt-e ezekből vasár­napra is? 10. Atalanta—Bologna. A berga- mói bányászcsapat még nem ízlel­hette a győzelem mámorát, esetleg a negyedik fordulóban sor kerülhet rá. 11. Fiorentina—Torino. A papír­forma magabiztos firenzei győze­lemre enged következtetni, csak­hogy ez sokszor zsákutcába vezet. 12. Barletta—Brescia. Mint egy fa­lat kenyérre, olyan szüksége van a hazai gárdának a két pontra. 13. Catanzaro—Empoli. A vendé­gek győzelme teljesen valószínűt­lennek tűnik.-j-1. Cremonese—Genoa. A cremo- nai társaság nem a régi, rapszo- dikus, megbízhatatlan együttes lett, csak egy pontra futhatja erejéből. 2 1 1 X X 1 1 X X 2 1 X 1 1 X 2 1 X ' X Tornacsarnok épül Tokajban sportegyesület önálló jogi személy, míg szakosztálya nem minősül annak. így jogutódlásról nem lehet szó, mert a SÜMSE nem szűnt meg. A magasabb osztály­ban való szereplés jogát utólag átmenteni nem lehet­séges, hanem azt a helye­zésben soron következőnek (azaz a Miskolci Spartacus- nak) kell biztosítani. 8. rész. Október 14-én a Magyar Sakkszövetség a kö­vetkezőket tudatta a GYGV SK szakosztályával: „A SÜMSE OB II-es osztályozó- jával kapcsolatos óvásukat az utólagos dokumentációk alapján — az ÁISH illeté­keseivel való konzultációk után — elfogadtuk. Ennek következtében az OB II-es osztályozok IV. csoportjába kiküldött versenykiírást mó­dosítjuk. A Miskolci Spar­tacus helyett a Gyár- és Gépszerelő Vállalat Sport­köre jogosult a részvételre, a SÜMSE szerzett joga alap­ján. A döntés értelmében és a vállalás alapján, a IV. csoport osztályozó tornájá­nak Kazincbarcika ad ott­hont, november 3—7. között. 9. rész. A Magyar Sakk- szövetség határozata ellen a Miskolci Spartacus képvise­letében Hernádi István pa­nasszal élt. Deák Gábor ál­lamtitkárnak, az ÁISH elnö­kének írt levelében kérte az MSSiZ döntésének felül- bírálatát, vagy a határozat megsemmisítését. Mondván: „Az osztályozón így Borsod megyét senki nem képvise­li. A GYGV SK-nak ugyan­is Budapesten van a sport­köre, s "«kihelyezett klubot« Kazincbarcikán nem mű­ködtet ...” 10. rész. Megtartották el­ső szakosztályi ülésüket a GYGV SK sakkozói. Megbe­szélték a feladatokat, az osztályozóval kapcsolatos teendőket és a sportkör ve­zetői személyesen ismerked­tek meg a szakosztály tag­jaival. 11. rész ... Kolodzey Tamás Aki Tokaj főutcáján sétál, a városközponti sporttelep, valamint az általános iskola és a gimnázium által hatá­rolt területen szorgos mun­kálatokat tekinthet meg. A II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola tornaterme, to­vábbá a 300 férőhelyes kö­zépiskolai kollégium építé­séhez 1908 januárjában kezdtek hozzá. Az anyagi fedezetet a megyed tanács, ■illetve a Tokaj Városi Ta­nács biztosítja, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a településfej­lesztési hozzájárulás teljes egészében a komplexumba „folyik”. A terveket az Északterv készítette, a kivi­telező a Kelet-magyarorszá­gi Állami Építőipari Válla­lat. az úgynevezett „bonyo­lító” pedig a Borsodber. A létesítmények átadását — amint azt Óvári Józsefné, a városi tanács műszaki cso­portjának vezetője elmond­ta, 1990 júliusára tervezik. Elkészülte után jelentősen javulnak majd az oktatási intézmények sportolási fel­tételei és a kollégistáikat is minden igényt kielégítő szo­bákban helyezhetik el. A 21X30 méteres sportcsar­nokban lelátót is kialakíta­nak, így rangosabb rendez­vényeket vállalhatnák, és nézőket is fogadhatnak majd. Képeink a komple­xum építését örökítették meg. Laczó József felvételei » A fellebbezést elutasították Lányok — „sza fi mám Az utóbbi időben gyökere­sen megváltozott a Borsodi Építők Volán élvonalban szereplő női asztalitenisz­csapatának az összeállítása. A sportág barátai új neveket tanulnak, számukra koráb­ban ismeretlen játékosok lépnek hétről hétre asztal­hoz. Galambos, Engel, Feszt és Prockl mellett (oldalán) Kertész Erika és Simon Nó­ra képviseli a hazai színe­ket. A többiek nem saját nevelésűek, igazolással ke­rültek a miskolci együttes­hez. Az nyilvánvaló, hogy a sorból ilyen-olyan okok mi­att kidőlőket pótolni kell, ez azonban — szerencsére ezt a szakosztály vezetői is hasonló módon ítélik meg — csak átmeneti, időleges megoldást jelent, hiszen előbb-utóbb felnőnek a te­hetséges helyi fiatalok, s nyugodt szívvel lehet a ke­zükbe adni a stafétabotot. Addig viszont — időt kell nyerni. A párhuzamot nem érde­mes erőltetni, főleg olyan­kor. ha két, egymástól lát­szólag független dolog kö­zött keressük. A tényeket jóval hasznosabb megvizs­gálni. Nos, akadnak, akik szeriint három BÉV SC-s sportolónő „eltűnése” és Sáth Sándor Miskolcra ér­kezése között kézzelfogható a kapcsolat. A női gárda ed­zője ugyanis frissíteni akart, és elképzeléseibe a régiek nem fértek bele. Kriston, Molnár és Badarász fölös­legessé vált — elnézést a fogalmazásért, de így fejezi ki legpontosabban a lénye­get —, s az első adandó al­kalommal kipenderítétték őket a népkerti tornacsar­nokból. Sietünk gyorsan megje­gyezni, hogy ez így nem fe­lel meg a valóságnak! Noha a szakmai, a szakosztály-, Illetve az egyesületi vezetés nem szarul a védelmünkre, tartozunk az igazságnak annyival, hogy leírjuk: leg­jobb tudomásunk szerint Kriston leadta szerelését, úgy távozott a klubtól. (Ké­sőbb valóban fegyelmi el­tiltásban részesült.) A sportág berkeiben és a városban közszájon forognak különféle híresztelések, vá­daskodások. Rovatunkhoz is több észrevétel, megjegyzés érkezett. Igyekeztünk utána­járni a témának, csendesíte­ni akarván az indulatokat, amelyek óhatatlanul is kísé­rőjelenséggé váltak. Meny­hért Gábornak, a BÉV SC ügyvezető elnökhelyettesének tettük fel a kérdést: mi tör­tént Molnár Annával, és Badarász Zsuzsával? A sportvezető nem tért ki a válasz elől, készségesnek bizonyult. Jó néhány jegyző­könyvet tanulmányozhattunk át, fegyelmi tárgyalások anyagaiba pillanthattunk bele. Nincs szándékunkban a tévedhetetlenség pózában tetszelegni, s az igazságosztó szerepére sem vállalkozunk. Foglaljuk inkább össze a történteket Menyhért Gábor segítségével! — A két sportoló egyen­ként másfél esztendős eltil­tást kapott. A fegyelmi vizs­gálatot azért indítottuk, mert a júniusi, NDK-beli túra alatt klubunkra rend­kívül rossz fényt vető ese­mény történt. A kinttartóz­kodás egyik napján együtte­sünk Nyugat-Berlinbe láto­gatott. Néhány órás vásárlás, nézelődés után a többség visszautazott az NDK fővá­rosába. Temesvári László asztaliteniszező — akkor még ifjúsági korú játékos — és a két sportolónő tovább maradtak, szerettek volna még nézelődni. Engedélyt kaptak a gárda vezetőitől, akik arra kérték a lányokat, vigyázzanak a fiatal fiúra. Nos, Temesvárit alighanem meg szédíthette az egyik áru­ház gazdag kínálata, mert eltulajdonított néhány sport- ruházati cikket. Fülöncsíp- ték, s tettének komoly kö­vetkezményei lettek, ráadá­Eljárás Mészöly Kálmán ellen Tovább gyűrűzik a futballbotrány. A Magyar Távirati Iro­da tegnap jelentette: az Országos Rendőr-főkapitányság foly­tatja a nyomozást az 1987 88-as labdarúgó-bajnokság vissza­éléseinek ügyében. Ennek során a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vesztegetés alapos gyanúja miatt —- őrizetbe vétele mellett — eljárást indított az egykori kiváló játékos, a válogatott volt szövetségi kapitánya, a Vasas je­lenlegi edzője, Mészöly Kálmán ellen. sül igencsak kellemetlen színben tüntette fel egyesü­letünket. Szabadjon közbevetőleg megjegyeznünk: az első hi­ba akikor következett be, amikor többen engedélyt kaptak a nyugat-berlini tar­tózkodás meghosszabbításá­ra. Ha egy csapat közösen vesz részt bármilyen prog­ramon, akkor az indulás, érkezés, találkozás, egyszó­val mindenfajta időtöltés egyformán KÖTELEZÖ(I) jellegű kell, hogy legyen. ■ ■ ■ — A hazaérkezés után természetesen megkezdődött a fegyelmi vizsgálat. Min­denkit meghallgatott a bi­zottság, de csak annyit álla­píthatott meg, hogy többfé­leképpen adták elő a tör­ténteket. Temesvári kézje­gyével látta el azt a jegyző­könyvet, amelyben leszögez­te, hogy felbiztatták tette elkövetésére. Érzésem sze­rint nem fogta fel tragiku­san az esetet, nála inkább „csak egy jó hecc”-minősí- tést érdemelt az egész. Ba­darász kategorikusan tagad­ta a vádat, Molnár pedig azt állította, hogy ott sem volt a két másik szereplő közelében. Végül a fegyelmi bizottság súlyos büntetése­ket szabott ki: Temesvárit kizárták a BÉV SC tagjai­nak sorából, a lányok pedig 18—18 hónapos eltiltást kaptak. Utóbbiak fellebbe­zést nyújtottak be, ezt szep­tember 26-án elutasította az egyesület elnöksége. Ennyi tehát a magyaráza­ta a „hiányzásnak”. A BÉV SC nem szerepel gyengéb­ben, mint korábban, a lá­nyok viszont úgy érzik, mél­tánytalanság érte őket. Te­mesvári tettét bizonyították. A kizárás sorsára jutott, mégis vígan püföli a labdát a Népkertben. Igaz, már bocsi színekben ... Badarászék leginkább azt sérelmezik, hogy a fegyelmi bizottság teljes egészében elfogadta Temesvári vallo­mását. Neki hittek, az ostor viszont másokon csattant, s fájdalmasnak bizonyult az ütése. A sebek gyógyulásá­hoz idő szükségeltetik. De vajon a teljes felépüléshez is elegendő ez a tényező? Doros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom