Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 249. szám 1988. október 18. Kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Műszaki fejlesztés, szakmunkásképzés Fontes döntések a Tervgazdasági Bizottság ülésén • 8 MIUIÁRDOT VISSZAKAPNAK A GAZDÁLKODÓK • SZAKKÉPZÉSI ALAP A Parlamentben hétfőn Kunos Péter, a Tervgazdasági Bizottság titkára tájékoztatta a sajtó munkatársait a testület legutóbbi üléséről. A TGB döntött két olyan előterjesztés ügyében, amely hosszú távon segít megalapozni társadalmunk és gazdaságunk jövőjét. A műszaki fejlesztés, valamint a szakmunkásképzés helyzetének javítására kezdeményezett intézkedések demonstrálják a kormánynak azt a szándékát, hogy a napi gondok, a nehéz gazdasági helyzet szorító körülményei között is kerelse a nagyobb távlatokban is megvalósuló fejlődés útját. A központi műszaki fejlesztési alapok képzésének, kezelésének, felhasználási rendjének áttekintését, módosítását időszerűvé tette az is, hogy az egységes vállalkozói nyereségadó bevezetése azonos feltételek elé állítja majd a gazdálkodókat. A TGB döntése szerint 1989. január 1-jén új rendszerű finanszírozás lépne életbe: az eddigi differenciált kulcsok, tehát a vállalati tehervállalás indokolatlan különbségei megszűnnének, s valamennyi gazdálkodó az éves nyereségadó-ialap után számított 4 százaléknyi központi műszaki fejlesztési hozzájárulást fizetne. A kedvezmények azonosak lennének a vállalkozási nyereségadónál igénybe vehetőkkel. A hozzájárulás összege csökkenti a vállalkozási nyereségadó alapját, tehát lényegében költségként elszámolható. A számítások szerint mintegy 8—8,5 milliárd forintos. a költségvetéstől elkülönített összegről van szó, amely teljes egészében visz- szakerül a gazdálkodókhoz. A pénz kizárólag a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának javítására, a műszaki fejlesztéshez kapcsolódó alkalmazott kutatásokra, valamint a műszaki innováció gyakorlati elterjesztésére használható fel. A középfokú szakképzés korszerűsítéséről, ennek gazdasági-társadalmi feladatairól is tanácskozott a TGB. Az oktatási rendszerben talán ez a legrosszabbul funkcionáló terület. Tisztázatlan, hogy ki miért felelős, a vállalatok érdekeltsége minimális, a tárgyi feltételek rosz- szak, a tananyagok korszerűtlenek, a képzés a hiányszakmákra nem terjed ki, és területileg is ellentmondásos. A szakmunkásképzőkMagyar-vatikáni tárgyalások Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének vezetésével az elmúlt napokban magyar egyházügyi küldöttség folytatott hivatalos tárgyalásokat Vatikán képviselőivel. A vatikáni tárgyalóküldöttséget Francesco Colasuonno érsek, rendkívüli meghatalmazásé nuncius vezette. A magyar küldöttséggel találkozott Angelo Sodano érsek, az egyházi közügyék tanácsának titkára (külügyminiszter), s, fogadta a küldöttséget Agostino Casaroli bíboros államtitkár, a vatikáni kúria vezetője. „A megbeszélések a rendszeres és folyamatos magyar—vatikáni megbeszélések keretébe illeszkedtek — jelentette ki az MTI tudósítójának Miklós Imre. — Megállapodtunk új segédpüspökök kinevezéséről és konzultációt folytattunk más, a két felet kölcsönösen érintő témákról, így az emberi és kisebbségi jogok és a vallás- szabadság érvényesülésének korlátáiról Európában, és előzetes jelleggel eszmecserét folytattunk II. János Pál Magyarországon teendő látogatásáról.” A küldöttség részt vett II. János Pál megválasztásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi istentiszteleten. Miklós Imre az ünnepség után a magyar kormány nevében jókívánságait fejezte ki az egyházfőnek, hangoztatva, hogy az egyházfő magyarországi látogatását a magyar katolikus hívők körében és a társadalom egészében nagy érdeklődés előzi meg. be általában a leggyengébb általános iskolai tanulók jelentkeznek, s a diákok 30— 35 százaléka évente lemorzsolódik. A TGB döntése szerint szakképzési alapot kell létrehozni, amelyhez valamennyi, a vállalkozási adó hatálya alá tartozó gazdálkodó köteles lesz hozzájárulni. 1989- ben várhatóan a bértömeg 1,5 — a mezőgazdasági alaptevékenység után csak 1 — százalékát kell erre a célra fordítani. A gazdálkodók elsősorban a gyakorlati képzésben való részvétellel tel-' jesíthetik kötelezettségüket, s ha ez nem érné el az említett 1,5 százalékos értéket, akkor a különbözetet fizetik be a szakképzési alapba. A költségvetéstől elkülönített pénzalapot az egyik bank kezeli majd, s abból kizárólag a gazdálkodóknál jelentkező szakképzési költségek finanszírozására, képzési kiadásokra, illetőleg a szakképzéssel kapcsolatos beruházásokra lehet pénzt kérni. Nem támogatható ugyanakkor az alapból — lévén költségvetési feladat — a tananyagok, tankönyvek korszerűsítése, szakközépiskolások ösztöndíjfizetése, az iskolai tanműhelyfejlesztés. Az alap kezelését a művelődési miniszter vezetésével létrejövő bizottság ellenőrzi majd. Az elképzelések szerint a szakképzési alap a jövőben fő funkciója mellett remélhetőleg segítséget nyújt majd az átképzéshez és a továbbképzéshez is. A Tervgazdasági Bizottság kötelezte a művelődési minisztert, hogy vizsgálja felül a szakképzés struktúráját, s hozzon intézkedéseket, egyebek között csökkentse a szakok számát. Ugyancsak a művelődési miniszter feladata, hogy kidolgozza a beiskolázás tervezésének, irányításának új rendszerét, hogy az a jelenlegi gazdasági és a várható munkaügyi helyzettel összhangba kerüljön. (MTI) Grósz Károly fogadta lohn C. Whiteheadet Ne adj nekünk be termést? S zőlőtermesztésünk jövője, a borászat és oz ember, aki mindezzel küszködik kora tavasztól késő őszig, bíbelődik borfejtéssel a téli ünnepek alatt is... Ez volt a téma nemrég Tarcalon a borkombinátban. Állami gazdasági, szakszövetkezeti, szövetkezeti vezetők, szakcsoport! képviselők, minisztériumi szakember, megyei vezetők vettek részt a tanácskozáson, melynek hivatalos témája a szőlő- és borvertikum sorsa, szerkezetátalakítása. Miután nem egy-két évről von szó, érdemes részletesen megismerni a termelők, a felügyeleti szervek és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium álláspontját. Mai számunkban Szabó György, a MÉM osztályvezető-helyettesének hozzászólását közöljük, amelyben ismerteti a minisztérium álláspontját, és amelyben semmi kétséget nem hagy afelől, hogy változtatni pedig kell: szemléletben, a szőlőművelés módszereiben, technológiájában, az érdekeltségi rendszerben, és a piaci gondolkodásban. A MÉM osztályvezetője a következőket mondta el a tarcali tanácskozáson: (Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn délután hivatalában fogadta John C. Whiteheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesét. A találkozón egyetértőén állapították meg, hogy a magyar—amerikai kapcsolatok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét részről pozitívan értékelték a szovjet—amerikai viszonyban bekövetkezett fejlődést és hangsúlyozták a kelet—nyugati kapcsolatok további javításának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező feltételeket teremt a magyar—amerikai kapcsolatok további bővítéséhez is. Az amerikai politikust a nap folyamán fogadta Bcrecz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A találkozók során a vendég tájékozódott a magyarországi helyzetről, a gazdasági és politikai reformlépések tapasztalatairól, illetve a további elképzelésekről. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügyminiszter folytatott megbeszélést John C. Whiteheaddel a magyar—amerikai kapcsolatokról, a magyar kormány elnökének az Egyesült Államokban tett látogatása során feltárt együttműködési lehetőségek kiaknázásáról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI) Tanácskozik a JKSZ plénuma Belgrádban hétfőn megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának kétnaposra tervezett ülése. A plenum napirendje 15 témát ölel fel. Sztipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke vitaindító referátumában kiemelten foglalkozott a májusban meghirdetett, a piacgazdálkodás elvein nyugvó új gazdasági reform alapelveivel, a politikai intézményrendszer korszerűsítésével, a kommunista szövetség megújulásának szükségességével, a káderpolitikai változásokkal, az alkotmánymódositással, a koszovói válság leküzdésére teendő lépésekkel, az ország politikai-biztonsági helyzetével, a szerb tagköztársaság területén hónapok óta zajló gyűlések tapasztalataival, a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság politikájának gyakorlati érvényesítésével, va-. lamint Tito néhai elnök személyisége és munkássága ellen az utóbbi időben indított jobboldai támadásokkal. Az EGK külügyminisztereinek tanácskozása I« «I Közös magatartásra van szükség a szocialista országok iránt „Az EGK országai nem tehetik meg többé, hogy várakozó álláspontra helyezkedjenek azzal kapcsolatban, ami a keleti tömbben törté- mik és csak utólag reagáljanak. Nem érhetik be azzal sem, hogy az Egyesült Államokat visszhangozzák. Közös magatartást kell kialakítaniuk a keleti (a szocialista) országok iránt, amire véleményünk szerint eddig túl ritkán akadt példa” — jelentette ki az Európai Közösségek külügyminisztereinek joáninai tanácskozásáról visszatérve a brüsszeli repülőtéren Leo Tindemans belga külügyminiszter. Az Európai Közösségek keleti politikáját az állam- és kormányfők december 2 —3-i csúcstalálkozóján fogják formába önteni, annak alapkérdését azonban Tinde- mans már így foglalta ösz- sze: „Fel kell tenni a kérdést, hogy a Mihail Gorbacsov által elindított peresztrojka sikeres lehet-e a külvilág segítsége nélkül és vajon az EGK országainak nem áll-e teljes mértékben érdekében, hogy a szovjet vezető kezdeményezése sikeres legyen?” Tindemans kifejtette, hogy az, ami a Szovjetunióban és a „keleti tömbben” történik, mindenképpen hatással lesz az EGK-ra. A La Libre Belgique című lap értesülése szerint a joáninai tanácskozás egy nemhivatalos belga dokumentum alapján zajlott le. Sikeres volt abban az értelemben, hogy a külügyminiszterek határozatot hoztak egy globális „keleti politika” kidolgozására, s meghatározták annak menetrendjét is. A külügyminisztériumok politikai igazgatói kapták azt a feladatot, hogy vizsgálják meg azokat a területeket, amelyeken lehetséges lenne a közeledés a keleti országokhoz. Egy másik dokumentum a gazdasági együttműködés jelentős növelésének lehetőségét vizsgálná meg. • . Állami támogatás — kivágásra, telepítésre?
