Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

1988. október 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Jelentsük egymást gyerekek (?) „A szabálysértési eljárás feljelentés, illetve a szabálysér­tési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudo­mása alapján indul meg.” „A feljelentést — ha a jogszabály másként nem rendel­kezik — bármely szerv és személy megteheti.” 1968. I. törvény a bejelentésekről, 42. szakasz, (1) bekez­dés. — Becsületsértés, magán­laksértés, .csendháborítás. Az állampolgárok elsősorban ezekben az ügyekben for­dulnak hozzánk — mondja Tarján Ivánná dr., a me­gyei tanács igazgatási osz­tályának főelőadója. — Ilyen ügyekben tavaly 515 feljelentés történt megyénk­ben. Mondhatjuk, hogy ezek a tipikus „tyúkperek”. Ám ezekben az esetekben is épp olyan következetesség­gel kell eljárnunk, mint a nagyobb horderejű ügyek­ben, mert olyan apró ügyecskékre is törvény van, amit józanabb gondolkodás­sal, több toleranciával egy­más.] riközött is meg tudná- 'nák oldani a „peres felek”. Ügy érzem, e téren kissé túlszabályozott az életünk. A legtöbb ilyen „tyúkper” hamar elintézhető, de akad­nak szép számmal olyan esetek is, amelyek jelen­téktelenségük ellenére akár egy évig is elhúzódhatnak. Ilyenkor mindkét fél fog­gal-körömmel ragaszkodik igazához. Legtöbb esetben 500—1000 forintos büntetés kicsikarásáról van szó, vagy egy, ma már szinte fel sem tűnő lehülyézésről. De van­nak, akik ilyen dolgokból is képesek ügyet csinálni. Fél­re kell tennem az előítéle­teimet és törvényesen kell ítélkeznem. Hogy néhány érdekes pél­dát is mondjak. Egy hölgy becsületsértésért perelt be egy illetőt, mert az nem átallotta „sárgahajúnak” ne­vezni őt. A hölgy nyert és a férfi fizetett. Magánem­berként nevetségesnek tűn­het az egész, de a törvé­nyek szerint kimeríti a .be­csületsértés fogalmát. Ugyan­is vizsgálni kell a peresek életterét is. És ott, abban a közösségben, ahol ők éltek, elítélték, lenézték a festett hajú nőket. Vagy: egyik vi­déki városunkban hosszabb ideje pereskedik két szom­széd, a galambok miatt. A bejelentő sérelmezte, hogy szomszédja galambjai tönk­reteszik veteményét az ál­landó csipegetéssel (a többi szomszéd nem, valószínű, idomított galambokról van szó), ezért beperelte. Sike­rült elérnie, hogy csak negy­ven madár maradhatott a kerítés túloldalán és csak de. tíz után repülhetnek. Ám ez nem volt elég. Célja, a ga­lambok számának húszra csökkentése, és célja azt el­érni, hogy csak 15 óra után repülhessenek, mert akkor már valaki otthon van és el tudja hessegetni a mohó szárnyasokat. (Mit is jelké­pez a galamb?) * Az ehhez hasonló ügyek­ben nagyon nehéz a bizo­nyítás — folytatja Tarján- né dr. — A bizonyításra nincs kötött rendszer, min­degy miképp, csak egyértel­mű bizonyítékot kell szerez­ni. Ez sok estben csak a fel­jelentő aktív közreműködé­sével sikerül. Aki igazán haragszik, az mindent meg is tesz, mert bizonyítók hiányában megszűnhet az eljárás. — Birtokvédelmi ügyek­ben évente ezer fölött van az iktatott, írásban elinté­zett ügyek száma — mond­ja dr. Simon József, főmun­katárs. — A megyében leg­alább ennyi bejelentést in­tézünk ei még szóban. Hogy milyen ügyek ezek? A szom­széd fájának árnyéka zavar­ja a növények fejlődését, átpereg a gyümölcs a kerí­tésen, tíz centivel szélesebb­re sikerült a szántás, mint a telekhatár, a szomszéd disznója mindig büdösebb, stb. Nagy hagyománya van nálunk a jelentgetésnek, pe­reskedésnek. Még az a száz-, illetve kétszáz forintos ille­ték sem hat riasztó erővel, amit a bejelentéskor le kell róni. * — Mióta bevezették az új adórendszert, a hozzánk be­érkező bejelentések száma alaposan csökkent — mond­ja Zab László, a megyei ta­nács adócsoportjának veze­tője. — Mi a tárgyi adókkal foglalkozunk. Mi kezeljük a ház-, építményi, gépjármű- és borforgalmi adókat, ma­gánszemélyek földadóját, te­lekadót, stb. A feljelentések nagyon ritkák. Főleg harci­as feleségek törnek ránk a pálinka és bor zugkimérőit feljelentve, férjük nagymér­tékű italozása miatt. Inkább kérelmek futnak be ide adó- mérséklésre, vagy teljes el­engedésre. Ezek elbírálása­kor igazán nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis a tanács érdeke itt merőben ellenté­tes az állampolgárokéval. A tanács szűkös anyagi lehe­tőségei miatt azt szeretnénk, ha minden kirótt adóforint befolyna kasszájába. Ezzel szemben áll a lakosság köz­teherviselése. Nehéz dolog a méltányosság. Ilyen ügyek­ben a helyi tanácsok az il­letékesek, mivel ők ismerik lakóik életkörülményeit. Ha az állampolgár nem ért egyet a helyi tanács dönté­sével, fellebbezése hozzánk érkezik. Mi pedig nem tu­dunk róla semmit, ponto­sabban csak annyit, ameny­Fotó: Laczó József nyit a helyi tanács eljutta­tott hozzánk ... Jobb lenne első fokon dönteni. Visszatérve a bejelenté­sekre, a névtelenekkel is foglalkozunk, mert ez a ve­zetés álláspontja. Én ezzel nem értek egyet. A mo­rális problémákon túl az ügy kivizsgálása is nehézsé­gekbe ütközik. Sok esetben ugyanis hiányos bejelentést kapunk. Hiába tűnik érde­kesnek az információ, ha nincs név, nincs kitől to­vább érdeklődni. * — A B.-A.-Z. Megyei Adófelügyelőségen csak a névvel érkező bejelentéseket veszik figyelembe — tájé­koztat Bordás Sándor, a felügyelőség helyettes veze­tője. — Eleinte minden be­jelentést kivizsgáltunk — mondja —, de nagy számuk miatt ma már a névtele­nekkel nem foglalkozunk. Elsősorban kontárkodást je­leznék tortakészítéstől (!) a kőművességig. Sokan je­lentenek engedély nélküli fizető-vendéglátást. Ezt fő­leg lengyel állampolgárok­nak nyújtják illegálisan, különböző melléképületek­ben, esetenként kukatároló­ban elhelyezve őket. A be­jelentések számáról konk­rét adatot nem mondhatok, ez hivatali titok. Talán csak annyit, minden héten érkez­nek jelzések, s ezek úgy 50 százalékban bizonyulnak va­lóságosnak. Rendszeres be­jelentőink nincsenek, de sok esetben csak a rosszindulat munkál az emberekben, amit az 50 százalék is bizo­nyít. Akadt olyan polgár, aki nyíltan felajánlotta to­vábbi segítségét: amennyi­ben igényt tartunk rá, ő ez­után is nagyon szívesen nyitva tartja a szemét. Mint magánember, elítélem ezt a magatartást, de mint az APEH embere, hasznosnak minősítem, hisz a feljelen­tők segítenek leleplezni a csalással próbálkozókat. Egyébként úgy tűnik, jel­lemzőbb az érdeklődés, a kérdezősködés az új szabá­lyokról, mint egymás felje­lentése. * A B.-A.-Z. Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz el­lenben sok levél érkezik. — 1986-ban 424, tavaly már 454 közérdekű bejelen­tést, illetve panaszt kaptunk írásban — mondja Jerszi Tamás, a szervezet általá­nos elnökhelyettese. Két éve 110 érkezett név nél­kül, tavaly már 184. Ezen­kívül 298 szóbeli jelzés fu­tott be ide 1987-ben. A 737 bejelentésből 201 volt alap­talan. A névvel érkező és a névtelen bejelentéseket is egyaránt kivizsgáljuk. Sok­évi tapasztalat alapján mondhatom, hogy a vádak 40—50 százaléka névtelenül jut el hozzánk. Nem tudjuk, miért ez a magas arány, csak feltételezzük, hogy so­kan még mindig valamiféle megtorlástól tartanak, holott, ha a bejelentőt valóban ül­döznék, nekünk kötelessé­günk jogvédelmet biztosíta­ni. Azt meg .tudom érteni, hogy aki kifejezetten rossz- indulatból rágalmaz, valót­lant állít, nem írja alá a ne­vét. De ezek aránya csak évi 5—6 százalék. A névte­len bejelentések között nő a vezetőket rágalmazó, egy­szerre több szervnek meg­küldött beadványok száma. Érdekesség még, hogy 8 százalékkal emelkedett a közvagyon elleni cselekmé­nyekkel, a hűtlen, illetve hanyag kezeléssel, lopással, csalással, sikkasztással fog­lalkozó ügyek száma. Leg­többjük a közélet tisztasá­gát sértő magatartást leple­zett le. Csökkentek viszont (32 százalékról 20 százalék­ra) a kereskedelemmel és vendéglátással kapcsolatos jelzések. Azt hiszem, itt szerepet kapnak az éttermi árak is, amelyek miatt egy­re kevesebbet járunk ven­déglőbe. Üj színfolt, hogy sokan jelzik a szeszesital­forgalmazás korlátozásával kapcsolatos rendelkezés meg­szegését. Sajnálatos módon nőttek (10 százalékkal) a tanácsi szakigazgatási szervek mun­kájával foglalkozó bejelen­tések. A bejelentők itt gya­korta sok esetben szemé­lyes sérelmüket burkolják a közérdek köpenyébe. Legin­kább ezekben az ügyekben tapasztalunk elfogultságot, személyes bosszúvágyat. M. Kiss Csaba Mondja meg, mit akar, a többit pedig bízza a számító­gépre _ így összegezhető nemcsak a mottója, de a kínála­t a is a japán számítástechnika alkalmazását bemutató to­kiói kiállításnak. Ha valaki házat akar építeni, csak az alapterületet és a kívánt szobaszámot kell megadnia a „la­kástervező” programmal ellátott gépnek, ettől kezdve a kivitelezés részletes kalkulációjáig gombnyomás kérdése csupán, hogy a teljes dokumentációt fél perc alatt kiadja a gyorsnyomtató. Segít a gép az optimális fűtés megtervezésében, a lég­kondicionáló elhelyezésében is, csupán azt kell a megren­delőnek megmondania, hova szeretné az ülőgarnitúrát és hova az ágyat helyezni. A program arra is ügyel, hogy a légáramlás ne zavarja a lakókat — mindezt természetesen a légörvények térbeli mozgását ábrázoló képernyőgrafika segítségével adja a tájékozódó tudtára. Nem szükséges az igénymódosulás után újabb hossza­dalmas tervezésbe és számításokba kezdeni, sem az autó­konstruktőröknek, sem a ruhatervezőknek. Elég csupán beütni a billentyűzet segítségével az új adatot, és 10 má­sodperccel később megjelenik a képernyőn a teljesen „új­jávarázsolt”, térhatású tervrajz, az anyagszükséglettől az önköltségig bármilyen kívánt adat ki mutatásával, aminek a hagyományos eljárással való elkészítése Európában ter­vezőcsoportok többheti (esetleg többhavi) munkáját ven­né igénybe. A kiállításon csak működő, kipróbált és a hétköznapi életben, azaz a mérnöki-tervező munka során már alkal­mazott rendszereket mutatott be több mint 100 cég a nagy- közönségnek, amelynek az átlagéletkora a tudósító becs­lése szerint nem haladta meg a harminc évet. FITT-hét Miskolcon. sportruhában, sportcipőben... Mozgás, sport, játék 8-100 éveseknek .fEttől fix, hogy fittebb lesz!” — mondja a közis­mert reklám szövege, de úgy gondolom, nyugodtan vá­laszthatták volna jelszóul a szervezők is, akik a mis­kolciak megmozgatására vál­lalkoztak egy teljes hétig, október 17—23. között. Ez egy évek óta elkezdett folyamat állomása lesz — amint ezt dr. Sugár Ágnes, a Miskolc Városi Tanács egészségügyi osztályvezető­helyettese elmondta egy saj­tótájékoztatón — s célja, hogy szakítva az eddigi ha­gyományokkal, amikor elő­adásokon, kiállításokon pró­bálták bizonygatni a szak­emberek az egészséges élet­mód fontosságát, most mo­zogva, s megmozgatva te­szik ezt. Az akció neve fedi a célt is; elsősorban mozgás, az­tán egészséges táplálkozás, és végül lelki kiegyensúlyo­zottság. Nézzük, mit kínál­nak a szervezők kicsit rész­letesebben, mivel próbálják becsalogatni a városi sport- csarnokba a kicsiket, s na­gyokat. Már a megnyitó sem mondható hagyomá­nyosnak, ide nem gálaruhá­ban, hanem inkább melegí­tőben érdemes eljönni, mert mindenkit megmozgatnak egy kis közös tornával, hét­főn délután négy órától. Es­te hétig tréninggyakorlatok, edzettségi vizsgálat, élet­módbeli tanácsadás lesz a helyszínen. Az első nap kapcsolódik az élelmezési világnap egyéb rendezvé­nyeihez is, mely a Pátria, a Bükk és a Testvérvárosok útjai ABC-ben termelő-fo­gyasztó találkozó, termék­kóstoló, szaktanácsadás for­májában segíti az egészsé­ges táplálkozási szokások kialakítását. A keddi prog­ram délelőttjén az óvodások veszik birtokba a sportcsar­nokot.' majd délután négy­től kiváló trénerek segítsé­gével lazító gyakorlatokat végezhetnek a sportolni vá­gyók. A szerda a meglepetések napja, mely délután három­tól kosárlabdagálával kez­dődik. Csütörtökön játékos sportvetélkedőre hívják a dolgozó KISZ-es fiatalokat, családostól. Pénteken, négy­től egy érdekes, még csak kevesek által ismert moz­gásformát tanulhatunk és gyakorolhatunk, ez a skip- it, az ugrókötelezés, s este fél héttől tollaslabdagála lesz, melyen a közönség so­raiból verbuválódott játéko­sok is versenyezhetnek iga­zolt profikkal. Szombaton a Szabadság fürdőben Verrasz- tó Gabriella ad úszóleckét a gyerekeknek, reggel 8—12 között, és ugyanekkor indul a családi kerékpártúra. Va­sárnap már délelőttől fut­hatnak két távon, hatéves kortól a miskolciak. Ezt kö­vetően délben bezárja kapu­it a sportcsarnok, abban a reményben, hogy egy év múlva újra megmozgathatja a város lakóit. A szervezők, dr. Kiss Ákosné, Miskolc város vezető egészségnevelő­je és Blachné Csaba Kata­lin, az Egészségnevelési In­tézet munkatársa úgy vélik, ha megteremtik a fiatalok­nak a lehetőséget, a szülőket és a nagyszülőket is be le­het vonni a programokba, hiszen nekik még inkább szükségük van a mozgásra. A sajtótájékoztatón hallot­tuk még, és abban a re­ményben tesszük közzé, hogy folytatásuk lesz. Az egyik, hogy egészségügyi alapot hozott létre a tanács, elkülönítve egyszámlán, melyre egyéni és közületi befizetést várnak. A számla száma: 641—472 004—0653. A másik hírünk pedig, hogy az egészségügyi szűrőállomás kémiai automata műszeré­nek megvásárlásához anyagi támogatást ajánlott fel 11 miskolci vállalat, mintegy 1,1 millió forint értékben. A berendezés 17,2 millió fo­rintba kerül, a többit a vá­rosi tanács biztosítja. A korszerű technika Miskolc lakosságát szolgálja majd. (obe) 140 ezer rekord 4 „leg"-ek könyve Harmincötödször kerül a könyvesboltokba pénteken a Guinness Rekordok Könyve, amelyből megtudható, hogy a világ leggyorsabb pókja 16 kilométeres sebességgel szedi lábait, hogy Alaszká­ban emelték a világ legna­gyobb — húszméteres — hóemberét. Ám a bölcs könyv abban nem tud dön­teni, hogy az Amazonas vagy a Nílus a hosszabb. A hírneves Guinness sör­főzde 1955-ben adta ki elő­ször a gyorsan közkedveltté vált könyvet azzal a céllal, hogy Nagy ^Britannia és Ír­ország 84 ezer kocsmájában megfellebbezhetetlen döntő­bíróként szolgáljon a vitat­kozóknak, akár a legbo­nyolultabb, vagy legvalószí­nűtlenebb kérdésben is. Az eltelt évek alatt a Guinness munkatársai 140 ezer rekor­dot jegyeztek, ellenőriztek és kartotékoztak. A most megjelenő 1989-es kiadásban szereplő 15 ezer címszó kö­zül háromezer egészen új. Persze az is csúcs lesz, hogy a könyv az idén 31 nyelven, több mint 60 mil­lió példányban kerül piacra. A 310 oldalas könyvből példaképpen néhány „leg”: A világon a „legsúlyo­sabb” egyéniség az Egyesült Államokban élő Albert Jack­son, aki 402 kilójával a — szintén amerikai — Walter Hudsontól hódította el a megtisztelő címet. Elmúltak már azok a szép idők, ami­kor — épp egy éve — a 476 kilós Hudson úr úgy be­ékelődött saját külön bejá­ratú hálószobájának ajtajá­ba, hogy csak a tűzoltók tudták kiszabadítani szorult helyzetéből. A régi bajnok legfeljebb azzal vigasztalód­hat, hogy tavaly óta 127 kilót fogyott. _A világon a legmagasabb nő 1956-ban született Bor­neo szigetén: 7 láb 7 3/4 hüvelyk, azaz 233 centimé­ter. magas és — még inő ... Földünk jelenlegi legidősebb lakója Maren Bolette Torp, 1876. december 21-én szüle­tett Oslóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom