Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
1988. szeptember 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Létszámcsökkentés, meg ami mögötte van Az átszervezés kezdete Amíg csők beszélünk a kibontakozásról, amíg személyünket nem érinti ezzel kapcsolatban valamely döntés, addig természetesen egyetértünk egy jónak Ítélt kibontakozási tervvel, ésszerű létszámcsökkentéssel. De mi van akkor, ha a divatos létszámleépítés éppen engem érint, ha az átirányítás, a többletmunka vállalásé éppen nekem szól? Ilyen probléma előtt állt Szerencsen oz 1983 óta önálló tanácsi vállalatként működő Autójavító Vállalat néhány dolgozója. Érdemes meghallgatni az érintettek véleményét, hátha tanulságként szolgát dolgozóknak, vezetőknek egyaránt. Történt ugyanis, hogy a vállalat, amely már régen nemcsak autójavítással foglalkozik, hanem — szerteágazó más tevékenységet is folytat a több lábon állás jegyében —, úgy határozott, hogy átszervezéshez kezd. Éspedig az ésszerűsítést, az átszervezést nem kívülről, nem felülről várták, hanem szétnéztek „házon belül”, és ahogyan érkeznek, mindjárt a portánál kezdték ezt a munkát. Itt meg is kell állnunk, hogy az igazgató, Lehóczki Tamás elmondja az átszervezés legelső fázisát: — A munkabér kiáramlását szerettük volna csökkenteni úgy, hogy az improduktív létszámot csökkentjük, ezért úgy határoztunk, hogy a nyugdíjas portások állását megszüntetjük. Bár a sorompó kezelésére továbbra is szükség van, ezt a munkát a munkafelvevők is el tudják látni. Az átszervezés vállalatunknak éves szinten 600 ezer forint munkabér- megtakarítást eredményez. Való igaz: a munkakör bővítésével plusz pénzt nem kaptak egy fillért sem, rhért úgy ítéltük meg, hogy munkaidejükbe belefér. Egyébként itt: konkrétan két-két fő munkafelvevőt és garanciális ügyintézőt érintett az intézkedés, és ebbe a. munkába még a művezetők is besegítenek. Csakhogy ez olyan, mintha azt a feladatot adnák mondjuk az igazgatónak, hogy ellenőrizze már hetente kétszer a benzinkút munkáját, hiszen úgyis arra megy, és különben is, a munkaidejébe belefér. Ezt a képtelen példát már csak azért is említem Lehóczki Tamásnak, mert gyanítom, ha ő sem kapna érte semmiféle bért, az a munkája minőségére is kihatna. — Az érintett dolgozók munkaköri leírását módosítottuk — mondja az igazgató. — Abban valóban nem szerepel, hogy valamiféle ellenszolgáltatást kapnának ezért a pluszmunkáért. Én bízom benne, hogy majd megtaláljuk a módját. Az átszervezésről Csőri Gyula szb-titkár, aki hosz- szú betegsége után jött vissza dolgozni, a következőket mondja: — Ezzel kapcsolatos munkaügyi vita kapcsán szak- szervezeti bizottságunknak volt egy állásfoglalása, melyet a vállalati munkaügyi döntőbizottság kért — majd hozzáteszi, hogy a szak- szervezet ebben a kérdésben nem élt vétójogával, hiszen a munkaköri leírás módosításához a dolgozók és a vállalat közös megegyezése szükséges, és a szerződés- módosítást a dolgozók elfogadták. Legalábbis nem szóltak ellene. •Csőri Gyula nem szívesen beszél az átszervezésről, hiszen őt nemcsak mint szakszervezeti titkárt, hanem mint dolgozót is érint egy személyben. Meg-, érti, hogy szükséges az átszervezés, sőt még további radikális intézkedések kellenek. Lehóczki Tamás elfogadja a javaslatot, hogy elmondhassa véleményét másik két érintett dolgozó is, így Farkas László munkafelvevő és Bodnár Béla művezető bekapcsolódik a beszélgetésbe. Bodnár Béla véleménye: — A létszámcsökkentésből adódó bérmegtakarítással már eleve számoltunk az éves tervben. Elvégezzük ezt a munkát is, hisz’ ki akarunk lábalni mi is a bajból. De mivel elég nagy a bérmegtakarítás, és ennek nagy részét a mi munkánk árán érjük el, szívesebben venném én is, a kollégák is, ha csak egy kis részét is megkapnánk. Bár tudom, hogy most nem a legmegfelelőbb időben „jövünk” ezzel a kéréssel. Farkas László éppen szemben ül az igazgatóval. Ö is a legilletékesebbek előtt mondja el, mit gondol a hallottakról: — Én optimista vagyok — mondja a fiatal szakember. — Bízom abban, hogy az igazgató elvtárs megtalálja a módját, hogy valamiképpen honorálja a vállalatvezetés számunkra anyagilag is ezt a pluszmunkát! Az igazgató tudja, hogy ezek a dolgozók hosszabb távon is sokat tettek a vállalatnak ezzel a többlet- munkával, és ezt el kell ismerni. Ugyanakkor a drága műszerek, az alkatrészellátás, a fűtés, a berendezések rengeteg pénzbe kerülnek, a bérek leterheltek, csak a társadalombiztosításra elmegy 50 százalék. A szakszervezeti titkár szerint, ha a központi szabályozás nem változik, nem lesz bérfejlesztésre pénzük, s még az addigi bért sem tudják a későbbiekben biztosítani. Az idén nulla százalék volt a bérfejlesztés, akkor pedig felesleges a béralku, hisz’ miben alkudjon az igazgató az szb-titkárral? Mindnyájan aggódunk a jövőt illetően. Azért ez az aggodalom hozott már egy kis eredményt — igaz, áldozatok árán. De ha az áldozatvállalás előrébb tolja a kocsit, akkor ilyen apró lépés más munkaterületeken is beépülhet az átszervezésbe, és ebben a kisvállalat dolgozói nincsenek egyedül. Szabó László zés hatékonysága az idén a közelmúltban keletkezett lisztharmat ellen. Ez egy évtized óta most okozta a legkomolyabb fertőzést, s így a kárt is. Mert a korábbi években nem fenyegetett ilyen mértékben, a védekezés is kisebb mértékű volt, s ez most „visszaütött”. A fertőzés egyik okaként a növényvédelmi szakemberek az időjárást tették felelőssé. Emiatt főként Mád és Tolcsva környékén károsodtak az ültetvények. De a szőlősgazdák megítélése szerint az utóbbi napok zivataros-esős időjárása sem tett jót a szőlőnek. Felpattant a bogyók héja, s kisebb mérvű rothadás helyenként már tapasztalható. Ez - azonban szerencsére még nem általános, így a jelenlegi érési állapot szerint szeptember végére, október elejére teszi most a szüret kezdetét. Az elkövetkező napokban viszont napfényes időjárásra lenne szükség, hogy a bogyók cukortartalma növekedjék. Mert például a sárga muskotály fajtáé — amely ugyan jellegzetesen hegyaljai fajta, de nem nagy területet foglal el — még csak 13 cukorfokos a próbaszüreten mért must. A jellegzetes és nagy területen termesztett furmint és hárslevelű, amely a karakteres hegyaljai borok zömét adja, az időjárási változásokat is jól bírja, s ha nem is nagy, de azért közepes termést várnak ezeken az ültetvényeken a kis- és nagyüzemekben egyaránt. Hegyalja Szüret előtti gondok Gondterheltek a sző- • lősgazdák Tokaj-Hegy- alján. A világhírű borvidéken most, szüret előtt is még gondot okoz a szőlő. Mert a peronoszpóra ellen ugyan sikeresen vették fel, a küzdelmet, az nem okozott komoly károkat, hála az évek óta rendszeresen végzett permetezésnek. Nem volt ilyen egyértelmű a védekeElmúltak a bányász# napi ünnepségek, kifizették a jó munka után járó hűségjutalmat. Visszatértek a munkás hétköznapok — s ezzel együtt az a követelmény, hogy a nyári termelés után fokozott szükség lesz a szénre, a téli hónapokban. Mert bár igen sokan beszerezték a tüzelőt az elmúlt időben — sokan lesznek, akiknek még csak később viszik házhoz a szenet, vagy éppen pótlásként vásárolják azt meg, ha az idő zordabbra fordul. Köztudott, hogy a borsodi bányák nemcsak megyénket, de az ország tekintélyes részét is ellátják háztartási szénnel. A Borsodi Szénbányák üzemeiből kerül a lakosság kályháiba a fűteniva- Ió mintegy 40 százaléka. Így hát megyénk határain innen és túl érdeklődéssel figyelik: hogyan termelnek a borsodi bányászok? Vajon hogyan termelnek, s hogyan készültek fel a téli hónapokban végzett munkára — kérdeztük Kovács Lórántot, a Borsodi Szénbányák termelési főmérnökét. 1 termelésre készülnek a — Jól indulunk a téli hónapoknak — válaszolta a főmérnök —, mert bányászaink eddig mintegy 180 ezer tonnával több szenet küldtek' a felszínre, mint amennyi az előírás volt. Számba véve a különböző üzemekben levő termelőhelyeket, azok előkészítettségét, az év végéig további 120 ezer tonnával több szenet akarunk termelni, mint amennyi a tervben szerepel. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság részére a tervezettnél mintegy 180 ezer tonnával nagyobb mennyiségű szenet tudunk adni. A mennyiség mellett gondot fordítunk a minőségre is. A közvetlenül a bányából eladott szénen felül termeltet, mintegy millió tonnányit, a Központi Szénosztályozónál levő mosóműben „kezeljük” s növeljük ezáltal fűtőértékét. A Központi Szénosztályozóban is felkészültek arra, hogy a téli hónapokban is zavartalanul tudják fogadni a vagonban érkező szenet. Erre a célra szolgál a vagonürítő berendezés, amelyet szükség esetén üzembe állítanak. A meglevő munkahelyek kapacitása megfelel az elképzelt termelésnek, beszámítva azt is, hogy a termelés folyamatához tartozó frontátszereléseket is időben és késedelem nélkül, termeléskiesés nélkül tudjuk majd elvégezni. Az elképzelések valóra váltásánál bízunk valamennyi bányaüzemünkben, a miskolciban csakúgy, mint a bükkaljai- ban, a mákvölgyiben, s nem utolsósorban a putnokiban, ahol a borsodi szénmedencében levő leghosszabb, 140 méteres frontfejtés egymaga naponta 10 ezer tonna sági net ad. Teljes felújítás A tervek szerint tíz hónapig lesz zárva az aggteleki Cseppkő Szálló. A turisták és kirándulók által kedvelt pihenőhelyen Szabó Ferenc üzletvezető adott tájékoztatást a tatarozást követő változásokról : — Szeptember negyedikén, vasárnap fogadtuk ebben az évben utoljára vendégeinket, ezt követően már a Borsodi Építőipari Vállalat szakemberei végzik a tíz hónapig tartó felújítási munkát. Mind a szállodai, mind az éttermi rész rászorul a rendbehozatalra, és kívülről is megújul az épület. Tíz A Jászberényi Hűtőgépgyár a növekvő piaci igényeknek megfelelően, fokozatos termékváltást, korszerűsítést hajt végre, újabb és újafab típusú, energiatakarékos, esztétikus hűtő- és fagyasztószekrényekkel, kereskedelmi bútorokkal, radiátorokkal, légkondicionáló készülékekkel, szifonokkal jelenik meg a hazai és a külföldi kereskedelemben. A minőségileg jobb, szebb kivitelű, tartósabb termékek előállításához műszaki és technológiai fejlesztésekkel teremti meg a feltételeket. A Hűtő- és Klíftiatechnikai Gyáriban korszerű, porszórá- sos festési teéhnológiát vezettek be, új vákuumszívó gépet helyeztek üzembe. Megépült a vállalat műszobával csökken majd a _fé- rőhelyünk, ám így komfortosabbá, igényesebbé válnak helyiségeink. Fürdőszobával ellátott, kétágyas szobákat alakítanak majd ki az építők, kisebb alapterületűvé válik éttermünk, az alsó étterembe vezető lépcső beépítése miatt. Ez utóbbi vendéglátórészlegünk a változó létszámú csoportoknak is kellemes helyet nyújt ezentúl, ugyanis mozgatható bokszokkal rendezzük be ezt a helyiséget. Ezentúl is szolgáltatásaink közé tartozik majd a tenisz, a pingpong, a szauna. A anyagüzeme, termelésbe állt az új galvanizáló- és horganyzóüzem, a hűtőszekrénygyár lakkozója. A középtávú program további részében újabb szerelőgép-rendszereket állítanak a termelésbe. A Hűtő- és Klímatechnikai Gyárban a nehéz fizikai munka csökkentésére számítógép-vezérlésű lemezfeldolgozó kezdi meg működését. A hűtőszekrénygyártás modernizálását segíti az új ajtó- és oldalpanel-gyártósor üzembe helyezése. Automatizálják az autóbusz-radiátor lamellagyártását. A hatékonyság növelésére a gyár műszaki gárdája és fejlesztőintézete új célgépeket is kifejleszt. (MTI) mostani hall egy részéből drinkbárt alakítunk ki. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal összefogva, a lovasturizmus beindítását tervezzük, mely egyelőre a park látnivalóit érintő lovaskocsikázást jelenti majd. — A felújítást követően mennyiben változnak meg a szobaárak, lesz-e megkülönböztetés a külföldi és belföldi vendégeik között? — A kétcsillagossá minősülő szállóban a külföldiek 1002, a belföldi vendégek 960 forintért vehetnek ki ágyakat. Négy apartmanunk pedig 1600 és 2002 forintos áron bérelhető majd. A nemzeti park, a környéken található barlangok iránt egyre nő az érdeklődés. Nemcsak turisták, szakemberek is szívesen keresik fel a vidéket. Számukra is javulnak a körülmények, hiszen a kényelmesebb, komfortosabb szálláshelyek mellett addigra bekapcsolják szállónkat nemzetközi crossbarvonalba, s munkájukat segíti az a konferenciaterem is, melyben többféle segédeszközt helyezünk el számukra. Ha a felújítók tudják tartani a szerződésben vállalt határidőt, akkor talán a már rendszeresen nálunk tartott aggteleki környezetvédelmi szeminárium hallgatói augusztusban már élvezhetik ezeknek a berendezéseknek a segítségét. Egyelőre azonban csak reménykedni tudunk, hogy a húsz- és negyvenmillió forint között meghatározható renoválást követően, minél hamarabb tudjuk fogadni vendégeinket. N. Zs. Új hűtőgépek
