Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!-y JuU ra 0 [L b XLIV. évfolyam, 215. szám 1988. szeptember 8. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Termelő­felvásárló korrekt kapcsolata Megkezdőit! a szőre! ikkalján Az elmúlt esztendőhöz képest lénye­gesen hamarabb — már az elmúlt hét végén — megkezdődött a szü­ret a bükkaljai borvidéken. Egészen pontosan Szomolyán és Bogácson a Hórvölgye Termelőszövetkezet szőlős­kertjeiben. A szokatlanul korai kezdés­nek természetesen nem csupán a tava­lyihoz képest mintegy 7—10 nappal elő­rébb tartó érési folyamat az oka. A Hórvölgye Tsz néhány éve igen jó part­neri kapcsolatot alakított ki a Hunga­rovin Borgazdasági Kombináttal, amely elsősorban pezsgő alapanyagnak vá­sárolja fel a szomolyai, bogácsi, cse­répfalui, bükkzsérci szőlőhegyek levét. Márpedig pezsgő alapanyagnak a vi­szonylag nem magas cukortartalmú, ugyanakkor kellő savval rendelkező sző­lő a legjobb, következésképp a Hórvöl­gye Tsz dolgozói már 14 mustfoknál — tehát rendkívül korán — hozzákezdhet­tek az idei betakarításhoz. — A szövetkezetünk tíz­éves szerződést kötött a Hungarovinnel, s ennek ér­telmében a szőlőtermésün­ket teljes egészében felvá­sárolják — újságolta teg­nap a szüret helyszínén Papp Ernő elnökhelyettes és Molnár István növényvédős mérnök. — És milyen áron? Mert, azt hiszem, most Magyaror­szágon minden kis- és nagy­üzemi szőlőtermelőt ez érde­kel leginkább. Köztudott, nemzetközi és hazai szin­ten nyomottak a borpiac árai, következésképp a nagy felvásárló cégek elég nagy­mértékben kívánják csök­kenteni a felvásárlási árakat. Legalábbis ez hírlik, mert ezzel kapcsolatban jelenleg még sok a kósza hír. Példá­ul egyes felvásárló üzemek kapcsán aggasztóan alacsony árakról hallani, amely már- már a szőlőtermesztés értel­mét, s ezzel jövőjét kérdője­lezi meg. — Nos, a tavalyi árakhoz képest a Hungarovin is csök­kenti árait, mégpedig 19 százalékkal. Mivel nagyszá­mú bérlővel és szakcsoporti taggal állunk kapcsolatban, ez azt jelenti, hogy a szőlő kilójáért 13 forint körüli árat tudunk fizetni. Ez a mai piacot, helyzetet ismer­ve, s figyelembe véve azt is, hogy már 14 mustfoknál szüretelhető a szőlő, úgy véljük korrekt, jó ár, s bí­zunk benne, hogy a termelői kedvet a következő évekre is megőrzi. Annál is inkább, mert gazdaságunk — éppen a Hungarovinnel kialakult jó kapcsolatra építve — idén 20 (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Berlinbe utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke szeptember 8-án, csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Berlinbe utazik, hogy eleget tegyen Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke meghívásának. (MTI) Társadalmi vita a választási törvény módosításáról Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta a választási törvény módosításának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt bocsássák társadalmi vitára. A Minisztertanács áttekintette a jamburgi együttmű­ködésből adódó feladatok végrehajtását, az eddigi szervezési, kivitelezési tapasztalatokat, és állást foglalt az 1989. évben esedékes tennivalók főbb célkitűzései­ről. A kormány megvitatta a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszternek a Bős-nagymarosi Vízlép­csőrendszer megvalósításáról szóló, az Országgyűlés számára készített tájékoztatóját. Egyetértett azzal, hogy a tájékoztató jelentést a környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter az Országgyűlésnek benyújtsa. Marosán György kormány- szóvivő elöljáróban az ülé­sen szerzett benyomásairól, tapasztalatairól szólt. Mint elmondta: a tanácskozásból levonható egyik következte­tése, hogy a vizsgált kérdé­sekben feltárultak a régi döntéshozatali rendszer hi­bái. Ezt a korábbi rendszert egyrészt nem a világos és egyértelmű döntések jelle­mezték, s a hatáskörök egy­másba csúsztak, másrészt hiányos volt a tájékoztatás. Emiatt a felelősség általában megfoghatatlanná vált, a nyilvánosság kontrollja pe­dig nem érvényesült, s en­nek következményeként a közvélemény sokszor kétked­ve fogadta a hivatalosnak tekintett szakmai álláspon­tot. Éppen ezért a Miniszter- tanács ülésén is kifejezésre jutott, hogy nélkülözhetetlen a társadalmi nyilvánosság szélesítése, a korrekt és sok­rétű tájékoztatás. A kormányszóvivő elmond­ta, hogy a Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvaló­sításáról készült előterjesztés meghallgatását követően a kormány megkülönböztetett figyelemmel elemezte a be­ruházást, és körültekintő mérlegelés után alakította ki álláspontját. A Miniszter- tanács megállapította: az összes körülményt és hatást figyelembe véve a jelenlegi helyzetben a vízlépcső meg­építése a legjobb megoldás. Ezért szükségesnek tartja a megkötött szerződések sze­rint a mű megvalósítását. Az elvégzett gazdaságossági számítások, továbbá az alá­írt szerződésekből adódó kö­telezettségek ettől lényegileg eltérő alternatíva kialakítá­sát nem teszik lehetővé. A kormány ugyanakkor szük­ségesnek tartja, hogy a fo­lyamatosan összegyűlt ta­pasztalatok birtokában — ahol ez indokolt — egyes részmegoldásokat módosítsa­nak. A Minisztertanács az igaz­ságügyminiszter előterjeszté­sében megtárgyalta azt a ja­vaslatot, amely megszünteti (Folytatás a 2. oldalon) Donorszervezés, hazai módszerek Nemzetközi tanácskozás a véradásról Négy kontinens 28 orszá­gából 79 küldött tanácskozik három napon át Budapesten a Kongresszusi Központban azon a nemzetközi véradó konferencián, amelynek há­zigazdája a Magyar Vöröske­reszt. A Vöröskereszt és Vö­rös Félhold Társaságok Li­gája, valamint a Nemzetközi Vérátömlesztési Társaság és az önkéntes Donorokat Szervezők Szövetségének szervezésében rendezett Ií. nemzetközi kollokvium meg­nyitóján dr. Medve László szociális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár üd­vözölte a résztvevőket. Han­tos János főtitkárnak, a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága elnö­kének megnyitó szavai után az első napi programnak megfelelően elhangzott elő­adások a donorszervezés ak­tuális kérdéseivel foglalkoz­tak. A tanácskozás második napján, csütörtökön a szak­emberek megvitatják, milyen hatása van az AIDS-nek a véradásra, a donorszervezés­re. A harmadik napon a tö­megkommunikáció szerepe a véradásban, a véradók meg­nyerésében téma köré cso­portosulnak az előadások. A magyar küldöttek meg­ismertetik a tanácskozás résztvevőivel a speciális do­norszervezés és donorkivá­lasztás hazai módszereit, va­lamint a többszörös önkéntes véradók motivációjára vo­natkozó felméréseket. A ta­nácskozás témája a világon ma az egyik legaktuálisabb egészségügyi probléma, ugyanis az utóbbi években világszerte csökkent a vér­adási kedv. A donorszerve­zés szakértőinek most lehe­tőségük nyílik a tapasztalat- cserére, hogyan lehet ismét a gyógyítás és életmentés nélkülözhetetlen „gyógysze­rét”, a vért biztosítani. (MTI) Vasas emlékplakettel tüntették ki Kádár Jánost Kádár Jánost, az MSZMP elnökét 50 éves vasasszakszer­vezeti tagsága alkalmából szerdán köszöntötték a ,Vas-, Fém- és Villamoscnergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének székhá­zában. A szakszervezet központi vezetősége nevében Paszter­nák László főtitkár emlékplakettet adott át Kádár János­nak. A találkozón tájékoztatták a párt elnökét a szakszer­vezet munkájáról, az időszerű tennivalókról. (MTI) Az el nem kötelezettek szerepe a világpolitikában A ciprusi fővárosban szer­dán megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A négynapos tanácskozást Georgiosz Vasziliu ciprusi el­nök, valamint a mozgalom soros elnöke, Nathan Sha- muyarira zimbabwei külügy­miniszter nyitotta meg. Vasziliu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi légkör javulá­sa és a nagyhatalmaknak az el nem kötelezettek irányá­ban tapasztalható pozitívabb magatartása nagyobb külpo­litikai lehetőségeket kínál a mozgalom országainak. Vasziliu energikus lépése­ket sürgetett gazdasági téren az eladósodottság megszünte­tése érdekében, és közös fel­lépést követelt az ellen, hogy a fejlett ipari országok ve­szélyes hulladékokat helyez­zenek el a fejlődők terüle­tén. Diplomaták szerint a kül­ügyminiszteri értekezlet azt fogja megvitatni, hogy az el nem kötelezett országok ho­gyan játszhatnának hatéko­nyabb szerepet a világpoli­tikában. A mozgalom az ENSZ után a világ legna­gyobb fóruma. 99 tagorszá­got, illetve két szervezetet tömörít. A Hatvanhatban, nyolcvannyolcról Nálunk ugyan nem működik Gallup intézet, de azért a közvéleményt rendszeresen szondázzák, szondázzuk. A ve­zetés egyre inkább igényli, a szélesedő demokratizmus egyre inkább megköveteli az egyes emberek, embercso­portok naprakész állásfoglalását a világ dolgairól. Mind­ez akkor jutott újólag eszembe, amikor a televízió Hat­vanhat című műsorában Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkára próbált felelni, pontosabban megfelelni a stúdió vendégeinek, vállalva azt a kockázatot, hogy le­szavazzák . .. Engem az a többségi vélemény lepett meg, mely szerint nem kellene korlátozni a magánvállalkozások és magánvállalatok tevékenységének felső határát, akár annak produkciós értékéről, akár a foglalkoztatottak szá­máról van szó. Ez az óhaj ugyan ellentmond a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezet vonatkozó passzusai­nak, de meg kell hagyni, hogy az alkalmi közvélemény­kutatás résztvevői okosan érveltek. Ha már a korábbi tár­sasági törvény száz évvel ezelőtt született, akkor a mos­tani honatyák sem tervezhetnek rövid távra... Továbbá: feltett szándéka a kormánynak és a pártnak, hogy a gaz­daság hatékonyabb stimulálása érdekében nagyobb tér nyíljék az egyéni kezdeményezés és a saját tőke haszno­sulásának. A végleges Ítéletet természetesen az Ország­gyűlés mondja ki, s a legfelsőbb államhatalmi szerv kép­viselői talán figyelembe veszik egy hétfői televíziós műsor hatvanhat vendégének véleményét is. Ki tudja? A Hatvanhat: játék, törvény nem szakcionál- ta állásfoglalás. De nem irigylem a honatyákat, akiknek a felemás sikerű adótörvény elfogadása után (ezt azóta is felemlegetjük és vitatjuk) úgy kell dönteni, hogy ci döntés éppúgy feleljen meg a jövőnek, mint a mának, nyolcvannyotcnak. Az persze aligha remélhető, hogy a sárból a magyar gazdaság szekerét a magánvállalkozá­sok térnyerése húzza ki. De a sok közül ez is egy lehe­tőség. S ehhez éppen Sárközy Tamás szolgáltatott apro­pót, utalva arra a korántsem filozófiai megállapításra, mely szerint az állam a legtehetségtelenebb vállalkozó ... Nyolcvannyolc, s ez a Hatvanhatból is kiderült, nem c legdicsöbb éve az újkori magyar gazdaságtörténetnek. Volt ugyan ennél rosszabb is, jobb is. De nyolcvannyolc talán azért lehet jeles esztendő, mert valami történt, vala­mi megmozdult. Váteszi képességek hiján jósolni sem me­rek ... Inkább dünnyögök, dúdolok. Egy sort nemzeti ope­ránk bordalából: De amíg áll és amig él, ront vagy ja­vít, de nem henyél... (brackó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom