Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 214. szám 1988. szeptember 7. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ■—a——■bw» i inni ii—a— Csepergös szombat délelőtt a gyár udvarán hatalmas kompresszor zörög, körülötte áznak-dolgoznak néhányon. A többi üzemből is gépek zaja, kopácsolás hallatszik. Kiváncsion keressük, vajon kivel találkozhatunk ilyenkor, hiszen a gyárkapun olvashattuk: kom- munisa műszakot szerveztek.- Mert ez nálunk már évtizedes hagyomány, hogy a kampány előtt rendbetesszük a műhelyeket, takarítjuk az udvart - mondja Domonkosi Imre, a gyár termelési igazgatóhelyettese. Szeptember 14-én kezdődik a 99. kampány Szerencsen (Folytatás a 3. oldalon) mm Hz ideológiai munka megújítása Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Szeptember 6-án ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Napirendjén szerepeltek egyebek között az ideológiai munka megújításával kapcsolatos kérdések. Tapasztalatok szerint a párttagság több lényeges témakörben várja a Központi Bizottság állásfoglalását. Ezek: a szocialista fejlődés sajátosságai, a szocialista gazdaság működési mechanizmusának és irányításának ideológiai kérdései, valamint a politikai és hatalmi viszonyok ideológiai vonatkozásai. A Politikai Bizottság több lehetséges változatot vitatott meg, mivel a közeljövőben a Központi Bizottság elé terjeszti az anyagot. Második napirendi pontként a testület megvitatta a párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére irányuló politikai munkát. A Politikai Bizottság meghallgatta Grósz Károly jelentését az augusztus 28-i, aradi főtitkári munkatalálkozóról, egyúttal megvitatta a KB Külügyi Osztálya és a Külügyminisztérium közös előterjesztését a magyar— román kapcsolatőkről. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az aradi munkatalálkozó megtartása helyes volt. A testület a továbbiakban személyi kérdéseket tárgyalt és folyó ügyekről hallgatott meg tájékoztatásit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi . Bizottságának ülését szeptember 27- ére összehívták. Ózdi Kohászati Üzemek: Javult a gazdasági mérleg Ötvenéves a Magyarok Vilagszovetsege Ünnepi ülés a Várban ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusában alakult meg a Magyarok Világszövetsége. A fél évszázados évfordulóról kedden ünnepi ülésen emlékezett meg a szövetség elnöksége az Országos Széchényi Könyvtár várbeli épületében. A jubileumi rendezvényen Bognár József akadémikus. a szövetség! elnöke üdvözölte a vendégeket, közöttük Stadinger Istvánt, az Ország- gyűlés elnökét, az Anyanyelvi Konfeireincia Védnökségé, a magyar értelmiségi találkozókat szervező Magyar Fórum tagjait, a távoli és közeli országokban működő magyar egyesületek képviselőit, mindazokat, akik a hazai és a külföldön élő magyarság közötti kapcsolatok ápolásán munkálkodnak. Ezt követően Stadinger István a Magyar Országgyűlés nevében köszöntötte a részvevőket. Beszédében kifejtette: — Jelképesen együtt vagyunk itt magyarok mindnyájan: mi, akik itthon élünk, azok, akik különböző időkben, különböző okokból hagyták el az országot, s azok is, akiket — mint mondani szokás — a határok Minek kedvez a külpiac? T agadhatatlan, hogy az év első felében jól alakult az ország külkereskedelmi forgalma. Egyrészről mérséklődött a rubelaktívum, ugyanakkor növekedett a nem rubel elszámolású kivitelünk. Mindez teljes egészében megegyezik az éves tervcélokkal. Ha a számok mögé tekintünk, kiderül, hogy a teljes magyar exporton belül az esztendő első hat hónapjában harminchét százalékot tettek ki az anyag- és energia- jcllegű termékek. A konvertibilis elszámolású export áruforgalomban a kivitel - USA dollárban számolva - tizenkilenc százalékkal bővült, ezen belül az iparból származó kivitel huszonhárom százalékkal volt több. A tőkés export bővülését döntően segítette az időközben bevezetett exportösztönzés, ennek részeként többek között a forintleértékelés. Az export tizenkilenc százalékos növekedésén belül mintegy 10 százalék az áremelkedéseknek, illetve az árfolyamváltozásoknak köszönhető, s több mint nyolcsfá- zalékos emelkedést a mennyiségi növekedés eredményezte. Az adatok tanúsága szerint az exporttöbblet kétharmada az anyag- és energiajellegü termékek eladásából származott. Borsod vegyipara a tőkés exportszállításokból ezúttal is alaposan kivette a részét. így például a Tiszai Vegyi Kombinát több, mint nyolcvanegymillió dollár értékű terméket szállított nyugati megrendelőknek, de ci Borsodi Vegyi Kombinát is növelte eladását, mintegy húsz százalékkal több konvertibilis devizára tett szert az év első felében. Mindez dicséretees teljesítmény, ami annak bizonyítéka, hogy vállalataink éltek a piaci lehetőségekkel, s ezt az árakban is érvényesítették. A z viszont továbbra is gond, Hogy a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növekedése nem mutat említésre méltó elmozdulást a szerkezetváltásban. Az pedig kifejezetten országos probléma, hogy az exportnövekedés döntően azért következett be, mert a konjunktúrára érzékeny alapanyag-termékeknek az idén is kedvezett a piac. L. I. hagytak el, helyükön maradva kerültek külföldre, lettek más országok polgárai. Az Országgyűlés elnöke ezután arról szólt, hogy a magyarság mintegy harmada külföldön él, közülük másfél millió a kivándoroltak száma. Utalt arra, hogy a hasonló veszteséget szenvedett nemzetek igyekeztek olyan kapcsolatokat létrehozni, amelyek lehetővé tették, hogy az eltávozottak ne szakadjanak el véglegesen az anyanemzettől, s a külföldön élők nagy tömegének létéből eredő lehetőségek se maradjanak kihasználatlanul. Az MVSZ e gondolatok jegyében (Folytatás a 2. oldalon) Az utóbbi napokban a közvélemény érdeklődése a kohászat felé fordult. Nemcsak a szakmát foglalkoztatja a szervezeti változtatásokkal kapcsolatos kérdés, hanem mindenekelőtt Ózd és Miskolc lakosságát is. Az ősz. szevonással kapcsolatban bizonyos pontokon nézetkülönbség van a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek között. Az ózdi kohászvállalat — amely ellenzi az összevonást — többek között azzal érvel, hogy ebben az esztendőben nyereségesen dolgozott. Pálya Károlyt, az ÖKÜ gazdasági igazgatóját kérdeztük arról, hogy ez az érv mit mutat a számok tükrében. — Vállalatunk hosszú évek óta először minden kötelezettségének eleget tett és nyereségesen működött az év első felében — mondta az igazgató. — A hat hónapot 83 millió forint nyereséggel zártuk. — Hogyan sikerült eredményessé tenni a gazdálkodást? — Sokat jelentett az a tény, hogy az elmúlt esztendőt érdekeltségi alaphiánymentesen zártuk, ez fokozta a kollektíva „harci kedvét”. Eredményeink 1988 első felében tovább javultak. A termelés 13 ezer tonnával volt- magasabb a korábbi év hasonló időszakához képest, ami lehetővé tette, hogy kielégítsük a belföldi és a tőkés piac növekvő igényét. Segítette gazdálkodásunkat a világpiaci árak emelkedése is. A többlettermelés ellenére készleteink 420 millió forinttal csökkentek, és mintegy 25 százalékkal sikerült javítani a termelékenységet is. — Érzékeny pontja volt a kohászati vállalatoknak a pénzügyi helyzet alakulása. Ózdon mi a helyzet? — Pénzügyi helyzetünk nem volt teljes mértékben kiegyensúlyozott 1988 első felében, de alapvető problémák nem jelentkeztek annak ellenére, hogy a rövid lejáratú hitelállományunk 3 milliárd forintról másfél év alatt 1,3 milliárd forintra csökkent. Adófizetési kötelezettségünknek minden esetben sikerült időben eleget tenni. Jellemző a mai pénzügyi helyzetre, hogy amíg 141 millió forint a „sorbán- állásunk”, addig 150 millió forint határidőn túli „kintlevősége” van a vállalatnak. A lehetőségek szerint tovább igyekszünk javítani a gazdálkodásunkat. A harmadik negyedévre 90 millió forint eredmény elérését tervezzük, aminek időarányos feladatai eddig teljesültek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egész évre meghatározott 80 millió forintos eredmény- tervünket túlteljesítjük. F. I. Miért iparkodnak A csokoládéüzemben A Borsodi víz palackozója (Írásunk o 3. oldalon) —
