Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
1988. szeptember 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Kazinczy Ferenc elismerő szavai Egy nagy hím iskola emlékére Sárospataki földrajzi nevek származása Egy helység múltjának kutatása mindig megtisztelő feladat, de valóságos kincset jelent egy intézményről a mai napig megőrzött dokumentum, mely egy évszázaddal ezelőtt íródott. Tarczy Gyula encsi népművelő barátom küldte meg részemre Az abaújszántói izr. iskola monográfiája című füzetet, — mely kiadványt az iskolaszék megbízásából Lövy Izidor igazgató szerkesztett és írt, a Minerva Nyomdaipari Vállalat jelentetett meg 1901- ben Miskolcon. Adatok a füzet tartalmából„1901 év június 30-án de. 8 órakor az abaújszántói izraelita iskola lélekemelő, de egyúttal megrendítő ünr nepélynek volt a színhelye. Megrendítő, mert e napon nemcsak a sikeresen eltöltött iskolaév zárult be, hanem végképpen megszűnt az iskola is. Bezárult a századéves intézet, a jelckeze- tiség, a vallás és hazaszeretet e szent tűzhelye, melyet a dédapák oly nagy áldozatokkal emeltek, féltékenyen őriztek és gondoztak, mely több egy évszázadnál hasznos embereket nevelt a társadalomnak, honszerető fiakat és lányokat a hazának.’’ Ugyanezen időszakban az 1900—1901-es iskolaév végén bezárta kapuját a róm. katolikus, református, gör. katolikus iskola, s átvette funkcióját a kultuszminisztérium támogatásával építtetett 10 tantermes állami iskola. A zsidó iskolában megszűnéskor 170 gyerek tanult Lővy Izidor igazgató, Hamburger Ignátz, Maisles Rafael, Weisz Antal tanítók vezetése alatt. Az abaúj- szántói izraelita hitközség a monográfia oknyomozó tanúsága szerint egyik legrégibb hazánkban, — ezt a temetőben jelzett sírok év- számai bizonyítják. A híres zsidó iskola 1787 év márciusában nyílt meg két osztállyal. Az első osztályban 9, a másodikban 7 tanuló járt. Tanítója volt Singer Lipót. Kazinczy Ferenc kassai tankerületi főfelügyelő 1789- ben meglátogatta a szántói zsidó iskolát. Jelentésében (melyet eredetiben a Közoktatásügyi Minisztérium levéltára őriz), ez olvasható: „Az iskola előmenetele dicséretes. Kívánnám, hogy a keresztény iskolákban is oly előmenetelt lehetne tapasztalni és tanítója olyan magas műveltségű volna mint az abaúj-szántói zsidó iskolában.” (Kazinczy saját szavai.) Az előadási nyelv német volt II. József rendelkezése szerint. „Ezen iskolának akkor csak 16 növendéke volt, amiből azt következtethetni, hogy a többi gyermek a chéderben, — tehát nem a nyilvános iskolában járt. II. József előtt a zsidóknál egyáltalán csak chéder volt és más nyilvános intézetet sem igen látogathattak, mert a zsidó gyerekeket ott meg nem tűrték. II. József volt az első, aki elrendelte, hogy a. középiskolákba zsidó gyermekeket is vegyenek fel és külön padba se ültessék, mert a tudományhoz, — mint mondd, — minden embernek egyenlő joga van. Ö rendelte el, hogy minden zsidó hitközségben, mely mint ilyen megalakul és rabbival is bír, — iskolát állítsanak és abba okleveles tanítót alkalmazzanak. A kerületi tanfelügyelők, — mint Kazinczy is volt, őrködlek a rendelet mikénti foganatosítása felett.” Az iskola megnyitása előtt minden hitközség, így a szántói is az alábbi szerződést írta alá és adott át az iskolahatóságnak, — melynek másolata a minisztériumi levéltárban van: „Orsz, levéltár: 15994 1787. Mi bírák és esküdtek, egész abaújszántói zsidó hitközség, mely Kassához tartozik, elkötelezzük magunkat, hogy 65 tanköteles gyermek taníttatása érdekében az előírás szerint nemzetiségi iskolát alapítunk és egy zsidó tanítóval összeköttetésbe lépve az alábbiakat vállaljuk, és pedig: 1. Legkésőbb György ünnepig az iskolának egy megfelelő alkalmas helyet bérelünk, de a. háború befejezéséig egy saját iskola épületet építünk, mely magába foglal egy 16 négyzetméter világos iskolatermet, a tanítónak egy lakószobát, éléskamrát, ezenkívül két tehén részére egy istállót. 2. Mi azt akarjuk, hogy a tanterem felszereléséhez tartozzon: iskolapadok, tábla, szekrény, íróasztal, szivacs, kréta, tinta. 3. Az iskola és tanítói lakás részére biztosítunk évente: 9 öl kemény tűzifát, amit a helyszínre szállítunk. 4. Elkötelezzük magunkat, hogy a tanító ellátásához évente 150 forintot fizetünk, hogy a tanítás ingyenes legyen, ezen összeg pontos kifizetéséről gondoskodunk. 5. A tanítónak legyen egy irodahelyisége biztosítva. Mi megerősítjük: Szántó, 1787. jan. 15. Izraelita Hitközség (olvashatatlan aláírás)” II. József halála után csak szájhagyomány őrizte, hogy Szántón az 1800-as évek elején Germanusz tanító működött a nyilvános iskolában, s a legöregebb hitközségi tagok bizonyító erővel állították, hogy ők a nyilvános hitközségi iskolában jártak, s ott a héber nyelven kívül magyar és német nyelven tanultak írni és olvasni. A XIX. század 30—40-es éve időszakára a krónika megjegyzi, hogy itt megye- szerte híres zsidó iskola volt, melybe keresztény gyerekek is jártak messze vidékről. Érdekes, hogy ebben az időben az iskola három tanítója közül egy református volt, aki Sárospatakon the- ológiát végzett. „A szabadságharc kitörésekor a tanítók a kathedrát a harcmezővel cserélték fel, hogy meghaljanak a hazáért és a Kassa melletti csatatért (Schlick ellen) a többi névtelen hősökével az ö vérük is áztatá.” 1853-ig az iskola szünetel, — majd Bach kormányzata alatt „Föelemi tanoda” címen újra megkezdte működését, — négy tanítóval, 168 növendékkel. Ebben az időben a hitközség főrabbija Lipschitz Náthán volt, majd halála után fia, — Lipót követte. Mindkettő messze földön híres lett, s egész Európában, mint talmudtudósok nagy hírben állottak. Lipót kiváló érdemeit az uralkodó, a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki, majd 1896- ban az Országos Orthodox Iroda elnökévé választották, s így elhagyta rabbi állását. Az 1868-as iskolatörvény után az iskola mindig gyarapodott, s dr. Verédy Károly kir. tanfelügyelő és Hidvéghy Dezső .s. tanfelügyelő az intézményt a megye elsőrangú iskolájának nyilvánította, melyet a szomszédos megyékből sok tanuló látogatott. 1889-ben az iskola vezetését a monográfia írója Lővy Izidor vette át, aki a tanterv ésszerű továbbfejlesztésében, az iskola megerősítésében nagy érdemeket szerzett. A korábbi szántói főrabbi Lipschitz Lipót, aki országos vezetői pozícióba került, minden támogatósát biztosította a szántói iskola fejlődéséhez: tanítók számát négyre emelte, bevezették -naponként két órában a szakszerű héber oktatást. Az utókor emberének érdekesnek tűnik, hogy leánytanulók héber nyelvet nem tanultak, így mindennap csak 10 órára jöttek iskolába. A XIX. század végén a korábban szerződésben vállalt tandíj fizetését a hitközség tagjai elhanyagolták úgy, hogy a tanítók hónapokig nem kaptak fizetést. A rend helyreállítója a híres iskola újjáélesztője, Zimmerman Lipót volt, akit az írás „egyszerű, egyenes, aranylelkű” embernek tisztel. A tanítók fizetését rendezte: nagy összeget vett fel a tartozás kiegyenlítésére, s ezt a gabella (adó) 50°j,-os emelésével törlesztette. Saját költségén az iskola tor- napályáját befásította, s mind a négy tanítónak saját lakásában felesége nemes- lelkűségéből fakadóan otthont biztosított. A nagylelkű férfiú maga köré gyűjtötte a vele érzőket és a régi rozoga templom helyett egy újat „méltó istenházát” építtetett. Az építkezés éveiben éjt nappallá téve méltó munkatársa volt a krónika írója, Lővy Izidor. Zimmerman Lipót a község összes lakosánál, zsidó és kereszténynél egyaránt páratlan tiszteletben részesült. Jótékonysága halálával sem szűnt meg, mert amíg élt, végrendeletét minden évben Eszter böjtje napján megújította, s a község minden jótékony egyletének (feleke- zetre való tekintet nélkül) adományokat biztosított, „Végrendeletében szivére kötötte fiainak is, hogy mindig nyomdokait kövessék, mert Isten segítségére csak így tarthatnak igényt.” 1894-ben felmerült egy állami Iskola gondolata, s a királyi tanfelügyelő által vezetett értekezleten az egybegyűlt felekezetek képviselői vállalták, hogy támogatásukat adják egy állami iskola megépítéséhez. A kultuszminisztérium illetékese kinyilvánította, hogy az állami iskolában nem kell tandíjat fizetni a szülőknek. A zsidó hitközség sajnálta két évszázados hírnévvel őrzött iskoláját feladni, — a tandíj összegét is rendezték volna családonkénti 16 Ft-os differenciálással, — de már nem tehettek semmit; az aláírt okmány kötelező érvénnyel biztosította az állami iskola megépítését. 1901. szeptember elsejével valamennyi felekezeti iskola megszűnt, s a község iskolaköteles tanulói az állami iskolában kezdték meg a tanulást. Az abaújszántói zsidó iskola két évszázadon át nagy múltú eredményekre hivatkozással átadta helyét az új, a tágasabb, a korszerűbb állami iskolának. Végigtekintve A'baújszán- tó utcáin, terein büszkélkedve állapítom meg, hogy kis pátriám megbecsülte az itt született és élt dicső elődöket. Jászay Pál, — Batthyány Lajos gróf miniszterelnök titkárának házát emléktábla díszíti, teret neveztek el róla, Ilosvai Selymes Péter iskolamester, a Toldi-trilógia prózai szerzője is itt élt községünkben, az általános iskola és egy utca őrzi nevét. Dr. Kalocsay Kálmán, az eszperantó nyelv magyar híressége, mint szántói szülött emlékszobát kapott a helyi múzeumban, a múzeum előtti téren ércszobor díszíti emlékét, s egy utcanévvel fejezte ki háláját az utókor. Az épület még áll. Az országos hírű zsidó iskola emléke méltó megbecsülésre kötelez. Küszöbét átlépte a nagy nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc, s dicsérő szavaival ismerte el az intézmény magas színvonalát, vezetője kiemelkedő műveltségét. Bakonyi Béla Ér-fii az Alsóhatárban Apró-homok északi részétől keletre fekvő határrész. Az -ő, -ü tájnyelvi hangváltás következtében Ér-fő a jelentése, ez pedig a fej változataként forrás kezdetét jelenti, az Ér-fű alsó-ág (vagyis a déli) tilalmas víz volt, míg az Ér-fű felső-ágról (az északiról) egy 1648-i iratban olvasható: Itt is a halnak öregje mind az Űré. Az öreg szavunk eredete vitatott, de akár ősi örökségünk, akár az ótörökből vettük át, az idézett mondatban nagy a jelentése. Füzes-ér első említése az Anjou-kori Okmánytárban található 1326. évi oklevélben történt. A 18. században még ösz- szekötötte a Tiszát a Bodroggal, később a víz csökkenésével és a hordalék fel- töltődésével két ágra szakadt. Karcsa-ér után a Bodrogköz legnagyobb ere volt. Nemcsak a felesleges vizet vezette le, hanem árvíz esetén rajta keresztül nyomult be a víz a Bodrogközbe. Vízben gazdag helyen tenyésző, barkás virágú fáról kapta nevét. Gatyaszár az Alsóhatárban, Eperjes-homoktól kissé nyugatra eső föld. .Nyilván a népi humor terméke. A lélektan hivatásos tudósai és a lélek elszánt búvárai szerint a féltékenység bizonyára .általános emberi tulajdonság, legyőzhetetlen szenvedély, erény, vagy hiba, de ki gondolta volna, hogy a szerelmi élet rejtelmeiben állítólag járatos és eléggé szabados nézeteket valló franciák több mint 60 százaléka minősíti egészségesnek és normálisnak a féltékenységet, sőt az élettársi kapcsolatban élők 63 százaléka helyesli az abszolút hűség korábban ósdinak és meghaladottnak tekintett elvét és 53 százalék ragaszkodna a szabad szerelem helyett egy hosszú időtartamú, tartós kapcsolathoz. A féltékenységnek külön könyvet szentelő Madeleine Chapsal, a neves francia írónő szintén emelt fővel sorolja magát a határtalanul féltékenyek népes táborába, sőt szerinte nem létezik igazi szerelem féltékenység nélkül és az ezzel ellentétes álláspont kifejezetten nevetésre ipgerli. „Nem szeretem, csak a féltékenyeket. Egy férfi, aki azt mondja nekem: csinálj, amit akarsz, egyáltalán nem érdekel Akiket szenvedélyesen szerettem, mind azt suttogták, szerelmi vallomásként: ha megcsalsz, megöllek. Ez az, amit imádtam.” Egy férfi egyszer elhagyta egy csodálatos szőke szépségért, akkor megutálta az összes szőkéket, és nem szégyellj bevallani, hogy szinte megkönnyebbült, amikor a győztes szőke vetélytárs rákban hirtelen meghalt. Teljesen egyetért Jeanne Moreau-val, a híres színésznővel, aki a féltékenységet a szerelem különleges fájdalmának nevezte. A féltékenység elvi selhetetlen szörnyű lelkiállapot, komoly betegség, nem enyhíti, sőt inkább felfokozza az alkohol, a kábítószer és az orvosság, csak egyetlen hatásos gyógyszere lehet: egy új szerelem. A nők között egyébként teljes az egyetértés, mert a pszichológus Beatrice Clei Gereben-szék az Alsóhatárban vízállás, halászóhely és kenderáztató. Gereben itt kender fésülésére használt eszköz, amely deszkába vert vasfogakból áll. Gombos-hegy = 172 méter magas szőlőhegy a Felsőhatárban, Mandulástól nyugatra. Északi végén nagy halastó volt, ennek faragott kővel kirakott árka ma is látható. Andezitbányájában horzsa- köves és obszidiántörmelé- kes tufát bányásztak. Tufa- rétegbe mélyeztették az emeletes bonpincéket. A hegy a nevét alakjától vagy a gombosvirágtól is kaphatta, bár ezt Patakon százszorszépnek, boglárkának nevezik. A boglár gomb alakú ötvösmű. A szőlőhegy nagy része most Hercegkúthoz tartozik. Az 1711-ben „hűtlenség bűnében talált” Rákóczi Ferencet birtokaitól megfosztották, és 1720-ban ezt a birtokot Trautson császári főudvarmester szerezte meg 200 000 forintért, és 1754-ben Trautson János herceg 543 holdon Trautsondorfot alapította. A község neve később megváltozott, de a háború után a lakók iszonyatos árat fizettek származásukért. Gordon-zug Végardó határának délkeleti részén a rensnek is, az a véleménye, hogy a féltékenység nélküli szerelem a teljes érzelmi közömbösség jele és Régine Deforgesban is a gyilkosság féktelen vágyát ébreszti fel a gondolat, hogy akit szeret, mással csinálja ugyanazt, mint vele. La Rochefoucault nem örvendhet nagy népszerűségnek a hölgyek körében, mert szerinte a féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem és egyetlen mentsége, hogy ezt a merész gondolatot a XVII. században fogalmazta meg. A népszerű és tekintélyes francia hetilap: az Express az 1988. július 29-i számában több tanulmánynak is beillő cikkben foglalkozik a féltékenység kérdésével, sőt a magatartási jegyek és viselkedési megnyilvánulások alapján megkísérli a féltékenyek különböző típusainak megfogalmazását. A típusok között a legveszélyesebb a vad, mert a végén a gyilkosságtól sem riad vissza, durva és elviselhetetlen, pokoli vele az élet, szinte minden szóból, tekintetből és a legapróbb jelből egyértelműen arra következtet, hogy rútul megcsalták. Nem veszélytelen a rögeszmés sem, aki megszállottan turkál a másik fiókjában és feljegyzései között gyanakvó elképzeléseiben állandóan más karjában látja a partnerét, a valóság hidegen hagyja és szinte erőszakosan várja a töredelmes, beismerő vallomást. Alamuszi típus az álliberális, aki íennkölten hangoztatja, hogy a féltékenység szégyen, de a türelem aranyfüstje csak hiúságot és hazugságot takar és legjobb lenne felhagyni ezzel az álmodernséggel, mert hosszú távon megöli a szerelmet. Külön írás foglalkozik az elmebetegség tüneteit kimerítő féltékenységgel és egy ilyen részletes, elemző felmérésből természetesen nem Betyár-föld sarka, amely csak gordont termett. Gordon táj nyelven többféle magasra nőtt, összegubancolódott kóró, dudva, mezei acat. Gyakalyuk = szőlőhegy a Felsőhatárban, Pogány-kút közelében. 1902-ben az Alsó Hegyközséghez tartozott. Gyaka tájnyelven, kihegyezett karó, rúd. Gyakalyuk szőlőkaró nyoma. Gyalmos a Bodrog bal partján halászóhely volt a Halász-szög közelében. A pataki halászok 1648-i rendtartása szerint itt szegedi halászok működnek, akik a 16— 17. században jöttek ide, és nagyméretű hálókkal dolgoztak. 1567-ben Patakon két gyalomalja szegedi halászról tudunk. A Bodrogközben használt gyalom olyan nagy kerítőháló, amelynek közepén a zsákja (kátéja, népiesen s ... e) van, ahová beszorulnak a bekerített halak. Idézet Ember András hegedősnek a 18. század első felében írt verséből: A' Bodrog, hol mélyebb, gyalommal vonója, / Hala elég lehet, tsak légyen sok sója. Gyalmos = halászhálóval felszerelt. E. Kovács Kálmán hiányozhatnak a híresebb büntető ügyek sem. A szerelemféltésből elkövetett gyilkosságok ma már az újságok banális, napi hírei között szerepelnek, nem keltenek nagyobb szenvedélyt, viszont néhány évtizede még megmozgatták a közvéleményt, és az első oldalon olvastatták magukat. Ilyen volt többek között 1951-ben Simone Chevallier esete, aki öt jól irányzott pisztolylövéssel küldte át a másvilágra az őt elhagyni készülő államtitkár férjét. A francia bírák kegyesek és elné- zők voltak: felmentő ítéletet hoztak, mert a beteges féltékenységet feltehetően büntethetőséget kizáró oknak minősítették. A franciák egyébként talán túlzottan megértőek a féltékenység szenvedélyével szemben, általában enyhítő körülménynek tekintik és a bűnügyi krónikák a kissé furcsának és érthetetlennek tűnő tárgyilagosság csúcsaként tartják nyilván azt a nem mindennapi esetet, amikor egy 1984-es bírósági tárgyaláson a féltékenységből meggyilkolt fiatal lány szülei azzal kértek méltányos elbírálást a tettesnek, hogy valójában a túlcsordult szerelem miatt ölt, legyenek elnézőek vele szemben, hiszen „ö most már a mi fiúnk”. És milyen elbánásra számíthatnak a féltékenység ördögétől megkísértett magyar asszonyok, férjek és szeretők? Szerintem jobb lenne, ha egyelőre tartózkodnának a meggondolatlan lövöldözéstől, fojtogatástól, késeléstől, vagy egyéb véres megoldástól, mert ezek a kérlelhetetlen magyar bírák inkább hajlamosak az elrettentő angol, mint az elnéző francia példa követésére és könnyen az akasztófán találhatják magukat, vagy hosszú éveken át csak a rácson belülről szemlélhetik a szenvedélyektől szabdalt külső világot. Isépy Tamás Ha megcsalsz, megöllek avagy a féltékenység ördöge
