Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-27 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉSZAK ~Y Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ara» Tin Magyarországgal együtt idén, a 88. Budapesti Nemzetközi Vásáron 31 ország és Hongkong, mintegy 1500 kiállítója hozta el termékeit. A múlt hét pénteki megnyitót követően már ez idáig is sokan keresték fel a pa­vilonokat, tekintették meg a szabad téren kiállított újdonságokat. Termé­szetesen itt találhatók Borsod megye vállalatai is. Aki szűkös ideje, vagy egyéb okok miatt nem jut el a vá­sárra, lapunkban olvashat megyénk kiállítóiról, illetve termékeikről. örömmel számolhatunk be arról, hogy — jóllehet az őszi vásáron szi­gorították a feltételeket - a nagydí­jas termékek között találhatjuk a szerencsi Lenin Termelőszövetkezet egyik termékét, a Fitroll univerzális masszírozókészüléket is. A vásári nagydíjas Fitroll masszírozó Vagyonvédelem és esztétikum Már a megnyitó napján nagy volt az érdeklődés a sátoraljaújhelyi Elzett—Certa termékei iránt. Érthető, hi­szen manapság alig lehet ajtózárakhoz jutni. Mint Ko­vács Jenőné, a gyár rek­lámvezetője elmondta, újfaj­ta, úgynevezett amerikai rendszerű záraik gyártását kezdték meg. Az új zárakat bemutatják a vásáron, rö­videsen a boltokba kerülnek, ezzel a termékcsálúdd a 1 ex­portra is számítanak. Tegnap, hétfőn, a BNV vagyonvédelmi kiállításának szabad területén megkezdték egyes termékeiknek, így az amerikai minitrezornak az árusítását. Ez a kis szerke­zet elsősorban a lakások­ban használható. Ez az első trezor, amelyet kispénzűek is megvásárolhatnak, az ára mindössze 1500 forint. A Certa másik sikerter­méke, az épület-veretcsalád. Háromféle garnitúrát mutat­nak be, különböző stílusú épületekhez. Az építtetőknek azért tetszik, mert a ház összes nyílászárójához kínál­ják a veretet, tehát összhang lesz a kilincsek körül. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt ad­tunk, szeptember 27-re összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy hallgassa meg az idősze­rű külpolitikai és nemzetközi kérdések­ről, valamint a párt helyzetéről, a párt­élet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatókat, és vi­tassa meg a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő ta­nácsadó testületekre tett javaslatot. A Politikai Bizottság javasolja személyi kérdések megtárgyalását is. (MTI) EGK—magyar megállapodás Brüsszelben aláírták az egyezményt A Magyar Népköztársaság kormánya és az Európai Gazdasági Közösség képviselői hétfőn Brüsszelben aláírták a kereskedelemről, valomint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. Magyar részről az egyezményt Marjai József miniszterelnök-helyettes, keres­kedelmi miniszter, az Európai Gazdasági Közösség részé­ről Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Közösségek Tanácsának elnöke és Willy de Cletcq, az Európai Közösségek Bizottságának tagja irta alá. Az aláírással véget ettek a két fél között 1987. jú­niusa óta folyó hivatalos tárgyalások. A tiz évre szóló megállapodás a megerősítési eljárások befejezése után lép hatályba - várhatóan még ebben az évben. A megállapodás nyomán vegyes bizottságot hoznak létre, amely évente ülésezik azzal a céllal, hogy átte­kintse a megállapodás mű­ködését és javaslatokat te­Az MTA rendkívüli közgyűlése Rendkívüli közgyűlést tar­tott hétfőn — székházénak dísztermében — a Magyar Tudományos Akadémia. Be- rend T. Iván akadémikus elnöki megnyitójában emlé­keztetett arra, hogy Straub F. Brúnó, az Akadémia al- elnöke, az Elnöki Tanács elnöke lett, Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettest pedig igaz­ságügy-miniszterré nevezték ki. Ez nemcsak a személyük iránti elismerés, hanem az Akadémia megbecsülésének kifejezése is. A rendkívüli közgyűlés feladata és célja, hogy a megüresedett posz­tokra új tisztségviselőiket válasszanak. Üjfalussy József akadémi­kus, az MTA alelnölke elő­terjesztette a megüresedett alelnöki és a főtitkárhe­lyettesi tisztségek betöltésé­re megbízott jelölőbizottság javaslatát. Élve a többes, illetve a kettős jelölés lehe­tőségével, az alelnöki tiszt­ségre a természettudomá­nyok művelői közül Pásztor Emil rendes tagot, az elnök­ség tagját, egyetemi tanárt és Tigyi József rendes tagot, a Biológiai Tudományok Osztályának elnökét, egyete­mi tanárt jelölték. Ajánlot­ták, hogy a társadalomtu­dományi főtitkárhelyettes tisztségének betöltésére Har- mathy Attila, az állam- és jogtudományok doktora, egyetemi tanár, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Inté­zetének igazgatóhelyettese, valamint Lőrlncz Lajos, az állam- és jogtudományok doktora,- az Államigazgatási Főiskola igazgatóhelyettese, az MTA Állam- és Jogtudo­mányi Intézetének tudomá­nyos osztályvezetője közül válasszanak, illetve a szava­zás eredménye alapján te­gyen a közgyűlés javaslatot a Minisztertainácsnák a fő­titkárhelyettes kinevezésére. A közgyűlés titkos szava­zással az MTA alelnöki tisztségébe megválasztotta Tigyi József akadémikust, aki az orvostudományok kandidátusa, a biológiai tu­dományok doktora jelentős tudományszervezési munkát fejtett ki, 1976 óta az MTA rendes tagja. A közgyűlés a főtitkár­helyettes személyéről nem döntött, úgy foglalt állást: a jelölőbizottság terjesszen elő új javaslatot az 1989. évi, májusi közgyűlés elé. Addig is a főtitkárhelyettesi te­endőket helyettesítéssel lás­sák el. A továbbiakban Berend T. Iván kérte a közgyűlést: erősítse meg az Akadémia fejlődésére vonatkozó máju­si állásfoglalást. Az Akadé­miának a tudamányirányí- tásiban megnövekedett sze­repe és felelőssége indokol­ja, hogy törvény határozza meg a Magyar Tudományos Akadémia kötelezettségeit, feladatait és jogkörét, szer­vezeti rendjét és anyagi forrásainak állami biztosí­tását. A közgyűlés megbízta az MTA elnökét és főtitkárát az Akadémiáról szóló tör­vény kezdeményezésével, annak előkészítésével. A tör­vény tervezetét az 1989. évi közgyűlés elé terjesztik meg­vitatásra. (MTI) XXIV. nyári olimpiai játékok Szanyi Andor ezüstérmes mmmmmm A leninvárosi Szanyi Andor két jó gyakorlata ezüstérmet ért Szöulban, a 100 kilósok viadalában. Héttőn este a magyar olimpiai csapat több tagja, más sportágak versenyzői is kilátogattak a súlyemelő csarnokba. Arra voltak kí­váncsiak, hogy a 100 kg- ban versenyző világbajnok Szanyi Andor képes lesz-e a vezető edző, Ambrus László által ígérteket valóra váltani. Ismert, Ambrus úgy ítélte meg Szanyi erejét, hogy képes lehet akár a bajnoki cím elhódítására is. Nos, Szanyi ugyan dereka­san küzdött, de a szovjet Pavel Kuznyecovban embe­rére akadt. Második helyen végzett, ami viszont ugyan­csak remek teljesítmény! Az esti műsorban úgy volt, hogy a másik szovjet kiválóság, Popov is pódi­umra lép. Taktikai okokból azonban nem mérlegelt. Félhivatalos hírek szerint a keddi, 110 kg-os mezőny­ben áll majd rajthoz, így kilencen kezdték meg a harcot. A szakításban a csehszlovák Dudás a 172,5 kg-mal nem tudott mit kez­deni, sőt a súlyzó a comb­jára esett és megsérült. Ké­sőbb honfitársa, az 1984-es EB-n ezüstérmes Cernik a lökésben túl magas kezdő­súlyt választott (210), ami ki is fogott rajta és ő is kiesett. A Szanyi mellett versenyző másik magyar, Bökfi János a szakításban 175 és 180 kg után a 182,6 kg-mal „megbukott”. Szanyi a 185 kg-ot csak másod­szorra tudta kiszakítani, s a 190 már nem sikerült. A 90 kg-ban négy éve olim­piai aranyérmes román Nicu Vlad a 180 és 185 si­keres kiszakítását követően 190-et kért, ám ez sok volt neki. Az eddig két-két VB- és EB-aranyérmet nyert Kuz- nyecov szakításban 185-tel mutatkozott be, de min­denki felhördült, amikor a 190-et elvétette, de másod­szorra sikerült a gyakorlat. Így a különbség az „első felvonás” után öt kiló volt Kuznyecov javára. A szov­jet emelőn nem látszott idegesség, tudta, hogy lökés­ben képes lesz tartani elő­nyét. Nemcsak tartotta, de fokozta is. Bökfi 207,5 és 212,5 kg után a 220-ra ment — sikertelenül. Így is di­cséret illeti, az ötödik he­lyen fejezte be az olimpiát. Két kérdés volt a „na­gyok” lökése előtt; veszé­lyezteti-e Vlad Szanyit? Szanyi mit tud lökésben ahhoz, hogy „elcsípje” Kuz- nyecovot? Vlad képtelen volt Szanyíval tartani a lé­pést, de a magyar sportoló­ról is kiderült, hogy a nagy formában versenyző Kuz­nyecov ellen nincs esélye. gyen a feleknek az árucse­re-forgalom növelésére, va­lamint a gazdasági kapcso­latok további elmélyítésére. A most aláírt megállapo­dás véglegesen érvényre juttatja az Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) alapján élvezett jogainkat, azaz elő­írja az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban ma még érvényesülő, hátrányo­san megkülönböztető meny- nyiségi korlátozások határ­időre történő megszünteté­sét. Ezen túlmenően a meg­állapodás kiterjed a gazda­sági együttműködés terüle­teire is'. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény szabályain alapuló kétolda­lú megállapodás előirányoz­za a GATT-tal össze nem egyeztethető, vagyis disz­kriminatív mennyiségi kor­látozások fokozatos, de ha­táridőhöz kötött felszámolá­sát. Ennek értelmében, a kor­látozások egy részét a meg­állapodás hatályba lépésétől számított egy éven belül, nagy többségét pedig 1992. december 31-ig fel kell szá­molni. 199,2 folyamán a ve­gyes bizottság megvizsgálja, hogy az akkor még érvény­ben lévő korlátozások mi­lyen intézkedésekkel szün­tethetők meg. 1995. decem­ber 31-ig azonban minden diszkriminatív mennyiségi korlátozást véglegesen el kell törölni. A megállapodás hatékony lehetőségeket biztosít a fe­leknek óvintézkedésekre az esetleges „piaczavarások” megszüntetése érdekében. Az erre vonatkozó előírá­sok megfelelnek a GATT szabályainak és többek kö­zött előirányozzák, hogy a vitás kérdéseket a felek először kétoldalú keretben kíséreljék meg rendezni. A megállapodás előirá­nyozza, hogy a felek meg­vizsgálják a mezőgazdasági kereskedelem és a vámok terén kölcsönösen nyújtható könnyítéseket. Az árucsere-forgalmi sza­bályozáson kívül a megál­lapodás kiterjed a gazdasági együttműködés minél több területen — ipar, mezőgaz­daság, energetika, szállítás, tudományos kutatás, turiz­mus, környezetvédelem — történő előmozdítására is. A megállapodás érintet­lenül hagyja az Európai Gazdasági Közösséggel kö­tött, a textil-, juh-, sertés­hús-, sajt- és bőrtermékek­re vonatkozó megállapodá­sainkat és egyezségeinket és nem terjed ki az Európai Szén- és Acélközösség ille­tékességébe tartozó termé­kekre. Ez utóbbiakat illető­en kétoldalú megállapodást kell kötni, hogy a most alá­írt megállapodás rendelke­zéseit ezekre is alkalmaz­zák. II brit kormányfő üzenete Grósz Károlyhoz Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn üzenetet küldött Grósz Károlynák, a Minisztertanács elnökének, a hazánk és az Európai Gazdasági Közösség között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás aláírása alkal­mából. Az üzenetben Margaret Thatcher kifejezi: örömmel tölti el, hogy az EGK és Magyarország közötti keres­kedelmi, illetve kereskedel­mi és gazdasági együttmű­ködési megállapodást hétfőn aláírták Brüsszelben. Külön öröm számára, hogy a brit kormány ás szerepet játsz­hatott mind az EGK minisz­teri tanácsában a brit el­nökség idején, amikor a hosszadalmas és bonyolult tárgyalások elkezdődtek, mind pedig a közelmúltban abban, hogy eljuthassanak a sikeres befejezéshez. A brit kormányfő — mi­ként üzenetében jelezte — bi­zalommal tekint a Magyar- ország és az Európai Gazda­sági Közösség közötti keres­kedelem és gazdasági kap­csolatok további fejlesztése elé, akárcsak az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolatainak jövőbeni ala­kulására. Az Egyesült Ki­rályság a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni a megállapodás maradéktalan megvalósítása érdekében. Végül arról szól üzene­tében, hogy jóleső érzéssel gondol vissza Grósz Károly májusi, londoni látogatásá­ra, s megkülönböztetett fi­gyelemmel kíséri azóta is a magyarországi fejleménye­ket és sok sikert kíván a gazdasági és politikai re­formmal kapcsolatos további tervek megvalósításához, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom