Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 211. szám 1988, szeptember 3. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kettős ünnepség Miskolcon A bányászokat köszöntötték Dudla József kérdésekre válaszolt Tegnap, szeptember 2-ón délután három óra előtt pár perccel szokatlan látvány fogádta a miskolci Hámor étterembe érkező bányász­napi ünnepség résztvevőit: piros blúzos, fehér szoknyás majorettek színes show-val köszöntötték a Borsodi Szénbányák Vállalat bánya­üzemeinek képviselőit. A szénbányák kazincbarcikai lánycsapatának produkciója után kezdődött meg a válla­lat központi bányásznapi ünnepsége. Nagy Tibor, a borsodi bá­nyavállalat szakszervezeti bizottságának titkára kö­szöntötte a vendégeket, az üzemek képviselőit, valamint a csehszlovák, a szovjet, a lengyel és az algíri bányá­szok küldötteit. Ezt követő­en Schalchp.mm.er Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepi szónok emlé­keztetett arra, hogy ezekben a napokban nem csak a 38. bányásznapot: ünnepli a bá­nyásztársadalom, hanem a bányászszakszervezet meg­alakulásának 75. évforduló­ját is. Röviden szólt a bá­nyászok politikai és gazda­sági harcáról, amely mindig összefonódott a szakszerve­zeti mozgalommal. Kiemelt­té, hogy az ipari munkásság körében még mindig a bá­nyászoknál a legmagasabb a szervezettség. A felszabadulást követően a legbecsültebb szakmák kö­zé tartozott a bányászat, ám az 1968-ban hozott elhi­bázott energiapolitikai kon­cepció miatt megtorpant a fejlődés, csökkent a bánya­munka presztízse. A hetve­nes évek energiaválsága, majd a nyolcvanas évek energiagondjai azt mutatták, hogy meg kell változtatni a korábbi energiapolitikai fel­fogást. A szénbányászat a hosszú távú döntések meze­je, ezért az egy-két évre szóló (Folytatás a 2. oldalon) Szem előtt a nyomda Mérnökök, technikusok találkozója Nyomdászok szakmai ta­lálkozójának ad otthont két napon át Miskolc, köze­lebbről a Borsodi Nyomda. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége kebelében működő nyomdaipari szakosztály mérnök—technikus körének tagjai jelentkeztek a vártnál is nagyobb számban — mintegy ötszázan — az idei találkozóra (aminek egyéb­ként minden évben más vá­ros a helyszíne), hogy gon­dolatokat cseréljenek a szakmát foglalkoztató kér­désekről. Ezek pedig sokré­tűek, elegendő, ha most csak az újságnyomó papír hiá­nyára utalunk. De elsősor­ban financiális problémákat jelent a világ nyomdaipará­ban végbemenő tudományos- technikai forradalomhoz va­ló felzárkózás, a szakmai utánpótlás. Többek között ezek a kérdések állnak a kétnapos szakmai találkozó középpontjában, melynek megrendezéséből részt vál­lalt a Papír- és Nyomdaipa­ri Műszaki Egyesület is. (Folytatás a 2. oldalon) Megújulást a pártbizottság összetételében és munkájában Ülésezett a Miskolc Városi Pb Tegnap a testület irányí­tó munkája hatékonyabb végzésének feladataira tett javaslatokat vitatta meg ülé­sén a Miskolc Városi Párt- bizottság. Mint a javaslat­ban megfogalmazták, a tár­sadalomban végbemenő vál­tozások azt igénylik a párt­tól, hogy a reformfolyama­tok húzóereje legyen. Ezért a pártbizottság is csak ak­kor tud feladatainak meg­felelni, ha korszerűsíti mun­kastílusát, fejleszti benne a demokratikus elemeket. Je­lenleg a többségnek csak a szavazás jelent részvételt a munkában. Nem történt még megfelelő fordulat a nyilvá­nosságban, a tájékoztatás­ban, az információs tevé­kenységben. Érvényt kell szerezni an­nak az elvnek, hogy a vá­rosi pártbizottság működési területének legfőbb politi­kai irányító testületé legyen. Ennek érdekében; legyenek havonta a pártbizottság ülé­sei; az üléseken az állandó meghívottak számát a mi­nimálisra kell csökkenteni; a pb tagjai jussanak hozzá a háttérinformáciökhoz; az ülést megelőzően a pb-ta- gok részére biztosítani kell a konzultációs lehetőséget, csökkenteni kell a határoza­tok számát, a testület ne vegye át az állami és tár­sadalmi szervek döntési jogkörét és felelősségét, ha­nem éljen az állásfoglalás és ajánlás lehetőségeivel; a pb tagjai vegyenek részt a végrehajtás ellenőrzésében; az előterjesztések tartalmaz­zák a kisebbségi véleménye­ket, javaslatokat is. A pb a döntéshozatal előtt vegye igénybe a köz­vélemény-kutatás módszere­it, hozzon létre tanácsadó testületet, amely a fontos politikai kérdésekben segít­se a választott szervek dön­téshozatalát. Felül kell vizsgálni a pb hatásköri listáját. Növelni kell az alsóbb pártszervek hatáskörét és felelősségét. A pártbizottság évente küldött- értekezleten értékelje tevé­kenységét, és ezt hozza a város párttagságának tudo­mására. A párttestületek üléseiről gyors, pontos és rendszeres tájékoztatást kell adni. Nyilvánosabbá kell tenni a testületek és az ap­parátus tevékenységét. A pártapparátus munkája to­vábbfejlesztéséhez ki kell dolgozni a városi pb szer­vezeti és működési rendjét, az apparátus feladat- és ha­táskörét, belső érdekeltségi rendszerét. A vitában többek között felszólalt Koval Pál, aki azt javasolta, hogy a politikai intézményrendszer olyan (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután politikai nagygyűlést tartottak Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ nagytermében. A rendez­vényen ünnepélyesen megnyitották a XI. Diósgyőri Munkásnapok programsorozatát, majd a nagygyűlés résztvevői meghallgatták Dudla Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának rendhagyó előadását a legaktuálisabb gaz­dasági és társadalmi kérdésekről. A résztvevőket Dobozy Zsolt, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára köszöntötte, s egy­ben javasolta, hogy a két diósgyőri nagyüzem, a ko­hászat és a gépgyár dolgo­zói, a bányásznap alkalmá­ból táviratban üdvözöljék a Borsodi Szénbányák Vállalat munkásait, alkalmazottait. Felolvasta a távirat szöve­gét, amelyet a nagygyűlés résztvevői egyöntetűen elfo­gadtak. Ezt követően lépett Dudla József a mikrofonhoz. A be­vezetőben már említettük: a megyei pártbizottság első titkára a fórumon rendha­gyó előadást tartott. Nem egy előre megírt beszédet ol­vasott föl, hanem válaszolt azokra a kérdésekre, ame­lyeket az LKM és a Digép dolgozói tettek fel számá­ra. Ezek a kérdések a kül­politikától kezdve a hazai gondokon keresztül, a párt és a társadalmi élet meg­újulásáig, szinte valameny- nyi égető problémánkat számba vették. Így a kérdé­sekre adott válaszokban szó volt a magyar—román vi­szony alakulásáról, az aradi kétoldalú találkozó jelentő­ségéről, Grósz Károly egye­sült államokbeli látogatásá­ról, a szovjet csapatok ma­gyarországi, az amerikai haderő nyugat-európai állo­másozásáról. Az utóbbi kér­déssel kapcsolatban Dudla József hangsúlyozta: a szov­jet csapatok magyarországi tartózkodásának nem belpo­litikai, hanem elsősorban nemzetközi okai vannak. Mi azt szeretnénk, ha az ide­gen csapatok Európa vala­mennyi országából kivonul­nának, ám a haderő kivo­nása természetesen nem tör­ténhet egyoldalúan. Az LKM és a Digép dol­gozói kérdéseikben hangot adtak aggodalmuknak: va­jon hogyan alakul az éle­tünk, ha a külföldi tőké­sek, vagy tőkés társaságok valóban megvásárolnának magyarországi gyárakat. A megyei pártbizottság első titkára válaszában elmondot­ta, hogy a veszteséges vál­lalatok iránt nincs érdeklő­dés a tőkések között. Isme­retei szerint a külföld a Taurus, a Tungsram, esetleg az Ikarusszal való kooperá­ció iránt érdeklődik, viszont nemigen mutat hajlandósá­got rá, hogy például a Láng Gépgyár szekerét kihúzza a kátyúból. Szeretnénk, ha a külföldi működő tőke na­gyobb érdeklődést mutatna hazánk iránt, de óhajunk még nem talált kellő vi­szonzásra. Ha megalkotjuk (Folytatás a 2. oldalon) Diósgyőrött és Ózdon egyet akarnak - de másképp Még élénken foglalkoztatja a közvéleményt (elsősorban a kohászokat és családtagjaikat) a vaskohászat szerkezetátalakításáról szóló miniszteri koncepció, s a megyei párt-végrehaj­tóbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalása. A kedélyek - főleg Ózdon - nehezen nyug­szanak, s ez végül is érthető. A két borsodi vaskohászati üzemben jártunk, a véleményekre voltunk kíváncsiak. (Cikk a 3. oldalon) Fotó: Balogh Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom