Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
1988. szeptember 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 (szeptember 15—30-ig) A greifensteini vízi erőműnél a képviselőket Maróthy László mi niszter fogadta Képviselők a bős-nagymarosi vízlépcsőnél 1849. szept. 17-én besorozták a császári seregbe (kényszerbesorozás) Kun Jánost, a legendás miskolci „veresszalagosok” kapitányát. 1939. szept. 17-i újsághír szerint Miskolc lakossága 67 370 fő; ezzel kilencedik az ország városai között. 1913. szept. 17-én adja hírül a Miskolci Estilap, hogy Gárdonyi Gézát megnyerte Damó Oszkár egri író és lapszerkesztő (1020—27. között Miskolcon lapszerkesztő), hogy műveit megfilmesíthesse. A Messzi van odáig c. kötetének egyik novelláját, az Ait rózsáskertjé-1 viszik filmre, Doktor Jánosnak, a miskolci színház Városunk nem sok feltalálóval dicsekedhet; még kevesebb a „gyökérhű” tudósunk. Annál inkább becsüljük meg az öregkorára kutatásaiba belevakult fizikust. Élete, sorsa figyelemre méltó példája a vidéki tudós sorsának. Talán éppen „vidékisége” a tragikuma! Apja még a miskolci gazdatársadalom elnökeként szónokolt a Kossuth-szobor avatásán, ö maga 1098-tól (4 éves tanárképző után) a miskolci alma mater matematika- és fizikatanára, 1908-tól 1936-ig igazgatója. Már az egyetemen elkötelezi magát a tudománynak: számos matematikai és fizikai tanulmányt publikál. . ra ajánlja fel ösztöndíjalap gyanánt, hogy annak kamataiból minden évben egy tehetséges matematikus diákot segélyezzenek. 1922. nov. 23-án mutatja be a Magyar Földrajzi Társaságban élete főművét: „ ... egy készüléket szerkesztettem, mely két rádióállomásról származó irányjeladások alapján a légi közlekedésnél szükséges kellő gyorsasággal lehetővé teszi ama pont földrajzi helyzetének meghatározását, amely helyen a légi jármű a felvétel pillanatában van ...” — írja műszaki leírásában akkor. És kezdődik a (vidéki) feltalálók kálváriája. Felajánlja a magyar államnak (a válságévekben!), de két minisztérium is lemond róla: nincs rá fedezet. Egy 1929-es berlini útja során német illetékesekkel tárgyal, s 1932-ben német birodalmi szabadalmat nyer a készülék. De csak bejegyeztetett, sorozatgyártásra nem került. ’35-ben újra Magyarországon próbálkozik, de egy kormánykitüntetésnél többre nem érdemesül. S ő nyugdíjasként továbbfejleszti készülékét; 645 rádióvonal megszerkesztéséhez mintegy 16 000 számadatból álló táblázatot készít. A látását elveszíti, fejben számolja a szögfüggvényeket. A II. világháborúban kezA mesterséges holdak által készített felvételeken néhány évvel ezelőtt nagy kiterjedésű folyamrendszer nyomait fedezték fel a Kelet-Sza- harában. A berlini Freie Universität kutatói a helyszínen megerősítették e nyomok létezését. A folyamakkori rendezőjének irányításával. (A filmben nagyrészt a miskolci társulat művészei szerepednek.) Második filmjüknek a Göre Gábor- sorozatot tervezték. 1877. szept. 18-án a törököknek az oroszok fölött aratott győzelmét Miskolc is fényes kivilágítással ünnepelte. A győztes Oszmán pasát a városi tanács táviratban köszöntötte. (A Monarchia ugyanis félt Oroszország balkáni hegemóniájától.) 1945. szept. 19-én halt meg dr. Csorba György miskolci gimnáziumi igazgató, az első radarkészülék feltalálója. rendszer, mely valaha a Nílussal állt összeköttetésben, még a történelmi időkben is vizet szállított, és egészen a korai újkorig jelezték a térképek. A XIX. századi felfedezők azonban már csak száraz sivatagot találtak ezen a területen. A 26 országgyűlési képviselő közül, akik a minap meglátogatták az épülő bős— nagymarosi vízlépcsőrendszert. négyen megyénk színeit képviselték. Elek József, Kiss Imre, Nyerges Károly és e sorok írója, dr. Fodor László. A képviselők munkája azzal, hogy a Parlament előtt beültek az autóbuszba, rögvest el is kezdődött. Dr. Virág Árpád miniszteri főtanácsos kissé elébe menve a hivatalos tájékoztatóknak, a vízlépcsőrendszer szükségességéről, előnyeiről beszélt, kitérve a nagy beruházást ért támadásokra. A főtanácsos felhívta a figyelmünket, mindezek tisztázására, megértésére a beavatottab- bak segítségével 1800 perc áll rendelkezésünkre. Visegrádon a Parkerdőgazdaság tanácstermében a hivatalos program dr. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár és dr. Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatójának a tájékoztatójával kezdődött. A látogatás céljaként elmondták, hogy szeretnének segítséget adni a honatyáknak az október 5-i Országgyűlés előtt szereplő referátum jobb megértéséhez, más szóval: érvelni akarnak a vízlépcsőrendszer felépítésének a szükségessége mellett. A Duna igen régen foglalkoztatja az emberiséget. Augustus császár — időszámításunk kezdete táján — olyan érmét veretett, amelynek felirata azt hirdeti: „Salus rei- publicae — Danubius". Azaz: „A haza üdve — a Duna”. A Duna —!M a j n a1—Rajt a-csatorna megvalósításának első gondolata Nagy Károly nevéhez fűződik. A barbárok elleni felvonulás megkönnyítésére, az ő utasítására kezdték el 792-ben a két vízrendszert összekötő Fossa Carolina építését. A kor technikai színvonala azonban nem tette lehetővé a terv megvalósítását. A képviselőket azonban a jelen jobban érdekelte. Szinte mindannyian jegyeztünk, sőt volt aki a magnót is „segítségül hívta.” Az építkezés tervét 11 évvel ezelőtt a magyar és a csehszlovák miniszterelnök hagyta jóvá, s ezzel gyakorlatilag kezdetét vette a nagy munka, melyet időközben többször le is állítottak. A végleges tervet 50 pályamunkából választották ki, kikérve a tudományos akadémia több bizottságának állásfoglalását. Az államtitkár éppen megyénk képviselőjének kérdésére kijelentette: meggyőződésem. hogy népünk javát szolgálja a vízi erőmű megépítése. Szántó Miklós hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer létesítményeinek 38 százaléka Magyarországra, 62 százaléka pedig cseh területre esik. de az elkészült mű 50—50 százalékos arányban közös tulajdonban lesz. Az építkezés a Magyar Népköztársaságnak az akkori számítások szerint 54 milliárd forintjába kerül. A vízlépcsőrendszer helyszíni szemléjére Vise érád— Nagymarosnál került sor. a Duna itt már 360 m széles, 3—3,5 m mély ideiglenes medrében folyik. A régi mederben a hajózás biztonsága érdekében a sziklák eltávolítását végzik, s építik a felvonulási lakótelepet és az új víz- és csatornahálózatot. Dunakilitinél előbb tartanak a munkákkal. Gyakorlatilag a duzzasztómű betonozásának a vége felé járnak, folyik a berendezések szerelésének az előkészülete, valamint a bősi erőműig vezető 27 km üzem vízcsatornák oldal- és aljzatszigetelése. A csehszlovák oldalon — melyről szintén személyesen meggyőződtünk — jobban előre tartanak a munkaiatokkal. A hajózsilipek technológiai berendezéseit, a vízi erőmű 8 turbinájából a legelsőt már szerelik. Vladimir Lokvenc kormány-meghatalmazott el. mondta, hogy a rájuk háruló összes beruházás 60 százalékát már elvégezték. A magyar fél több mint 20 százalékos kivitelezési aránynál tart. A látogatás másnapján a Széchenyi jégtöröha jóval a Duna osztrák szakaszán 15— ■20 perc alatt átzsidiipeltünk, és megtekintettük a greifensteini vízi erőművet. A 26 képviselőt Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és Helmut Federspil, a Donan Kraftwerhe osztrák részvénytársaság igazgatója fogadta. Az osztrák szakember nem kis büszkeséggel tudatta velünk, eddig kilenc erőművet építettek a Duna osztrák szakaszán. Felhívta a figyelmünket, hogy jól nézzünk szél itt, mert ez az erőmű a Magyarországon épülőnek a mintája. A zöld tájba szinte belesimuló erőműben példás volt a rend és a tisztaság. A vezérlőteremből a mű minden pontját műszerekkel, tv- kamerákkal ellenőrzik. A hőerőművekhez viszonyítva egyharmadnyi költséggel állítják elő a villamos energiát. Az erőmű környékét is megtekinthettük. A vízlépcső- rendszerhez tartozó tavak fürdésre, vízi sportra alkalmasak. A környéken mindenütt fa, pázsit, virág. Elkalauzoltak Tullnba is, ahol a városka partvédelmét szemléltük meg. Az osztrák erőmű megtekintése után mindannyian jóleső érzéssel nyugtáztuk, helyesen cselekedett a kormány. amikor a magyar vízlépcsőrendszer megépítéséhez az osztrákok segítségét kérte. Köztudott ugyanis, hogy tavaly májusban Bécsben egy kölcsönösen előnyös szerződést irtunk a'á Az osztrák tel 33 hónap alatt vállalta a mi vízlépcsőnk megépítését. Számunkra r.z sem mindegy, hogy a vállalkozás költségeit egy osztrák bankcsoport fedezi. és a magyar fél 1996— 2015 között villamos energiával egyenlíti ki az építkezés számláját. Természetesen, az 1800 perces út során a képviselők és az őket kísérő szakemberek között komoly véleménycsere alakult ki a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos aggályoskodók nézetéről is. Vannak, akik sokallják a költségeket, mondván, hogy annak sok más helye is lenne. így igaz! ötvennégy milliárd forint temérdek pénz. A gazdasági számítások szerint a vízlépcsőrendszer energetikai része nem kerül többe, mint amennyibe egy hasonló teljesítményű hőerőmű építése kerülne. Sokan felvetik — magyarázták és kérdezték a képviselők —, hogy valóban megemelkedik-e a vízszint? A szakemberek válasza: a megemelkedő vizszint hatásának kivédésére, a talajvízszint szabályozására védelmi létesítményeket kell építeni. A beruházás terveiben ezek szerepelnek. A víz minőségének megóvására pedig — mely szintén vitatott — Csehszlovákiában 95, Magyarországon 40 szennyvíztisztító üzem épül. Mi lesz egy esetleges földrengés esetén? Még Budapest is veszélybe kerülhet — mondják. A fővárost még földrengés esetén sem veszélyeztetné árvíz, a létesítmények nagy biztonsággal épülnek. De, ha mégis bekövetkezne egy gátszakadás, Budapesten legfeljebb 15—30 centimétert emelkedne a Duna vízszintje. A szakértők és a képviselők között szóba került a 26 pontos, úgynevezett Lipták (külföldön élő magyar)-féle lista, amelyre tudományos választ adtak. A listában megfogalmazott felvetések közül néhányra hadd reagáljunk itt is. Az egyik ellenvetés: a vízlépcsőrendszerhez szükséges alapberuházást csak a nemzeti adósságállomány további növelésével lehetne elkészíteni. A válasz: a beruházás nemzeti adósságállományunkat nem növeli, hiszen az osztrák fél nem pénzügyi hitelként, hanem a későbbi áramszállítás előlegeként építi meg számunkra a nagymarosi vízlépcsőt. Ugyancsak a felvetések között szerepel, hogy a Szigetközben várható talajvízcsökkenés a terület kiszáradásával jár. Erre az a válasz, hogy a jelenlegi talajvízszint fenntartására csatornarendszer épül, amellyel szabályozni lehet a talajvíz szintjét. Nem reális tényeken alapul az a feltételezés, hogy a dunakiliti tározó szennyezett állóvízzé válik, ami megmérgezheti a Szigetköz alatti tisztavíz-tartalékot. A tározó ugyanis nem állóvíz, teljes készlete egy-két nap alatt kicserélődik. Szóba került a képviselők és az őket kísérő szakemberek között az is; mi lenne, ha a beruházásokat részben vagy egészben abbahagynák és visszaállítanák az eredeti állapotot. A számítások szerint, ha a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, akkor az erőmű teljesítőképessége négyszáznegyven megawatt helyett mindössze kétszáz megawatt lenne. A megkezdett munkák leállítása 5,6 milliárd forintot igényelne, s ez az összeg tíz-tizenegy milliárdot tenne ki, ha a teljes beruházást leállítanák. A képviselők véleményének összegezésére a hajó fedélzetén dr. Maróthy László társaságában került sor. Szinte valamennyi jelenlévő képviselő kifejtette a véleményét: egyetértenek a beruházás befejezésével, inkább meggyorsítani kell az építkezést, mint leállítani. A 26 képviselővel együtt, mi négyen, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyeiek, szintén úgy vélekedtünk: a hozzáértő, felelős szakemberek jól döntöttek, amikor a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését javasolták a kormánynak. A képviselők a helyeslő mondatokon túlmenően felhívták a szakemberek figyelmét a még fokozottabb, körültekintőbb környezetvédelemre, minden olyan értéknek a megmentésére, amelyre lehetőség van. A vitát Maróthy László miniszter foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a magyar—csehszlovák—osztrák szakemberek a terveknek megfelelően haladnak a munkálatokban. Elmondta, hegy az építkezéssel kapcsolatos minden felvetésre odafigyelnek. Azt is hangsúlyozta, hegy az erőmű megépítésén túlmenően mindenáron biztosítani kívánják a táj maximális környezetvédelmét. vigyáznak a Dunakanyar természeti kincseire, növény- és állatvilágának kultúrájára. Az 1800 perces látogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 26 képviselő eldöntse. kinek van igaza, s a bennük is megfogalmazódott kérdőjelekre pozitív választ adjanak. Dr. Fodor László Apropó: Csorba György! múnyos recenziót! 1922-ben egy tanulmányának honoráriumát (1080 koronát) a gimnázium számádik alkalmazni a radiolokájrjr Ősi folyamrendszer tort. Az övéhez hasonló elvű a Juhász testvérpár légvédelmi hőelerrtképzője, melyet a tűzfegyvereknél és a légi felderítésnél alkalmaztak. Csorba Györgyöt, a tudós feltalálót „kivételes bánásmódban" részesítik a megszálló németek, de a felszabadító szovjet katonák is (Moszkvába akarják telepíteni). de a hazai részvét- lenségbe merült feltaláló méltatlanul hal meg itthon, 1945-ben. Ha nem ismernénk napjaink találmányainak kálváriáját, kőtelked (hét) nénk értékeiben. Meggyőződésem, hogy életműve megérne egy tudónk 1935. szept. 21-én az Ava- si Térszín Szövetség rendezésében bemutatták dr. Habsburg József főherceg (a tízes honvédék főparancsnokának fia) Colombus c. történelmi színjátékát a Sajón úszó, korhű hajón, az MVSC csónakháza előtt. Érdekes a szereposztás: a rendező Szentiványi Béla, a Saracén: Rajz Jancsi, Pinson kapitány: Farkas Endre és Colombus fia: Szende Margit volt. 1917. szept. 26-án dr. Nagy Ferencet, Miskolc polgár- mesterét gr. Hadik János miniszterelnök közélelmezési államtitkárrá kinevezte. 1943. szept. 29-én tartották a Szózat centenáriumának első vidéki ünnepségét Miskolcon, mert az egybeesett Egressy Béninek (aki Sajókazincon és Sajólászló- falván lelkészkedett és több mint 10 Petőfi-dal megze- nésítője volt) 130. születésnapjával. A Szózatot 1843. május 10-én mutatták bs a közönségnek. A pályázaton (amelyen 20 arany volt a pálya- díj), részt vett Szózatával Erkel Ferenc is, de a közönség Egressy Béni művére szavazott „a könnyed éneklés és a dallam fohász- szerűsége miatt". A centenáris ünnepségen az ünnepi beszédet Féja Géza mondta, a Szózatot és A vén cigányt Bessenyei Ferenc (akkor a miskolci színház tagja) mondta el. Kárpáti Béla Befejezéshez közeledik a dunakiliti pillérek betonozása
