Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8

1988. szeptember 17., szombat

II csúcstartó

Szepesi György monológja

“Mindig nagyol dobban a szívem, ha az olimpiákon végzett munkámról, ötkarikás emlékeimről, élményeimről kérdeznek. A szöuli a 11. „fellépésem". büszke vagyok arra. hogy a rádiósok mezőnyében én vagyok a csúcstartó. Arra a kérdésre nem tudok felelni, hogy miié emlékszem vissza a legszívesebben. mert azt kell mondanom: mindenre! Egy epizódot, történetet mégis kiragadok, lalán az elsőt az egyenlők közül.

Á szokottnál is izgatottab- ban készültem az 1048-as- .játékokra. Londonra, a fel- szabadulás utáni első olimpiára. Újonc voltam, hiszen 1936-ban még nem lehettem olt Berlinben. Sohasem felejtem el. hogy milyen boldogan ecseteltem Németh Imre kalapácsvetésben kiharcolt győzelmét, amire tulajdonképpen senki nem számított. Sem mi, sem pedig a rendezők. Nem találták a magyar himnuszt, nem akadt piros-fehér-zöld zászló sem. Már teljesen kiürült a stadion, sötétedett, hét—fél nyolc felé járt az idő. Összesen lehettünk vagy százan, kétszázan, míg végre elkezdődött a ceremónia... Bizony, ennek már negyven esztendeje!

S milyen kegyes volt hozzám a sors! Huszonnyolc esztendővel később. 1976-ban. Montrealban is kezemben tarthattam a mikrofont. A vízilabdát közvetítettem többek között, és az uszoda, meg az atlétikai verseny .színhelye. az olimpiai stadion között félvárosnyi volt a távolság. Nem terveztem azt, hogy elmegyek Németh Miklós- gerely hajító versenyére, hiszen ez időben kivitelezhetetlennek tűnt. Igen ám. de a kollégáim közül senki

nem vállalta Németh szemmel és hanggal követését, hiszen valamennyi üknek volt feladatuk. Így nem maradt más hátra, én dobtam be a „derekam". Az egész mesébe, vagy talán krimibe illő...

Amikor befejeztem éppen soros vízilabdameccsemet, s órámra pillantottam, elképedtem. Ott és akkor azt mondtam: elképzelhetetlen,

hogy idejében átérjek és elcsípjem Németh Miklós versenyét, annak kezdetét. Persze, sohasem ismertem a lehetetlent, bőven akadtak olimpiai tapasztalataim, és azért egy dologban kimondottan bízhattam, mégpedig a csodában.

Jól kezdődött. Sikerült egy kocsit leintenem. Volt olyan kedves, hogy elfuvarozott a legközelebbi metróállomásig. Amikor kiszálltam, elöntött a forróság. Több százan álltak sorba, s türclmesen-tü- relmetlenül arra vártak, hogy végre a kocsikba léphessenek, végre utazhassanak. Nem tehettem egyebet, elkezdtem kiabálni: „Magyar rádióriporter vagyok, magyar rádióriporter vagyok!" Üvöltöttem, már bocsánat, olyan szepesies formában. Ha nem ezt teszem, talán a hatodik szerelvénnyel mentem volna tovább. No, de átverekedtem magam a tömegen. közben persze vészesen fogytak a percek.

... aztán bezuhantam a stadionba, maradt vagy két percem. Szusszantam egy nagyot, s máris szólították Németh Miklóst. ..Halló, hallo. Budapest! Itt valami egészen fantasztikus dolog történt. Németh Miklós kezéből 94 méter 58 centiméterre repült a gerely ..." Majdnem sírtam az örömtől, a boldogságtól. Hogy ki számított erre? Talán senki. Ügy, mint 1948-ban Németh Imre diadalára. Hát igen. Az. apa győzelme után huszonnyolc évvel később jelen lehettem a fiú ragyogó, világra szóló elsőségénél is. Amikor a fentieket csaknem elszoruló torokkal tudattam az otthoniakkal, kedves hallgatóimmal, 'Peterdi Pali megjegyezte: „Mit kívánhatok neked, Gyurikám? Engedj meg egy kis privatizálást. Azt. hogy a papa és fia győzelme után közvetítsd még az unokáét is!”

Kétségtelen: nagy szerencsém volt. Hiszen lemaradok, ha nem vesz fel a taxi. ha nem sikerül átkecmereg- nem a metróra váró százak között, vagy ha nem engednek be olyan gyorsan a stadionba, a mikrofonálláshoz, mint azt tették, és így tovább. Szinte vég nélkül. Persze, egy dolgot sohasem szabad elfelejteni, és ezt jó szívvel elmondom mindenkinek, különösen a fiatal generációnak! Szerencséje csak annak lehet, aki alaposan felkészül mindenre, aki rajongásig szereti azt, amii csinál, aki él-hal a munkájáért, és szakmailag tökéletesen képzett. Én rengeteget dolgoztam az olimpiákon, és közben szintén rengeteget készültem. A mikrofon „érzékeny jószág", sohasem engedtem meg magamnak, hogy lekezeljem. És éppen ez a rajongás, ez a szerelem segített át a legnehezebb pillanatokon.

És ha már ennyire belejöttem ebbe a „közvetítésbe", megemlítem Papp Laci sikereit. Parti, Pólyák, vagy Balczó diadalait, vízilabdás tudósításaimat. Jaj, de sok mindent kellene még mondanom. Földöntúli izgalmakat éltem át, s azokat- ugyanígy próbáltam meg továbbadni !«

Százhuszonegy

A Magyar Televízió 1976- ban Montrealiról 100. négy évvel később. 1980-ban Moszkvából 130 órát sugárzott az olimpiáról. A tervek szerint a szöuli nyári olimpiai játékok eseményei 121 órában kerülnek a képernyőre.

Mivel Dél-Koreában nyolc órával előbbre járnak az órák, az ötkarikás versenyek jelentős része magyar idő szerint a hajnali, délelőtti. déli órákban zajlik, amikor az emberek többsége idehaza alszik, vagy dolgozik. Éppen ezért a 121 órás összműsorból csak 15 órányi kerül éjszaka, tehát egyenesben adásba. Délelőtt és délután, az úgynevezett déli sávban mintegy 50, este pedig megközelítőleg 60 órás közvetítés várható. A napi átlag 6—8 óra, de lesz. amikor a huszonnégyből több, mint tíz órán át uralja a televíziót az olimpia. Szöulból az Intervízió és az Eurnvízió közös stábja jóvoltából háromcsatornás tévéláncon át jön a kép, és Budapesten, az itt dolgozó olimpiai magyar munkacsapat választja szét. dönti el, mit adnak egyenesben, és mit felvételről, kisebb vagy nagyobb csúsztatással, a magyar versenyzők szereplésétől is függően.

Atlétikáról például, a férfi 100 méteres síkfutás döntőjének kivételével, nem lesz élő közvetítés. Ugyanakkor például birkózásban, mindkét fogásnemben az összes döntőt egyenesben sugározzák, a déli sávban. Kajakkenuban — a remények szerint magyarokkal a főszerepben — szeptember 30- án. 0 órától hajnali 3-ig szintén élőben adják valamennyi szám fináléját. Természetesen — legyen az bármely sportág — minden magyar győztes produkciója még aznap a déli és az esti programban ismét látható lesz. Kézilabdában a jelenlegi tervek szerint a japánok és az NDK-beliek elleni magyar fellépés kerül a mérkőzések időpontjában képernyőre, de — a válogatott eredményessége esetén — itt is szaporodhat az élő adások száma. A déli órákban zajló súlyemelés és a magyar éremeséiyekel hordozó tornadöntők is élőben lesznek láthatók, miként az öttusa számai közül az úszás, vagy az igazi úszás, benne Darnyi Tamás fő számának, a 400 vegyesnek a fináléjával, ami szeptember 21-én, hajnalban lesz. A vívás eseményeit viszont csak felvételről közvetítik, miként vízilabdában is egyelőre csak a magyar—spanyol mérkőzés tűnik ..élőnek". s azt sem tudni, milyen bokszmérkőzések lesznek képen.

A Magyar Televízió szöuli stábja 12 tagú. A közvetítő csapatot Radnai János vezeti, és hat riporter kapott benne helyet: Vitray Tamás, Gyulai István, Kné- zy Jenő, Dávid Sándor, Do- bor Dezső és Gulyás László. A budapesti szerkesztőséget Vitár Róbert vezeti.

Szanvi nem ismer lehetetlent

Háromszoros világ-, négyszeres Európa- bajnok. VB-n szerzett még 5 bronzérmet. EB-n van egy 2., valamint 4 harmadik helyezése. Tisztes lista, szentignz, s hu hozzátesszük, hogy ötszörös magyar bajnok is, bizony, elismerést érdemlő teljesítményről kerekedik ki előttünk a kép.

Mindezt a súlyemelésben produkálta, olyan sportágban, ahol roppant kevés szerep jut a véletlennek. A vastárcsákat ugyanis fel kell emelni, le kell őket gyűrni. mert a konkurencia azonnal lecsap a kínálkozó, esélyre. Nos, a leninvárosiak 24 esztendős sportolója eddig jól állta a ve- télvlársak rohamát, s remélhetőleg még így cselekszik hosszú időn keresztül.

Szanyi Sándor ideális .súlyemelőalkat. Kemény izomzatú, borzasztóan jó fizikumú sportoló. Magassága 178 centiméter, súlya 100 kiló. Civil foglalkozása lakatos, munkahelye a Tiszai Vegyi Kombinát. Pályafutását Zöldi Mihály keze alatt kezdte, s jelenleg is együtt dolgoznak az Olefin SC-nél. Amikor feltűnt, Juhász István, a diósgyőriek edzője mondta róla:

— Ezt a srácot roppant nehéz lesz bárkinek legyőznie!

Azt is hozzátette: ha szovjet, vagy bolgár nemzetiségű, akár 10 évig is verhetetlen lehetne. Szanyi szerencsére magyarnak született, igaz, errefelé más módszerek szerint készítik fel a sportolókat. Kétszer nyert ifjúsági világbajnokságot, s zökkenőmentesnek bizonyult a felnőtt korba történő átlépése.

Szanyi céltudatos. Tisztában van saját képességeivel, de a vetélytársaiéval ,is. Senkitől sem fél, nincs benne tisztelet — legalábbis a dobogón. Akit neki meg kell verni, azt egészen biztosan meg is veri, néha még olyanokat is, akiket a papírforma szerint nem lenne szabad. Ilyen viszont alig akad ... A román Nicu Vlad a legfélelmetesebb ellenfél, ám vele szemben is megadatott már a leninvárosi fiúnak a siker.

A súlycsoportban a világcsúcsot a szovjet Zaharevics tartja 440 kilóval. Igenám, de ő már feljebb versenyez, a 110 kilóban nyeri az érmeket. Tavaly, a világbajnokságot Kuznyecov nyerte 422,5 kilóval, de ennyi Szanyi legjobbja is! Az idei EB-n a bolgár Petrov bizonyult a legjobbnak 425 kilóval, erre a leninvárosi erős ember is képes lehet Szöulban. Mit remél Szanyi?

Lakonikus választ adott:

— Majd meglátjuk. Én erre az olimpiára igen komolyan készültem. Aki ismer, az jól tudja, hogy képtelen vagyok elviselni a középszerűséget. Márpedig az ötkarikás játékokon azok kerülnek a reflektorfénybe, akik a dobogó legmagasabb fokára állhatnak fel.

Jóslásra nem váltakozott, kilókra sem tippelt. Az biztos: ami benne van, azt ki fogja hozni magából. De hogy ez milyen helyezést jelent? Arra tényleg csak az olimpián derülhet fény.

Farkas Zoltán szerint:

Női kajakozásban: két érem

Moszkvában ott volt, aztán részt vett az elöolimpián Los Angelest megelőzően, de Szöul lesz az igazi, a teljes ötkarikás játék. Farkas Zoltán, az Olefin SC kajakkenu edzője egy éve a női válogatott edzője. Hogyan lett az? Nos, egyszerű történet. Tavaly a leányok pocsékul szerepeltek a szöuli elöolimpián. A szövetségi kapitány „begurult”, s igen gorombán nyilatkozott a hozzáállásról. A repülőtéren aztán ajánlatot tett Farkasnak, vállalja el a nők felkészítését. Az edző nem mondott azonal igent, vért, kérte, hogy önállóan dolgozhasson. .Munkáltatójával is egyeztetni kellett, s mivel vállalkozó (is), nem kevés anyagi veszteséget hozott számára a sorozatos távoliét. Miért vállalta mégis?

— Túl azon, hogy a válogatott mellett dolgozni megtisztelő dolog, Partinak hajcsárra volt szüksége. Ez lettem én — mondja. — Montreal óta egyértelműen visz- szaesett a szakág, ideje ezt a folyamatot megállítani.

Farkas szerint mostanság a régi sikerekből már nem lehet megélni. Vajon hogyan maradhat a színen akkor Fischer, az NDK-beliek ásza, aki egy évtizede jószerével minden világversenyt megnyert?

— Kivételek mindig akadnak — jegyzi meg Farkas. — Egy időben Helm és Par- finovics tarolt, mostanában is van két kiemelkedő klasz- szis a sportágban. Heukrodt és Fischer azok, akik páratlan képességekkel rendelkeznek.

— Ezek szerint nekik már most előre oda lehet adni az aranyérmet?

— Azért nem ennyire egyszerű a képlet. Csapatban például egy jól összeszokott egységgel el lehet kapni az NDK négyesét. És bizony Kőbán Rita ebben az évben hatalmas formára futott fel, ambíció van benne, s korántsem az ezüstéremért indul.

— Könnyen megtalálta a leányokhoz vezető utat?

— A belépő kemény volt, aztán mindenki beállt a sorA győztesek jutalma

Az aranyérmek felnagyított első és hátsó oldala

ba. Felnőtt, érett emberekről van szó, akik tudják, mit érhetnek el. A jelenlegi válogatottból csak Vaslcúti és Rakusz járt olimpián, a többiek most akarják leadni a névjegyüket.

— Igaz is. Rakusz! Visszaállt a falapátra?

— Igen, egyelőre elhagytuk a Winget, de ez nem végleges elhatározás. Talán jövőre újra próbálkozunk vele.

— Eldőlt már, hány számban áll rajthoz tanítványa?

— Kettőben. Nagyon szerencsésen sikerült találkozása Mészárossal, ők indulnak párosban. A négyest illetően egy biztos: Rakusz nélkül nem megy igazán a hajó. Itt egy a kérdőjel: Géczi, vagy Gyulay legyen á negyedik? Ezt majd a szövetségi kapitány dönti el, az előzetes konzultáció alapján.

— ön kit fog ajánlani?

— Korábban Gyulayt javasoltam, de az utóbbi hetekben elbizonytalanodtam. Ahogy jön a verseny időpontja, úgy ijed be Kati. Egyszerűen nem tudja elviselni a felelősséget, igazolódik, hogy a világversenyeken miért is maradt el képességeitől ... Ilyen esetben lép be a szövetségi kapitány tapasztalata, rutinja. ö mondja ki a döntő szót. Az tény, hogy az utolsó hazai időre evezésen Gyulayval 3 másodperccel rosszabb időt ment az egység, mint Géczi- vel.

— Mi a véleménye, hány érmet hoz haza a kajakosok, kenusok családja?

— Megítélésem szerint kajakozásban hat medál jön majd össze, s abban teljesen biztos vagyok, hogy ebből kettőt a lányok szereznek. A kenusoktól nem várok dobogós helyezést, számomra az meglepetéssel érne fel. De azt sem bánnám, ha esetleg rámcáfolnának.

— És mit remél a teljes magyar küldöttségtől?

— Egy televíziós műsorban kellett tippelni. Akkor hét aranyérem megszerzésére voksoltam, s szavamat most is állom.