Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
1988. szeptember 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Munkaerő-gazdálkodás és szociálpolitika Fogalmak, amelyek tisztázásra szorulnak Az utóbbi időben alapjaiban megváltoztak a munkaerő-gazdálkodással és a szociálpolitikával szemben támasztott követelmények. A gazdaságban és a társadalomban végbemenő változások szükségessé tették, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztázzunk és megfogalmazzuk a legfontosabb rendező elveket. Erről beszélgettünk dr. Szegedi Lászlóval, a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda igazgatójával, aki dr. Soós Csabával, az iroda munkatársával igyekezett megfogalmazni az alapvető munkaerő-gazdálkodási fogalmakat, amelyeknek tisztázatlansága eddig sok félreértésre adott okot. Első a jók között Nos, lássuk, milyen fogalmakról van szó? — Itt van például az aktív munkaerő fogalma — mondta bevezetőként Szegedi László. — Ki az aktív munkaerő? — kérdeztük. — Aktív munkaerőnek tekinthetjük a munkaképeskorú lakosságnak mintegy hetven százalékát. Egyébként, aktív munkaerő az a munkaképes személy, aki a munkaerőpiaci kereslet által támasztott követelményeknek megfelel, vagyis munkavégzésre képes és megvan benne a munkavállalási szándék. — Mit jelent tartalmában a fent említett három minőségi feltétel? — A munkaképesség például olyan objektív kategória, amely független a személy akaratától. Ennek viszont két összetevője van: egyrészről a munkaképes kor, ezt jogszabály állapítja meg, másrészről az egészségügyi alkalmasság, azaz olyan testi és szellemi adottságok jelenléte, amely- kek az egyént alkalmassá teszik bizonyos tevékenységek elsajátítására. — Feltétlenül említésre méltó a munkavégzési képesség, mint szubjektív kategória, ami nagyrészt az egyén akaratától függ. A harmadik feltétel a munkavállalási szándék, azaz az egyénben megvan-e az akarat. hogy munkaerőként fejtsen ki hasznos tevékenységet. De megemlíthetem a választási lehetőséget, melynek alapján az állampolgár jogot formálhat arra, hogy képzettségének, képességeinek megfelelő, életkörülményeit nem nehezítő munkához jut. — Létezik ilyen kifejezés is: potenciális munkaerő. Kik tartoznak ebbe a kategóriába? — A potenciális munkaerő a munkaképeskorú laMiagyarországon ma egy sor kimutatást készítenek a statisztikusok. Így aztán léteznek olyan .kimutatások, mint például a létszám-adatokat összegző, vagy termelési volument összehasonlító táblázatok, amelyekben a Hejőmenti ÁG a középmezőnyben foglal helyet. Ám létezik olyan összevetés, amelynek végeredményét minden évben nagy érdeklődéssel várják a mezőgazdasági szakemberek, s amely a hatékonyság alapján rangsorolja a nagyüzemeket. Nos, ebben a versenyben hosszú idő óta az első tíz vállalat között szerepel a Hejőmenti Állami Gazdaság. Tavaly például negyedik lett, s az idén első. VÁLTOZÁS A GYŐZTES CSAPATBAN? — Azt hiszem, igen népszerű és közhelyszerű kérdés, hogy szabad-e győztes csapaton változtatni — mondja Oláh István, a Hejőmenti Állami Gazdaság Nyisztor György-díjas igazgatója. — Nos én, aki részese vagyok, illetve több kiváló vállalati cím elnyerése során voltam a győztes csapatnak, azt vallom, hogy változtatni kell és szükséges a csapatösszetételen, ha a helyzet úgy kívánja. Az eredmények csak fanatikus és lelkiismeretes dolgozók együttes munkájának köszönhetők. Ám szükség van olyan vezetőkre is, akik valóban vezetői az adott munkaterületnek, s képesek irányításukkal a legnagyobb hatékonyságra késztetni kosságnak körülbelül tíz- százaléka és a jelenleg munkaviszonnyal nem rendelkező egyénéknek 15—20 százaléka. Vagyis, a még nem, vagy a már nem aktív munkaerő nevezhető potenciális munkaerőnek. — Ki szorul szociális gondoskodásra? — A munkaiképeskorú lakosság mintegy húsz százaléka és a jelenlegi körülmények között munkaviszonyban nem állók nyolcvan-nyolcvanöt százaléka. — Hallhatnánk arról, ki a munkanélküli? — Természetesen. Az aki nem alkalmas munkavégzésre nem lehet munkanélküli. Akit munkanélküliként tartunk nyilván, annak meg kell felelni a munkaerő kritériumának. Tehát munkanélküli csak munkaerőként számba vehető egyén lehet. Ennek megfelelően munkanélkülinek azt tekintjük, aki munkaképes, rendelkezik munka- végzési készséggel, megvan a munkavállalási szándéka és az említett feltételek esetén önhibáján kívül veszítette el munkahelyét. Munkanélkülinek minősül a potenciális munkaerő is, azonban ha indokolatlanul nem vállalja a szakmai átképzést, vagy kiképzést, úgy elveszíti ezt a státusát. — Sokszor hallunk a teljes foglalkoztatásról is. — Ez alapvető állami feladat, amikoris az állam garantálja állampolgári alanyi jogként, vagy ha úgy tetszik alapvető emberi jogként, minden munkaképes- korú személynek a jövedelemszerző tevékenységet. Ez tágab'b fogalom, mint a hatékony foglalkoztatás. A teljes foglalkoztatás nem csak munkaerő-gazdálkodási kategória, szélesebb területet ölel fel, magában foglal szociálpolitikával vegyes és tisztán szociálpolitikai eszközöket is. Ezért a munkamunkatársaikat. Olyan vezetőkre, akik a gazdaság gondolatával kelnek, s azzal fekszenek. Vallom: ahhoz, hogy egy szakember képességei legjavát nyújthassa, egyrészt kiegyensúlyozott családi háttér szükséges, másrészt kiegyensúlyozott anyagi háttér is. Szóval, ha egy mérnöknek az a gondja, hogy 20-a után már nincs pénze, akkor 20-ától gondolatai már nem a gazdaság körül forognak, hanem a pénzszerzés körül. így aztán mi nagy hangsúlyt fektetünk a szakemberek bérére. Nincs abban semmi titok, hogy sokkal, sőt, lényegesen többet ikeresnek a vezetők, mint máshol. De ezért a magas jövedelemért magas teljesítményt várunk cserébe. Tudjuk viszont, hogy nem elég egy vezetőt „csak” megfizetni. Olyan munkafeltételeket is biztosítani kell, amelyektől .a vezető vezetőnek érzi magát. Következésképpen, vezetői jogosítványokkal látjuk el a szakembereket, azaz például fegyelmiket adhat, stb. Miután nálunk már évek óta hat önálló elszámolású üzemben termelünk, az üzemigazgatók egymással szemben is versenyben állnak, és egymással szemben is érzik a piacot. Hovatovább mostanra viszony, a tagsági viszony stb. mellett ide tartozik a közhasznú munkavégzés, az átképzési támogatást adó képzés és a szociális foglalkoztatás. — Az imént szóba került a hatékony foglalkoztatás. Mi a lényege? — A hatékony foglalkoztatás a munkáltatók kötelezettsége, az aktív munkaerő optimális létszámban történő leghatékonyabb foglalkoztatása. Szűkebb fogalom, mint a teljes foglalkoztatás és nélkülöz minden szociálpolitikai elemet. — Az önök által készített foglalkoztatás- és szociálpolitikai dolgozatban javaslatok is szerepelnek a munkaerő-gazdálkodási eszköz- rendszer fejlesztésére. — Szükségesnek tartjuk a szociális védőháló mindkét szintjén, a szolgáltatások telén a választási lehetőségek biztosítását, főként az alábbi esetekben. Az egyik a közhasznú munkavégzés, amely a teljes foglalkoztatás egyik eszköze, a munkaerő-piacról kiszorult egyének részére teremt foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a munkaerő-piacról kiszorult személyek különböző képzettségűek lehetnek, szükségesnek tartjuk a közhasznú munkavégzési feltételek bővítését, a választási lehetőségek biztosítását. Feltétlenül meg kell említeni a szakmai, betanító és egyéb képzéseket, mint a munkaerő-gazdálkodás egyik eszközét. Az e kategóriába sorolható munkaerő a munkavégzés bármelyik területéről származhat, így előképzettségük is eltérő lehet. Ezért a képzésnek legalább három kategóriáját tartjuk szükségesnek. Ezeknek. eltérően az iskolarendszerű képzéstől, speciális tematika alapján kell előkészíteni, illetve elősegíteni egy-egy szakma, tevékenység elsajátítását. Elképzelésünk szerint a képzést három területen, mégpedig szakmunkás-, betanító képzés, valamint továbbképzésre előkészítő, speciális, általános iskolai képzés formájában lehetne megvalósítani. Lovas Lajos olyannyira „fut a csikó”, hogy különböző igazgatói rendelkezésekkel kell visszafogni a teljesítményüket az egyensúly megtartása érdekében. A VERSENY KIÉLEZŐDÖTT A nyékládházi központú gazdaságban tulajdonképpen jelmondatként megfogalmazhatnánk „a piacon a piacokért dolgozók”. Itt ugyanis a hatékonyságot a minél nagyobb haszonszerzés motiválja. Például, ha az első osztályú tejért fizetnek a legtöbbet, akikor a képlet egyszerű: első osztályú tejet termelnek. Hogyan? Nos, az érintett üzem feladata a megvalósítás. Ám az még nem elég, hogy megszerezzék a piacokat, a visszajelzés is fontos, nevezetesen, hogy ,a piac is elégedett He- jűmentével, mint partnerrel. Ez pedig már üzleti fegyelem kérdése — említi az igazgató. Azaz, amikor mondjuk az almáskertből kifordul egy rakomány alma, mindegy, hogy a kamion merre tart, keletre-e, vagy nyugatra. Az áru ugyanis piackész, önmagáért beszél. — Most tértem haza egy NSZK-beli gyümölcstermesztési tanulmányúiról, számtalan megvalósításra érdemes, költségtakarékosságra irányuló ötlettel. Ez a tanulmányút egyben megerősítette azt is. hogy jó úton járunk — folytatta gondolatait Oláh István. — iMi ugyanis akkor kezdtünk nagy almatelepítési programba, amikor az ország számos helyén éppen kivágták a gyümölcsfákat. Most pedig, hogy a kormányzat nem ad támogatást újabb ültetvények létrehozására, újból telepítünk. Ezzel a korábban megkezdett fajtaváltás mellé újab- bák sorakoznak. Nekünk itt, Nyékládházán nem egyszerűen az új fajták kellettek és kellenek, hanem a legtöbbet ígérő legújabb. Akárcsak a legújabb technológia, termesztési módszer. Ahhoz téhát, hogy a Hejőmenti ÁG a jövőben is élüzem maradhasson, s nyilván az akar maradni, sok szempontból másként kell gondolkodnia, mint korábban. Tudomásul kell venni, hogy a verseny kiéleződött, s a győztes az lesz, aki leginkább tud alkalmazkodni a felgyorsult tempóhoz. Láttam például, hogy az NSZK-ban ma már a fejlett üzemek csak környezetvédő vegyszereket használnak. Erre a tényre mi, itthon sokféleképpen reagálhatunk, de azt nem tehetjük meg. hogy figyelmen kívül hagyjuk azt. AMI NEM TILOS A Hejőmenti Állami Gazdaság igazgatója szerint a másként gondolkodás nem azt jelenti, hogy feladják a tegnapot, hanem, hogy ezáltal építik dinamikusabban a holnapot. A mozgatórugó pedig az állandó változáshoz való alkalmazkodás. Ez ugyanakkor más színezetet ad a közép- és hosszú távú üzemi tervekhez. Azaz: ezek a tervek fontosak annyiban, hogy rögzítik, egy adott pillanatban miként gondolták a jövőt a vezetők. Az értékeléskor ugyanakkor nem azt veszik figyelembe, hogy ennyivel és ennyivel nem sikerült teljesíteni a terveket, hanem, hogy ennyivel és pontosan ennyivel mást valósítottak meg, mert alkalmazkodtak a változásokhoz. Miként most is érezhető ez, hogy befejeződnek az alaptevékenységi nagy rekonstrukciók, s a gazdaságban már nem az ilyen irányú fejlesztésben gondolkodnak tovább. Megszilárdul az alaptevékenység, biztonságosabbá válik az árualap, de! Oláh István: — Tudjuk, tudtuk, hogy húsra, tejre szükség van, s ennek feldolgozottságát is biztosítani kell. De már nem vagyunk bizonyosak abban, hogy ezen belül akár 20-féle termékre van szükség. Lehet, hogy már kétféle is elég, de az olyan áru legyen, aminek stabil piaca van. Ennek megfelelően bennünket döntéseinkben soha sem az éppen aktuális támogatási rendszer motivál, hanem mindig a piac. Sokan azt mondják: tilos most például almát telepíteni, mert azt a kormányzat nem támogatja. Mi úgy fogalmazunk, tiltja-e valamiféle rendelkezés az almatelepítést? Mert ha nem, akkor szabad. Azaz, mindent szabad megtennünk, ami nem tilos, s amivel gazdálkodásunk még stabilabb, még jobb lesz, s ami nyereségünket még inkább növeli. Szó esett már a bérpolitikánkról, arról, hogy mi megfizetjük a dolgozóinkat. Nálunk a bérszínvonal tavaly például meghaladta a 98 ezer forintot, amit tovább emelt az illetményföld után járó jövedelem. Erre a bér- színvonalra mások azt mondják, magas, pedig ránk is ugyanazok az előírások érvényesek, mint másokra. Csakhogy mi sohasem mechanikusan emeltük a bért. Tehát nem azt néztük, hogy ennyit és ennyit emelhetünk, mert az az a határ, amely fölött különféle adók miatt tilos a béremelés, hanem azt vizsgáltuk, mit szabad megtennünk a magasabb bérért. Így láttuk, hogy például szabad nyereségnövelő tevékenységeket folytatni: szabad jobban dolgozni; szabad jobb munkaszervezést megvalósítani; szabad a munkaerővel takarékoskodni; szóval szabad hatékonyabban dolgozni. S aki hatékonyabban dolgozik, azt meg lehet, s meg kell fizetni. Balogh Andrea A varrodában Zaknport SzÉ-flriia Új piacra dolgozik egy ideje a mezőkövesdi Ruhaipari Kisszövetkezet: több arab ország számára varrnak férfizakókat, havonta négy—négy és fél ezer darabot. Európai fazonnal készülnek a ruhadarabok, csak kisebb méretben. Anyaguk gyapjú típusú — és hazai. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert sajnos, még ma is ritkaság, hogy megveszik külföldön a magyar szövetet. A mezőkövesdiek szempontjából ez nem jelent ugyan sokat, az arab üzlet számukra kellékes bérmunka, mert az anyagot a Hungarocoop vásárolja fel különböző textil- gyárakból és juttatja el a szövetkezet(ek)hez. Ez azért van így, mert egy ilyen kis gazdálkodó egység pénzügyileg nem bírna évi 40 ezer zakóra való anyagot megvásárolni. Jacsó András, a kisszövetkezet elnöke a nyáron Ku- vaitban járt, ahol több arab ország kereskedőjével tárgyalt. Az út sikeres voit, úgy néz ki, hosszabb távon igénylik a magyar férfizakókat. Az árakban nem sikerült nagyobb eredményt elérni, de a nagyobb mennyiség kompenzálja a viszonylag nyomott árakat. Régi, tízéves kapcsolata van a kisszövetkezetnek egy nyugatnémet kereskedelmi hálózattal. Számukra az idén 65 ezer női és férfi pantallót varrnak, és újabban szoknyára is érkezett megrendelés. Ez színtiszta bérmunka, ám az árakban — éppen a régi és megbízható partneri kapcsolat révén — sikerült előbbre lépniük. Az NSZK-beliek rendkívül szoros határidőket szabnak meg és nem ritkák az utánrende- lések sem. Mint mondják, nagyon nehéz nyár áll a kisszövetkezet tagjai mögött, olyan sok volt a munka, hogy rendszeresele voltak a túlórák amellett, hogy már a tibolddaróci részlegükben dolgozó varrónők is exportra dolgoznak. Az idén 55—56 millió forint — anyagérték nélküli — termelési értéket tervezett a kisszövetkezet, de lehetséges, hogy több lesz ennél, mert az első fél évben nagyon sokat, az időarányos résznél jóval többet dolgoztak. Az exportmunkák mellett ugyanis nem hanyagolhatják el stabil vevőjüket, a RUTEX-et, amelynek férfiöltönyöket női és férfipantallókat varrnak. Termelésük 30 százalékát a RUTEX számára gyártott ruhaneműk adják. A sikeresnek ígérkező évnek azért is örülnek a meA szabászaton zőkövesdi szövetkezetben, mert májusban alakultak kisszövetkezetté, és úgy vélik, most dől eí — bár elő- zőleg sokat számoltak —, hogy helyesen döntöttek-e. Annyiban mindenképpen, és ezt már mindenki látja, hogy a hagyományos szövetkezeti bérrendszernél sokkal jobb a mai. A régi állandó létszámcsökkentésre ösztönzött, most újabb embereket tudnak felvenni. A kisszövetkezeti forma 12 százalékos bérnövekedést „engedélyezett” az idén. így, ezzel a béremeléssel lettek 62—65 ezer forintosak az évi jövedelmek, így jutottak el a ruhaipari középmezőnybe. A béremelések ellenére több pénz marad a szövetkezetnél. Az összeget speciális gépek vásárlására fordítják, zsebző- és ragasztógépet vásárolnák. És ami nem kerül pénzbe: szeptember végén, október elején kialakul az új technológiai sorrend, amely hatékonyabbá teszi a munkát, kényelmesebbé a tárolást és raktározást. Iévay—laczó
