Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
1988. szeptember 16., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság napirendjén Feladatterv az országos pártértekezlet utáni tennivalókra A párttestületi munka nyilvánosságának fokozása napirenden levő feladata a tömegtájékoztatási eszközöknek. A közelmúltban történt döntés mind a Központi Bizottság, mind a Politikai Bizottság üléseinek nyilvánosságáról. Megyénkben bevált gyakorlat, hogy lapunk hasábjain részletesen tudósítunk a megyei pártbizottság üléseiről, és beszámolunk a végrehajtó bizottság munkájáról. Most újabb lépésről határozott a testület azzal a céllal, hogy a közvélemény — a párttagok és a pártonkívüliek — még a döntés előtt megismerjék a pártbizottság elé kerülő fontosabb javaslatokat, hogy arról véleményt nyilváníthassanak, és azokat figyelembe vehessék a határozathozatalkor. Ennek megfelelően adjuk közre a szeptember 23-án pártbizottsági ülés elé kerülő javaslatokat. Mai lapszámunkban közöljük a megyei pártbizottság feladattervét az országos páriértekezlet utáni tennivalókra. A tervezet számol azzal, hogy a megyei párt- bizottság rendelkezik gazdasági kibontakozási programmal, illetve most készül a térség regionális fejlesztési programja. Terjedelmi okok miatt lapunk holnapi számában tesszük közzé a pártszervek és -szervezetek megyei irányításának módosítására, valamint a megyei pártbizottság apparátusának szervezetére és munkarendjére készült javaslatokat, valamint a pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkatervét. nak a káderhatáskör gyaA pártviták, valamint az országos pártértekezlet hatására a megye pártszervezeteiben kedvező változások indultak el. Az elbizonytalanodott, passzív párttagságból — többségében — társadalmunk kérdéseire sürgető válaszokat kereső, kritikai álláspontra helyezkedő, a politika alakításában tevékeny részvételt igénylő tagság lett. Erősödött a központi pártvezetés iránti bizalom, nőtt a cselekvőkészség, nagy volt a tényleges változás iránti igény. Május óta az emberek kedvező irányú elmozdulást nem érzékelnek, sőt az infláció terven felüli növekedése, a foglalkoztatási gondok kiszélesedése a lakosság újabb rétegeit sodorja kritikus helyzetbe. A helyzet további rosszabbodása felerősítette a pártértekezlet programjában kételkedők hangját, s növekszik a politikai bizalmatlanság. A politikai hangulat rossz, sőt egyes térségekben feszültség- gócok alakultak ki. Eddig nem tapasztalt szélességben és aktivitással mozdultak meg a legkülönbözőbb, köztük a párt politikáját élesen elítélő személyek és csoportok. A párttagok körében pesszimista hangulat uralkodik, a pártszervezetek csökkenő politikai mozgásterükön nem tudnak a 'gazdasági-társadalma reform- folyamatok élére állni. Ezért halaszthatatlan feladatnak tartjuk, hogy megyénk kommunistái, pártszervezetei összefogva a saját környezetük valamennyi progresszív erejével, tegyenek meg mindent a gazdasági és társadalmi stabilizáció megterem- •t-ésélért, a társadalmi céljainkat szolgáló közhangulat ki- alakításáért. Ez esetben mondhatjuk csak el, hogy az országos pártértekezleten elhatározott feladatok megvalósításához megyénkben a legalapvetőbb feltételek adottak, illetve megteremthetők. Most az a teendőnk, hogy a párttagság, a lakosság cselekvőkészségét a saját munka- és lakóterületük irányába fordítsuk. Másrészt segítsük elő, hogy a kommunisták politikai akaratukat a helyi tennivalókban konstruktívan érvényesítsék. A fentiek figyelem- bevételével, a pártértekezlet téziseiről elfogadott megyei állásfoglalás szellemében határozzuk meg a XIV. kongresszusig teredő időszak legidőszerűbb, megyei feladatait. I. A pártértekezleli állásfoglalás középpontjában a politikai intézményrendszer reformja áll. 'Ezen belül két fő kérdéssel kell foglalkozni : a pártélet megújításával összefüggő feladatokkal, valamint a politikai intézményrendszer egyéb elemeinek korszerűsítésével. A Az átfogó reform foly■ ■ tatásának kiindulópontja, alapvető meghatározója a párt gyors és mélyreható átalakulása, működésének megújítása. Ennek során elengedhetetlennek tartjuk a következőket. A pártszervezetek a politikai intézmények között kialakuló új munkamegosztásnak megfelelően, aa alapvető kérdésekre, a társadalompolitikára, a valóságos folyamatok és a politikai célok egybevetésére, a politikai feltételek biztosítására összpontosítsák tevékenységüket. A vezető szerepet elvi, politikai irányítással kell érvényesíteni. Ennek tartalma és feltétele a pártdemokrácia erősítése, a politikai önszerveződési folyamatok, az alulról jövő kezdeményezések kibontakoztatása, az önkormányzatok támogatása legyen. A politikai gyakorlatban növelni szükséges, alapvetően meg kell változtatni a választott testületek tagjainak szerepét és felelősségét. A társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását igényesebb, objektívebb és demokratikusabb kádermunkával kell elősegíteni. Nélkülözhetetlen a szövetségi politika mai körülmények és feltételek által indokolt megújítása. O A néphatalom érvé- nyesülésének, gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. A politikai intézményrendszer hatékony működtetésének célja a társadalmi teljesítő- képesség növelése, a gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása. El kell érnünk, hogy az államszervezet helyi szervei az új körülményeknek megfelelően önállósággal, hatékonyan működjenek. A közéletben módosítani szükséges a társadalmi szervezetek és mozgalmak szerepét, növelni felelősségüket, arra törekedve, hogy kezdeményező, érdekfeltáró és -kifejező tevékenységük maradéktalanul érvényesüljön. A társadalmi nyilvánosság, összhangban a szocialista demokrácia fejlődésével, az eddigiektől sokkal változatosabb formában érvényesüljön. Feladatunk a kultúra értékeinek terjesztése, a politikai kultúra fejlesztése. Az igények formálását, az ízlés fejlesztését a politikai, a közművelődési és az oktatási intézmények kulturális nevelőhatásának növekedése eredményezze. Elő kell segítenünk a gazdálkodó szervek önállóságának érdemi kibontakozását, a kormányzattal és egymással való felelős és racionális együttműködését, az áttekinthető, tiszta érdek- és érdakeTts'égi viszonyok kialakítását. Dolgoznunk kell annak elfogadtatásáért, hogy az értéket teremtő, magasan kvalifikált fizikai és szellemi munka a társadalmi és gazdasági előrehaladás döntő tényezője legyen, és ez fejeződjön ki a teljesítőképes tudás anyagi és erkölcsi megbecsülésében is. II. A pártértekezleti állásfoglalás megvalósításához a megyében folyó pártmunka egyes területein fordulatra, más területein változásokra van szükség. A Fordulatra van szük- ség a pártról vallott felfogásunkban, mindenekelőtt a politikai jelleg értelmezésében, annak tudatosításában, hogy a Párt nem mindent megoldó és tévedhetetlen, hanem alkotmányos keretek között működő politikai, mozgalmi szervezet, amely elvi-politikai irányítással érvényesíti vezető szerepét, s nem vállalja magára az állami és társadalmi szervek feladatkörét. At kell, hogy alakuljon a testületek, a végrehajtó apparátusok, a különböző pártszervek és -szervezetek együttműködésének munkastílusa, munkarendje. A néphatalom érvényesülésében szerepet játszó intézményekkel a megyei párt- bizottságnak új kapcsolat- rendszert kell kialakítania. Adjon elvi útmutatást munkájukhoz, s az állami szervek nagy mozgásszabadsággal, önállóan szervezzék célkitűzéseik valóra váltását. A közeljövő legfontosabb feladata segíteni a tanácsi ön- kormányzatok valódi megteremtését, az állampolgári jogok érvényesítését. A Politikai Bizottság döntése szerint — szándékainknak megfelelően — gondoskodni kell a párttestületi munka nyilvánosságáról, és általában törekedni keli a megyei párttestületek nyitottságának, munkájuk társadalmi kontrolljának biztosítására. Alapvető érdekünk, hogy a megye valamennyi párttestü- lete az őt választó párttagság folyamatos ellenőrzése mellett működjön. O Újra kell értelmezni a “■ demokratikus centralizmust, a pártegységet és a pártvitákat. A nagyobb horderejű kérdésekről, mindenekelőtt a gazdaság és a társadalom alapvető változásairól, folyamatos eszmecserére van szükség. A kisebbségi véleményeket új módon kell kezelnünk. Módosítanunk szükséges az érdekintegráció kialakult módszereit, az alternatívák kezelési módját, a párton belüli választási rendszert. Az alapszervezeti munka korszerűsítése során törekedni kell a kommunista közösségek saját politikai arculatának kialakítására és arra, hogy a párttagok a helyi viszonyokhoz igazodóan tudják adaptálni és képviselni a párt politikájának főbb törekvéseit. A megyei pártbizottság munkájában tekintettel kell lenni arra, hogy megváltoztak a kádermunka elvei és gyakorlata. Egyre inkább meghonosodik a legfeljebb két ciklusra szóló kinevezés vagy választás. E változásokat figyelembe véve kell tervezni és szervezni a megújulás személyi feltételeinek megteremtését. Gondoskodni kell a döntésre érett káderkérdések határozott, következetes és humánus megoldásáról. A fentiek alapján szükséges, hogy a megyei pártbizottság tekintse át, majd módosítsa : — az 1986—1990 évekre szóló feladattervét, — a munkamódszerére, munkastílusára hozott határozatát, — a kádermunka feladataira vonatkozó határozatákorlására vonatkozó részét, és a hatásköri listáját. III. A megyei pártbizottság feladatai az országos pártértekezlet alapján 1. TARTALMI KÉRDÉSEK- A pártszervek és -szervezetek munkájában érvényesíteni kell a politikai-mozgalmi jelleget. Ezt a munka tartalmának és gyakorlatának korszerűsítésével egyaránt szolgálni .kell. Üj munkamegosztásra van szükség a megyei pártbizottság, a megyei testületek és az állami, társadalmi és tömegszervezetek között. A változások idején továbbra is alapelvünk: a megyei pártbizottságnak, mint politikai vezető testületnek a térség valamennyi fontos társadalompolitikai kérdésével állandó, napi és valósághű kapcsolatban kell állnia, ám a megyei pártszervek konkrét, szakmai kérdésekben ne hozzanak határozatot. A megye politikai szervezetei közötti kapcsolatrendszerből ki kell iktatni a bürokratikus jellegű, utasítá- sos irányítást, és meg kell újítani a politikai befolyásolás eszköztárát. Az irányítás elvi, politikai jellegének a döntéseket orientáló állásfoglaláson kívül a különböző testületekben dolgozó kommunistákkal való szoros kapcsolaton keresztül kell megvalósulnia. Ezekben létre kell hozni és folyamatosan működtetni kell a kommunista csoportokat. A különböző testületek munkáját elsősorban az ő véleményalkotásukon, kezdeményezéseiken keresztül kell orientálni. A pártszervek és -szervezetek alapvető feladata, hogy rendszeresen elemezzék, értékeljék a politikai folyamatokat, a párttagság és a lakosság közhangulatának alakulását. Tárják fel ezeket a befolyásoló tényezőket, a kialakuló tendenciákat, és az ezeket kiváltó okokat. A testületi döntésekben a politikai munka fő irányait, alapvető céljait határozzák meg, és biztosítsák, szorgalmazzák az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer kialakítását. Módosítani szükséges a megyei pártbizottság és a megye pártszerveinek, -szervezeteinek a kapcsolatát. Az erős hierarchiára és utasításra alapozott pártirányítást csak a legszükségesebb kérdésekben kell fenntartani, minden egyéb esetben a szervezetek önállóan és felelősen járjanak el, a közös feladatokban pedig a partnerség érvényesüljön. A politikai jelleg erősödésével párhuzamosan a pártmunka valamennyi területéről ki kell iktatni a bürokratikus vonásokat, a formális elemeket. Csökkenteni kell a különböző feladatokhoz kapcsolt adminisztráció meny- nyiségét, ésszerűsítve, korszerűsítve a párt belső ügyvitelét. A párt választási rendszerével kapcsolatos állás- foglalást mielőbb bátran és széles körben kell alkalmazni. Az irányító testületek tagjainak meghatározott hányadát az alapszervezetek, illetve az irányított pártszervek közvetlenül válaszszák meg. Ennek előkészítésében biztosítani kell a jelölőbizottságok önállóságát, a választást követően pedig gondoskodni kell a tisztségviselők munkájának — testületek által történő — folyamatos értékeléséről, ellenőrzéséről. A kádermunka demokratizmusának bővítésével összhangban a döntésre jogosult párttestületek önállóságát a legnagyobb tiszteletben kell tartani. A testületek megválasztásakor és a különböző pártfunkciókba kerülés során kizárólag .az alkalmasság elve érvényesüljön. Korszerűsíteni kell a párt döntési mechanizmusát. Mindenekelőtt tehermentesíteni kell a pártszerveket a nem politikai természetű konfliktusokban való állásfoglalástól. Azt kell biztosítani, hogy a társadalom különböző — megyében működő — szakmai, érdekvédelmi, államhatalmi intézményei alkalmasak legyenek a .sokféle érdek feltárására, nyilvános ütköztetésére, integrálására. Csak ezúton számolható fel az a helytelen gyakorlat, mely az érdekkifejezési pályák kiépítetlensé- ge miatt a szakmai véleményeket politikai döntésekkel helyettesíti. A pártdöntések előkészítése során biztosítani kell, hogy a párttagságot, a lakosságot, vagy annak jelentős részét érintő döntések meghozatalát előzze meg az érintettek véleményének előzetes kikérése. Ehhez elengedhetetlen egyrészt, hogy a résztvevők rendelkezzenek a véleményük kialakításához szükséges információkkal, másrészt, hogy a döntést hozók megszerezzék a számukra szükséges ismereteket, megoldási alternatívákban gondolkodjanak és mérlegeljék a döntések várható következményeit. Ehhez a munkához fel kell használni a tömegtájékoztatás eszközeit is. A pártszervek és -szervezetek saját döntéseikhez kérjék ki a területükön dolgozó társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak előzetes véleményét, mérlegeljék javaslataikat. A végrehajtáshoz igényeljék aktív közreműködésüket. A döntési folyamatok szakszerűségének biztosítása érdekében következetesen kell támaszkodni a megyében működő tudományos, oktatási intézmények, kutatóbázisok tevékenységére, a párttag és pártonkívüli szakemberek véleményére. A pártbizottság — szakterületenként illetékes — tagjait rendszeresen be kell vonni a politikai döntések előkészítésébe is. Módosítani kell a pártellenőrzés gyakorlatát. A szervezett formában megjelenő külső ellenőrzés (beszámoltatás) helyett mindenekelőtt az adott intézményben tevékenykedő kommunistákon keresztül történő ellenőrzésre kell törekedni. A pártellenőrzés alapvető feladata annak vizsgálata, hogy az elvi döntéseket igazolja-e a gyakorlat, a végrehajtáshoz biztosítottak-e a feltételek. A pártszervek és -szervezetek ezzel együtt minősítsék a végrehajtásban részt vevők munkáját, kezdeményezzék a végrehajtást nehezítő, a megvalósítást akadályozó tényezők megszüntetését. indokolt esetben a határozatok módosítását. Az ellenőrzések tapasztalatai kapjanak nyilvánosságot. Az eredményes munka elismerése mellett, ott, ahol hiányosságokat tárnak fel, minden esetben sort kell keríteni a személyes felelősség megállapítására is. Meg kell oldani az ellenőrzésre jogosult szervek munkájának koordinációját és érdemi hasznosítását a politikai döntésekben. A pártdemokrácia továbbfejlesztése megköveteli a pártszervezetek és a párttagság jogainak bővítését a döntések kezdeményezésében és a vélemények nyilvánosságában. A párttagnak azonban továbbra sem csak joga, hanem kötelessége is a véleményének őszinte kifejtése. A dinamikus pártegység újrateremtése érdekében fokozott figyelmet kell tanúsítani a vélemények iránt, s biztosítani kell minden jobbító szándékú törekvés érdemi és nyilvános megmérettetését. Általánossá kell tenni a tárgyszerű, türelmes vitát. Biztosítani kell, hogy ezek konstruktív megoldásokhoz vezessenek és elősegítsék a kollektív döntést. A párt tagjai az így kialakított véleményeket döntés után kötelesek nyilvánosan képviselni, közreműködni megértésükben és elfogadtatásukban. A döntést hozó testületek tagjai, a vezető beosztású párttagok mutassanak példát a politikai állás- foglalások képviseletében. A kisebbségben maradtak kezdeményezhetik a vitatott kérdések újratárgyalását. Az érvényes határozat végrehajtása azonban rájuk nézve is kötelező. Azokban a kérdésekben, amelyekben nincs párthatározat, a tagok önálló véleményüket a párt általános politikájának szel- lemében^ annak keretei között fejtsék ki. Javítani kell a testületek munkájáról, az alapszervezetek tevékenységéről szóló tájékoztatást. A testületek és az apparátusok tagjai tekintsék kötelességüknek, hogy a szóbeli tájékoztatás során szerzett információk eljussanak az érintett párttagokhoz. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy a tagsággal való kapcsolatukat a közvetlenség és a rendszeresség jellemezze. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a pártszervek és -szervezetek az adott területek politikai és mozgalmi központjaivá válhassanak. A politikai intézmény- rendszer különböző elemeinek munkájában tapasztalható párhuzamosságokat, átfedéseket meg kell szüntetni. Támogatjuk, hogy a politikai intézményrendszer korszerűsítése terjedjen ki a társadalmi és tömegszervezetek egymáshoz és az MSZMP-hez fűződő viszonyának meghatározására. Ösztönöznünk és befolyásolnunk kell a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom korszerűsítésére irányuló törekvéseket. Felül kell vizsgálni (Folytatás a 4. oldalon)
