Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988, augusztus 24., szerda Á TIT megyei elnökségének ülése Folytassák a jó hagyományokat, színvonalat! A kulturális szennyeződés világjelenség Kísérletek a definícióra (Folytatás az 1. oldalról) ám a szakosztályok minden erőfeszítése ellenére csökken például a kémia és fizika iránti figyelem. Új vonás, hogy a nagyüzemekben a korábbi igények felére, negyedére estek vissza, sikeresebb TIT-akci- ók vannak viszont a kisebb ipari üzemekben, és egyre nyitottabbak a mezőgazdasági nagyüzemek. Sikeresek a rendezvények az általános iskolákban, növekszik az érdeklődés a gimnáziumokban, de nem fejlődött ki kellő mértékben az ismeretterjesztő tevékenység megyénk felsőoktatási intézményeiben. A társadalmi rétegek körében folyó ismeretterjesztés tükrözi a társadalomban végbement változásokat: a fizikai dolgozók sajnos egyre kevésbé nyerhetők meg, energiájukat a túlmunkák kötik le. Bozsik Sándor, a TIT megyei szervezetének titkára szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a TIT munkáját gazdasági gondok nehezítik. Az adózás sok jó ismeretterjesztőt riaszt el a munkától, holott ma igazán fontos, hogy a szervezet adekvát legyen a megoldandó feladatokhoz. A vállalkozásokban nincs hiány, mint a jogi szakosztály tagja is beszámolt róla, családterápiás műhelyt hoztak létre gyermekpszichológus, pszi- chopedagógus, orvos, hivatásos családvédő, pedagógus és jogász részvételével, hogy krízishelyzetekben segítséget Szeminárium (Folytatás az 1. oldalról) — Le vagyunk maradva a szabályozás területén is a veszélyes hulladékok kezelésében — mondta előadása kezdetén dr. Perczel György, KVM miniszter- helyettes. — 1982-től minisztertanácsi rendelet szabályozza e tevékenységeket, ám már ’86-ban világossá vált, hogy korszerűsítésére van szükség. A kormány ezért egy átfogó hulladékgazdálkodási törvényt kíván létrehozni, mely 1991-ben kerülne az Országgyűlés elé, addig is módosítják a jelenleg érvényben lévő rendeletet. A változtatandó kérdések közül néhány: nincs tisztázva még a szakemberek között sem, hogy tulajdonképpen mit fedez a veszélyes hulladék fogalma. Módosítandó többek közt, az engedélyezési eljárásra, az osztálybesorolásra, és a szállításra vonatkozó bekezdés is. ötven intézmény szakvéleményezi még napjainkban is a módosítást, így az érdekeltek részvételével, remélhetőleg nyitott szemlélettel fog megszületni ez a törvény. Dr. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes a minisztérium irányítása alatt lévő vállalatok környezetvédelmi tevékenységében várható terveket ismertette. Ma már világszerte súlyos kihívás a gazdasági fejlődés számára ez a kérdés, hiszen az űrkutatás, a számítástechnika és a biotechnológia után a környezettechnológiai ágazatok fejlődnek a leginkább. Éppen ezért hazánkban, a szerkezetátalakítási program egyik fontos pontja ez a kérdés. Technológiák kidolgozását, egymás közti cseréjét, a létesülő új beruházásoknál a környezetvédelmi technológiák beépítését kívánja a program. A szeminárium keddi munkanapját dr. Bakonyi Árpád, az IPM főosztályvetudjanak adni. Ez a team is segítségére lehet a tanács családgondozói hálózatának. A TIT formarendszere gazdagszik, ma már például kulturális szolgáltatást is nyújt számítógépes programok kidolgozásában, tervezésekben. A vitában is elhangzott, hogy nem az emberek érdeklődése csökkent például a filozófia, az etika, a valláselmélet és egyéb tudományág iránt, hanem a szabadidő lett kevesebb. Az idegen nyelvek iránti érdeklődés viszont növekvőben van, ám sajnos az adóval csökkentett tanári fizetések, a tankönyvek és egyéb ismertetőeszközök színvonala korlátozza az eredményt, nincs a nyelvoktatás ma az azt megillető helyen. Állami, főhatósági támogatásra van szükség, mert az idegen nyelvi kultúra fejlődése népgazdasági érdek. Megfogalmazták, hogy a TIT megyei szervezetében van tartalék, amellyel a következő években a kibontakozást segíti. Czibere Tibor művelődési miniszteri kinevezése a jövőben sem teszi lehetetlenné, hogy ellássa a TIT megyei elnökének tisztét, de szükségessé vált, hogy társelnök segítse munkáját. A megyei elnökség egyhangúlag megszavazta, hogy dr. Be- recz Endre egyetemi tanár, az NME Kémiai Intézete igazgatója lássa el a társelnöki teendőket. Aggteleken zető-helyettese nyitotta meg. A kormány határozata alapján regionális hálózatot kell kiépíteni a veszélyes hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására. így a tervek szerint 2 égetőt, és 6 lerakóhelyet alakítanak ki az országban. Ennek létrehozását azonban sok minden hátráltatja. A ’82-es döntéskor hiányzott a megfelelő szakembergárda, a pénzügyi feltételek sem voltak megteremtve. A hálózat előkészítése akkor vesz- nagyobb lendületet, amikor a vállalatok számára a költségek 30 százalékára vissza nem térítendő támogatást, 30 százalékára pedig kölcsönt biztosít az állam (így csak 40 százalékát kellett), a beruházások 40 százalékát kell vállalati forrásból előteremteni. Ilyen módon egy éven belül elkészül a dorogi égetőmű és már csak egy-ikét hónap szükséges az aszódi, állandó veszélyes hulladéklerakóhely átadásához is. Az aszódi lerakótelepről bővebb információkat Sípos Sándor, a KVM főmunkatársától hallhattak a szeminárium résztvevői. Előadásában a lerakótelepek létesítésénél alkalmazott technológiák részletes előírásairól is beszélt. Deák Gézáné a veszélyes hulladékok kezelésének borsodi tapasztalatairól szólt, Tibiássy Bélá- né megyénk környezetszeny- nyezési helyzetével foglalkozott. A tegnapi napon került sorra a levegő- és zajvédelem helyzete, szabályozása, a környezetvédelem és egészségügy közti kapcsolat is. Buzeczky Győző, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója bemutatta a nemzeti parkban folyó jelenlegi munkákat. A mérnöktovábbképző tanfolyam szerdai előadásain a megye ipari vállalatainak környezetvédelmi tevékenységeivel ismerkedhetnek majd a hallgatók. / Nagy Zsuzsanna (Folytatás az 1. oldalról) most rendkívül nehéz, szinte lehetetlen tisztán beletekinteni az ország gazdasági helyzetébe, s megmondani, mire, mennyi az anyagi forrás. Korábban az állam adván pénzt a művészeteknek, elvárta, „engem énekeljetek meg”. Erre ma szükség sincs, meg pénz sincs. Következésképp az „éneklési kötelezettség” ma egészen más. Ez a színházra is vonatkozik. Erre Vass Péter úgy reagált: A színház rákényszerül arra, hogy piaci árut csináljon a közönségnek. Nem pedig azt, hogy keresse, feltárja azokat a dolgokat, amelyek nem jók, szinte lehetetlen az olyan művészi produkció, ami befolyásolólag beleszólhat a politikába. Kulcsár Imre ezzel szemben azt bizonygatta, az a legnagyobb probléma, hogy szembeállítjuk a populáris és az elit alkotásokat. Mint tüzet a vízzel. Holott ezek kiegészítik egymást. S emellett a színvonal, az elit is lehet — uram bocsá’ — közönségsiker. — Nem hiszem — mondta —, hogyha nem lesz pénz, majd mindenki operettet fog játszani. Szerintem a jó prózára a jövőben is bejön a közönség. Erre mondta dr. Czibere Tibor — az egyetemen én úgy oktattam, hogy volt a Kultúra nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Most kellene fejlesztenünk igazán az általános és középiskolákat, az egyetemi oktatást, hogy húsz év múlva fel tudjuk venni a versenyt- a világpiacon. Ez természetesen nem egy gyors sikert ígérő program. Elkerülhetetlen a helyes értékrend felállítása. Magyarországon ugyanis: a képesség, a kreativitás nincs kellően megfizetve. Ez töbÉvévé; a Miskolci (Folytatás az 1. oldalról) hogy a színház és a közönség kapcsolatában az érdeklődés folyamatos fenntartása elengedhetetlen, ám annak a felkeltését mát- a gyermekkorban el kell kezdeni, s itt egyaránt feladat hárul a színházra, a szülőre és az iskolára. De feladat vár a színházra a napjainkban veszélyesen sokat emlegetett lelki restség feloldásában is. Megemlítette az igazgató, hogy új vezetők léptek munkába, akik már február óta munkálkodtak a most következő évad előkészítésén. A színház egytagozatúként kíván működni a továbbiakban is, folytatja a prózai színház jó hagyományait, és amellett igényes zenei produkciókkal is jelentkezni kíván. A meghirdetett műsoron kívül „kisvállalkozói” bemutatók is lesznek, azaz a színház tagjai különböző kis létszámú produkcióit is láthatja majd a közönség. A nézők érdeklődését mutatja, hogy eddig 3500-nál több felnőtt bérletet adtak el (az ifjúságiakat csak szeptemberben kezdik). Noha a próbák a napokban megkezdődnek, a nagyközönség előtt csak október 15-én nyílik meg a színház. Természetesen ettől az évadtól is mást várnak mint a korábbiaktól, hiszen a színház mindig újat szeretne adni, mert — s ezzel a gondolattal fejezte be beszédét Gyarmati Béla — a színházban egy örök van: az, hogy mindig változik. Galgóczy Judit, az új főrendező bemutatta a társulat új tagjait. Új színészek a következők: Karczag Ferenc (a Madách Színházból), Melis Gábor (Debrecenből), Mi- kóla Róbert (Kassáról), Szűcs Sándor (a Népszínháztól), Varga Károly .(Szegedről), Vass Péter (a Madách Színháztól), Balogh Csilla (a tömeg, és a pedagógiai hobbi. Az utóbbit évfolyamonként 6—8 hallgató jelentette. Ezek tartották bennem a pedagógiai öntudatot. A Színházban is akarva-akarat- lanul kialakulnak hasonló arányok. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy végül is a taps élteti a művészetet. Dr. Kun László itt jegyezte meg: vitázni mindenen lehet, de az nem vezetett, s a jövőben sem vezetne jóra, ha a közönséget szapulná a színház. Színház nincs közönség nélkül. Ezt a várost ilyennek kell elfogadni, amilyen, meg kell érteni jelen dolgaival. A szellemi életet magunknak kell kialakítani, nem a városi tanácstól várni. A színház és a miskolci közönség kapcsolatára elhangzott egy, azt hiszem találó műszaki hasonlat. A mágnes egy nem túl nagy távolságból (ezt kell megtalálni) maga után vonzza a vasat. Ám ha ezt a távolságot megnöveljük, a vas mozdulatlan marad. Következésképp a mágnes haszna is elenyész. Dr. Czibere Tibor arra a kérdésre, mit vár a színháztól, lakonikus tömörséggel azt mondta: Folytatva jó hagyományait, színvonalat. Mikor ezt mondta, nyilván az előbb említett mágnesre is gondolt. nincs reform bek között a marxista tanításnak azon félreértelmezéséből fakad, miszerint értéket csak fizikai munka által lehet teremteni, s a szellemi tevékenység csupán szükséges, de nem értékteremtő. Ma három előadással folytatja munkáját a leninváro- si szabadegyetem. Délután várják a művelődési központba Pozsgay Imre államminisztert. Nemzeti Színháztól), Csorna Judit (Debrecenből), Dankó Klára (Pécsről), Fehér Ildikó (Szegedről), Mojzes Andrea (a főiskoláról), Muszte Anna (a Jurta Színháztól), Spilák Klára (a Nemzeti Színháztól), Zborovszky Andrea (a Józsefvárosi Színháztól), Pregitzer Fruzsina (a Nemzeti Színháztól, félállásban), és Molnár Anna. Az énekkar öt, a tánckar kettő, a zenekar két új taggal gazdagodott. Új tagja a színháznak Bozóky Mariann tervező, M. Kecskés András koreográfus, Upor László dramaturg, új zenei vezető Molnár László. A szervező- iroda új vezetője Körtvélye- si Erzsébet. Új gazdasági igazgató — őt nem a főrendező mutatta be — Szilvási Zsuzsa. A főrendező ismertette, hogy a műsortervben meghirdetett darabokat ki fogja rendezni, s elmondta, három vendégrendezőt is hívtak. Miskolc város tanácsa nevében Gápelné Tóth Rózsa elnökhelyettes szólt a társulathoz. Elmondta, hogy az új évad fokozott erőfeszítéseket követel, de a város vezetése bizalommal tekint a társulat munkája elé. Valami új kezdődik most a színház életében, — mondotta — s ennek az újnak az eredményeit a későbbi idők fogják megmutatni. Röviden vázolta, mivel járulhat hozzá a művészet és azon belül a miskolci színház a város s a szélesebb társadalom feladatainak megoldásához. Az évadnyitó társulati ülést Kulcsár Imre zárta be. A munka felújító próbával kezdődik, a múlt évadról áthozott Csongor és a Tündér áttekintésével, majd néhány nap múlva megkezdik az első bemutató, a Szabaccság Mucsán című szatíra próbáit. (bm) A vita ugyan befejeződött, de nem ért véget. A 16. tokaji írótábor délelőtti elnöke Ződi Imre, a HNF megyei titkára, s az első kor- referátumot tartó dr. Varga Mihály is Gergely Mihály javaslatára hivatkozott: alakuljon meg hazánkban is egy kulturális ökológiai egyesülés. A gondolat és a szándék nem előzmény nélküli. Erre utalt az előadás is, amely a szovjetunióbelí kultúraökológiai vitákat és kezdeményezéseket elemezte. Elhangzott, hogy a Szovjetunió szellemi újjászületése jegyében már működik az az intézmény (Szovjet Kulturális Alap), amely éppúgy szolgálja a régi értékek megmentését és megőrzését, mint az új, progresszív törekvések serkentését. A helyszínen szerzett friss tapasztalatairól számolt be Cs. Varga István és Tarr Ferenc is. A délelőtt másik korreferátumát Fekete Gyula mondta. A rá jellemző dinamikus előadásában lényegében „a kulturális szemét” fogalmát írta körül. Először a magyar sajtóból — többek között a mi lapunkból is — vett idézetekkel illusztrálta a kulturális ártalmakat. Melyek ezek? A moziban, tévéijén, videofilmeken látható horror, pornó, katasztrófa és más, az ifjúság ízlését befolyásoló, rontó „művék” hatását elemezte. Félő, hogy ezek is sajátos ízlésterrort teremtenek. Nem nyugodhatunk ebbe bele. Övni kell — épp az ifjúság érdekében — az olyan értékeket, mint tisztesség, munka, család, anyaság, szellemiség, közösség. Ezek az értékek mintha „karanténba” kerültek volna. A megnövekedett szabadidő világszerte újraértékelte a szórakozást. Senki nem vitatja el a szórakozás szükségességét, de meggondolandó ennek a manipulációs hatása. Az előadó az orvos- tudományból vett hasonlattal illusztrálta a problémát. A társadalom immunrendszere is védekezik a káros hatások ellen. Ehhez azonban az kell, hogy a kulturális intézményhálózat ezt az immunrendszert erősítse, védje. Gondoljunk itt például a rádió, televízió, egyáltalán a tömegkommunikáció hatására, amelyek monopolhelyzetben vannak. Olyan értékeket kellene összesíteniük, amelyek szervesen épülnek legjobb kulturális hagyományainkra, ugyanakkor nyitottak maradnak a világra is. Természetesen nem tudjuk kivédeni a világ, a divatok hatásait, de nem mindegy, hogy milyen mértékben engedjük át a szűrőinken a negatívumokat. Az lenne a kívánatos, hogy ha az ifjúságban kialakítanánk azt a belső vezérlést, értékrendet, amely szelektálni tud, helyére tudja tenni a dolgokat. A fentebb említett egyesület „tyúklépés” lehet ebben a folyamatban. Ideje, hogy a kultúra menjen át ellentámadásba. Az ebédszünetig még nyolcán szóltak hozzá a témához. Mezey Katalin például azokról a rétegekről beszélt, amelyek szegénységük miatt kerülnek kulturálisan is hátrányos helyzetbe. Ezek méginkább ki vannak szolgáltatva a fenn- tebb már említett tömegkommunikációnak, illetve kulturális intézményhálózatunknak. Nem botránkozha- tunk meg azon, hogy rabul ejtik őket a külsőségek, a divathatások. Nagyobb szükségük lenne arra, hogy segítsük az önazonosság felismerését, megerősödését. Hatvani Dániel arról beszélt, hogy a „magas kultúra” mindenkor egy szűk réteg kiváltsága volt. A mi gondunk viszont az, hogy termelési kultúránk alacsony, nincs szinkronban a deklarált programjainkban meghirdetett magas kultúrával. Egyre nyílik az olló két szóra. A kultúrában — a munkáéhoz hasonlóan — kialakult a második kultúra fogalma, torz tükörképe a magas kultúrának. Látnunk kell azt is, hogy az említett tévé-, video- stb. filmek vonzóbb életmodellt mutatnak be. A hazai kulturális kínálatban viszont nincs, ami ezt ellensúlyozná-. Emiatt a sokat emlegetett pluralizmus is sajátosan alakul. A tanácskozás délután folytatódott. h. s. BIK SZERZŐDÉSES BOLTOKAT ÜZEMELTETŐ LEÁNYVÁLLALATA Miskolc, Baross G. u. 13—15. pályázatot hirdet az alábbi üzletek szerződéses üzemeltetésére: 1988. október 1-jétől 1993. szeptember 30-ig: 884. sz. ajándékpavilon Kazincbarcika, Szabó L. u. 1. 1988. november 1-jétől 1993. október 31-ig: 886. sz. kertészkedők üzlete Miskolc, Marx K. u. 41. Szerződéses üzemeltetésre, vagy bérletként: 1988. október 1-jétől 1993. szeptember 30-ig: 887. sz. kölcsönzőüzlet Leninváros, Május 1. út Továbbá az alábbi üzlethelyiségek kereskedelmi tevékenység, vagy szolgáltatás céljából, bérletként történő üzemeltetésre: 1988. november 1-jétől 1993. október 31-ig: Sátoraljaújhely, Széchenyi u. 3. alatti üzlethelyiség 1989. január 1-jétől 1993. december 31-ig: Miskolc, Vasgyári kapui pavilon 1989. január 10-től 1994. január 9-ig: Szikszó, Rákóczi u. 11. sz. alatti üzlethelyiség A pályázatokat a vállalat által kibocsátót űrlapon 1988. szeptember 22-ig lehet benyújtani. A versenytárgyalás 1988. szeptember 27-én (kedden) 10 órakor lesz a BIK Vállalat központjában (Miskolc, Baross G. u. 13—15. sz.) Tájékoztatást a 87-426 sz. telefonon lehet kérni, Madarász Józsefné igazgatótól. I. gy(ha) Czoborczy Bence