Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

1988. augusztus 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Illúziók nélkül Jövedelmezően gazdálkodtak — de a gondolt sokasodtak Újrakezdési kölcsön bárom megyében A kísérlet első tapasztalatai — Borsodban tizenegyen kértek igazolást Az utóbbi években egyet­lenegyszer sem fordult elő, hogy az Autóvillamossági Felszerelések Gyára Mező­kövesdi Gyáregysége elma­radt volna időarányos ter­melési tervétől. Az idén be­következett, amitől egyéb­ként már az év elején tar­tottak: nem sikerült teljesí­teni az első félévi 38(1 millió forintos termelési előirány­zatot. Hogyan fordulhatott elő mindez ebben a dinami­kusan fejlődő (és eredmé­nyesen gazdálkodó üzem­ben? Erre igyekeztünk ma­gyarázatot találni a gyár­egységben. — Az anyagellátás már korábban is akadozott — mondja kérdésünkre Szabó Ferenc igazgató. — Az idén azonban elérte a mélypon­tot, elsősorban az aluminium szállítása romlott sokat. Elő­fordult, hogy egy-egy szállít­mány kiesett, s mivel nagy mennyiséget használunk alu­míniumból, anyag híján le kellett állni a feldolgozásá­val. Nemegyszer kritikus helyzet alakult ki. S bár mindent elkövettünk a ter­melési elmaradás pótlásáért, a több hónapos ellátási za­vart az első fél évben már nem sikerült ellensúlyozni. — Ügy tudjuk, hogy dön­tően az alumínium világpia­ci és belföldi ára közti nagy eltérés játszott közre abban, hogy a hazai ellátás akado­zott. — Minden vállalat arra törekszik, hogy jó áron ér­tékesítse termékét. Ebben én nem is találok semmi kivet­nivalót. Az aluminium ese­tében is az volt a helyzet, hogy a külföldi ár lényege­sen magasabb volt, mint a belföldi, ennélfogva a ter­mék nagy részét exportál­ták. Időközben valamelyest javult a helyzet, ugyanis megemelték az alumínium belföldi árát, ami azt ered­ményezte, hogy az utóbbi időben egyenletesebben ér­kezik hozzánk ez az alap­anyag. — Az Autóvill szocialista exportját államközi szerző­dések szabályozzák. Ez a té­tel tehát adott. Nem így a tőkés kivitel. Ezen a terüle­ten léptek előre? — A nem rubelelszámo­lású export alakítása válla­lati kategória, ennek ellené­re gyáregységi szinten sem lehetünk elégedettek. Még­pedig azért, mert az egész évi tőkés exportelőirányzat­nak az első fél évben még az egyharmadát sem sike­rült teljesíteni. Van tehát tennivalónk ezen a téren is, amit senki másra át nem háríthatunk. Így például, számottevően javítani kell a piacszervező, piackutató munkánkat annak érdeké­ben, hogy növekedjék a dol­lárelszámolású kivitelünk. Itt jegyzem meg, hogy a jelen­legi rendelésállomány nem elégséges a rubelviszonylatú exportot, de még a belső pi­acot tekintve sem. Ez is megerősít bennünket elhatá­rozásunkban, hogy a jövőben többet kell foglalkoznunk ál­talában a piaccal. Az is mond valamit, hogy mintegy nyolc százalékkal kevesebb a gyáregység ez évi megren­delése, mint amennyit az üzem optimálisan produkál­ni képes. Az meg külön is elgondolkodtató, hogy a ko­rábbi években ennek ponto­san a fordítottja volt: több Igényt vissza kelleti utasíta­nunk, mert nem tudtunk eleget tenni minden kérés­nek. — Bizonyára a közvéle­mény kedvezően Ítéli meg, hogy eddig senkit nem kel­lett elküldeni a gyáregység­ből. — Az év elején nem töl­töttük fel teljesen a létszá­mot, így nem is kellett a munikaerő-csökkenléshez fo­lyamodnunk. Azt viszont nem merem garantálni, hogy a jövőben is így lesz, fő­ként abban az esetben, ha nem sikerül a gyáregység kapacitását teljes egészében kitölteni. Jelenleg mintegy negyvennel kevesebben dol­goznak nálunk, mint a múlt év hasonló időszakában. Nagy részük természetes fogyat­kozás következtében került el tőlünk. — A múlt esztendő jelen­tős volt a gyáregység szá­mára a tekintetben, hogy befejeződtek a négy éve tar­tó beruházások, s 1988-as gazdasági évnek már egy te­lephelyen vágott neki az Autóvill kollektívája. — Tagadhatatlan, mindez sok pluszmunkát is jelen­tett dolgozóinknak, ugyan­akkor előnye, hogy lénv-oe- sen jobb körülmények kö­zött termelhetünk. Annak külön örülök, hogy a külön­böző üzemrészek átköltözte­tését zökkenőmentesen ol­dották meg az ebben érintett Szervezetek, közülük is első­ként említem az üzemfenn­tartás dolgozóinak helytállá­sát. — Az elmondottakból az is kivehető, hogy a gyárve­zetés nem- lehetett túl biza­kodó az évkezdéskor. — Ami azt illeti, igencsak óvatosak voltunk az eléren­dő célok meghatározásában. Hogy mást ne említsek, a jövedelmezőséget illetően is alacsonyabbra tettük a mér­cét. Mert hát teljesen bi­zonytalanok voltunk abban, hogyan alakulnak az alap- anyagárak. ami döntően meg­szabja az elérhető nyeresé­get. így talán érthető, hogy óvatosak voltunk. Személy szerint igen nagyra értéke­lem, hogy a sok gond elle­nére is megőriztük jövedel­mezőségünket, hiszen üzemi eredményünk jobb annál, mint azt az év elején ter­veztük: a gyáregység az év első hat hónapjában mint­egy 113 millió forint nye­reséget termelt. — Egyetlen vállalat, üzem sem mondhat le a hatékony­ság javításáról, amit egy­részről a technika, a tech­nológia további korszerűsí­tésével és a termelésszerve­zés tökéletesítésével érhet el. — Mi is ezt az utat jár­juk. Folytatjuk a termelési folyamatok átszervezését an­nak érdekében, hogy az anyag, a leendő termék és a megmunkálás minél rövi- debb utat tegyen meg, és hogy minél kevesebb nor­maóra-ráfordítással termel­jünk. De elengedhetetlen a gépi berendezések felújítása, fejlesztése is; az idén pél­dául további három (SZIM- gyártmányú) CNC-gépet he­lyezünk üzembe. — A gyártástechnológia fejlesztése, a korszerűség fo­kozása, az egyre élesedő gaz­dasági versenyben létkérdés — folytatta Szabó Ferenc. — Nagy fába vágtuk a fejszén­ket azzal, hogy meg akar­juk honosítani a mezőköves­di gyáregységben az úgyne­vezett hidegfolyatásos eljá­rást. Ennek tömören az a lényege, hogy az anyagot nagy erővel a folyáshatárra visszük, s így alakítjuk. Ez már valóban élenjáró tech­nológia, amihez természete­sen élenjáró technika szük­ségeltetik. A technológiát és a gépet a Gräbener nyugat­német cégtől vásároljuk. Ez a fejlesztés a vállalat leg­nagyobb beruházása lesz, amit 1990-ben tervezünk megvalósítani. Vagy megem­líthetem a foszfátozás meg­honosításával kapcsolatos el­képzelésünket, ami ugyan­csak szép műszaki feladatot jelent szakembereinknek. Minden túlzás nélkül állít­hatom: az említett fejleszté­sekkel a jövő évszázad tech­nológiáját teremtjük meg az Autóviliben. Természetesen erre önerőből nem leszünk képesek. így igénybe vesz- szük a KGS|T-bank (a moszkvai székhelyű Nemzet­közi Beruházási Bank) által a termeléskorszerűsítési be­ruházáshoz nyújtott deviza - és transzferábilis rubel konst­rukciójú hitelt. Lovas Lajos A foglalkoztatási gondok enyhítésére, a vállalkozói kedv fellendítésére vezették be július elejétől kísérlet­képpen Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén és Komá­rom megyében az újrakez­dési kölcsönt, amelynek igénybevételével a dolgozó emberek saját maguknak teremthetnek új munkahe­lyeket — természetesen bi­zonyos feltételekkel — csök­kentvén ezzel az állam ter­heit. A legfeljebb három- százezer forint összegű köl­csönt azok igényelhetik, akiknek munkaviszonya megszűnt, s felmondási ide­jük meghosszabbítását az illetékes tanács munkaügyi osztálya engedélyezte, illet­ve azok a volt tsz-tagok, akik a termelőszövetkezet megszűnése vagy átalakulása miatt mezőgazdasági szak­szövetkezeti tagokká válnak, de a közös gazdaságban szerzett jövedelmük nem ha­ladja meg az évi hatvanezer forintot. A vállalkozáshoz kapott OTP-hitel kamatait és az 1 százalékos folyósítási ju­talékot a megyei tanácsok a foglalkoztatási alapból fe­dezik, így a kölcsön felhasz­nálójának tulajdonképpen mindaddig kamatmentes, amíg a vállalkozást folytat­ja: A törlesztést egy éven belül (ültetvénytelepítés ese­tén a termőre fordulástól függően 3—4 éven belül) meg kell kezdeni, s legké­sőbb tíz éven belül be kell fejezni. Az újrakezdési kölcsönön felül — a visszafizetést ga­rantáló bankszerű fedezetek megléte esetén — az egyé­ni é társas vállalkozók öt­millióig, a mezőgazdasági vállalkozók egymillió forint összegig terjedő további hi­telt is igényelhetnek, s az ehhez szükséges 30 százalé­kos saját erőbe az újrakez­dési kölcsönt is beszámít­ják. Ha beválik e támoga­tási módszer, úgy országos bevezetésére is sor kerül. Az MTI munkatársai az első hónap tapasztalatairól számolnak be az érintett három megyéből. Baranyában az idén két­százan kapták meg a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályától a felmondási idő .meghosszabbításához szük­séges engedélyt, amely az újrakezdési kölcsön igénylé­sének egyik feltétele. Július végéig azonban mindössze két kérelem részesült ked­vező elbírálásban, további hat igénylő kérelmét most vizsgálják. Érdekes tapasz­talat, hogy amíg a nyár ele­jén még szélesebb skálán mozgott az érdeklődések iránya, addig az utóbbi he­tekben szinte csak a mező- gazdasági gazdálkodásra összpontosult a tájékoztatást kérők figyelme feltehetően azért, mert a földtulajdono­sok helyzeti előnyben van­nak a mozgósítható tőkével nem rendelkezőkkel szem­ben, s gyorsabban határoz­zák el magukat vállalkozás­ra, illetve a kölcsön igény­lésére. Az első „újrakezdők” is ezen a területen próbálkoz­nak, mindkettő gazdálkodás­ra kapott hitelt. Az újabb kölcsönigénylők között van kozmetikus, gépkocsivezető, aki saját szakterületén vál­lalkozna, de akad autósze­relő szakmunkás, aki a me­zőgazdasági kistermeléssel próbálkozna. Az első jelent­kezők közül sokan azért nem feleltek meg a követel­ményeknek, mert munkavi­szonyuk megszüntetését ma­guk kezdeményezték vagy még április elseje előtt mondtak fel nekik korábbi munkáltatóik, amelyeket ak­kor még nem terhelt az ez­zel kapcsolatos bejelentési kötelezettség. Más érdeklő­dők pedig szívesen fogná­nak vállalkozásba, de mi­vel munkáltatóiknak nincs szándékában elbocsátani őket, ezért nem folyamod­hatnak újrakezdési kölcsö­nért. A Baranya Megyei Tanács személyre szóló értesítést is küldött az újrakezdési köl­csön igénybevételének felté­teleiről a meghosszabbí­tott felmondási időt kapott és még el nem helyezkedett dolgozóknak, hogy felhívja figyelmüket erre — az egyelőre még kísérleti — le­hetőségre. Borsod megyében eddig tizenegyen kértek igazolást a munkaügyi szolgáltató irodától, arról, hogy jogo­sultak az újrakezdési köl­csön felvételére. Közülük hárman mezőgazdaságon be­lül állattenyésztéssel, példá­ul juhászattal kívánnak foglalkozni. Ketten kértek kereskedői engedélyt, egyi­kük a Miskolc város kör­nyékéhez tartozó Varbó köz­ségben akar termény- és tápkereskedést nyitni, mási­kuk mozgóárusként kíván Miskolcon működni. Legtöb­ben, összesen hatan, ipari magánvállalkozásra akarják a hitelt igénybe venni: kö­zöttük központifűtés-szerelő, bádogos, valamint teherfu­varozó található. Komárom megyében eddig tizenöten igényelték az új­rakezdési kölcsönt, közülük is csak hárman kaphatják meg, mert ők rendelkeznek' a jogszabályban meghatáro­zott feltételekkel. Mindhár­muk munkaviszonya meg­szűnt, s a meghosszabbított felmondási idejüket töltik, illetve elhelyezkedési támo­gatásban részesülnek. Gép­kocsiszerelői, állattartói és fuvarozási vállalkozásukhoz veszik igénybe az újrakez­dési kölcsönt. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal által nyúj­tott új lehetőséget ebben a megyében sem ismerik elég­gé, rosszul értelmezik. Ezt bizonyítja az is, hogy olya­nok is kértek újrakezdési kölcsönt, akik aktív dolgo­zók, és a kölcsön megszer­zése után akartak megvál­ni munkahelyüktől. Ezért a Komárom Megyei Tanács munkaügyi osztálya részle­tes tájékoztatót, módszerta­ni .mutatót küldött a válla­lóknak, szövetkezeteknek, a KlOSZ-nák, a KISZÖV-nek, a MESZÖV-nek és más ér­dekképviseleti szerveknek, valamint az összes városi és nagyközségi tanács mun­kaügyi előadójának. Levél­ben keresték fel azokat a munkanélkülieket is, akik jelenleg meghosszabbított felmondási idejüket töltik, vagy elhe_lyezkedési támoga­tást kapnak. A levélben köz­érthetően megírták, hogy kik milyen körülmények között jogosultak a legfeljebb 300 000 forintig terjedő újra­kezdési kölcsönre. A munkaerő-gazdálkodás irányítói az első hónap meg­lehetősen gyér forgalmából nem vonnak le messzemenő következtetést. Az év eddigi időszakában ugyanis az üze­mek, vállalatok nem olyan mértékben csökkentették lét­számukat, mint amennyivel korábban számoltak — bár már így is foglalkoztatá­si feszültségek alakultak ki a megye egyes térségeiben. Várhatóan az év második felében gyorsul fel a lét­számleépítés. Elsősorban a tatabányai bányáknál és az esztergomi Labor Műszer­ipari Műveknél csökkentik jelentősen a dolgozók lét­számát. Várhatóan közülük kerülnek majd ki az újra­kezdési kölcsön igénylői, a megyei tanács munkaügyi osztálya csoportos jelentke­zésekkel számol. Féléves számvetés a megye 1988. évi helyzetéről A megyei ipar első félévi termelése 3,5"„-kal alatta maradt az egy évvel koráb­binak. Csak az építőanyag­ipar és a könnyűipar telje­sítménye haladta meg jelen­tősebben — 6—6%-kal — az 1987. első félévit, vala­melyest nőtt az élelmiszer- ipar termelése is, a bányá­szaté stagnált, a többi ága­zaté 4—13° o-kal csökkent. Az ágazatok termelésének alakulása részben összefügg a megyei ipar termelési szerkezetének átalakítási céljaival — például a ko­hászat súlyának mérséklé­sével — részben eltér attól. Az okok között egyaránt szerepe van a rendelés-, az anyaghiánynak, az import­takarékosságnak, a vállala­tok nem megfelelő kooperá­ciós készségének stb. Az iparban a fél év során átlagosan 130 ezer embert foglalkoztattak, 5300-zal — 4%-kal — kevesebbet az egy évvel korábbinál. A ko­hászat létszáma 2900-zal csökkent. Az árkiegészítés nélkül, forgalmi adóval együtt számba vett termékértékesí­tés árbevétele egynegyedé­vel meghaladta a bázisidő­szakit. Az export árbevétel rubel relációban 7%-kal csökkent, nem rubel reláció­ban közel egyharmadóval emelkedett, döntően az elő­ző évinél kedvezőbb árak hatására. A rubelelszámo­lású exportbevétel csökkené­se az állami költségvetésből jelentősen támogatott kohá­szati termékek kivitelének mérsékléséből és rendelés­teljesítésének elhúzódásából adódott. A megyei építőipari szer­vezetek első félévi termelése gyakorlatilag bázisszintű. A fél év végéig éves termelési előirányzatuknak 83%-ára kötöttek szerződést, azono­san az egy évvel korábbi­val. A szerződésállomány 38%-át versenytárgyalássai nyerték el a kivitelezők. A mezőgazdasági termelés a tavalyinál kedvezőbbnek ígérkezik. 1987-ben a mező­gazdasági termékek terme­lése változatlan áron szá­molva 4,4%-kal elmaradt az előző évitől. Ezen belül az állattenyésztés közel egy- tizedével jobb termelési eredményt ért el, a növény- termelés 15%-kal rosszab­bat. Az időjárás az idén kedvezett a növénytermelés­nek, a kalászosokból jó ter­méseredmények várhatók. A tavaszi vetésállomány területe fél százalékkal na­gyobb volt a tavalyinál, szerkezetében a gabonafélék aránya kissé csökkent, alap­vetően a magnak vetett borsó javára. Kisebb arány- változás más növényfélékre is jellemző. Az állatállomány csökke­nése mérséklődött. Június 30-án a szarvasmarhák szá­ma 0,4%-kal, a sertéseké 2,5%-kal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A kis­üzemi állomány mindkét ál­latfajból csökkent. A tehe­nek száma 3,1%-kal, az anyakocáké 1,5%-kal f0_ gyott, a tyúkfélék és a nagyüzemi juhállomány egy­aránt 9/10-e a tavalyinak. A megye állattartói a felvásár­ló és feldolgozó szervezetek­nek 21 000 tonna vágóálla­tot adtak el, 2,7%-kal keve­sebbet az egy évvel koráb­binál. A megye anyagi ágaiban átlag mintegy 234 ezer főt foglalkoztattak az első fél évben, 8250-nel (3,5° o-kal) kevesebbet az 1987. első fél­évinél. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás létszámfo­gyásának mértéke (4,4%) az iparét is meghaladta, szám szerint azonban az ipar lét­számkibocsátása volt na­gyobb. Az építőiparban és a vízgazdálkodásban némi­leg nőtt a foglalkoztatottak száma. A lakosság központi for­rásokból származó pénzbe­vételei megközelítették a 21 milliárd forintot, s ez 8,2"/»- kal több az egy évvel eze­lőttinél. A növekedést dön­tően a társadalombiztosítási címeken történt kifizetések eredményezték, a munkával kapcsolatos kifizetések más­fél százalékkal emelkedtek. Az országostól különösen a munkások és alkalmazottak bértömegének növekedése maradt el, részben a fog­lalkoztatási helyzet, részben az alacsonyabb bérszínvonal következtében. A lakosság takarékbetét­állománya alig változott, hi­telállománya 15%-kal több a tavaly június véginél. Egy lakosra átlag 23 500 Ft hi­teltartozás jut, mely közel 5000 Ft-tal meghaladja az egy lakosra jutó betétállo­mányt. A megye első félévi kis­kereskedelmi forgalma 18,4 milliárd Ft volt, 8" »-kai több a tavalyinál. A máso­dik negyedévben élénkült a lakosság vásárlása, össze­függésben a javuló árukí­nálattal is. A kiskereskedel­mi árszínvonal országosan 17,2%-os növekedése követ­keztében a folyó áras forga­lomemelkedés 7,5° »-os volu­mencsökkenést takar, na­gyobbat az országosnál (5,5%). Minden árufőcsoport eladása jobban visszaesett, mint az országos átlag. Az előző évinél kedvezőbben alakultak az idényáras cik­kek árai, együttes árszínvo­naluk a megyében 9° „-kai, de például a zöldségféléké 20, a tojásé 15" „-kai csök­kent. A fél év alatt 576 új la­kást ’ vettek használatba a megyében, s ez 7%-kal több a tavaly ilyenkorinál. A la­kások 89%-a magánerőből épült. Az általában nem nagyszámú kölcsönök nél­kül épülőktől eltekintve, a fél év végén több, mint 5800 lakás kivitelezése volt fo­lyamatban, 800-zal több, mint egy évvel ezelőtt. Az általános iskolák 8. osztályát végzőknek 97,8%-a, 10 950 fő jelentkezett to­vábbtanulásra. Számuk 729- cel meghaladta a tavalyit. A jelentkezések iskolatípu­sok szerinti összetétele nem változott. Az eddig ismert felvételi adatok szerint a gimnáziumokba a jelentke­zetteknél 17%-kal több, a különböző szakközépiskolák­ba együttesen 10° „-kai ke­vesebb tanulót vettek fel. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom