Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-09 / 189. szám
1988. augusztus 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Illúziók nélkül Jövedelmezően gazdálkodtak — de a gondolt sokasodtak Újrakezdési kölcsön bárom megyében A kísérlet első tapasztalatai — Borsodban tizenegyen kértek igazolást Az utóbbi években egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy az Autóvillamossági Felszerelések Gyára Mezőkövesdi Gyáregysége elmaradt volna időarányos termelési tervétől. Az idén bekövetkezett, amitől egyébként már az év elején tartottak: nem sikerült teljesíteni az első félévi 38(1 millió forintos termelési előirányzatot. Hogyan fordulhatott elő mindez ebben a dinamikusan fejlődő (és eredményesen gazdálkodó üzemben? Erre igyekeztünk magyarázatot találni a gyáregységben. — Az anyagellátás már korábban is akadozott — mondja kérdésünkre Szabó Ferenc igazgató. — Az idén azonban elérte a mélypontot, elsősorban az aluminium szállítása romlott sokat. Előfordult, hogy egy-egy szállítmány kiesett, s mivel nagy mennyiséget használunk alumíniumból, anyag híján le kellett állni a feldolgozásával. Nemegyszer kritikus helyzet alakult ki. S bár mindent elkövettünk a termelési elmaradás pótlásáért, a több hónapos ellátási zavart az első fél évben már nem sikerült ellensúlyozni. — Ügy tudjuk, hogy döntően az alumínium világpiaci és belföldi ára közti nagy eltérés játszott közre abban, hogy a hazai ellátás akadozott. — Minden vállalat arra törekszik, hogy jó áron értékesítse termékét. Ebben én nem is találok semmi kivetnivalót. Az aluminium esetében is az volt a helyzet, hogy a külföldi ár lényegesen magasabb volt, mint a belföldi, ennélfogva a termék nagy részét exportálták. Időközben valamelyest javult a helyzet, ugyanis megemelték az alumínium belföldi árát, ami azt eredményezte, hogy az utóbbi időben egyenletesebben érkezik hozzánk ez az alapanyag. — Az Autóvill szocialista exportját államközi szerződések szabályozzák. Ez a tétel tehát adott. Nem így a tőkés kivitel. Ezen a területen léptek előre? — A nem rubelelszámolású export alakítása vállalati kategória, ennek ellenére gyáregységi szinten sem lehetünk elégedettek. Mégpedig azért, mert az egész évi tőkés exportelőirányzatnak az első fél évben még az egyharmadát sem sikerült teljesíteni. Van tehát tennivalónk ezen a téren is, amit senki másra át nem háríthatunk. Így például, számottevően javítani kell a piacszervező, piackutató munkánkat annak érdekében, hogy növekedjék a dollárelszámolású kivitelünk. Itt jegyzem meg, hogy a jelenlegi rendelésállomány nem elégséges a rubelviszonylatú exportot, de még a belső piacot tekintve sem. Ez is megerősít bennünket elhatározásunkban, hogy a jövőben többet kell foglalkoznunk általában a piaccal. Az is mond valamit, hogy mintegy nyolc százalékkal kevesebb a gyáregység ez évi megrendelése, mint amennyit az üzem optimálisan produkálni képes. Az meg külön is elgondolkodtató, hogy a korábbi években ennek pontosan a fordítottja volt: több Igényt vissza kelleti utasítanunk, mert nem tudtunk eleget tenni minden kérésnek. — Bizonyára a közvélemény kedvezően Ítéli meg, hogy eddig senkit nem kellett elküldeni a gyáregységből. — Az év elején nem töltöttük fel teljesen a létszámot, így nem is kellett a munikaerő-csökkenléshez folyamodnunk. Azt viszont nem merem garantálni, hogy a jövőben is így lesz, főként abban az esetben, ha nem sikerül a gyáregység kapacitását teljes egészében kitölteni. Jelenleg mintegy negyvennel kevesebben dolgoznak nálunk, mint a múlt év hasonló időszakában. Nagy részük természetes fogyatkozás következtében került el tőlünk. — A múlt esztendő jelentős volt a gyáregység számára a tekintetben, hogy befejeződtek a négy éve tartó beruházások, s 1988-as gazdasági évnek már egy telephelyen vágott neki az Autóvill kollektívája. — Tagadhatatlan, mindez sok pluszmunkát is jelentett dolgozóinknak, ugyanakkor előnye, hogy lénv-oe- sen jobb körülmények között termelhetünk. Annak külön örülök, hogy a különböző üzemrészek átköltöztetését zökkenőmentesen oldották meg az ebben érintett Szervezetek, közülük is elsőként említem az üzemfenntartás dolgozóinak helytállását. — Az elmondottakból az is kivehető, hogy a gyárvezetés nem- lehetett túl bizakodó az évkezdéskor. — Ami azt illeti, igencsak óvatosak voltunk az elérendő célok meghatározásában. Hogy mást ne említsek, a jövedelmezőséget illetően is alacsonyabbra tettük a mércét. Mert hát teljesen bizonytalanok voltunk abban, hogyan alakulnak az alap- anyagárak. ami döntően megszabja az elérhető nyereséget. így talán érthető, hogy óvatosak voltunk. Személy szerint igen nagyra értékelem, hogy a sok gond ellenére is megőriztük jövedelmezőségünket, hiszen üzemi eredményünk jobb annál, mint azt az év elején terveztük: a gyáregység az év első hat hónapjában mintegy 113 millió forint nyereséget termelt. — Egyetlen vállalat, üzem sem mondhat le a hatékonyság javításáról, amit egyrészről a technika, a technológia további korszerűsítésével és a termelésszervezés tökéletesítésével érhet el. — Mi is ezt az utat járjuk. Folytatjuk a termelési folyamatok átszervezését annak érdekében, hogy az anyag, a leendő termék és a megmunkálás minél rövi- debb utat tegyen meg, és hogy minél kevesebb normaóra-ráfordítással termeljünk. De elengedhetetlen a gépi berendezések felújítása, fejlesztése is; az idén például további három (SZIM- gyártmányú) CNC-gépet helyezünk üzembe. — A gyártástechnológia fejlesztése, a korszerűség fokozása, az egyre élesedő gazdasági versenyben létkérdés — folytatta Szabó Ferenc. — Nagy fába vágtuk a fejszénket azzal, hogy meg akarjuk honosítani a mezőkövesdi gyáregységben az úgynevezett hidegfolyatásos eljárást. Ennek tömören az a lényege, hogy az anyagot nagy erővel a folyáshatárra visszük, s így alakítjuk. Ez már valóban élenjáró technológia, amihez természetesen élenjáró technika szükségeltetik. A technológiát és a gépet a Gräbener nyugatnémet cégtől vásároljuk. Ez a fejlesztés a vállalat legnagyobb beruházása lesz, amit 1990-ben tervezünk megvalósítani. Vagy megemlíthetem a foszfátozás meghonosításával kapcsolatos elképzelésünket, ami ugyancsak szép műszaki feladatot jelent szakembereinknek. Minden túlzás nélkül állíthatom: az említett fejlesztésekkel a jövő évszázad technológiáját teremtjük meg az Autóviliben. Természetesen erre önerőből nem leszünk képesek. így igénybe vesz- szük a KGS|T-bank (a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank) által a termeléskorszerűsítési beruházáshoz nyújtott deviza - és transzferábilis rubel konstrukciójú hitelt. Lovas Lajos A foglalkoztatási gondok enyhítésére, a vállalkozói kedv fellendítésére vezették be július elejétől kísérletképpen Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén és Komárom megyében az újrakezdési kölcsönt, amelynek igénybevételével a dolgozó emberek saját maguknak teremthetnek új munkahelyeket — természetesen bizonyos feltételekkel — csökkentvén ezzel az állam terheit. A legfeljebb három- százezer forint összegű kölcsönt azok igényelhetik, akiknek munkaviszonya megszűnt, s felmondási idejük meghosszabbítását az illetékes tanács munkaügyi osztálya engedélyezte, illetve azok a volt tsz-tagok, akik a termelőszövetkezet megszűnése vagy átalakulása miatt mezőgazdasági szakszövetkezeti tagokká válnak, de a közös gazdaságban szerzett jövedelmük nem haladja meg az évi hatvanezer forintot. A vállalkozáshoz kapott OTP-hitel kamatait és az 1 százalékos folyósítási jutalékot a megyei tanácsok a foglalkoztatási alapból fedezik, így a kölcsön felhasználójának tulajdonképpen mindaddig kamatmentes, amíg a vállalkozást folytatja: A törlesztést egy éven belül (ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulástól függően 3—4 éven belül) meg kell kezdeni, s legkésőbb tíz éven belül be kell fejezni. Az újrakezdési kölcsönön felül — a visszafizetést garantáló bankszerű fedezetek megléte esetén — az egyéni é társas vállalkozók ötmillióig, a mezőgazdasági vállalkozók egymillió forint összegig terjedő további hitelt is igényelhetnek, s az ehhez szükséges 30 százalékos saját erőbe az újrakezdési kölcsönt is beszámítják. Ha beválik e támogatási módszer, úgy országos bevezetésére is sor kerül. Az MTI munkatársai az első hónap tapasztalatairól számolnak be az érintett három megyéből. Baranyában az idén kétszázan kapták meg a megyei tanács munkaügyi osztályától a felmondási idő .meghosszabbításához szükséges engedélyt, amely az újrakezdési kölcsön igénylésének egyik feltétele. Július végéig azonban mindössze két kérelem részesült kedvező elbírálásban, további hat igénylő kérelmét most vizsgálják. Érdekes tapasztalat, hogy amíg a nyár elején még szélesebb skálán mozgott az érdeklődések iránya, addig az utóbbi hetekben szinte csak a mező- gazdasági gazdálkodásra összpontosult a tájékoztatást kérők figyelme feltehetően azért, mert a földtulajdonosok helyzeti előnyben vannak a mozgósítható tőkével nem rendelkezőkkel szemben, s gyorsabban határozzák el magukat vállalkozásra, illetve a kölcsön igénylésére. Az első „újrakezdők” is ezen a területen próbálkoznak, mindkettő gazdálkodásra kapott hitelt. Az újabb kölcsönigénylők között van kozmetikus, gépkocsivezető, aki saját szakterületén vállalkozna, de akad autószerelő szakmunkás, aki a mezőgazdasági kistermeléssel próbálkozna. Az első jelentkezők közül sokan azért nem feleltek meg a követelményeknek, mert munkaviszonyuk megszüntetését maguk kezdeményezték vagy még április elseje előtt mondtak fel nekik korábbi munkáltatóik, amelyeket akkor még nem terhelt az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség. Más érdeklődők pedig szívesen fognának vállalkozásba, de mivel munkáltatóiknak nincs szándékában elbocsátani őket, ezért nem folyamodhatnak újrakezdési kölcsönért. A Baranya Megyei Tanács személyre szóló értesítést is küldött az újrakezdési kölcsön igénybevételének feltételeiről a meghosszabbított felmondási időt kapott és még el nem helyezkedett dolgozóknak, hogy felhívja figyelmüket erre — az egyelőre még kísérleti — lehetőségre. Borsod megyében eddig tizenegyen kértek igazolást a munkaügyi szolgáltató irodától, arról, hogy jogosultak az újrakezdési kölcsön felvételére. Közülük hárman mezőgazdaságon belül állattenyésztéssel, például juhászattal kívánnak foglalkozni. Ketten kértek kereskedői engedélyt, egyikük a Miskolc város környékéhez tartozó Varbó községben akar termény- és tápkereskedést nyitni, másikuk mozgóárusként kíván Miskolcon működni. Legtöbben, összesen hatan, ipari magánvállalkozásra akarják a hitelt igénybe venni: közöttük központifűtés-szerelő, bádogos, valamint teherfuvarozó található. Komárom megyében eddig tizenöten igényelték az újrakezdési kölcsönt, közülük is csak hárman kaphatják meg, mert ők rendelkeznek' a jogszabályban meghatározott feltételekkel. Mindhármuk munkaviszonya megszűnt, s a meghosszabbított felmondási idejüket töltik, illetve elhelyezkedési támogatásban részesülnek. Gépkocsiszerelői, állattartói és fuvarozási vállalkozásukhoz veszik igénybe az újrakezdési kölcsönt. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által nyújtott új lehetőséget ebben a megyében sem ismerik eléggé, rosszul értelmezik. Ezt bizonyítja az is, hogy olyanok is kértek újrakezdési kölcsönt, akik aktív dolgozók, és a kölcsön megszerzése után akartak megválni munkahelyüktől. Ezért a Komárom Megyei Tanács munkaügyi osztálya részletes tájékoztatót, módszertani .mutatót küldött a vállalóknak, szövetkezeteknek, a KlOSZ-nák, a KISZÖV-nek, a MESZÖV-nek és más érdekképviseleti szerveknek, valamint az összes városi és nagyközségi tanács munkaügyi előadójának. Levélben keresték fel azokat a munkanélkülieket is, akik jelenleg meghosszabbított felmondási idejüket töltik, vagy elhe_lyezkedési támogatást kapnak. A levélben közérthetően megírták, hogy kik milyen körülmények között jogosultak a legfeljebb 300 000 forintig terjedő újrakezdési kölcsönre. A munkaerő-gazdálkodás irányítói az első hónap meglehetősen gyér forgalmából nem vonnak le messzemenő következtetést. Az év eddigi időszakában ugyanis az üzemek, vállalatok nem olyan mértékben csökkentették létszámukat, mint amennyivel korábban számoltak — bár már így is foglalkoztatási feszültségek alakultak ki a megye egyes térségeiben. Várhatóan az év második felében gyorsul fel a létszámleépítés. Elsősorban a tatabányai bányáknál és az esztergomi Labor Műszeripari Műveknél csökkentik jelentősen a dolgozók létszámát. Várhatóan közülük kerülnek majd ki az újrakezdési kölcsön igénylői, a megyei tanács munkaügyi osztálya csoportos jelentkezésekkel számol. Féléves számvetés a megye 1988. évi helyzetéről A megyei ipar első félévi termelése 3,5"„-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. Csak az építőanyagipar és a könnyűipar teljesítménye haladta meg jelentősebben — 6—6%-kal — az 1987. első félévit, valamelyest nőtt az élelmiszer- ipar termelése is, a bányászaté stagnált, a többi ágazaté 4—13° o-kal csökkent. Az ágazatok termelésének alakulása részben összefügg a megyei ipar termelési szerkezetének átalakítási céljaival — például a kohászat súlyának mérséklésével — részben eltér attól. Az okok között egyaránt szerepe van a rendelés-, az anyaghiánynak, az importtakarékosságnak, a vállalatok nem megfelelő kooperációs készségének stb. Az iparban a fél év során átlagosan 130 ezer embert foglalkoztattak, 5300-zal — 4%-kal — kevesebbet az egy évvel korábbinál. A kohászat létszáma 2900-zal csökkent. Az árkiegészítés nélkül, forgalmi adóval együtt számba vett termékértékesítés árbevétele egynegyedével meghaladta a bázisidőszakit. Az export árbevétel rubel relációban 7%-kal csökkent, nem rubel relációban közel egyharmadóval emelkedett, döntően az előző évinél kedvezőbb árak hatására. A rubelelszámolású exportbevétel csökkenése az állami költségvetésből jelentősen támogatott kohászati termékek kivitelének mérsékléséből és rendelésteljesítésének elhúzódásából adódott. A megyei építőipari szervezetek első félévi termelése gyakorlatilag bázisszintű. A fél év végéig éves termelési előirányzatuknak 83%-ára kötöttek szerződést, azonosan az egy évvel korábbival. A szerződésállomány 38%-át versenytárgyalássai nyerték el a kivitelezők. A mezőgazdasági termelés a tavalyinál kedvezőbbnek ígérkezik. 1987-ben a mezőgazdasági termékek termelése változatlan áron számolva 4,4%-kal elmaradt az előző évitől. Ezen belül az állattenyésztés közel egy- tizedével jobb termelési eredményt ért el, a növény- termelés 15%-kal rosszabbat. Az időjárás az idén kedvezett a növénytermelésnek, a kalászosokból jó terméseredmények várhatók. A tavaszi vetésállomány területe fél százalékkal nagyobb volt a tavalyinál, szerkezetében a gabonafélék aránya kissé csökkent, alapvetően a magnak vetett borsó javára. Kisebb arány- változás más növényfélékre is jellemző. Az állatállomány csökkenése mérséklődött. Június 30-án a szarvasmarhák száma 0,4%-kal, a sertéseké 2,5%-kal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A kisüzemi állomány mindkét állatfajból csökkent. A tehenek száma 3,1%-kal, az anyakocáké 1,5%-kal f0_ gyott, a tyúkfélék és a nagyüzemi juhállomány egyaránt 9/10-e a tavalyinak. A megye állattartói a felvásárló és feldolgozó szervezeteknek 21 000 tonna vágóállatot adtak el, 2,7%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A megye anyagi ágaiban átlag mintegy 234 ezer főt foglalkoztattak az első fél évben, 8250-nel (3,5° o-kal) kevesebbet az 1987. első félévinél. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás létszámfogyásának mértéke (4,4%) az iparét is meghaladta, szám szerint azonban az ipar létszámkibocsátása volt nagyobb. Az építőiparban és a vízgazdálkodásban némileg nőtt a foglalkoztatottak száma. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevételei megközelítették a 21 milliárd forintot, s ez 8,2"/»- kal több az egy évvel ezelőttinél. A növekedést döntően a társadalombiztosítási címeken történt kifizetések eredményezték, a munkával kapcsolatos kifizetések másfél százalékkal emelkedtek. Az országostól különösen a munkások és alkalmazottak bértömegének növekedése maradt el, részben a foglalkoztatási helyzet, részben az alacsonyabb bérszínvonal következtében. A lakosság takarékbetétállománya alig változott, hitelállománya 15%-kal több a tavaly június véginél. Egy lakosra átlag 23 500 Ft hiteltartozás jut, mely közel 5000 Ft-tal meghaladja az egy lakosra jutó betétállományt. A megye első félévi kiskereskedelmi forgalma 18,4 milliárd Ft volt, 8" »-kai több a tavalyinál. A második negyedévben élénkült a lakosság vásárlása, összefüggésben a javuló árukínálattal is. A kiskereskedelmi árszínvonal országosan 17,2%-os növekedése következtében a folyó áras forgalomemelkedés 7,5° »-os volumencsökkenést takar, nagyobbat az országosnál (5,5%). Minden árufőcsoport eladása jobban visszaesett, mint az országos átlag. Az előző évinél kedvezőbben alakultak az idényáras cikkek árai, együttes árszínvonaluk a megyében 9° „-kai, de például a zöldségféléké 20, a tojásé 15" „-kai csökkent. A fél év alatt 576 új lakást ’ vettek használatba a megyében, s ez 7%-kal több a tavaly ilyenkorinál. A lakások 89%-a magánerőből épült. Az általában nem nagyszámú kölcsönök nélkül épülőktől eltekintve, a fél év végén több, mint 5800 lakás kivitelezése volt folyamatban, 800-zal több, mint egy évvel ezelőtt. Az általános iskolák 8. osztályát végzőknek 97,8%-a, 10 950 fő jelentkezett továbbtanulásra. Számuk 729- cel meghaladta a tavalyit. A jelentkezések iskolatípusok szerinti összetétele nem változott. Az eddig ismert felvételi adatok szerint a gimnáziumokba a jelentkezetteknél 17%-kal több, a különböző szakközépiskolákba együttesen 10° „-kai kevesebb tanulót vettek fel. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága
