Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ft miskolci 23. számú (avasi) postahivatal felvételi részlegében Nyíri Béláné egyesitett fel­vevő látható munka közben. Grósz Károly válasza az Országos Diákparlament levelére Ez év áprilisában a kecskeméti Országos Diákpar­lament küldöttei levelet intéztek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot téve kérték az oktatásügy kiemelt támogatását. A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök válaszolt. A .Minisztertanács meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a középfokú nevelési­oktatási intézmények tanulói a Kecskeméten megtartott Országos Diákparlamenlen elkötelezetten és felelősség- teljesen vitatták meg a ma­gyar 'közoktatás jelentős gondjait, gazdasági, pénz­ügyi nehézségeit, és javas­latukkal a kormányhoz for­dultak. A 'Minisztertanács egyetért a diákparlament levelének tartalmával, így azzal a fontos gondolattal is, hogy az elmúlt évben elfo­gadott, a stabilizációt és a kibontakozást szolgáló mun­kaprogramjának megvalósu­lása többek között az okta­tás kiemeLt fejlesztését is feltételezi. Az oktatás kor­szerűsítésének követelményét — kiemelt központi feladat­ként — a munkaprogram is rögzítette. A megvalósulás érdekében a Minisztertanács tett is már lépéseket, ami­kor a közelmúltban elfogad­ta a felsőoktatás fejlesztésé­nek programját és intézke­dett a felsőoktatás-fejleszté­si alap létrehozataláról. A közoktatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvaló­sulása — ahogy más terüle­teken is — az egész társa­dalom megértését és a Mi­nisztertanács munkaprog­ramjának gyakorlati támo­gatását igényli. A Minisz­tertanács egyetért azzal, hogy a következő évi költségve­tés előkészítése során, és a tervezési folyamatokban fel kell tárni a közoktatás fej­lesztésére fordítható több­letforrásokat. Az Országos Diákparlament javaslatának megfelelően, a rendelkezés­re bocsátható többletforrá­sok felhasználásának tervét társadalmi vita után a mű­velődési miniszter 1988 vé­géig a Minisztertanács elé fogja terjeszteni. (MTI) Szovjet csapatkivonás Kabulból Jugoszláv alkotmáupódositási vita A jugoszláv p..niaineiii al­kotmányügyi különbizottsá­ga négynapos tanácskozáson összegezte az ország 1974. évi alkotmányának módosításá­ról rendezett féléves társa­dalmi vitát és harminc pont­ban összegezte javaslatait, amelyek most a képviselő­ház szövetségi tanácsa elé kerülnek jóváhagyás végett. Ezt követően a javaslatokat a tagköztársaságok és auto­nóm tartományok képviselő­házai véleményezik, s bár­miféle módosításhoz ezek teljes egyetértésére van szükség. A különbizottság az al­kotmányban számos lénye­ges változtatást indítványoz. Így ia többi között előirá­nyozza, hogy a községi kép­viselő-testületek. valamint a köztársasági és tartományi képviselőiházaik küldötteit a jövőben közvetlen és titkos sza vaza-^sal válasszuk meg, az eddigi közvetett helyett. A listákon mlindenütt több jelöltnek kell szerepelnie, mint amennyit megválaszta­nak. Albizottság javasolja, hogy a módosított alkotmány rög­zítse a dolgozók sztrájkjo­gát, de szögezze le, hogy a munkástanácsok felelősek vállalatuk egész tevékenysé­géért, tehát azért is, ha csődbe jutnak, ha kollektí­vájuk tagjai munkanélküli­vé .válnak. Az előterjesztés szerint, a magángazdák tulajdonában levő földbirtok felső határát alkotmányosan az eddigi 10 hektár helyett 30 hektárban kell megállapítani. Könnyí­tések várhatók a külföldi berüházókka'l közös vegyes- válla'latok létrehozásában is. (MTI) Félidős statisztika G yorsan, de nem min­dig előnyére változó világunkban a szá­raznak mondott statisztika egyre színesebb, egyre be­szédesebb, s egyre inkább meggondolkodtató. A szi­kár tények indulatokat és érzelmeket kavarhatnak. Egy nemrég közzétett táblázat hazánk első félévi eredményeit és eredmény­telenségeit közli, fehéren és feketén. Kezdjük a köze­pén: külkereskedelmi beho­zatalunk csökkent, a kivi­telünk nőtt. Ez jó. Az ipari termelés viszont alig emel­kedett. A tervezett alatt maradt. Ez nem jó. A fog­lalkoztatottak száma mér­séklődött. Ez faktum. így aztán az egy ipari foglal­koztatottra jutó termelés 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ez is jó, csak kevés. A kiskereskedelmi forgalom több mint tíz százalékkal tetézte a tavalyit. Folyó áron! Ez pedig azt jelen­ti, ismerve az árnövekedés percentjeit, hogy a több pénzért kevesebb árút kop­tunk. Igaz, a lakosság köz­ponti forrásból származó árbevétele majd 12 száza­lékkal gyarapodott, de a fo­gyasztói árindex hőmérője 16,5 százalékra kúszott fel. Ez bizony nem jó. Az elő­zetes prognózisok az év végére ígértek 15 százalé­kot. S a kimutatás még csak az első hat havi vál­tozásokat tükrözi. Mert ki gondolt a benzinre, a hű­tőszekrényre, s ki tudja már hányadszor a cigarettára? S mi minden van még? A papírhiány is baljós elője­leket sejtet. Az persze va­lószínűtlen, hogy az újsá­gok, vagy a rendeletek és törvények kőtáblán jelen­nek meg. Némi vigaszt viszont az nyújthat, hogy az új árak közzétételére sem jut majd papír... (brockő) Sz OKISZ ÉBetíaA lse Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (OKISZ) elnöksége Köves­kúti Lajos vezetésével tar­tott hétfői ülésén tájékoz­tatót hallgatott meg a vál­lalkozási nyereségadóról, és az 1989. évi keresetszabályo­zásról folyó vitákról. Mind­két kérdésben kialakította álláspontját. Az OKISZ elnöksége úgy látja, hogy az elvonások tervezett mértéke az ipar műszaki fejlődését és a szerkezetátalakítást erősen visszafogja. Szükséges ezért, hogy az elvonásokat felül­vizsgálják, illetve a prog­resszív, hatékony ipari te­vékenységek fejlődését a kormány jobban segítse elő. Ugyanakkor fontos, hogy a kisebb szervezetek létreho­zását is támogassa a kor­mányzat. Hétfőn délelőtt megkezd­ték a szovjet csapatok kivo­nását az afgán fővárosból. Elsőként az egyik szovjet gépesített löviészhadosztáily 500 katonája hagyta el Ka­bult mintegy 100 harci jár­müvei együu. A következő — hasonló nagyságú — szovjet egység augusztus 11-én távozik a városból. Az alakulat Kabul északi A MÉH Tröszt vezérigaz­gatója, Molnár Kálmán hét­fői sajtótájékoztatóján beje­lentette, hogy augusztus 15. és november 30. között kam­pányt szerveznek a papír- hulladék mennyiségének nö­velése érdekében. Ez idő alatt kezdeményezik a kü­lönböző intézményeknél és vállalatoknál az irattári se­lejtezés felgyorsítását. Igény szerint, zsákokat bocsátanak részén levő laktanyájánál rövid ünnepségen búcsúztat­ták el a távozó katonákat. Az egység, a tervek szerint, két nap alatt teszi meg a határig vezető mintegy 500 kilométeres utat, és szerdán érkezik meg szovjet terület­re, Tyenmezbe. Szovjet katonai források szerint, ha Pakisztán betar­taná az Afganisztánról kö­tött genfi megállapodásokat, a selejtezők rendelkezésére és vállalják, hogy a beje­lentéstől számított 48 órán belül elszállítják az 1 ton­nát meghaladó mennyisége­ket, az ezalatti tételeket pe­dig egy héten belül fuva­rozzák el. Szeptember 1-jé- től az úttörőcsapatoknak szerveznek papírhulladék- gyűjitési akciót. A MÉH-vá.l- la'latok gondoskodnak arról, hogy az összegyűjtött papír­Á papírhiány enyhítésére r MEH-kampány Miskolci bérlakások eladása Ma megkezdődik a társadalmi vita Miskolcon ma megkezdő­dik az a társadalmi vita, amelynek résztvevői a taná­csi bérlakások eladásáról, az ár nagyságáról, s a külön­böző korlátozó, illetőleg enyhítő rendelkezésekről mondják el a véleményüket. Az érdeklődőket az ingat­lankezelő vállalat, a tanács építési osztályának képvise­lői, valamint a területpoli­tikai csoport tagjai ma dél­után 4 órakor, a Baross Gá­bor u. 18. sz. alá várják, míg a következő napokban Miskolc különböző pontja­in — Lillafüreden, Szirmán, Hejőcsabán, Üjgyőrben — rendezik meg e fórumokat. Mint ismeretes, a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga elmúlt havi ülésén tár­gyalt az állami, azaz a ta­nácsi kezelésű lakások „el­idegenítéséről”. A vb-ülésen született meg a határozat: a kérdésről társadalmi vitát kell rendezni. A lakosság véleményét messzemenően figyelembe veszik a szep­temberi tanácsülésen, ahol rendeletet alkotnak a taná­csi lakások eladásáról. Korábban részletesen is­mertettük az állami keze­lésben lévő otthonok eladá­sának feltételeit. Megírtuk, hogy a lakást a bérlő je­lentős fizetési könnyítések mellett vásárolhatja meg. Az ingatlankezelő vállalatnál júliusban 4500 olyan bérlőt tartottak nyilván, aki beje­lentette szándékát: megvá­sárolja otthonát. A közelmúltban napvilá­got látott jogszabályok le­hetővé teszik az eladás fel­tételeinek helyi szabályozá­sát. Az építési osztály ál­tal készített és a társadalmi vitára bocsátott javaslat sze­rint erre, a helyi körülmé­nyeket figyelembe vevő új­raszabályozásra mindenkép­pen szükség van. A megyei városban ugyanis magas a harminc évnél régebben épített lakások aránya, de az átlagosnál jóval nagyobb a 15 évesnél fiatalabb lakás- állomány is. (Azaz a mis­kolci tanácsi lakások vagy évtizedekkel ezelőtt, vagy másfél évtizeden belül épül­tek.) Ha továbbra is a most érvényes keretek között ad­ják el a lakásokat — álla­pítja meg a javaslát —, úgy az igénylők és a bér­és felhagyna az afgán bel- ügyekbe való durva beavat­kozással, a Szovjetunió kész lenne az előírtnál gyorsab­ban — azaz 1989. február 15. előtt — befejezni csapatai­nak teljes kivonását az ázsiai országból. Sajnálatos módon azonban, semmi jele egyelőre annak, hogy Pa­kisztán változtatna magatar­tásán — tette hozzá az em­lített forrás. hulladékot haladéktalanul elszállítsák. Felkérik egyút­tal a Fővárosi Közterület- fenntartó Vállalatot, a me­gyei városgazdálkodási vál­lalatokat, valamint az ingat­lankezelő vállalatokat, hogy a kampány ideje alatt ve­gyenek részt a papírhulla­dék összegyűjtésében. A gyűjtési kedv fokozása érdekében november 30-ig felemelik néhány papírféle begyűjtői árát. Az iromá­nyok és brosúrák kilónkén­ti átvételi ára 1,50-ről 3,00 forintra emelkedik, a hul­lámpapíré 1,50-ről 2,00 fo­rintra nő. A fekete-fehér újságpapír kilóját az eddigi 2,40 helyett 3,00 forintért, a (Folytatás a 2. oldalon) lök között különösen nagy társadalmi feszültség ala­kulhat ki. Nem nehéz elképzelni te­hát, hogy a lakások eladá­sáról rendezett társadalmi vita az ellentétes érdekek összeütközésének színtere lesz. Az építési osztály min­denesetre három részre osz­totta javaslatát az új szabá­lyokat illetően. Ezek szerint a lakások eladását megtil­tanák a szociális szempon­toknak meg nem felelő miskolci telepeken, és ott sem bocsátanák áruba az állami otthont, ahol azok fenntartása nyereséges. Ezen­kívül csak feltételekhez kö­tötten adnák el a középtá­vú, tehát az ötéves tervben felújítási listán szereplő la­kásokat. Ezeket a bérlők újítanák fel, a költségek fe­lét pedig a 'MIK fizetné. Végül a javaslat az árak erőteljes differenciálását és emelését tartja váróéi szem­pontból a legmegfelelőbb­nek. Az összeghatárokra szá­zalékos javaslatot is tesz. V. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom