Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1988. augusztus 6., szombat 1744. augusztus 2-án Mária Terézia a kincstárba fizetendő 40 ezer forintért (az apja, III. Károly által biztosított 25 éven túl) 40 évre terjesztette ki a város zálogos idejét. Ezalatt nyögte a város a Grassalkovich-, illetve a Szöllőssy-féle job- bágyterheket. 1862. augusztus 2-án leégett a Mildner Alajos-féle kőedénygyár (a Búza téren). 1919. augusztus 5-én kelt Miskolcon (a 4-én bevonult) román parancsnokság rendeleté, melyben — többek között — a kommunista vezetők bejelentésére szólítják fel a lakosságot. Ugyanekkor kelt a román parancsnokság 2. sz. rendelete is, amely betiltja a politikai egyesületek működését. 1938. augusztus 6-án vette fel a Diósgyőri Mávag Sportegyesület a Diósgyőr- Vasgyári Torna Klub (DV- TK) nevet. 1936. augusztus 6-án adnak hírt az újságok a bükki barlanglakások felszámolásáról, a tibolddaróci Mik- száthfalva létesítéséről. APROPÓ: MIKSZÁTHFALVA A Tibolddarócba beolvadt — és sajnos, elfelejtett — Mikszáthfalva története Trianonnal kezdődik. Az elcsatolt Mikszáthfalvát ugyanis a csehszlovák hatóságok visszakeresztelték Szklabo- nyára. A Révai Irodalmi Intézet a Mikszáth-kultusz ébrentartása érdekében mintegy 20 családi ház felépítésének költségét ajánlotta fel a kultuszminisztériumnak. Az ötlet konkrét tervvé fogant Matolcsy Mátyás (később nyilassá lett) kisgazda- párti képviselőben, mely szerint a Dráva-parti Vízvár és Zsitvapuszta között, a herceg Festetich György hitbizományi birtokából 2000 holdnyi területet megvásárolnak. (A zsitvapusztai birtoktesten 1650, a Dráva más partján fekvő Berekből (aug. 1—15-ig) pedig 314 kát. holdat már kimért a földhivatal.) A házhelyeket egyenként 25 kát. holdra tervezték, de hogy a telep „mintafalu”, s a nagy íróhoz méltó mintagazdaságok települése legyen, ezt 80—100 holdra is kibővíthették volna. (Tehát: a népi írók mintafaluját tervezték!) A betelepítendő terület vételárát a telepesek fizették volna, átlagosan 330 —350 pengő hold összegben. Előlegként 100 P/hold beugrót kellett volna fizetni, s a fennmaradó összeget 25 éves részletekben (5,75 százalékos kamattal) kellett volna törleszteni, mégpedig olyan megosztásban, hogy 5 évig 7—8, a 6. évtől 14—15 pengős részletekben fizetett volna a telepes. A házépítések idején a gazdák a hercegi major épületeit vehették volna haszonbérbe. A Révai Rt. 30 holdat (átlagban 600 négyszögöles részletekben, tehát mintegy 80 telket) a hozzájuk vezető úthálózattal ingyen bocsátott volna a telepesek rendelkezésére, két feltétellel: 1. A telek 5 évig nem terhelhető; 2. A telepesek besegítenek az építkezésekbe. Ez a terv a Gömbös-kormányzat alatt valahogy elhalt. A „valahogy” titka pedig (összesítve) az, hogy a miniszterelnöknek kebelbarátja volt a borsodi főispán, Borbély-Maczky Emil. (De ez a protekció — ezúttal — igen humánus, szociális töltést kapott!) Az 1926-os dél-borsodi árvíz ugyanis nagyon népszerűvé tette a borsodi főispánt („a szegények főispánja”). Az árvíz során a párbaj hős főispán — mint egy Wesselényi ! — csónakból osztogatta a segélyeket. 1935 januárjában pedig Miskolctól Vá- mosgyörkig győzködte a miniszterelnököt, hogy a „borsodi Abesszínia” barlanglakásait számolják fel. Gömbös meggyőzetett, s azt mondta: „Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az országban csak 8 millió magyar él, s a magyar lelkek barlangban pusztuljanak el.” Akkor (még 1935 februárjában) Vattán, a Seckendorff-ha- gyatékból 221 magyar hold vásárlását vette tervbe (és javasolta a közgyűlésen) a főispán, ami 74 család számára biztosított volna 3 holdas telket. De „jobban jött” Mikszáthfalva terve, s a Dráva-parti tervet áthelyezték Tibold- darócra. A főispán és a belügyminiszter elindította (áldásos!) gyűjtőakcióját; s a lapok egymás után publikálták a nemes felajánlásokat. Magánszemélyek és intézmények végül is 41 ház építési költségét vállalták magukra. (Ebben természetesen benne volt a Révai Rt. 20 háza is.) Hát így épült fel Mikszáthfalva, s 1936. szeptember 24—25-én, nagy szenzációként avatták fel az első házakat. E telep nyomán aztán eltűntek a barlanglakások (már 1955-ben) Szo- molyán és más faluban is a Hór völgyében. (Kár, hogy Mikszáthfalva immár nyomtalanul beolvadt Tibolddarócba! Már csak a nagy író emléke is megérdemelné a visszakeresztelést!) 1710. augusztus 8-ra rendelte a miskolci mezőre II. Rákóczi Ferenc Borsod vármegye nemeseit (a Patakon kelt levelében). 1919. augusztus 8-án (szeptember 19-ig) Napi Jelentések címen jelent meg a Mis- kolczi Napló, Hoványi Kornél szerkesztésében, a román katonai parancsnokság cenzúrája alatt. 1953. augusztus 8-án Augusztus 20. Strandfürdő néven nyitották meg az újjáépített városi strandfürdőt. 1935. augusztus 10-én Sárospatak és Vajdácska között forgatták Gogolnak a Bulba Tarasz című regényéből készült francia filmet. Kárpáti Béla Murikavakáción a tanári kar Nincs abban semmi különös, ha Madridban spanyol nyelvszakos tanárok töltenek ösztöndíjasként néhány hetet. Az államközi kulturális kapcsolatok egyik fontos eleme ez a rendszeressé lett csere; az idén azonban a korábbi gyakorlattól eltérő létszámban és rendkívüli feladattal érkeztek a spanyol nyelv, az irodalom és általában a hispá- niai kultúra megszállottái Madridba. Az első, szeptemberben Budapesten megnyíló spanyol tannyelvű gimnázium küldte ki a tanári kar öt tagját tapasztalat- szerzésre és oktatási eszközök, tankönyvek összegyűjtésére. A kispesti metróvégállomás közelében levő spanyol tannyelvű középiskola három tárnára Madridban boldog örömmel állta a tudósító kérdéseit. Imrei Andrea, Gidro Gabriella és Sobieski Tamás a kiutazott öttagú tanári kar három, éppen elérhető tagjaként beszélgettek Madridban. — A gimnázium feladata általános érdeklődésű értelmiségiek képzése, tehát nem kimondottan a spanyol szakos bölcsészek előkészítése. Mindazonáltal itt az érettségi egyben azt is jelenti, hogy az itt végzettek nagyon jól beszélnek spanyolul. Ügy is fogalmazhatunk, hegy már-már magyar—spanyol kétnyelvű (két anyanyelvű) emberek kerülhetnek ki innen — kezdi Andrea. A beszélgetés inkább hasonlít a madridi kávéházi tereferékre, a „tertuliákra”, mint egy szabályos riportra. Még az első percekben kiderül, hogy a Spanyolországból érkező lektor egy cadizi hölgy, a másik anyanyelvi szakember egy uru- guay-i professzor lesz. A magyar oktatók pedig Dél- Amerika különböző országaiban szerezték vagy tökéletesítették nyelvtudásukat. Tamás együttérzően jegyzi meg, hogy a diákok nem csekély erőfeszítésébe kerül majd a különféle kiejtési módokhoz való igazodás. Andrea szavaiból körvonalazódik a leendő tanmenet: az első (előkészítő) éviben heti húsz óra spanyol, vagyis napi négy óra. A második esztendőben az egyetemes történelem, a földrajz, a matematika, a fizika, majd a biológia is spanyol tannyelven sajátíttatik el. Gabriella a tervek kapcsán megjegyzi, hogy a mostanihoz hasonló spanyolországi tanári kúrzusok a jövő évtől rendszeressé válnak. Mi több, remény van arra, hogy egy toledói gimnáziummal létesített kapcsolat révén diákok csereutazásai is elkezdődjenek. Aligha lehet hatékonyabb nyelvtanulást elképzelni annál, minthogy eltölteni egykét hónapot egy spanyol családnál. Tamás kiadók, intézmények neveit sorolja, amelyek könyvadományokkal segítik a majdaini budapesti gimnáziumot. A Kulturális Minisztérium Budapesten egyébként előrelátó módon jelentős mennyiségű túlsúlyjeggyel is ellátta a tanári csoportot, így a 200— 300 kötetes kézi könyvtár első kötetei biztonságban és gyorsan célba érhetnek. Nem feledkeztek meg a hanganyagokról és a videofelvételekről sem, s madridi ismerősök egész regimentje készít szívességből felvételeket a legkülönfélébb rádió- és televízióműsorokról. Mindez néhány hónap múlva értékes tananyaggá válik. Három fiatal lelkes tanár tervekkel, reményekkel, teli készül az új tanévre. A reményeket persze sokszor keresztezi a rideg valóság. A nagyszerű kézikönyvtárban egyelőre bizony csupán mintapéldányok vannak; ki tudja, mikor lesz ezekből a méregdrága tankönyvekből legalább egy-két tucat Budapesten. Devizahiány miatt nem tudták előfizetni a spanyol újságokat, sőt egyetlen hetilapot sem. De hát ezek csupán „apró” gondok ahhoz az eseményhez képest, amelyről néhány hét múlva így kezdődik a tudósítás: „A magyar oktatásügy történetében először a német, az angol, az olasz, az orosz, és a francia tannyelvű gimnáziumok mellett Kispesten megkezdődött a tanítás a spanyol tannyelvű gimnáziumban.” A Földes A megyeszékhely belvárosában a Hősök tere egyik szép épülete, a Földes Ferenc nevét viselő gimnázium. A hajdani királyi katolikus gimnázium alapítása szorosan összefüggött a minorita rendnek Miskolcon való letelepülésével. A minoriták először a templom és a kolostor megépítéséhez fogtak 1729-ben, mely építmények 1734-ben fel is épültek. Ezzel közel egy időben az 1730-as esztendőben iskola megépítéséhez is hozzákezdtek a rend tagjai. A sövénnyel bekerített, tapasztott falú épület rövid idő alatt el is készült, melynek falai közt 1751-ig folyt a tanítás. Ekkorra a teljesen leromlott állapotú épületben már az oktatás nem folytatódhatott. Mária Terézia elrendelte egy új iskolatelek „kihasítását”. Erre Rottenstein Ignác egri sótárnok irányításával 1752. május 26-án került sor. Az építés a leendő iskola számára kialakított telken Dudás Imre házfőnök vezetésével 1753. június 4-én elkezdődött. Az építtető „az iskolát sövénnyel körülvéteti, sárral megtapasztatja, jó kályhákat rakat bele, új ajtókkal, ablakokkal, padokkal szereli fel”. 1753. november 15-én megkezdődhet a tanítás, az új gimnázium körülbelül 350 magyar forintba került, de nem hosz- szú ideig, csupán húsz esztendőn át szolgálja az oktatást, 1773-at írtak, amikor omladozni kezdett. Ugyanabban az évben, május 24- én megkezdődött egy másik épület alapozása. Az új gimnázium rövidesen felépült, s benne a tanítás 1908. november 20-ig folyt. Mária Terézia tanügyekkel foglalkozó rendelkezése előírta, hogy az iskolában, vagy a pálosok, vagy a minoriták tanítsanak. Miskolc lakói a minoriták mellett döntöttek, így a gimnáziumban 1776. augusztus 29. óta paptanárok oktattak. Ám 1791-ben a minoriták lemondtak a tanításról, az iskola vezetését világi tanárok vettéK át. Ez csupán négy évig tartott. Ekkor a miskolci katolikusok indítványozására és kérésére az oktatást, az intézet irányítását ismét a minoriták kapták meg. 1843. július 19-én nagy tűzvész pusztított a városban, a gimnázium és a kolostor épülete alaposan megrongálódott. A másik szomorú dátum 1878. augusztus 31-e, amikor a nagy árvíz az iskola felszerelését, szemléltetőeszközeit teljesen tönkretette. A királyi katolikus gimnázium első világi igazgatója Polgár György volt, aki 1886. július 14-én került az intézet élére. A tanulók létszáma gyorsan növekedett. Párhuzamos első, majd párhuzamos második osztály indítása vált indokolttá. A tervekben egy úgynevezett téli tornacsarnok megépítése szerepelt. A férőhely egyre kevesebbnek bizonyult, így a szertár, valamint a gimnázium könyvtára a közelben lévő Deb- reczeny-ház három szobájába került át. Érthető tehát, hogy megnőtt az igény, egy nagy, korszerű iskolaépület iránt. Így kerül sor első lépésként 1907. május 24-én dr. Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos irányításával az új telek kiválasztására. A leendő épület megközelítőleg 650 ezer koronát emésztett fel, a régi házat májusban lebontották, júliusban pedig megkezdődött a földmunka, s a tél beállta előtt az épület tető alá került. Az ezt követő esztendőben, szeptember 18-án, az oktatás már az új épület falai közt kezdődött el. Az 1924. évi XI. törvény a középiskolát gimnázium, reálgimnázium és reáliskola típusokba sorolta. A katolikus főgimnázium megmaradt, görögöt tanító iskolának, így a gimnázium teljes címe: Miskolci Királyi Katolikus Fráter György Főgimnázium. A mai Földes, mely a város és a megye oktatási életében jelentős szerepet tölt be 1910-től, 1911-ig épült. Tervezte: Orczy Gyula műépítész, építette Unger Mór mérnök és vállalkozó. Az épület elkészülésének évszáma a homlokzaton Fojtán László
