Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

1988. augusztus 1., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pénzügyi labilitás Miért drágultak a hitelek? Jelenleg a lakosságnak nyújtott hitelek összege meghalad­ja a betétállományt, s a Kialakult egyensúlyhiány azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a lakossági hiteligény finanszíro­zására a termelésből kell kivonni a pénzt. Ezért került sor a napokban a lakosság részére nyújtott bankkölcsönök, áru- vásárlási és egyéb hitelek kamatainak emelésére. Kalocsa,y Tamás, az OTP ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: az első fél évben a lakosság megtakarításai a korábbiak­hoz képest lényegesen las­sabban nőttek, az elhelyezett betétek állománya az első hat hónapban csupán 1,4 milliárd forinttal bővült. A múlt esztendő első fél évében ez a növekmény elérte a 10,1 milliiárd forintot. Ugyan­akkor a hitelállomány 9,2 milliárd forinttal növekedett az első fél évben. A megta­karítások csökkenése részben azzal magyarázható, hogy az idén jelentősen megdrágult az életvitel, a lakosság ke­vesebb pénzt tud tartalékol­ni. A nagy megtakarításra képes rétegeket érzékenyen érintette a személyi jövede­lemadó bevezetése. Az adó következtében • jövedelmeik számottevően csökkentek. Problémát okoz az is, hogy a betétállomány nettó átlagkamata 10,1 százalék, ami meghaladja a hitelállo­mányt. A hitelállomány net­tó kamata a 4 százalékot sem éni el. A különbséget az állami költségvetésnek kell a pénzintézet részére megtéríteni. Az OTP által folyósított hiteleknek ugyan­is több, mint 82 százaléka olyan kedvezményes — 0— 3,5 százalékos — kamatozá­sú kölcsön, amelyeket laká­sok építésére, vásárlására, felújítására folyósítottak. A kamatemelés viszont csak a 'hitelállomány 18 százalé­kát kitevő kölcsönöket érin­ti. Az építkezők, a mező- gazdasági termelők, a kis­iparosok a jelenlegi helyzet­ben a magasabb kamatot is megfizetik, hogy pénzhez juthassanak. Ezért az OTP szakemberei azzal számol­nak, hogy az idén kialakult tendencia lényegesen nem fog megváltozni, a hiteligény továbbra is meghaladja a betétnövekedést. Így a több­let-hitelek egy részének fi­nanszírozása egyre nagyobb gondot okoz az OTP számá­ra. Már jelenleg is rákény­szerül a pénzintézet arra, hogy a Magyar Nemzeti Banktól refinanszírozási hi­telt vegyen igénybe. Ez pe­dig azt jelentheti, hogy a termelés számára kevesebb erőforrás marad. (MTI) „Bőrfejűeknek” nézték a határsértőket Önkéntesek fogása Azt hiszem, rémültebb ember mem volt Kékeden, július 10-én, hajnali öt óra­kor Balázs Ferencinél és Ga­zsi Gyulánál. Mindketten bi­ciklivel indultak munkába, a közeli abaújvári termelő­szövetkezet állattelepére, ami kori s az ú t felé baktató, három fiatalemberre .lettek figyelmesek. Azokban a na­pokban terjedt el a rémhír a cigányok körében a „bőrfe- jűekről”, a két biciklis a járókelőket azoknak vélte. Természetesen oktalanul. A három ember — határsértő volt. . * Rácz János határai- had­nagy, a hidasnémeti Ihaitár- őrőrs parancsnokhelyettese aznap hajnalban szolgálat­ban volt. Telefonon értesítették a hidasnémeti határörörsöt. Fotó: Adóm István — A járőröket kísértem ki, s épp visszatérőben vol­tam — mondja —, amikor a gépkocsi elé ugrott egy férfi — ismertem, Szabó Dezsőnek hívják, az abaúj­vári önkéntes határőrcso­port tagja —; mindkét kezé­vel hadonászott. Megálltam, mondja, mi történt... * A parancsnokhelyettes mondja: — A két biciklis a szoká­sosnál is jobban taposta a pedált, s ahogy a tsz major­jához értek, rögtön szóltak Szabó Dezsőnek. Ő igazoltat­ta a 'három fiatalt — egyéb­ként 23. 26 és 30 évesek —, majd telefonon értesítette az őrsöt. Jómagam pár perc múlva értem oda ... A hidasnémeti határőr- őrshöz 11 önkéntes határőr­csoport tartozik. Ebben az évben nyolc határsértőt fog­tak el ezen a határszaka­szon, közülük ötöt a .lakos­ság segítségével. Rácz János szerint munkájuk csak a határterületen élőkkel lehet sikeres, hatékony. * Romániából indult el a három férfi, társasútra. Előbb Magyarországra jöt­tek, majd Csehszlovákiába indultak tovább, ök ott nem szálltak vissza a busz­ra. Nekivágtak a zöldhatár­nak, Kassától, a Hernád völgyében. Eltökélt szándé­kuk volt: Magyarországon letelepedési engedélyt kér­nek. Bár magyarul egy kuk­kot nem tudtak . .. * A közelmúltban tartott határőrségi sajtótájékoztatón Birke Miklós alezredes, a politikai osztály vezetője megemlítette, hogy Borsod határszakaszán az első fél évben harmincegy határsér­tőt fog talc el. Zömét a ha­tárőrök, de munkájuk csak úgy volt eredményes, hogy a lakosság és a társszervek is segítettek nekik. A három romániai román — mint kiderült, azért Cseh­szlovákiában szálltak le a buszról, mert Magyarorszá­gon már megfogyatkozott. a csoport, s az ő merszük ak­kor és 'itt elfogyott — azóta már minden bizonnyal mun­kát talált nálunk. Repülő­gép-szerelők valamennyien. Szolgálatban a határőr járőr. Kassa felől jöttek ,.. Az árak hatása Kevesebb iparcikk fogy Tényleg ennyibe kerülne?! A Kereskedelmi Miniszté­rium összesítése szerint az év első felében a kiskeres­kedelmi forgalom 313 milli­árd forintot tett ki, folyó áron 10,8 százalékkal na­gyobb, összehasonlítható áron 5,8 százalékkal alacso­nyabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az adatok azt mutatják, hogy a mindennapi megél­hetés növekvő költségeit a lakosság az iparcikkek, első­sorban a ruhaneműk vásár­lásának nagymértékű csök­kentésével kívánja ellensú­lyozni. A múlt évinél keve­sebb fogyott élelmiszerekből is, s a vevők elsősorban az olcsóbb termékeket keresték A kereslet-kínálat február közepétől többnyire kiegyen­súlyozott, a korábban hiány­zó élelmiszerfélékből — pél­dául étolajból, margarinból, vajból, bébiételből — jelen­tősen javult a választék. A júniusi ellátásról az áruforgalmi jelentés megál­lapítja, hogy élelmiszerekből változatlanul jó színvonalú a kínálat, a vállalatok már a befőzési szezonra is felké­szültek kellő mennyiségű cukorral, fűszerekkel és más szükséges cikkekkel. A nyá­ri melegben helyenként a szokásosnál gyakrabban ki­fogásolták a vevők a tej, és a tejtermékék minőségét, ezenkívül többhelyütt keve­sellték a mirelit-'választékot. Ruházati cikkekből 12,9 százalékkal kevesebb fo­gyott, mint egy évvel koráb­ban. A vásárlók nehezen szánják rá magukat a nagy­mértékben megdrágult ruha­neműk megvételére, ha azo­kat nem találják kifogásta­lannak. Megnövekedtek az igények a méteráruk iránt, mind többen szeretnének otthon varam!, ám a szüksé­ges anyagokból a boltok nem nyújtanak kellő válasz­tékot. Javult a kínálat férfi- és gyermekalsóneműkből, a magas árak miatt azonban ezek a korábban hiánycikk­nek számító termékek nem nagyon kelendőek. Számos olyan tartós fo­gyasztási cikkből többet kí­nál a kereskedelem, amiből korábban hiányos volt a vá­laszték. Ilyen például a ha­zai automata mosógép és a hűtőszekrény, a villanyboj­ler, a fekete-fehér és a szí­nes televízió. Továbbra sincs viszont elegendő fagyasztó-* láda, videomagnó és több­fajta, jó minőségű híradás­technikai berendezés. A Tüzép-telepeken június 25-én befejeződött az enged­ményes értékesítési akció, amelynek során több, mint 750 ezer tonna szén és bri­kett kelt el, körülbelül tíz százalékkal több, mint a ta­valyi akció során. (MTI) Örökzöld Egy város tisztaságáért Miskolcon is ketten tartoznak felelősség­gel: a lakosság és a Városgondnokság. Ez utóbbi feladata a kom­munális létesítmények (utak, tér ek, parkok, aluljárók, szökőkutak, nyilvános WC-k. ...) tisztaságának, karbantartásának, zavarta­lan üzemeltetésének biztosítása. Nemrég az intézmény .igazgatójá­val, Marjas Lászlónéval beszélget tünk a már szinte örökzöld té­máról. A legfőbb ok abban kere­sendő, hogy kevesen érzik magukénak a várost — ál­lapítottuk meg. A 210 ezres Miskolc nappali lakossága (a bejárókat, bevásárlókat, 'turistáikat, ideszámolva) 350 ezer. A II. világháborút kö­vető években az itt élők szá­ma megkétszereződött, tehát csák a miskolciak fele vall­hatja magát őslakosnak. De, megtesz-e mindent a város azért, hogy .az itteniek magukénak érezzék Miskol­cot? * A gondokban közrejátszik (az intézmény szempontjá­ból) a kellő anyagiak hiá­nya. Az idén tízmillióval kevesebből gazdálkodnak mint tavaly, az árak viszont rohamosan emelkedtekínek). (Igaz. a tisztasági gondók nem 1988-ban kezdődtek el!) De, pénzkérdés lenne csu­pán Miskolc tisztasága? Az aluljárókban szemét, teleliríkált falak, koszos vit­rinek ... a Vörösmarty utca aluljárója tele van velük, mégis mindegyik üres. De akkor miért világítják ki? Igaz, a város vállalatai, in­tézményei (az üvegbetörés veszélye miatt) nem szíve­sen hirdetnek itt, ennek el­lenére néha ki .lelhetne eze­ket pucolni. S egy-egy fény­kép vagy plakát még min­dig jobban mutatna, mint az ujjnyi vastag porréteg. A Tiszai pályaudvar alul­járójában hat telefonfülkét építettéit — telléfon nélkül. A neon azért itt is világít... A város egész területét nem tudják taikaríttatni, vi­szont a belváros 'tisztaságára fokozottan ügyelnek. A köz- tisztaságra vonatkozó ta­nácsi rendelet előkészítés alatt áll, mely pontosan behatárolja majd az in­tézmények, a vállalatok és a lakók takarítási körze­tét. Ügy tervezik, .hogy ezt a feladatot — meghatározott összegért — átvállalják a belvárosban. Üjabb elvonás következik? — fogalmazódik meg a kérdés. De: a tulaj­donos eddig is köteles volt elvégezni ezt. a .murikát. Örök probléma a konténerek és kukák környékének rend­ben tartása. Ezért viszont •nem a V árosgóndnokság, hanem a házfelügyelők a fe­lelősök. De miért nincs látható eredménye a közterület-fel­ügyelők munkájának? Sokan bosszankodunk a lakótelepek zöldterületeinek tisztaságán, karbantartásán. Ezeket évente háromszor kaszálják (nyírják), ősszel és tavasszal összegereblyézik a szemetet, a virágágyakat két­szer kapálják ... , aki nem hiszíi, számoljon utána. Mindezek ellenére olyan a város, amilyen. A Városgondnokság egyéb­ként bérmunkában dolgoztat. A takarítást a Miskolci Köz­terület-fenntartó Vállalattal, a kertészeti munkák zömét' pedig a kertészeti vállalattal végeztetik. A szökőkutakat bérbe adják egy-egy kisipa­rosnak, aki meghatározott összeggel gazdálkodva fele­lős a működésért, a tiszta­ságért. Ha ezek nem megfe­lelőek, akkor a következő időszakra nem kötnek szer­ződést. Ez lenne a jövő út­ja? Magánvállalkozóknak bérbe adni utcákat, tereket, aluljárókat? Az ellenőrzés .mindenesetre jobban meg­oldható lenne, s ha saját zsebre megy az „üzem”, ak­kor mindjárt másképp dol­gozunk ... Könnyebben szemetelünk ott, ahol a .tisztaság egyéb­ként sem kielégítő... S ha több pénz kerülne hirtelen a Városgondnokság bukszá­jába. a zöldterületek tiszta­ságát akkor is megelőzné a ■balesetveszélyes és a föld­utak rendbetétele. Tehát egy város tisztasá­gáért ketten felelősek. A Városgondnokság mellett a Lakosság. Idén második al­kalommal hirdették meg a „Kulturált városi környeze­tért” versenymozgalmat. Ta­valy 136, ebben az évben pedig 110 pályázat érkezett be az intézményektől és a lakosságtól. Legnagyobb arányban az általános isko­lák képviseltetik magukat. (Mi lenne velünk iskolások és katonák nélkül?!) Remél­jük, a verseny által is szebb iesz városunk. Czoborczy Bence

Next

/
Oldalképek
Tartalom