Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. augusztus 4., csütörtök Grósz Károly sajtótájékoztatója amerikai útjáról (Folytatás az 1. oldalról) rendszer kialakítására határoztuk el magunkat. Olyan tartalékok felszabadítására törekszünk, amelyek a hazai felhalmozódó magántőke mellett a külföldi tőke bekapcsolására is lehetőséget nyújtanak. Ez az az elem, amely a többi szocialista országban megfogalmazott programhoz viszonyítva törekvéseinkben nagyobb hangsúlyt kapott, s a várakozásunkat meghaladóan is nagyobb visszhangot váltott ki. A miniszterelnök utalt arra, hogy a látogatás mostani megszervezésében szerepet játszott az Egyesült Államok belpolitikai helyzete is: az ország életében fontos, hogy a jelenlegi adminisztráció a Szovjetunió mellett más szocialista országokkal is keresse a párbeszéd lehetőségeit. Ügy látszik — tette hozzá —: hazánk nyitottsága tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy ezt vállalják. Személyes konzekvenciaként szögezte le: a belpolitikai helyzetben szerepet játszik az is, hogy az amerikai gazdaság nagy versenyfutásban van Japánnal, a nyugat-európai gazdasági tömörüléssel, a fizetőképes, tartós piacokért. Ebben a fizetőképes, hosszú távú piacban előkelő helyen van a szocialista világrendszer, amely- lyel azonban ma még nem tudnak igazán közlekedni — részben saját tapasztalatlanságuk, részben a szocialista világpiac sajátos belső törvényei, mozgásszokásai miatt. — 'Utunk eredményes volt, elértük — mindenekelőtt — politikai céljainkat — jelentette ki Grósz Károly. — Alkalmat kaptunk arra, hogy jobban megismerjük az amerikai gondolkodásmódot, az ottani közéletet jellemző szokásokat, az esetenként a fenntartás, az óvatosság, a félelem kontúrjait is jelző politikai Gyorslista Nyereményjegyzék az 1988. augusztus 2-án megtartott július havi lottó-jutalomsorsolásról, valamint a „Fortuna ráadás” jelmondattal meghirdetett akció keretében a július havi jutalomsorsoláson nyertes, előfizetéses lottószelvények között megtartott rendkívüli sorsolásról. Á jutalomsorsoláson a 27. heti szelvények vettek részt. FIGYELEM! A „Fortuna ráadás”-! — az egyszobás lakrészt a keszthelyi társasüdülőben, 100 000 forintos lakberendezési utalvánnyal — a 79 021 336 számú lottószelvény tulajdonosa nyerte. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Dacia 1310 TLX tip. személygépkocsira szóló utalvány C Wartburg Speciál tip. személygépkocsira szóló utalvány D ZX Spectrum tip. számítógép, TEC 5132 VR színes tv-vel, ZX Sinclair Spectrum tip. mik- rodrive-val, mikrodrive kazettákkal E Trabant Combi tip. személy- gépkocsira szóló utalvány F AKAI VS 6 tip. videomagnó kazettákkal G ZX Sinclair Spectrum 128 tip. számítógép ICE 1040 tip. színes tv-vel, Philips AM adat- beolvasóval, 2 db joystic-kal, kazettákkal H Sharp VCB 311 tip. videomagnó kazettákkal I Intersonic STPR-5000 tip. kétkazettás, lézer lemezjátszós rádiómagnó kazettákkal, lemezekkel J Schneider 2500 RC tip. kétkazettás midi HI-FI torony kazettákkal, lemezekkel K ELIN MIK 2715 tip. mikrohullámú sütő L Varia utalvány (75 000 Ft) M Zenesarok utalvány (20 000 Ft) N Otthon lakberendezési utalvány (50 000 Ft) O Hang-fény utalvány (50 000 Ft) P Szerencse utalvány (40 000 Ft) Q Iparcikk utalvány (25 000 Ft) R Színes tv-utalvány (30 000 Ft) S Sanyó M-9704 tip. sztereo rádiómagnó T Vásárlási utalvány (10 000 Ft) U Vásárlási utalvány (7 000 Ft) V Vásárlási utalvány (5 000 Ft) X Vásárlási utalvány (4 000 Ft) A nyertes szelvényeket 1988. augusztus 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875. Budapest, V., Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény- jegyzék augusztus 8-tól megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. 78 003 100 S 78 007 903 X 1$ 012 706 M 78 017 509 P 73 022 312 Q 78 036 721 o 78 041 524 Q 78 046 327 V 78 051 130 V 78 055 933 s 78 070 342 R 78 075 145 S 78 079 948 T 78 084 751 M 78 089 554 T 78 113 569 V 78 118 372 X 78 123 175 X 78 127 978 X 78 132 781 V 78 142 387 X 78 147 190 Q 78 151 993 T 78 156 796 X 78 161 599 X 78 171 205 X 78 176 008 X 78 180 811 s 78 185 614 Q 78 190 417 X 78 195 220 X 78 200 023 X 78 204 826 X 78 209 629 p 78 214 432 X 70 219 235 R 70 224 038 S 78 233 644 T 78 238 447 U 78 243 250 Q 78 248 053 X 78 252 856 u 78 257 659 o 78 262 462 X 78 272 068 X 78 276 871 p 78 281 674 T 78 296 083 L 70 305 689 U 78 310 492 V 78 315 295 X 78 324 901 s 78 329 704 X 78 339 310 Q 70 344 113 K 70 348 916 X 78 353 719 V 78 358 522 X 78 363 325 U 78 368 128 V 78 377 734 S 78 392 143 T 78 401 749 X 78 406 552 S 78 425 764 V 78 430 567 O 78 440 173 P 78 444 976 X 78 449 779 O 78 459 385 T 78 464 188 S 78 468 991 T 78 473 794 Q 78 478 597 U 78 483 400 S 78 488 203 T 78 493 006 T 78 497 809 V 78 502 612 X 78 507 415 X 78 512 218 X 78 517 021 Q 78 521 824 u 78 536 233 s 78 541 036 p 78 545 839 X 78 555 445 p 78 560 248 Q 78 565 051 T 78 569 854 T 78 574 657 X 78 584 263 X 78 593 869 T 78 598 672 N 81 542 911 U 81 547 714 X témaköröket. Ugyanakkor lehetőségünk nyílt arra — elsősorban az elnökkel, a kongresszus két házának képviselőivel folytatott rendkívül jelentős eszmecsere során —, hogy részletesen ismertessük hazánk törekvéseit, elképzeléseit, háttérinformációval töltsük meg a programjainkról korábban szerzett ismereteket. Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy egy magas szintű látogatásnak természetesen nem alapvető célja az üzletkötés, a pénzügyi megállapodások megkötése. Az út mégis alkalmat adott arra, hogy a kíséret három tagja: Tatai Hona, Bartha Ferenc és Kapolyi László konkrét üzleti megbeszéléseket is folytasson. A találkozókon felvetődő kérdéseket elemezve Grósz Károly kiemelte a demokrácia és az emberi jogok, a nemzetiségi — elsősorban a magyar—román — problémák témakörét. Az érdeklődés középpontjában mindenütt Magyarország és a szocialista közösség, mindenekelőtt hazánk és a Szovjetunió viszonya állt. Ezután kérdések következtek, amelyek közül az első azzal foglalkozott, hogy a kormány elnöke szerint ennek az útnak a nyomán milyen gazdasági eredmények várhatók, milyen kapcsolódási pontjaink vannak, és á politikai jellegű tárgyalások milyen feltételeket teremtettek a gazdasági együttműködéshez. Grósz Károly válaszában rámutatott: partnereink nem szánnak túl sok időt az elmélkedésre, ők is úgy ítélik meg, hogy ha a politikai kontaktusok ilyen hőfokra emelkednek, akkor azokat azonnal ki kell használni a konkrét együttműködés érdekében. Ehhez kapcsolódóan példaként említette azt a szerdán érkezett telexet, amely egy kinti beszélgetés alapján, 800 szobás szálloda felépítéséhez kért telekajánlatot máris. — Ügy tűnik — mondotta —, hogy az eddigi kezdeményezések partnereink részéről átfedik az egész struktúrát, az eddigi jelekből arra következtetek, hogy az érdeklődést felkeltettük, és most megnézik, hogy milyen lehetőségek adódnak. A kibontakozási -program gyorsabb változatainak lehetőségéről a mostani látogatás függvényében elhangzott kérdésre a Minisztertanács elnöke többek között elmondta: én úgy érzem, hogy ebből a kapcsolatrendszerből a magyar kibontakozási programhoz sok lehetőség használható fel. Lezárult az „érdemjegy-botrány" A közvéleményt hetek óta foglalkoztató tiszakécskei „érdemjegy-botrány” ügyében a Bács-Kiskun Megyei Tanács által folytatott és lezárult vizsgálat eredményéről kedden sajtótájékoztatót tartottak Kecskeméten, ahol jelen voltak az ügy leginkább érintett szereplői is. Az esemény sajtótájékoztató helyett gyakorlatilag újabb szenvedélyes hangvételű tárgyalássá, szembesítéssé változott, amelyen szóba került az iskolai oktatás számos gondja, óm mindez nem módosította a vizsgálat eredményeit. Mint elmondták, valótlannak bizonyult az az állítás, hogy a tiszakécskei tanács elnöke, Mis- kó István utasította Tajti Erzsébet tanárnőt: adjon a megérdemeltnél jobb jegyet a városi párttitkárnő fiának. Hibát követett el azonban a tanácselnök azzal, hogy a tanárnőt és az iskola igazgatóhelyettesét baráti beszélgetésre invitálta, s nevek említése nélkül, több negyedikes, felvételire készülő diák humánus elbírálására kérte. A vizsgálat során megállapították, hogy a tiszakécskei tanácselnököt, mint a gimnázium felügyeleti szervének vezetőjét, felkereste több szülő, akik elmondták, hogy az érettségi előtt álló gyerekek rendkívül túlterheltek, és panaszkodtak arra, hogy a diákok igazolt hiányzásuk ideje alatt meg nem írt dolgozatok miatt elégtelen osztályzatokat kaptak. A megyei tanács elnöke Miskó Istvánt, a tiszakécskei tanács elnökét hibás eljárása miatt írásbeli figyelmeztetésben részesítette, s Miskó István korkedvezményes nyugdíjazását kérve, tisztségéről lemondott. A vizsgálat során az iskolában feltárt pedagógiai hibák miatt a megyei tanács Angyal János iskolaigazgatót nyilvános tantestületi ülésen elmarasztalta. Tajti Erzsébet tanárnőt az iskola igazgatója hibás pedagógiai módszerek alkalmazásáért — a tanulók túlterheléséért, illetve a hiányzások ideje alatt meg nem írt, elégtelenre minősített dolgozatokért — szóbeli figyelmeztetésben részesítette. A tanárnő még a szóban forgó ügy kipattanása előtt bejelentette, hogy a tanév végétől állást változtat. A tiszakécskei párttitkárnő, Szűrszabó Lászlóné fiának ügyével kapcsolatban a megyei pártbizottság indított vizsgálatot, amely még folyamatban van, befejezése a napokban várható. Annyit azonban közöltek a sajtótájékoztatón, hogy a párttitkárnő sohasem kért fia számára megkülönböztető bánásmódot. A jobb érdemjegyek ügye egyébként három, jó tanuló, egyetemi, illetve főiskolai továbbtanulásra esélyes gyereket érintett. Tény, hogy egyikük felvételije sem sikerült. Az ma már eldönthetetlen, hogy tudásuk hiányosságai, vagy a körülöttük zajló, az ő idegrendszerüket is próbára tevő viharok miatt. (MTI) Wirth Lajos kitüntetése Negyvenévi szolgálat után „érdemes és eredményes munkássága elismeréseként”, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az Április Negyediké Érdemrendet adományozta Wirth Lajosnak, a Borsodi Nyomda közelmúltban nyugállományba vonult igazgatójának. A magas kitüntetést tegnap adta ót az ünnepeltnek dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Egy gazdag, színes életút jutalma is ez a kitüntetés. Nem végállomás, de mindenképpen határkő. Wirth Lajos nyugdíjba vonult, de nem nyugalomba. Falusi párttitkárként kezdte, még Somogybán. Aztán községi tanácselnök lett, s 1951-ben került a Somogyi Néplaphoz, gyakornoknak. Harminchét évet töltött a sajtó frontján, szolgált, az élete volt az újságcsiná- lás. Somogybán igazgatta a lapkiadó vállalatot, majd nyolc évig főszerkesztőként jegyezte a lapot. Dolgozott a fővárosban is, a Hírlapkiadó Vállalatnál, s 1969- ben került Miskolcra. A Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója lett, aztán 12 éven át volt lapunk, az Észak-Magyaror- szág főszerkesztője. Aktív időszakának legutóbbi négy esztendejében a Borsodi Nyomda igazgatója volt. Főszerkesztői tevékenységének idején haladta meg a megyei lap példányszáma a százezret, s ő felügyelte a nyomdát, amikor meghonosodott, stabillá vált az új technika, az ofszeteljárás. A pártnak 39 éve tagja, s kereken negyedszázadon át tevékenykedett a különböző párttestületekben. Korábban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, kétszer tüntették ki a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, s büszke birtokosa a Lengyel Jubileumi Érdeméremnek, amelyet a lengyel—magyar bai'átság ápolásáért kapott. Kollégát köszönt, kollégát dicsér és kollégát gratulál meg ez az írás. Aki ismeri és elismeri Wirth Lajost, az tudja, hogy jó- kedélyű, nagy munkabírású, kitűnő menedzseri tulajdonságokkal megáldott ember. S alig hinni róla, hogy már nyugdíjas. Barátai, elvtársai, kollégái nevében is gratulálunk a magas kitüntetéshez, jó egészséget és töretlen hitet kívánva. Bőséges választék iskolaköpenyekből A most következő, 1988— 89-es tanévre a kereskedelem mintegy egymillió iskolaköpenyt kínál az általános és középiskolás diákoknak, bőséges fazon- és színválasztékban, a legkülönfélébb anyagokból: pamutból, kevert szálú textíliákból és tiszta műszálból egyaránt. Az iskolaköpeny viselése ugyan nagyon sok helyütt már nem kötelező — a Művelődési Minisztérium a köpenyviselés kérdését az iskolavezetés és a szülői munkaközösségek közös döntésére bízta — hagyományosan mégis a legtöbb iskolában elengedhetetlen ruhadarab. így van ez már évek óta, a tapasztalatok szerint a köpenyek iránti igények nem csökkentek, s várható, hogy most, amikor a ruhaneműk jócskán megdrágultak, még fontosabbá válik az iskolaköpeny, amely védi az alatta levő öltözéket. Napirenden a munkaerő-átcsoportosítás, létszámcsökkentés (Folytatás az 1. oldalról) fős létszámcsökkentést hajtott végre. Ennek lényege, egyrészről megszüntették a foglalkoztatott nyugdíjasok munkaviszonyát, illetve nyugdíjazták azokat a dolgozókat, akik már korábban elérték a nyugdíjkorhatárt, a nem fizikai munkakörök többségében pedig felvételi zárlatot rendeltek el. A vállalatok döntő többsége mint munkaerő-felvevő is megjelenik a munkaerőpiacon. Például a Tiszai Vegyi Kombinát, az új fejlesztések következtében, az idén mintegy 250-nel növeli a létszámát. Az elnökség megállapította: a munkaerő-átcsoportosítások zökkenőmentes lebonyolításában jelentős szerepe volt annak az átképzési, továbbképzési rendszernek, amely a vegyiparban az elmúlt évtizedek során kialakult. Széles eszközrendszer ösztönzi a dolgozókat a második szakma megszerzésére, a már meglevő képesítés továbbfejlesztésére. Az Északmagyarországi Vegyiműveknél a második szakmát, illetve technikusi minősítést szerzett dolgozók alapbérét — a bizonyítványtól függően — 1,50—2,50 forint órabérrel növelik. Több olyan nézet, vélemény hangzik el napjainkban a létszámcsökkentésekkel kapcsolatban, hogy a gazdaság növekedésének élénkítéséhez, a struktúra- váltáshoz a munkanélküliség elengedhetetlenül szükséges. Ennek a nézetnek a hii’detői szinte belenyugvással néznek a munkanélküliek növekvő száma elé. Véleményünk szerint — hangsúlyozta az elnökség — a szakszervezeti mozgalom ezt a magatartást nem vállalhatja, hiszen alapvető célja a teljes foglalkoztatás védelme. A nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a munkanélküliség nem szolgálja a struktúra- váltást, a gazdasági növekedés dinamizálását. A struktúra átalakítása azokban az országokban (Japán, Svédország), haladt a legjobban, ahol állami beavatkozással, vagy más ösztönzéssel, minimális volt a munkanélküliség. A tartós és nagyarányú munkanélküliséget a szakszervezetek nem fogadhatják el. Ugyanakkor — fogalmazta meg az elnökség — sürgetni kell egy olyan komplex eszközrendszer megteremtését, amely segít a gondok enyhítésében. Elhangzott az ülésen, hogy a munkanélküli segély bevezetése, mint foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer, az előkészítés stádiumában van. Ez egyedül viszont nem oldja meg a gondokat. Arra van szükség — fogalmazták meg többen is a vita soi'án —, hogy a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer valamennyi elemét együtt, és az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben működtessék. Mert van olyan tapasztalat, hogy például a képzés és az átképzés lehetőségével eddig nem éltek kellően a vállalatok. Fontos szakszervezeti feladat — hallottuk az ülésen — a munkahelyteremtő beruházások támogatása is. Szakítva az eddigi, kizárólag a termelési szférára koncentráló, s főleg az állóeszközöket gyarapítandó politikával, szemlélettel, arra kell törekedni, hogy a munkaerő-átcsoportosítások, a munkaerő csökkentése során a gazdasági, a szociális és a humánus szempontok egymást erősítve, s ne egymást gyengítve érvényesüljenek. Az elnökség kezdeményezte, hogy a szanálási, felszámolási eljárás esetén az érdekelt iparági szakszervezet, mint partner vegyen részt ebben a munkában. A VDSZ ugyancsak kezdeményezi, hogy a vállalat felszámolása esetén a dolgozók kapjanak , végkielégítést. Az ágazati szakszervezet elnöksége ugyanakkor annak a véleményének adott kifejezést, hogy a foglalkoztatáspolitikában a feszültségek utólagos enyhítése helyett a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, vagyis az aktív foglalkoztatáspolitikát támogatják. L. L.
