Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. augusztus 27., szombat Október 5-re összehívták az Országgyűlést Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület az Országgyű­lést az alkotmány 22. parag­rafusának (2) bekezdése alapján október 5-én (szer­da) ilO órára összehívta. A Minisztertanács az Or­szággyűlés napirendjére ja­vasolja: — a gazdasági társaságok­ról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslatot, — az általános forgalmi adóról és a személyi jöve­delemadóról szóló törvény módosítását, — a Eős-nagymarosi beru­házás helyzetéről szóló tájé­koztatást, továbbá — az * ügyrend-előkészítő bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés Ügyrendje kor­szerűsítésének állásáról. Miután az Országgyűlés illetékes bizottságai is meg­tárgyalták, az Elnöki Tanács módosította a lakásszövetke­zetekről szóló korábbi jog­szabályt, továbbá törvény- erejű rendeletet hozott a letéti jegy bevezetéséről. A lakásszövetkezetek a jö­vőben a lakóházak felépíté­séről és fenntartásáról való gondoskodás mellett foglal­kozhatnak lakóházaik kör­nyezetének alakításával, tag­jaik életkörülményeit javító létesítmények építésével és fenntartásával. A lakásszö­vetkezetek a jövőben úgy is létrehozhatók lesznek, hogy a lakóházban lévő lakások a szövetkezet tulajdonában áll­nak, és a tagot a lakás ál­landó használatának joga il­leti meg. Megnyílik a lehe­tőség arra, hogy a lakást vásárolni nem tudó leendő lakásszövetkezeti tagok ki­sebb ellenérték fejében jut­hassanak a használat jogán alapuló lakhatási lehetőség­hez. A nyugdíjasházi elhe­lyezés iránti növekvő igény folytán az új szabályozás le­hetővé teszi a lakások hasz­nálatának jogán alapuló nyugdíjasházi lakásszövetke­zet szervezését. A törvény- erejű rendelet október 1-jén lép hatályba. A letéti jegy a középtávú lakossági, vállalati és szö­vetkezeti megtakarításokat szolgálja, és kibocsátására bankok, valamint szakosított pénzintézetek jogosultak. Az új kamatozó értékpapír kor­látozás nélkül átruházható. A letéti jegy lejárati ideje mi­nimálisan egy, maximálisan három év, és igazodik az ügyfelek kívánságához. E szabályozás szeptember 15-én lép hatályba. A továbbiak­ban az Elnöki Tanács kine­vezésekről határozott, bírá­kat mentett fel és választott meg, és kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) A román hatóságok nem engedélyezik a kiutazását Mazilu üzeneté A román ENSZ-társaság titkára Genfbe eljuttatott üzenetében cáfolta, (hogy egészségi állapotának meg­romlása miatt nem tud visz- szatérni a világszervezet svájci székhelyére. Dumitru Mazilut, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának hátrányos megkülönbözteté­sekkel foglalkozó albizottsá­ga — mint ismeretes — if­júsági és emberi jogi kér­désekről szóló tanulmány összeállításával bízta meg. A dolgozatot az EN'SZ-tes- tület jelenlegi genfi üléssza­ka elé kellett volna beter­jesztenie. A román kormány- szervek azonban nemrégiben közölték: a román diploma­ta szívpanaszai miatt nem fejezheti be munkáját; a hivatalos romániai tájékozta­tás szerint Mazilu gyógyke­zelés céljából el is hagyta Bukarestet. Az AP hírügynökség pén­teki jelentése arról számol be, hogy Mazilu üzenetben kérte: a megbízó ENSZ-bi- zottság kérje fel a román hatóságokat, hogy haladék­talanul vessenek véget az el­lene és családja ellen foga­natosított rendőrségi eljárás­nak és egyéb elnyomó in­tézkedéseiknek. A hírügy­nökségi értesülés szerint Ma­zilu közölte: a bukaresti állítással szemben semmiféle olyan egészségügyi problé­mája nincs, amely megaka­dályozná visszatérését Genf­be. Ennek egyetlen akadá­lya az, hogy az illetékes román hatóságok 1986 óta nem engedélyezik számára a kiutazást. Genfben dolgozó jogi .szak­értők az esettel kapcsolat­ban hangsúlyozzák, hogy a vonatkozó ENSZ-egyezmény, amelynek Románia is alá­írója, felhatalmazza Mazi­lut ENSZ-funkeióinak min­den körülménytől független gyakorlására, ideértve a szabad utazást is. Tanácskozás regionális kérdésekről Regionális kérdések Ma­gyarországon címmel tudo­mányos tanácskozást rendez októberben az MSZMP Po­litikai Főiskola a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Ka­rával kooperálva, s más tu­dományos intézményekkel, illetve több minisztérium­mal közösen. A Gödöllőn megtartandó tanácskozás céljáról a ren­dezők elmondták: tudomá­nyos irányú, nyílt vitafóru­mot kívánnak teremteni az elmúlt évtizedek területfej­lesztési tevékenységének, ipargazdasági és agrárpoliti­kai gyakorlatának áttekin­tésére, értékelésére. A ta­pasztalatok gyűjtése a kö­vetkező évek feladatainak megoldásához nélkülözhetet­len mind az oktatásban, mind a tervezésben és gaz­daságfejlesztésben. A szervezők elgondolásai szerint a tudományos mű­helyekben, a központi és te­rületi, helyi szerveknél szer­zett tapasztalatok megvita­tásával a konferencia ösz­tönzést adhat gondjaink megoldásához, segítséget nyújthat a kutatóknak, ok­tatóknak, a gyakorlatban dolgozó területi vezetőknek feladataik jobb ellátásához. A vitaindító előadást Cra- veró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartja. A tanácskozás anya­ga a tervek szerint írásban is megjelenik. A konferencia egyben megemlékezés lesz arról is, hogy harminc éve született meg az MSZMP Politikai Bi­zottságának határozata a vidéki ipartelepítésről, az Alföld fejlesztéséről. (MTI) Magyar-román pártíőtitkári találkozó (Folytatás az 1. oldalról) vitatta a román kezdemé­nyezést. A magyar nemzet iránti felelőssége tudatában, a kialakult helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy a szokatlanul közeli időpont ellenére magyar részről el­fogadjuk a javaslatot. A kétoldalú legfelső szin­tű megbeszélés tárgyalási készségünk megvalósulását jelenti. Párbeszédre ösztö­nöz bennünket az a körül­mény is, hogy a magyar— román viszonyt terhelő problémák túlmutatnak a két ország kapcsolatain: za­varják a szocialista országok közösségének együttműkö­dését és az európai enyhü­lés és- bizalom további el­mélyülését is. A főtitkári megbeszélésen mi a magyar, a román és az e tájon élő valamennyi nép egymásrautaltságát, tör­ténelmi sorsközösségét tart­juk szem előtt. Az előfelté­telek nélküli tárgyalások hí­vei vagyunk, nincsenek ki­kötéseink a párbeszéd meg­kezdéséhez, a feszítő problé­mák rendezéséhez. A ma­gunk részéről nyitottak va­gyunk: felelősségteljesen mérlegelünk valamennyi ro­máin kezdeményezést. Elvi álláspontunk alapján arra törekszünk, hogy a két nép valóságos érdekei és a köl­csönös előnyök alapján két­oldalú kapcsolataink mester­séges akadályok nélkül fej­lődjenek politikai, gazdasági, kulturális, lakossági és nem­zetiségi téren egyaránt. Készséggel megtárgyalunk minden olyan kérdést, amely országaink, népeink, pártja­ink közös érdeklődésére tarthat számot, amely joggal aggasztja hazánk lakosságát és mindinkább foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt is. Meggyőződésünk: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nemzeti és internacionalista kötelessége, hogy eddigi te­vékenységével összhangban, határozottan és felelősségtel­jesen mindent megtegyen a két nép kölcsönös érdekein alapúló együttműködés lehe­tőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a magyar—román megbeszélé­sek joggal tarthatnak számot széles körű érdeklődésre. Ebben is az utóbbi időben kialakított őszinte és nyitott tájékoztatási gyakorlatot kí­vánjuk követni — hangsú­lyozta végül a szóvivő. (MTI) A Magyar Szolidaritási Bi­zottság Jakab Sándor elnök­letével pénteken ülést tar­tott a HNF OT székházában. A testületet Tabajdi Csa­ba, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je tájékoztatta időszerű nem­zetközi kérdésekről. A bizottság Láng József titkár előterjesztésében meg­hallgatta és elfogadta a ha­gyományosan az idén is szeptember l-jével kezdődő őszi szolidaritási akciósoro­zat irányelveiről szóló javas­latot. Ennek megfelelően az akciósorozat idején az egyes tagszervezetek önállóan szer­vezik rendezvényeiket. Míg korábban a résztvevők ál­talában gyűléseken, tájékoz­tatókon fejezték ki szolida­ritásukat a haladó és a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, addig az idén egy­re több kiállítás, hangver­seny, vetélkedő, sportnap és más — a résztvevők aktív közreműködését feltételező — rendezvény szerepel a programban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően számos, a felszabadító harc jelentős évfordulóihoz kap­csolódó megemlékezést is tartanak. Ezeken a rendez­vényeken rendszeresen részt vesznek az illető országok vagy mozgalmak hazánkban tartózkodó képviselői. Az ülésen a bizottság nyi­latkozatot fogadott el Na­míbia napja alkalmából. Ebben a Magyar Szolida­ritási Bizottság — kifejezve hazánk népének véleményét — megerősíti szolidaritását a szabadságáért és függet­lenségéért küzdő namíbiai néppel, annak egyetlen tör­vényes képviselőjével, a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zettel, a SWAPO-val. (MTI) Az afgán külügyminiszter tárgyalásai Abdul Vakil, az Afganisz­táni Köztársaság külügymi­nisztere, aki magyar part­nere meghívására csütörtö­kön érkezett hivatalos láto­gatásra hazánkba, pénteken megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdőd­tek a tárgyalások a Külügy­minisztériumban az afganisz­táni diplomácia vezetője és Várkonyi Péter külügymi­niszter között. Az Afganisztáni Köztár­saság külügyminiszterét pén­teken az Országházban fo­gadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, va­lamint Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. Straub F. Brúnó a talál­kozón elmondotta, hogy a magyar közvélemény nagy figyelemmel követi az af­gán probléma rendezésének folyamatát. Kifejezte remé­nyünket, hogy a nemzeti megbékélési politika, amely figyelembe veszi az afgán társadalom széles rétegeinek érdekeit, sikerrel fog járni. A Magyar Népköztársaság fellép a genfi egyezmények betartásáért, és annak vég­rehajtását a lehetőségei sze­rint messzemenően segíti. Abdul Valkil. a találkozón szólt többek között országa jelenlegi nehéz helyzetéről, az afgán kormánynak a pol­gárháborús viszonyok meg­szüntetésére tett konkrét lé­péseiről. Elmondotta, hogy a korábbi politika tévedéseit kiigazítva, a belső megbéké­lés megteremtése, az állami és társadalmi alapok újjá­építése érdekében figyelem­be veszik Afganisztán tör­ténelmi, társadalmi és val­lási hagyományait. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Várkonyi Péter és Asszad Kestmand. Medgyessy Péter az af­gán külügyminiszterrel foly­tatott eszmecserén rámuta­tott : az afgán kérdés meg­oldása nagyban elősegítené a közép-keleti térség és az egész világ békéjének és biztonságának stabilitását. A kétoldalú kapcsolatok átte­kintésekor Medgyessy Péter hangsúlyozta érdekeltségün­ket a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok erő­sítésében, a magyar válla­latok és az afgán állami vállalatok, valamint magán- vállalkozók közötti együtt­működés kialakításában és erősítésében. A találkozón részt vett Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes és Asszad Kest­mand nagykövet. Korlátozás nélkül átruházható Letéti jegy A letéti jegy olyan új ér­tékpapír, amelynek beveze­tésével a kormány megteszi az első lépést a lakosság és a gazdálkodó szervezetek bankkapcsolatait elhatároló korlátok megszüntetésére — tájékoztatta az MTI munka­társát Rusznák Tamás, a Pénzügyminisztérium jogi főosztályának munkatársa. Letéti jegyet a pénzinté­zetek, magánszemélyek és jogi személyek részére egy­aránt kibocsáthatnak és az korlátozás nélkül átruházha­tó. Ennek az értékpapírnak a kamatait a pénzintézetek szabadon alakíthatják, figye­lembe véve a Magyar Nem­zeti Bank által meghatáro­zott felső korlátot. Még nem született döntés a kamat fel­ső határáról, ez várhatóan a hároméves OTP-takaréklevél kamata körül fog alakulni. A biztosítókat kivéve vala­mennyi pénzintézet kibocsát­hat letéti jegyet, így ebbe az akcióba bekapcsolód­hatnak a kereskedelmi ban­kok, az OTP, a takarékszö­vetkezetek, valamint a sza­kosított pénzintézetek. Az értékpapír lekötési ideje há­rom év, ám lehetőség van arra, hogy a pénzintézetek ennél rövidebb időre is ki- bocsássanak letéti jegyet. A kibocsátásban olyan nagyfo­kú szabadsággal rendelkez­nek, hogy minden egyes ügy­féllel külön is megállapod­hatnak különböző, a befek­tetőnek legmegfelelőbb lekö­tési időben. Hasonló a hely­zet az értékpapír-címletek meghatározásánál is. Várha­tó, hogy a bankok a kötvé­nyekhez hasonlóan meghatá­rozott címletű értékpapíro­kat fognak kibocsátani, de arra is lehetőség van, hogy a címlet értékét a befektető­vel közösen megállapodva határozzák meg. Várhatóan ez az értékpa­pír egyaránt kedvező befek­tetési formát kínál a lakos­ságnak és a vállalatoknak. A szakemberek arra számíta­nak, hogy már a kezdeti idő­szakban igen keresett lesz. A lakásfinanszírozás jelenle­gi rendszerében azonban egyelőre nem kívánatos, hogy az OTP-nél elhelyezett la­kossági betétállomány csök­kenjen. Ez szolgál fedezetül ugyanis az OTP által nyúj­tott lakossági hiteleknek, amely egyik legfontosabb forrása a lakásvásárlás, a lakásépítés finanszírozásá­nak. Ezért a Magyar Nem­zeti Bank más pénzügyi ter­vező szervekkel együttmű­ködve közösen meghatároz­za az év során kibocsátható, a lakosság által is megvásá­rolható értékpapírok mérté­két. Ezt a keretet a pénzin­tézeteknek figyelembe kell venniük a letéti jegy kibo­csátásánál. (MTI) Tűzvész Lisszabonban A portugál főváros törté­nelmi bevásárló- és keres­kedelmi negyedének nagy részét elpusztító tűz után pénteken hozzáláttak a sze­rencsétlenség következmé­nyeinek enyhítéséhez és a károk helyreállításához. Egyúttal vizsgálatot indítot­tak a tűzvész okainak felde­rítésére, s a felelősség meg­állapítására. A tűz csütörtökön ütött ki. A Lisszabon szívében 12 órán át tomboló tűzvész füstté és hamuvá változtatta a mintegy 7500 négyzetmé­ternyi történelmi városrész felbecsülhetetlen értékű kul­turális, turisztikai és kerés- kedelmi emlékeit — áruhá­zakat, bankokat, XIII. szá­zadi lakóházakat, palotákat. A tüzet csak péntek reggel­re sikerült teljesen eloltani. A tűzoltók lezárták a nem­rég még virágzó óvárost, amely most kísértetváros ké­pét idézi. A városi ügyészség vizs­gálatot indított annak meg­állapítására, hogy szándékos gyújtogatás történt-e. A gyanú a Grandeila áruház tulajdonosára terelődött, aki rejtélyesen eltűnt. Eb­ben az áruházban észlelték először a tüzet. Heves vita kezdődött a tűzvész okairól és a felelős­ség kérdéséről a sajtóban. Sokak szerint a város ve­zetősége, állítólagos hanyag­ságával és hibás szanálási politikájával hozzájárult a bajhoz. A tűzvész eddigi mérlege: 1 halott, több mint 50 sebe­sült, és 30—40 milliárd es­cudo (mintegy 500 millió nyugatnémet márka) anyagi kár. Dán megfigyelő halála A megfigyelőhelyen el­szenvedett súlyos napszúrás és hőguta következtében meghalt csütörtökön az Irak és Irán közötti tűzszünetet ellenőrző ENSZ-egység egyik dán tisztje. A világszervezet szóvivőjének pénteki beje­lentése szerint az 55 éves Niels Stig Preben-Andersen őrnagyot rosszulléte után egy bagdadi kórházba szál­lították, de ott már nem tudtak rajta segíteni. A tiszt egyike volt a tűzszüneti ENSZ-kontingensben részt vevő 15 dán katonának. A MISKOLCI KERTÉSZETI VALLALAT pályázatot hirdet az alábbi virágboltok szerződéses üzemeltetésére 1988. október 1-től 1991. szeptember 30-ig terjedő időre: 5. sz. Virágbolt (Dorottya u. 1.) 13. sz. Virágbolt (Szentpéteri kapu 105.) 17. sz. Virágbolt (Testvérvárosok útja 14.) 18. sz. Virágbolt (Szentpéteri kapu 95.) A pályázatokat 1988. szeptember 23-ig kell írásban be­nyújtani Béres Istvánhoz, a vállalat megbízott főkönyvelő­jéhez. A versenytárgyalás 1988. szeptember 26-án 9 órakor lesz a vállalat KISZ-klubjában (Miskolc, Szentpéteri kapu 103.) Az érdeklődőknek a vállalat megbízott főkönyvelője ad tájékoztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom