Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Jövőre ismét írótábor alkalmából .fi Szeminárium Aggteleken A veszélyes hulladékok kezelése 1988. augusztus 26., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Az írók a megyei könyvtárban Véget ért a tizenhatodik tokaji írótábor. A kicsit megfogyatkozott vendégsereg — ez is hagyomány már — utolsó napját Miskolcon töl­tötte. . Ezúttal a Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület volt a vendéglá­tó, a házigazda pedig a me­gyei könyvtár. Az ő figyel­mességüknek köszönhető, hogy a vendégek asztalára odakészítették azokat a kö­teteket, amelyek a helyi mecenatúra és igyekezet eredményeként a helyi szer­zők műveiből eddig napvi­lágot láttak — mintegy tárgyszerű folytatásaként a szerdai, a vidéki könyvki­adásról folytatott vitának úgy is, hogy ma még tel­jességgel megoldatlan e ki­adványok forgalmazása. De maradjunk a tanács­kozás-találkozás tényénél. Szabadfalvi József, a/, egye­sület elnöke és Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője kísérelte meg, hogy a vi­szonylag szűk időkeretben, valamiféle tájékoztatást ad­jon az egyesület törekvései­ből, céljából, s valamit fel­villantson az eddigi ered­ményekből. Amit nagyon röviden úgy fogalmazhat­nánk meg: a helyi erők mozgósítása egy város, ne­vezetesen Miskolc kulturá­lis életének fellendítése ér­dekében. Nem, mintha szé­gyellnénk, hogy ezt a régiót ipari centrumként emlegeti a köztudat. De féloldalú is­merettel bír a városról, aki csak ezt az arcát ismeri. Az elmúlt' tíz-tizenöt évben je­lentős erőfeszítések és fi­gyelemre méltó eredmények is történtek a kulturális, a szellemi élet felpezsdítésére, a helyi hagyományok felka­rolására, továbbvitelére. Olyan tárgyi eredményekkel büszkélkedhetünk, mint pél­dául az orthodox múzeum, s olyan szellemiekkel, mint amilyen a Szemere-megem- lékezések voltak, hogy iga­zán csak egy-'két kiragadott példát mondjunk. A levéltár, a múzeum, de a megyei Az Európai Parlamentben képviselt nyugat-európai ke­reszténydemokrata pártok Európai Néppárt (EVP) né­ven működő csoportja köve­teli: függesszenek fel min­den olyan tárgyalást, amely­nek célja, hogy az Európai Közösség (EK) gazdasági kedvezményben részesítse Romániát. Erről Majna-Frankfurtban adott tájékoztatást Axel N. Zarges Hessen tartományi Európa-képviselő, az EVP- csoport vezetője az Európai Parlament gazdasági kül- kapcsolatokkal foglalkozó bizottságában, egyben pedig a csoportnak KGST-orszá- gokkal való kapcsolatokban illetékes szóvivője. Zarges felszólította az EK bizottságát és a miniszteri tanácsát, hogy az emberi jogok durva romániai meg­sértése miatt tanúsítson eré­lyesebb magatartást a ro­könyv.tár tudományos tevé­kenysége is több ma már, mint amit a köztudat felté­telez Miskolcról. A közmű­velődési egyesület léte is ide sorolható — hiszen társadal­mi bázisát jelentheti a vá­ros kulturális életének, s jellegénél fogva elsősorban a különböző művelődési te­vékenységek koordinálásá­ban segíthet. Hiszen a nem­zeti kultúra részét képezik a helyi törekvések, a helyi hagyományok, sajátos szín­foltként simulva be az egészbe. Ez utóbbit nem vé­letlenül említjük: a tervek szerint jövőre épp a ma­gyar nemzeti kultúra egysé­géről lesz szó az írótábor­ban. , A hagyományápolás és a tudományos elmélyülés je­gyében hangzott el Ruszoly József előadása Eötvös Jó­zsefről, születésének 175. év­fordulóján. Hiszen Eötvös is — akárcsak Szemere Berta­lan — Borsodban kezdte po­litikai pályafutását. Köztu­domásúan Súlyban volt a család kastélya. Munkássá­gának elemzése és ismerte­tése nyilvánvalóan — sok­színűsége miatt — aligha fér bele egyetlen előadásba. De az írótábor tervezett, jövő évi témájához is hasz­nos adalékkal szolgált ate- kintetben, hogy kultuszmi­niszterként és politikus­ként egyaránt igen korsze­rű elképzelései voltak a nemzetiségekkel való fog­lalkozásról, az anyanyelvhez való jogról. (Az Eötvös-meg- emlékezés kiegészítéseként egyébként Kulcsár Imre mondta el két művét.) A délelőtti tanácskozás után Lillafüredre vezetett az írótábor résztvevőinek útja; József Attila emlék­táblájának megkoszorúzásá­val mondtak búcsút a város­nak, a tábornak, egymásnak a jövő évi viszontlátás ígé­retével. mán kormánnyal szemben. Minthogy az EK és Románia kereskedelmi forgalmának csekély volumenére való tekintettel rendszabályok vajmi kevés hatást gyako­rolnának, Zarges szerint az EK csupán oly módon tudná eltántorítani a bukaresti kormányt a német és a ma­gyar nemzeti kisebbség mód­szeres üldözésétől és a meg­hirdetett területrendezési, vagyis falurombolási tervek valóra váltásától, ha meg­szakít vele minden tárgya­lást. A tekintélyes nyugatné­met CDU-képviselő parla­menti csoportjának ezt a vé­leményét azzal az érvvel tá­masztotta alá, hogy Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető sürgősen tető alá szeretné hozni az EK-val való kereskedelmi szerződést, és érdekelt az átfogó pénz­ügyi és technológiai segít­ségben is. A hétfőtől tartó aggteleki környezetvédelmi szeminá­riumon az ipari hulladékok elhelyezésének, feldolgozásá­nak és ártalmatlanításának témakörét, a hulladékok má­sodlagos nyersanyagforrás­ként való hasznosításáról tartott előadások követték szerdán. Az előző napokon az ország különböző részei­ről érkezett fiatal hallgató­ság, a veszélyes hulladé­kokkal kapcsolatos általános problémákról hallgathatott előadásokat. Tegnap az al­kalmazott és alkalmazható technológiákat ismerhették meg. A környezetvédelmi szak­ágak közül a hulladékgaz­dálkodás a legfiatalabb, ezért eddig kevés tech­nológiát dolgoztak ki a szak­emberek. Ezért a KVM or­szágos tervpályázatot írt ki e technológiák kidolgozásá­ra. A pályázat meghirdeté­sének célja, a keletkezett hulladékok veszélyességének és költségeinek csökkentése volt, de úgynevezett hulla­dékszegény technológiák ki­dolgozására is vártak pá­lyázatokat. Ez utóbbira egy sem, míg az előző két kate­góriában harminckilenc pá­lyázat érkezett. A díjazott pályázatok közül néhány a megfelelő szigetelést köve­tően, bányameddőket, fel­színi bányaüzemeket vagy éppen mesterséges építmé­nyeket javasolt az ipari ve­szélyes hulladékok tárolási helyeként. A megye ipari vállalatai közül a Borsodi Vegyi Kom­binát és az Eszakmagyar- országi Vegyiművek képvi­(Folytatás az 1. oldalról) a szülőknek, hanem a gye­rekeknek jár a létminimum­hoz szükséges anyagi felté­tel — mondotta Fekete Gyu­la. A hosszú távú kölcsönök a jelen gondjain enyhítenek, viszont a visszafizetés gyer­mekeinkre vár. így alakul ki egy új kizsákmányolási forma: a jövő kizsákmá­nyolása. Olyanok javait sa­játítjuk el, akik talán még meg sem születtek, s így ér­dekképviseletet sem tudnak létrehozni — mint például a kapitalizmusban a munkás- osztály. Az emberi tőke mellett a környezet, az energia és a nyersanyagok terén is a rablógazdálkodás tapasztalható. Helytelen az a vélemény: ha lenne elég pénz, minden probléma megoldódna a kul­túra területén — kezdte mondandóját Maróti Andor. — Ez mélyebb összefüggések kérdése. A történelmi visz- szatekintések azt mutatják, hogy a kultúra fejlesztése" „Igaz fontos, de ilyen ne­héz anyagi helyzetben ...” választ kaptak. S ez vezet a gazdaság és a kultúra iga­zi konfliktusához. Előadását követően Maró­ti Andor összefoglalta a há­rom nap eseményeit. Tegnap 55. születésnapján a megyei pártbizottság ne­vében Juhász Péter megyei titkár köszöntötte Soós Ot­tót a Munkásőrség megyei parancsnokát. Ebből az al­kalomból a közbiztonságot selői a vállalatoknál kelet­kezett veszélyes hulladékok elhelyezésének gondjairól számoltak be. Elsősorban a 10—20 évvel ezelőtt vásárolt alapeljárások közül a hi­ányzó környezetvédelmi technológiák pótlását kel­lett és kell elvégezniük, ám az utólagos eljárás igen megterheli a vállalatok ki­adásait. A hallgatók megismerked­hettek a vízminőségvédelem közelmúltban bekövetkezett rendkívüli eseményeivel,' a kárelhárítási munkák fel­adataival, de előadás hang­zott el a bős—nagymarosi vízlépcsőről is. Tegnap az élelmiszer- ipar környezetvédelmi fel­adatait ismertette dr. Nagy László MÉM főosztályveze­tő. Az elmondottakból kide­rült, hogy ez az iparág tudja legkedvezőbben fel­dolgozni a keletkezett ve­szélyes hulladékokat, hiszen 90—95 százalékuk felhasz­nálható, hasznos anyaggá válik a technológiák során. A szeminárium négy napja alatt, idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdésekre a mai, záróna­pon, fórum keretében kap­nak választ a hallgatók. Ezt követően 92 hallgató kapja kézhez azt a látogatási bizo­nyítványt, mely igazolja, hogy a mérnöktovábbkép­zés ez évi tanfolyamán részt vett. A következő évben várhatóan a levegő-, zaj- és rezgésvédelemmel foglalko­zik majd a szeminárium. Nem szabad mindent meg­tagadni, ami a múlté, hi­szen nem a semmiből épül fel a szocializmus. Kevés önmagában a gazdasági re­form, átfogó politikai és kulturális változásokra van szükség. Ahogy Ágh Attila mondta előadásában: „Ha a gazdaság nem törődik a kul­turális, egészségi és szociá­lis újratermeléssel, saját feltételeit szünteti meg.” A társadalmi irányítás felada­ta az érdekek koordinálása, és nem a diktálása lesz. Eh­hez a kultúrának kell az alapot szolgáltatnia. Hiszen a kibontakozás elképzelhe­tetlen a művelődés megúju­lása nélkül, mely együtt jár az értelmiség jobb megbe­csülésével. * Kemény, szigorú igazsá­gok hangzottak el Leninvá- rosban, melyek ismerete nélkül lehetetlen az orvos­lás. A szervezők és az elő­adók remélik, nyitott szí­vekre (és fülekre) talált az a szándék, mely a három napot áthatotta, s melyet Pozsgay Imre állam-minisz­ter fogalmazott meg legtö­mörebben: „Erezzünk közös felelősséget ezért az orszá­segítő sokoldalú munkássága elismeréséül dr. Túrós And­rás megyei rendőr-főkapi­tány a Közbiztonsági Érem arany fokozatát nyújtotta át az ünnepeltnek. (Folytatás az 1. oldalról) természetesen szükség van, és maradnak tavábbra is olyan tételek, amelyeket a költségvetésnek kell fedez­nie; így például az anyasági ellátást, a családi pótlékot és a gyermekneveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint támogatásokat, a szociális segélyeket, a tár­sadalombiztosítás által biz­tosított szociális ellátásokat, illetve a régi, alacsony nyug­díjak értékmegőrzésére és értékemelésére fordítható összeget, tehát a szociális minimum garantálását. Egy pontosító kérdésre reagálva Csehák Judit el­mondta azt is, hogy a szak- szervezetekkel egyetértés­ben a tá-ppénzszámításnak egy olyan módosításával ér­tettek egyet, amely szerint az év végi nyereség, az egy­szeri jutalom és a hűségju­talom nem számít bele a rövid ideig, 31 napig terje­dő táppénz alapjába. A hosszú ideig tartó táppénz kiszámításakor továbbra is figyelembe veszik. Ezt egyébként a rendelkezés végrehajtásakor pontosan tisztázzák. Villányi Miklós elmondta, hogy a kormány azokat az adótörvényeket tárgyalta, amelyeket a Parlament az október elejei ülésén tűz na­pirendjére. Ezek közül az A talaj termőképességének megőrzéséről rendez tudo­mányos tanácskozást szep­tember 1-jén és 2-án Szarvason, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület — jelentették be a szervezők. csütörtöki sajtótájékoztató­jukon. A konferencián a szövetkezetek és állami gaz­daságok szakemberei a tudo­mányos kutatókkal együtt, azt vitatják meg, hogy a növekvő igénybevétel mel­lett miként lehet a talaj egyik új, rendkívül nagy je­lentőségű szabályozás az egységes vállalkozási adótör­vény. A gazdasági, érdekelt­ségi viszonyokat alapvetően befolyásolja, kapcsolatban van — az ugyancsak a mai ülésen jóváhagyott — társa­sági törvénnyel, annak alap­vető törekvéseit támasztja alá. Lényeges eleme ez az intézkedés az egységes ver­senyfeltételek kialakításának, azon keresztül, hogy első­sorban a tevékenységeket, szervezeteket, különböző népgazdasági ágazatokat azonos követelmények elé ál­lítja. A pénzügyminiszter ki­fejezte azt a reményét is, hogy a vállalkozási adótör­vény előrelépést hozhat a tőkeáramlásban, abban, hogy a tőke a jobb feltételekkel rendelkező, magasabb jöve­delmezőséget elérő vállal­kozások irányába mozogjon. E törvényre ható tényezők közül kiemelte a bérszabá- lyozás és a keresetszabályo­zás kötöttségeinek lényeges oldását, s szólt arról is, hogy várhatóan 1989. január 1-jétől egységes társadalom- biztosítási járulék lép ér­vénybe. Ennek mértékét a kormány most nem tárgyal­ta, arra szeptemberben tesz javaslatot a tárca a Szoci­ális és Egészségügyi Minisz­tériummal egyetértésben. (MTI) termőképességét megőrizni, illetve javítani. Az eszme­cserén külföldi szakértők, köztük szovjet akadémiku­sok is részt vesznek. A szakemberek három szekcióban több mint 70 szóbeli előadás és ugyan­ennyi írásban kiadott elem­zés alapján a melioráció és vízgazdálkodás, a tápanyag­gazdálkodás, valamint a kör­nyezetvédelem időszerű kér­déseit vitatják meg. (MTI) DEBRECENI ALLAMI GAZDASAG Róna—Traubisoda üdítőital-lerakató 3434 Mályi, Vasút u. 9. sz. Telefon: 46-41-227 Értesítjük Miskolc és a megye területén levő kereskedelmi partnereinket (boltvezetőket), Hogy az új telefonszámunkat feljegyezni szíveskedjék a megrendelések pontos szállítása érdekében. Régi telefonszámunk, a 46-69-632 megszűnik. 1988. szeptember 1-től új számunk a 46-41-227. Kedves megrendelőinknek figyelmébe ajánljuk a legújabb üditöital-választékunkat. 0,25-1 1 Traubisoda 0,2—1 '1 Meggy 0,2-1/1 Narancs 0,2—1 /I Tonic 0,2-1/1 Alma 0,2-1/1 Grape-fruit 0,2—1/1 Mangó 0,2—1/1 Cola 0,2-1/1 Kiwi 0,2 F.-ribizli 0,2 Körte 1/1 Citrom 1/1 Ananász 0,5 Rostos sárgabarack 0,5 Rostos őszibarack 0,5 Rostos alma 0,5 Rostos körte 0,5 Rostos meggy cs. a. Fotó: Balogh I. Európai parlamenti bizottság követelése Románia ne részesüljön kedvezményben Nagy Zsuzsanna . Befejeződött a leninvárosi szabadegyetem gért!” Czoborczy Bence Soós Ottó köszöntése Tanácskozás a termőföld védelméről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom