Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 201. szám 1988. augusztus 23. Kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Aggteleken, a veszélyes hulladékokról — Tanácskozás a mezőgazdaság szerkezetváltásáról Megnyílt a környezetvédelmi szeminárium Tegnap, Miskolcon megnyitották a VI. ifjúsági környezet- védelmi szeminárium programsorozatát. A szemináriumon közel száz fiatal környezetvédelmi és műszaki szakember vesz részt, akik az ország minden tájáról érkeztek Borsodba. A rendezvényeknek immár hagyományosan, az aggteleki Cseppkő Szálló ad otthont. A fiatal környezetvédők - amint arról korábban már tájékoztattuk olvasóinkat - az idei, ötnapos tanácskozáson a veszélyes hulladékok keletkezéséről, elhelyezéséről, s ártalmatlanításának problémáiról, magyarországi feladatairól vitatkoznak. A megnyitót tegnap — ugyancsak hagyományosan — a megyei tanács dísztermében tartották meg. A résztvevőket Bozsik Sándor, a TIT megyei szervezetének titkára köszöntötte, hangot adva véleményének, amely szerint a környezetvédelem ma egyszerre divatos és égető, elevenünkbe vágó téma. A laikusok és a hozzáértők mind nagyobb hévvel tárgyalnak a környezetvédelemről. Véleményüket másmás szemszögből fogalmazzák meg. Abban viszont mindannyian egyetértenek, hogy az emberiség léte kerül veszélybe, ha nem fordítunk több gondot, pénzt, energiát a természet megóvására. A környezetvédelem — hangsúlyozta megnyitójában dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke — egyre szélesebb rétegek társadalmi mozgalma lett hazánkban. A lakosság beleszólást követel a lakóheKöztudomásúan kedvezőtlenek a hazai közúti baleseti statisztikák. Tavaly csaknem húszezer sérüléses baleset történt, s több mint ezerötlyét érintő kérdések eldöntésébe. Borsod-Abaúj-Zemp- lénben például örömmel fogadta a lakosság a Hámoritó megmentésének hírét, de ellenezte a Garadna-forrás ipari célú foglalását. Bükkaranyos lakói pedig nem tartják kívánatosnak, hogy a miskolci szeméttelepet a község határába helyezzék. A környezetvédelmi problémák a közgondolkodás részévé váltak. A választások során biztosan több szavazatot kap az a jelölt, aki jól ismeri az adott terület környezetvédelmi gondjait, s határozott programja, elképzelése van azok megoldására. Ezenkívül csak ott várható a lakosság cselekvő támogatása, ahol nemcsak végrehajtói, elviselői lehetnek a központi döntéseknek, hanem azok előkészítésében is hallathatják szavukat. A fiatalok a környezetvédelmi mozgalom élére állnak. Nagyobb szeszázan haltak meg az utakon. A súlyos sérültek száma megközelítette a 9600- at. Az idén az első félévi adatok azt mutatják, hogy repük lehet a különféle őrjáratok megszervezésében, vagy a természeti, közöttük az erdei környezet tisztaságának megóvásában. A veszélyes hulladékok megsemmisítése a hazai környezet- védelem egyik legaktuálisabb problémája. Ha a VII. ötéves tervben el is készülnek a tervekben szereplő égetőművek és biztonságos lerakóhelyek, még abban az esetben is csalt az ártalmatlanításra váró hulladékok 10 százalékának megsemmisítésére lesz kapacitás. A megnyitót követően három előadás hangzott el. Dr. Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes a veszélyes hulladékok kezelésének országos koncepciójáról adott tájékoztatót: dr. Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes előadásában a minisztériumi vállalatoknál keletkező veszélyes hulladékok megsemmisítésének kérdéseit elemezte; dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhelyettese Borsod-Abaúj- Zemplén ipari és mezőgazdasági veszélyes hulladékainak keletkezéséről és ártalmatlanításáról tájékozta t- ta a hallgatóságot. A szeminárium résztvevői tegnap délután Rudabányá- ra látogattak, majd Aggtelekre utaztak. (u. ,i.) 16 százalékkal több közúti baleset történt, mint tavaly ilyenkor, s csaknem ugyanilyen arányban nőtt a halállal végződő esetek száma. Elrettentő adat; a balesetek eg.vhetedénél közrejátszik az ittasság. (Folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdasági termelés szerkezetváltásának feladatairól rendez tanácskozást Pécsett augusztus 25— 26-án az MTESZ Agrártudományi Egyesülete és az Akadémia Agrártudományok Osztálya — jelentették be a szervezők a hétfőn megtartott sajtótájékoztatón. Soós Gábor, az Agrártudományi Egyesület elnöke elmondta: a rendezvényen tudományos kutatók, minisztériumi, szövetkezeti és vállalati szakemberek együtt vitatják meg az élelmiszergazdaság legfontosabb kérdéseit. A tanácskozás célja az, hogy tudományos igényű, gyakorlati megalapozottságú helyzetértékelést készítsenek, és Az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a diósgyőri munkásnapokat — erről tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap Rondzik András, a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ igazgatóhelyettese. A továbbiakban arról beszélt. hogy a korábbi évek tapasztalatait felhasználva, nem húzzák szét hetekre a programot, hanem koncentráltan. mindössze három nap alatt bonyolítják le. A három nap tematikailag két részre oszlik: a politikai és a kulturális területre. A szeptember 2-án kezdődő és 4-én záródó munkásnapok legjelentősebb politikai eseményének az a nyitó napi nagygyűlés ígérkezik, amelyen Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tart beszédet. Másnap Paszternák László, a az ágazati minisztérium számára ajánlásokat dolgozzanak ki a termelési és értékesítési tennivalókról. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hazai agrártermelés kétharmada továbbra is belső felhasználásra kerül. Már most is, de a közeli években még inkább szükség lesz arra, hogy szélesedjen az élelmiszer- ipari kínálat szerkezete. A termelést és a feldolgozást ahhoz kell igazítani, hogy a különböző jövedelmű lakossági rétegeket egyaránt elláthassák. Kiemelt feladat, hogy a kis jövedelműek részére a jelenleginél több olcsó élelmiszert állítsanak elő. A tanácskozás résztvevasasszakszervezet főtitkára találkozik a kohásznap részvevőivel. A rendezvények egyébként döntően két helyszínen zajlanak, a művelődési központ épületében és környezetében, valamint az újmassai őskohónál — ahol megtartják a szokásos csapolást is. A programról még: a művelődési központban és a mellette felállított színpadon kétnapos nonstop műsor lesz, ahol kicsik és nagyok egyaránt találnak élvezetes előadásokat, bemutatókat. Vásározók rakodnak ki, s kínálják portékáikat. A színpadon fellépnek dzsessz- és népvői megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a zöldség- termelők miként juthatnak el közvetlenül a piacra, mert jelenleg a viszonteladók folyamatosan magasan tartják az árakat. A magyar mezőgazdaság termelésének 33 százalékát exportálja, s a kivitel szerkezetének változtatása ugyancsak szerepel a tanácskozás napirendjén. A pécsi tanácskozáson több mint 200 szakember vesz részt. Az előbbieken kívül megvitatják a zöldség- és gyümölcstermelés feldolgozási és csomagolási feladatait. Szó lesz a borok minőségvédelméről, valamint a palackozási és a piackutatási tennivalókról. (MTI) táncegyüttesek, lesz illuzionista, és meseelőadás — sok érdekes látnivaló. A művelődési központ igazgatóhelyettese kiemelte tájékoztatójában a közlekedési vetélkedőt, amelyre családok és egyedülállók jelentkezését várják. Beszélt arról a Relaxomat nevű nyelvtanítási módszerről, ami gépi segédlettel köny- nyíti meg a tanulást. Ezt, valamint számítástechnikai eszközöket, programokat is bemutatnak. Rendeznek díszhalkiállítást, kaktuszszalon működik a három nap alatt. Kozmetikai, divattanácsadót hallhat, aki (Folytatás a 2. oldalon) Tokaji írótábor Program a közúti biztonság javítására Az idén 11. alkalommal Bizalommal - a 166. évad előtt A Miskolci Nemzeti Színház patinás, jellegzetes külsejű, ám immár százharmincegy esztendeje átadott épületén most munkások serénykednek, erősítik, javítják a tetejét. De az épület belsejében ma megpezsdül az élet. A nyári szünet véget ért, évadnyitó ülésre jön össze ma délelőtt fél tizenegy órakor a társulat, hogy a nagyrészben megújult vezetéstől meghallgassa az elkövetkező hónapok művészi feladatait, megismerkedjen az új tagokkal, leendő játszótársakkal. Éppen 165 esztendeje, hogy 1823. augusztus 24-én az akkor átadott miskolci színházban Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabjának ünnepi előadásával megkezdődött az állandó miskolci színházi munka. A rendszeres miskolci színjátszás 1815-től folyt, amikor a hontalanná lett pesti magyar színjátszó társulat, Benke József társulata megkezdte az Arany Corona szálló udvarán, majd a Csizmadia-színben a vendégjátékot. A vármegye már a következő évben elhatározta az állandó színház építését, a magyar színészetnek állandó otthon teremtését, s így valósult meg ;l823-ra a terv, így született meg Kolozsvár után a második magyar kőszínház, a mai Magyarország legrégibb állandó kőszínháza. A mai épületben 1857. szeptember 3-án tartották az első előadást: La- tabár Endre társulata Vörösmarty Mihály Marót bán című szomorújátékával nyitotta meg újra azt a színházat, amely ma kezdi legújabb, immár 166. évadját. Nem lesz könnyű évadja a miskolci teátrumnak. Az elmúlt évaddal lezárult a színháznak egy figyelemre érdemes korszaka. Egy olyan kilencesztendős időszak, amikor az országos szakmai figyelem fokozottan fordult ide, s amikor nagy számban születtek olyan előadások, amelyek méltán érdemelték ki a közfigyelmet és mindenképpen a színház történetének legszebb lapjaira kívánkoznak. Ugyanakkor a város közönsége nem kis részben elidegenedett a színháztól, mivel a színház művészeti vezetésének műsorpolitikai törekvései és a legszélesebb színházlátogató közönség elvárásai, színházi élménykívánalmai igen sokszor nem találkoztak, mind messzebbre kerültek egymástól. Ellentmondásos dolog: míg egyik oldalon a szakma hódol a művészeti vezetés — nagyrészt ön- megvalósító — törekvéseinek, eredményeinek, a közönség lassan elszokik a teátrumtól, mivel a művészeti irányítás reá kevesebb gondot fordított. Így adódhatott, hogy a nagyszerű eredményekben is gazdag kilenc esztendő vitatható emlékeket hagyott a város színházbarát közönségében. Az új évadra részben megváltozott a társulat. Eltávozott a korábbi művészeti vezető, az egyik rendező, elment több színművész. Üj főrendező és más művészeti vezetők és újonnan jött színészek kezdik meg a munkát a társulat régebbi, stabilabb tagjai mellett, hogy az öreg színház egy újabb korszakán munkálkodjanak. A meghirdetett műsorterv a korábbiaknál populárisabbnak látszik, többféle új törekvésről hallani. Színházunk riehéz helyzetben van. Idő kell az új társulat összerá- zódásához, összeszokásá- hoz, az új, nagyrészt nálunk ismeretlen tagoknak maguk elfogadtatásához. Idő kell a közönség bizalmának mind teljesebb visszahódításához. De mi, a színház barátai, a változó vezetőkkel szemben — Brecht tanítása szerint — „a leválthatatlan közönség”, bizalommal tekintünk a megújhodást programjába iktató színház új évadja elé. Az elé az idény elé, amelyben önmagát kell megtalálnia, a közönséghez vezető útját kell építenie, erősítenie és ezzel egy időben a maga sajátos eszközeivel a nagy egyetemes magyar nemzeti kibontakozást kell segítenie. A Miskolci Nemzeti Színház az eltelt 165 éve során sokszor megújult, sokszor magára talált. De ez a közönség bizalma nélkül sosem mehetett. Ezért szavazzunk most is bizalmat nagy múltú teátrumunknak ! . . . (benedek) Huszár István vitaindítója Huszár István, a HNF főtitkára vitaindító előadását tartja Kulturális ökológia, környezetvédelem címmel. A 16. tokaji írótábor első munkanapján Huszár István, a HNF főtitkára tartotta meg előadását Kulturális ökológia, környezetvédelem címmel. Azzal kezdte a gondolatmenetét, hogy a 16. tokaji írótábor témáját lényegében feldolgozta vita formájában a Tatabányán megjelenő Üj Forrás című irodalmi lap is. Azt jelzi, hogy a téma nemcsak aktuális, de közérdekű, mindenkit érint. Maga a fogalom, s a róla szóló vita is rávilágít a valóságra. Maga a vita azért olyan fontos, mert a valóság megismerésének ez is kitűnő eszköze. Megvizsgálandó a kultúra és a környezet kapcsolata, — társadalmi környezetet is értve ezen — valamint, hogy milyen az ember szerepe a kulturális környezetében, hogyan hat a kultúra a közösségre. A témát ősszel napirendre tűzi a Hazafias Népfront, hasznosítva a tokaji írótábor tapasztalatait is. (Folytatás a 2. oldalon)
