Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. augusztus 20., szombat Álkotmánynap Sátoraljaújhelyen A Sátorhegy Áruház és az ünnepség résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) nap alatt, július 29-re befejezték. öt tonnánál magasabb átlagtermést takarítottak be, ami ebben az esztendőben először sikerült. A Bodrogköz rossz minőségű földjei végre meghálálták a gondoskodást, és a hozzáértést. összesen 8700 tonnányi termést arattak le. „Kívánom — fejezte be szavait az elnök —, hogy mindenkor és mindenkinek jusson elegendő kenyér az asztalára ebben az országban.” Az ünnepségen ezt követően megszegték a tiszakarádiak kenyerét, majd a szalag átvágása után a nagyközönség előtt ímegnyi- tották a Sátorhegy Áruházat. Az üzletközpont gazdája a Sátoraljaújhely és Vidéke Áfész. A hangulatos, szép épületet Sáros László, a Szövterv tervezője alkotta, a kivitelező a Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt. A vásárlókat tegnaptól nyolc osztályon, kétezer négyzetméternyi eladótérrel várják. (u. j.) Közösségi összefogással épült Felavatták a miskolci lovasiskolát A borsodsziráki Bartók Béla Ipari és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet négy évvel ezelőtt nyitott lovasiskolát Miskolcon, s mivel a lovaglási lehetőséget oly nagy örömmel fogadta a város ifjúsága, elhatározták, valódi, a hazai és külföldi turizmusba is bekapcsolható lovassport bázist létesítenek a 3-as számú főút mellett, a város déli kapujában. A termelőszövetkezet elképzeléseinek megvalósításához hozzájárult a megyei, a városi tanács — és nagyon sok miskolci intézmény, vállalat: szellemi és fizikai munkájukat adták ingyen, önzetlenül. Tegnap délelőtt volt a „Sárga csikó” hotel, vendéglő és a száz férőhelyes istálló, a tenisz- és lábtenisz* pályák — egyszóval, ennek a nagyszerűre, szépre sikerült szabadidő központnak az átadása. Székely László, a Miskolci Városi Tanács elnökhelyettese avatóbeszédében a megyeszékhely lakóinak, a miskolci vállalatoknak nemes összefogását hangsúlyozta. A .Bartók Béla Tsz 1984. elején kötött szocialista együttműködési szerződést a városi tanáccsal, akkor még csak körvonalazódtak az ötletgazdának, a termelőszövetkezet elnökének, Botya Péternek tervei. Á város vezetése felkarolta a tervet és az akkor elképzeltnél jóval nagyobb létesítmény építésére hívta a városukat szerető miskolciakat. Sokan voltak az avatáson, pedig csupán egy-két embert delegáltak. Azokat az embereiket küldték el, akik kimagaslóan szép teljesítményt nyújtottak. Nekik, köztük az Északterv tervezőinek, Fata György iparművésznek, a szikszói asztalosoknak jutalmakat adott át. Az ünnepélyes megnyitó után bemutatták a már működő létesítményt a vendégeknek, akik között ott volt dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke is. Gyönyörű paripák vágtáztak a pályán. Jelenleg nyolc verseny- és tíz oktató lovuk van, van már nyolc kiscsi- kó és két póni is. Aki idejön lovagolni, öltözőszekrény, zuhanyzófülke várja. Aki itt akar tölteni néhány napot, szép szobákban lakhat. Egyelőre 24 embert tudnak szállóvendégként fogadni, jövő ilyenkor már 90-et, mivel bővítik a hotelt. (Miskolc új szállodája!) Az étterem szép, a konyha, mivel kiváló szakemberekre bízták a vendéglátást, minden bizonnyal jó. Lehet kapni borjúszeletet, de sertéspörköltet is. Ha valaki Budapest felől jön Miskolcra, szép kis hely fogadja — mégha nem lóháton érkezik is. i- gyA BVK és az Ukrimpex szerződéskötése (Folytatás az 1. oldalról) Fél tizenegyre a Gazdasági Kamara tanácstermébe invitál a hangosbeszélő, a design-ról, a formatervezésről hangzik majd el előadás. Azaz: csak hangzana, mert úgy tűnik, a budapesti Desing Center vezetője, Pohárnok Mihály hiába jött Miskolcra. Az Innovációs Centrum Park sajtófőnökével ketten hallgatjuk, illetve hármasban beszélgetünk. A formatervezési szakember kínosan mosolyog: nem, nem fáj neki az érdektelenség, lassan beletörődik, megedződött. Hogy a kamara helyi kirendeltsége 200 meghívót küldött szét hiába? Nem baj, elmondja az újságírónak, amit akart. Tudjuk, hogy a formatervezés — finoman szólva — sehol sincs hazánkban, kevésbé ismert, hogy a nagy ipari hatalmak, köztük Japán törvényiben írják elő kötelező voltát. Az azonban talán érdeklődésre tart számot, hogy szépen, esztétikusán és kevés anyagból előállítani csak formatervezett cikkeket lehet, s hogy a vi-. lágpiac csak ezekre vevő. Nyitott, export-orientált ország vagyunk, meg akarunk újulni. Formatervezőnk sok és jól képzett van, csak remek formátumú dolgaink nincsenek. A Gazdasági Kamara Design Centere segítséget akart felkínálni, hogyan kellene elindulni ezen az úton. Segíteni, ha nincs kinek ajánlani magukat? A formatervező keserűen, beletörődve mosolyog... Kulturált sörivást! Azt hinné az ember, hogy a Kőbányai Sörgyár szakmai napja sokakat vonz, már csak a várható kóstoló miatt is. — Sajnos, elhibáztuk a dátumot, előbb kellett' volna — kezdi a tájékoztatót dr. Hegedűs József, a nagy gyár kereskedelmi igazgatója. Az ünnep miatt rekordot dönt ugyanis a boltok forgalma, nem igen értek rá eljönni a boltvezetők. Majd a patinás vállalat törekvéseiről beszél. Növelik a négy és fél millió hektoliternyi évi termelésen belül a minőségi sörök arányát. Ezek egyik legújabb tagja a Dreher, amelyet családdá fejlesztenek, szeretnének 0,33 literes és dobozos válfaját is piacra dobni. Terveik vannak a méltatlanul háttérbe szorult csapolt sörgyártás fellendítésére is. Üzlethálózatot akarnak nyitni, egységeibe ők adnák a csapolófejet is — legyen az is szép és vonzó. A szakember a kulturált sörfogyasztás híve, ennek egyik darabja a Szent István sör, amit az ünnepekre hoztak ki. Kíváncsi partnerei, fogyasztói véleményére — mondja — majd helyet foglal és élénk eszmecserébe kezd megrendelőivel. Kiállítók A Borsod Megyei Tejipari Vállalat standja szépen elrendezett, hátsó részén videó-felvétel mutatja a korszerű főzés módozatait. A tejiparosok prospektusai szépek, kelendők. A kiállítást felügyelő hölgy sorra adogatja őket a kérőknek. Egyetértünk abban, hogy kicsit hiányos ez a kiállítás, páran be is írták a vendégkönyvbe: kár, hogy nem volt termék-kóstoló. Majd vasárnap, a zárónapon hoznak egy kis finomságot — hiába, többre nem telik. Az Elzett-Certa kereskedelmi igazgatóhelyettese, Fazekas Lászlóné egy faiba helyezhető, beragasztható min'itrezort mutat. Egészen új fejlesztés, annyira, hogy vásárdíjra még nem is pályázhattak vele. Tégla hosz- szúságú kis fém hüvely mágneses zárral ellátva. Ügy beépíthető a falba, hogy mackós legyen a talpán, aki megtalálja. Kis mérete miatt ékszerek, más értékek tárolására ajánlják, mégpedig úgy, hogy elszórtan, többet helyezzenek el a falba: ha a betörő egyet mégis megtalált, megelégAz Elzett-Certa minitrezorja szik, nem keresi a többit. Cseles találmány, annyi biztos — a jövőben nagyobbakat is kifejlesztenek, a nagy érdeklődés miatt már indítják a sorozatgyártását. Ára mérsékelt: áfával meg egyebekkel együtt 1300—1500 forint között lesz. A hetvenötezredül látogató A Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár ebben az esztendőben is nagy látogatottságnak örvend. Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint az. hogy már a hatodik napon az öt- venezredik, és csütörtökön este megérkezett a hetvenötezredik látogató. Égerszegi István és családja este 6 óra után vett jegyet és alaposan meglepődött, amikor virágcsokorral köszöntötték, mint jubiláló vendéget. katos. és ma. műszak után elterveztük a nejemmel és a rokonsággal, hogy ez lesz az esti programunk. — Melyik pavilon tetszett leginkább? — A Vigadó részben az élelmiszerek kiállítása, és azok közül is a húsipar bemutatkozása tetszett. — Mit vinne haza a vásárból? — Egy-két kerti szerszáAmikor megtekintette a kiállításokat. beszélgetésre invitáltuk. — Miskolci vagyok, de most először járok a vásáron. Tudom, hogy ez már a tizenkettedik, számomra az újdonság varázsával hatott. A Len'in Kohászati Művek tűzállóüzemében vagyok lamot szívesen hazavinnék, de arra nagyon sok pénz kellene. — Kié lesz a gyönyörű rózsacsokor? — A feleségem kapja, már csak azért is. mert Ilona, és rma van a névnapja. Sárközi Andorra emlékezünk Élete és alkotóereje teljében, negyvenkilenc éves korában távozott el közülünk örökre a mindnyájunk által tisztelt, szeretett és mindmáig becsült főszerkesztőnk, Sárközi Andor. Éppen húsz esztendeje, hogy a rettentő kór hosszú tusa után végleg legyűrte. Húsz esztendő hosszú idő egy ember életében. Hosszú a miénkben is, akik ismertük, akik együtt dolgoztunk vele, akiknek mai életpályájához, pályaívéhez ő adta meg az irányt. Hosszú idő, de számunkra mégis úgy tűnik, mintha csak a közelmúltban is közöttünk járt volna, hogy szellemes, ám szigorú észrevételeket tegyen a beadott kéziratokra, magához kérjen minden kéziratot mielőtt az a nyomdába menne, vagy hogy megérdeklődje a tördelő szerkesztőnél, vajon a harmadik oldalon hány sornyi helyet hagyott a Naplónak, amelybe naponta írta a hazai és a világ- eseményeket kommentáló észrevételeit. Sokgyermekes, szegénysorsú család legfiatalabb gyermekeként nevelkedett. Testvérei közül ő volt az egyetlen gyermek, akit a családban taníttatni tudtak. Tanítóképzőt végzett, majd Szegeden árvaházi nevelőként vállalt állást, hogy közben ott végezhesse a polgári iskolai tanárképző főiskolát, s annak sikeres befejezése, illetve diplomájának megszerzése után a tudományegyetem hallgatója legyen és középiskolai tanári diplomáért tanuljon tovább. Nem érdektelen tudni, hogy abban az időben a fasisztoid oktatási megszorítások között folytatni a tanulmányait, szinte „történelmi ritkaságnak” számított, s eléréséhez kitűnő tanulmányi eredmények voltak nélkülözhetetlenek. Szeged atekintetben is meghatározó volt a miskolci Sárközi számára, hogy kitűnő szellemi környezetbe került; arra a szellemi szigetre, amely Szent-Györgyi Albert és Sík Sándor szellemiségét követve olyan kulturális gócot teremtett e városban, amelyre igen kevés példa volt az országban. A háborús évek poklainak megjárása után Sárközi Andor szeretett városában, Miskolcon kezdett új életet. Újságíró lett, s e munka több lépcsőfoka után lapunk fő- szerkesztője. Az ötvenes évek elején igaztalanul kényszerítették pályamódosításra. A Földes Ferenc Gimnázium tanára volt, majd a Zrínyi Gimnáziumban tanított, később igazgatóként működött. Rehabilitációjára 1959-ben került sor. Ekkor tért vissza lapunkhoz ismét főszerkesztőnek, hogy kilenc évig irányítsa munkánkat. Mindaddig, amíg a könyörtelen halál fiatalon el nem ragadta. Felfrissült belső munkatársi gárdát, kitűnő külsősöket szervezett a lap köré. Szerkesztette a Borsodi Szemle című folyóiratot is, nagyon sokat írt a lapba; kutatta az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc történetét, s erről tanulmánykötete is megjelent. Sokirányú társadalmi tevékenységéből kiemelendő, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének is tagja volt, égy ideig elnökhelyettesi tisztséget is viselt. Tanított az újságíró-iskolán és a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A magyar újságírók legmagasabb szakmai kitüntetését, a Rózsa Ferenc-díjat 1964-ben az elsők között kapta meg. Izig-vérig szellemi ember volt, minden megnyilvánulásában. Miskolcon vált olyan szellemi vezetővé, aki mindig országban és népben gondolkodott, áldva azzal a képességgel, hogy a magyar szellemiségét belehelyezze az egész embqpség kultúrájába, és Európát, a világot közvetítse olykor igencsak mostoha közegben is a magyar kultúrába. Utódai, tanítványai valljuk be, ez a tehetséggel áldott, kiválóan művelt elme kora bilincseiben vergődött szinte egész életében. Pedig páratlan tehetsége volt a szellemi műhelyalkotás, szuggesztív egyéniségével igényes munkára sarkallta, kényszerítette környezetét, a szerkesztőségben, a gimnáziumban, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban. Akik ismertük, akiket nevelt, felelősek vagyunk azért, hogy a példa tovább éljen, hasson. Ezért véleményünk szerint többet kell tennie szülővárosának, Miskolcnak is, még inkább nekünk, akik tudjuk, átéljük, kit veszítettünk el korai halálával. Meggyőződésünk; nemcsak a szűkebb környezete, hanem az egész város is érdekelt abban, hogy ez a szellemiség, szervezőerő, emberi tartás méltóképpen számontartassék hagyományaink között. Társakat keresünk nagy alapterületű, első emeleti, a Tüzér utcában levő épületrészeink hasznosítására. Egyes területek irodabérletre is alkalmasak. TELEFON: Miskolci Építőipari V. 15-860; 18-251. A SZERENCSI AUTÓJAVlTÖ KISVÁLLALAT megkezdi a 0—3 év közötti, valamint a 3 év fölötti HASZNÁLT SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSIK Telephelyünk: 3900 Szerencs, Gyár út 11. Telefon: 550, 530 Telex: 62-555
