Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-02 / 183. szám
1988. augusztus 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fokozták az exportot, növelték a nyereséget Kétségtelen, hogy megyénk ipari szövetkezetei — már csak méretük folytán sem — befolyásolhatják jelentősen Borsod gazdaságának képét. Tény azonban, hagy a szövetkezetektől megszokott rugalmasság miatt érdemes rájuk figyelni, mert munkájuk gyakran például szolgálhat a nagy állami cégeknek. Hogy milyen lett az. első fél év? — erről tájékozódtunk érdekvédelmi szervüknél, a KlSZÖV-néí A szövetkezetek közül a múlt év végén, az idei esztendő elején sokan féltek az új gazdasági szabályzóktól. Nos, az eredmények tanúsága szerint kár volt aggódni. Szövetkezeteink jól startoltak. Annak ellenére, hogy termékeik döntő részének csökkent-az ára, mégis öt százalékkal nagyobb árbevételt értek cl mint tavaly ilyenkor. Ez egyben azt jelenti, hogy a termelékenységi mutatók javultak, tehát hatékonyabban dolgoztak a tavalyinálA szövetkezeteknél arra számítottak, hogy a bruttósítás és az adózás miatt felére csökken a nyereségük. Ez sem jött be, mert csak negyedével csökkent a tiszta bevétel — .már ami az első fél évet illeti. Közben kiderült, hogy nem is olyan rossz ez az adórendszer — a múlt évben több mint nyolcvan százalékot a, költségvetésnek fizettek be a szövetkezetek, az' idei első fél évben több pénz maradt náluk, amit fejlesztésre fordíthatnak. Ez most nagyjából a nyereség fele. kedvező az is, hogy a termelői létszám közel kétszáz fővel, az adminsztratív százzal lett kevesebb. A bérek alakulásáról röviden annyit: nehezen értékelhető a helyzet, mert nem tudni, hogy az egyes szövetkezeteknél jelentősnek tűnő összegekből mit visz el a bruttósítás, az adó, s hogy mi marad a borítékban. A kép vegyes, s már csak azért sem lehet pontos, mert például a kisszövetkezeti formában működők csak év végén kötelesek a mérlegkészítésre. Az általános jellemzés után lássunk néhány konkrét példát! * A sátoraljaújhelyi Toldi Vasipari Kisszövetkezet elnöke, Cáboczky Gyula hasonló helyzetről számol be: — Az első fél évre négy és fél millió forintos nyereséget terveztünk. Nagyon örülünk neki, hogy ebből több mint 5,4- millió forint lett. Árbevételünk közel 65 százalékát a biztonsági berendezések, fennmaradó hányadát vasalógép-állvány és ipari fémszerkezetek gyártása tette ki. Mindezt 130 fős termelői létszámmal értük el. A biztonsági berendezéseket a MÜÁRT-nak szállítottuk, kooperációban különböző fémszerkezeteket, hajóalkatrészeket gyártunk a Magyar Hajó- és Darugyárnak. Újkeletű kooperációs kapcsolatnak számít a Miskolci Vasipari Szövetkezettel kialakított együttműködés, melynek keretében dollárelszámolású exportra kerülő hűtőtorony-vasszer- kezeteket gyártunk. A Sárospataki Ruházati Szövetkezet főkönyvelője, Schneider József is jó .hírekkel szolgál: — öt százalékkal fejeltük meg a féléves termelési tervet. Ezen belül jelentős, több mint 17 százalékos a tőkés bérmunka időarányos túlteljesítése. (Ez utóbbi nemcsak az anyagmentes termelési érték és hatékonyság javulását eredményezte, hanem nyereségtömegünkre is kedvező ■ hatással volt. Hétmilliós nyereséget akartunk az első fél évben, s örömmel mondhatom : ennél negyven százalékkal többet értünk el. Remélem, az év végéig tartani tudjuk ezt az iramot. Július 1-től 12 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, az év végére igyekszünk a 68—70 ezer forintos bérszínvonalat biztosítani dolgozóinknak. Az első fél évben egyébként hitel nélkül gazdálkodtunk, s várhatóan a második fél évben sem kényszerülünk magas kamatú üzemviteli hitel felvételére. A miskolci Unicornis Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet elnöke, Bakó Tamás is optimista: — Túl vagyunk a hat- .százezredik eladott egységen. Ezt jórészt az intenzív reklámkampánynak és a Valdivia kozmetikumok egyenletesen jó minőségének köszönhetjük. Annak ellenére, hogy a kozmetikumok értékesítése terén — kivéve a napozókrémeket — a nyár mélypontot jelent, elmondhatom, hogy a tavalyi egész éves 31 millió forintnyi árbevétellel szemben most már az első fél évben 22 millió forintot értünk el. Büszkék vagyunk rá, hogy sikerült piacot teremteni a Valdiviának és ezen a piacon jelen- is vagyunk. Legközelebb a miskolci ipari vásáron találkozunk — bemutató formájában — a nagyközönséggel. * A felvázolt kép tehát kedvező. Mindez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Akadnak nehézségekkel küzdők is az ipari szövetkezetek között. Ügy tűnik, leszakadt az élmezőnytől a miskolci Avas Ruházati Szövetkezet, a Miskolci Háziipari exportja sem jött össze úgy mint Tervezték, csökkent a kazincbarcikai Szoltex exportja... S felszámolás alatt áll a Szövépszer. M. Sz. Zs. Miniszteri rendeletAz atomenergiáról A szociális és egészségügyi miniszter rendeletet alkotott az 1980. évi 1. számú, az atomenergiáról szóló törvény felhatalmazása alapján. Az augusztus 1-jén hatályba lépő jogszabályról a napokban sajtótájékoztatót tartottak a Szociális és Egészségügyi, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői a SZEM-ben. Dr. Illés Béla szociális és egészségügyi miniszterhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy az atomenergiával kapcsolatos kérdések napjainkban egyre inkább foglalkoztatják a közvéleményt, hiszen a nukleáris, a mester- ségesen előállított radioaktív és az ionizáló sugárzási előidéző anyagok felhasználási területe ugyan széles, az atomreaktortól kezdve, a gyógyító eljárásokig, a világító számlapos órákig, . a füstérzékelő készülékektől az elektronmikroszkópig. Az atomenergia számos előnye mellett — jelenleg villamos- energia-ellátásunk 30 százalékát Paks állítja elő — tudomásul kell venni, hogy alkalmazásának hátrányai is lehetnek. A szabályozásnál a szociális és egészségügyi miniszter felhatalmazást kapott az atomenergiával dolgozók és a lakosság védelmével kapcsolatos egészség- ügyi, sugárvédelmi követelmények és szempontok meghatározására, s az ezek érvényesítéséhez szükséges jogszabályok kidolgozására. Az új rendelet szabályai minder: olyan radioaktív anyagra, s vele kapcsolatos tevékenységre vonatkoznak, amelynél a szabályok be nem tartása a legkisebb veszélyt is jelenthetné. Így ezeknek az anyagoknak előállításához, tárolásához, szállításához és felhasználásához ezentúl a közegészségügyi és járványügyi felügyelőségektől hatósági engedélyt kell kérni. Ennek kiadásában közreműködik majd az ösz- szes érdekelt szakhatóság, így a környezetvédelmi, a földtani és az építésügyi szakigazgatási szerv is. Minden, radioaktív, vagy ionizáló sugárzó anyaggal működő készüléket sugárvédelmi szempontból előzetesen minősíttetni kell. A jogszabály pontosan meghatározza az engedélyezett radioaktív anyagokból a tárolható mennyiséget, s külön rendelkezik a különböző berendezések meghibásodása, javítása során követendő egészségügyi, sugárvédelmi szabályokról. A most megjelent rendelet lényeges eleme, hogy előírja a lakosság tájékoztatását az engedélyezési eljárással kapcsolatban. A közegészségügyi hatóságnak először akkor kell tájékoztatnia az illetékes tanácsot, amikor — például — egy hulladéktároló létesítéséhez a kérelmet benyújtották, másodszor pedig a hatósági határozat megszületésekor, így a környék lakói folyamatosan figyelemmel kísérhetik a fejleményeket. Az újságírók kérdéseire Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot-Gurie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgató főorvosa elmondta, hogy a szociális és egészségügyi miniszter rendeletének szabályai többnyire egybeesnek a nemzetközi ajánlásokkal. így azonosan állapítja meg a sugárterhelés dózisértékeit. Néhány esetben azonban szigorúbbak az előírások, például a fogamzásképes korú nők foglalkoztatásánál. Az Öfaluval kapcsolatos kérdésekre dr. Illés Béla válaszolt. Mint elmondta: a szociális és egészségügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy annak egy szakértői bizottsága a vitatott kérdésekben foglaljon állást, nevezetesen abban, vajon- a környék szeizmológiai, hidrológiai és hidrogeológiai szempontból alkalmas-e radioaktív hulladékok elhelyezésére. (MTI) Ebből oi árpából is „kalászié11 lesz Fotó: Dobos Klára Folyamatos az átvétel Éli 70 ezer tonna árpaszsm a termelOkta Mindig úgy tudtom, hogy megyénk közös gazdaságot a tavaszi árpát sörgyárba szállítják, hogy belőle malátát készítsenek. Egy beszélgetés előzményeként mo már tudom, hogy o „kalászié" alapanyagát a bocsi Sör- es Malátagyárban veszik át. Hogy mennyire hangsúlyos ez a „malátagyár’' kifejezés, azt Bezeczki Gyujáné osztályveze- • tőtől tudtam meg, aki nem kevesebb, mim hetvenezer tonna évi malátának volő tavaszi árpa felvásárlását intézi, és felelős o partnerekkel kötött szerződésekért is. — A tavalyihoz képest egy héttel hamarább kezdték szállítani a szövetkezetek, állami gazdaságok — mondja az osztályvezető és hozzátette, hogy eddig mintegy hatezer tonna már beérkezett. A minőség elbírálása még korai lenne, de az elő- mintázás szerint beltartalmi- lag jobbnak tűnik, mint a tavalyi. Hosszú István igazgató biztat, menjek és győződjek meg a saját szememmel az átvételről, a minősítésről. Előbb azonban tájékoztatást ad a tárolásról, a három hatalmas silóról, mely a sörárpa és a maláta tárolásához kell, úgyhogy nem a tárolás, a készlet fel- duzzasztása a feladatuk, hanem a folyamatos szállítás ütemezése; az átvétel pedig akár jövő év júliusáig is eltarthat. A termelők megnyugtatására jó hírrel szolgál az igazgató, mivel minden megtermelt mennyiséget képes felvásárolni és felhasználni a gyár, már ami a megyében megterem. A feltétel az, hogy az árpa minőségileg megfeleljen a gyár kívánalmainak. Hosszú István csak a beavatatlan- nak mondott újat azzal, hogy a gyár éjjel-nappal átveszi a sörárpát, és vannak olyan gazdaságok, amelyek élnek is ezzel a lehetőséggel. Miközben a mintavételnél Bezeczki Gyuláné a minőséget nem jellemzi, mert mint elmondta, egy-egy gazdaságon belül még táblánként is nagy eltéréseket tapasztal. ■Egyet azonban nagyon dicsért, — az Orbit árpafajtát, amely eddig igen kiváló minőséget mutat, osztályo- zottság és fehérjetartalom szerint, mivel itt ez a döntő. Jó minőséget szállított be ebből a fajtából több gazdaság is. A lenszőke termésből azonban nem mindjárt lesz sör, mivel „padlásérett” állapotban használható fel, ami azt jelenti, hogy egy nyugalmi időszakon át kell esni az árpának. A frissen learatott és beszállított árpa csírázása csupán 50—60 százalékos, itt pedig igen kívánatos, hogy legalább 92 százalékos legyen a csírázás. Jónak kell lenni még a csírá- zási erélynek is, ami úgy értendő, hogy legalább 3—4 nap alatt ki kell csírázni az árpaszemnek, mivel a malátagyártást pár nap alatt be kell fejezni. Ami mennyiség ez alatt az idő alatt nem csírázik ki, az bizony fertőzi a malátát, melynek gyártását bonyolult lenne végigjárni, 'végignézni, de aki kíváncsi a serfőzésre, nagy vonalakban tájékozódhat a mozzanatokról: garatba öntik az árpát, tisztítják, osztályozzák, áztatják, csíráztatják, aszalják. így készül el a maláta, a serfőzés alapanyaga, majd legalább hat hetet pihen, csak ezután használják fel. Mindezek előtt azonban az Infrapid— 31-es fehérje- és nedvesség- tartalom meghatározó készülékkel megállapítják a legfontosabb paramétereket. Délután 5 órakor érkezik a hejőpapi Üj Élet Tsz egyik szállítmánya, s a mérés alapján 11,7 százalékos fehérjetartalmat, 13 százalékos nedvességtartalmat állapítanak meg. Az árpa osztályozottsága 74,7 százalékra jön ki, aminek nem örül az átadó, mert az előző szállítmány rendre 80 százalék feletti volt, amire az árhatóság szerint 80—94 forint extra felárat fizet a gyár mázsánként. Ezt a minőséget reméli a szerencsi Lenin Tsz gépkocsivezetője Istóczki Zsolt is, akivel egy próbautat teszek a tikkasztó hőség utolsó fuvaréban. „Éppen elég négyöt kört lezavarni naponta” — mondja a sofőr —, és az esti fuvar befejeztével mi mást remélhet, mint otthon egy jó hideg sört, ha már elszállította Bőcsre a hozzávalót. Bekecsi Szabó László Lapszemle Kalkulált biztonság A szegedi vásárról... Látogatási rekorddal zárta kapuit vasárnap este a 112 éves múltra visszatekintő Szegedi Ipari Vásár. A 10 nap alatt több mint 160 000-en tekintették meg a seregszemlére felvonult csaknem 500 hazai és külföldi céé1 termékeit. A vásárigazgatóság hétfői tájékoztatása szerint az eredeti elképzelésnek megfelelően a belépődíjakból származó pénz egy részét — több mint 300 000 forintot — A rák ellen — az emberért, a holnapért alapítvány javára ajánlották fel, illetve utalják át. A korábbi vásárok ilyen célú összegéből egy mozgó onkológiai szűrőállo^ mást rendeztek be. Az igazgatóság megállapítása szerint az idei Szegedi Ipari Vásár elérte célját; sikeresen szerepeltek a kiállító vállalatok, a hazaiakon kívül a finn, francia, jugoszláv, lengyel és szovjet cégek is. A Mikrovilág új számának címlapján egy biztosítótűn adathordozók függnek. A címlap rajza arra utal, hogy a lap hosszabb összeállításban foglalkozik a hazai biztosítók szolgáltatásaival. A számítástechnikai eszközök biztosítása új üzletággá nőtte ki magát, amiben nincs semmi csodálatos, hiszen a hazánkban működő számítástechnikai eszközök értéke milliárdokban mérhető. Az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító különböző ajánlatokkal fogadja ügyfeleit: erről szól az egyik írás. A biztosítók maguk is alkalmazzák a korszerű számítástechnikai berendezéseket. A lapban olvashatunk arról, hogy miként segíti az új technológia az ügyfelek gördülékeny, gyors kiszolgálását. A Maszekvilág Magyarországon című írás egy maszek számítógép-kereskedő panaszait tárja az olvasó elé. Ma, amikor a kibontakozás egyik sarkalatos kérdése a vállalkozások esélyegyenlőségének elérése, igen tanulságos az, amit a maszek kereskedő elmesél hétköznapi megpróbáltatásairól. Egy éve adta hírül a Mikrovilág, hogy megjelent Magyarországon az Enterprise 128 házi számítógép. Azóta több mint tízezer gép talált gazdára. A pult másik oldaláról című interjúban Pásztor Tamás, a Centrum Nagykereskedelmi Vállalat munkatársa szól a gép értékesítésének egyéves tapasztalatairól. A lapban ezúttal is található több program a házi számítógépek kedvelőinek. Az Égi jelek melléklet közli a hazánkban fogható műholdas műsorokat. —s
