Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 157. szám 1988. július 2. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja an ülést tartott a M A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfo­gadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvélemény-kutató Intézetet, valamint mó­dosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták az iparszerkezet-átalakítási programot Állásfoglalás a romániai „területrendezésről” A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői ér­tekezleten Bányász Rezső a kormányüléshez kapcsolódó kérdésekre válaszolva első­ként beszámolt arról, hogy az új összetételű kormány, első ülését jó munkalégkör­ben tartották. Bányász Rezső ezután tá­jékoztatást adott a ma­gyar—japán kapcsolatok ér­tékeléséről. Mint elmondta, a kérdéskör napirendre tű­zése a Minisztertanácsnak azt az elhatározott szándé­kát tükrözi, hogy rendszere­sen áttekintse legfontosabb kapcsolataink helyzetét, megjelölje a kormányzati szinten jelentkező feladato­kat, és ezen belül a tárcák teendőit. Ami konkrétan a magyar—japán kontaktuso­kat illeti, a kormány az együttműködés valamennyi fő területén a fejlesztés igé­nyét fogalmazta meg. Szor­galmazta a magas szintű politikai kontaktusok folya­matosságának biztosítását, s megállapította: ehhez jó fel­tételeket teremt a hagyomá­nyos, kölcsönös rokonszenv és megbecsülés, valamint az az érdeklődés, ami a japán társa­dalom és sajtó részéről gazda­sági és politikai reformjain­kat 'kíséri. A kormány pozi­tívan értékelte, hogy az el­múlt években számottevően kibővültek a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataink, a japán kormány a vezető tőkés országok közül első­ként és mindmáig egyedüli­ként biztosította a magyar árukra a kedvezményes vámeljárást. További teen­dőként rögzítette azt is, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítani a termelési együtt­működés feltételeinek javí­tására, és a japán működő tőke íokozottab bevonására. A szóvivő elmondotta, hogy a Minisztertanács miért módosította a tanácsi szer­vek munkarendjét és ügy- félfogadását. Megemlítette, hogy az ezzel összefüggő, 1986-ban hozott rendeletét — amely tartalmazta a meg­hosszabbított ügyfélfogadási időt, s a heti egyszeri álta­lános ügyfélfogadási napot, illetve az ügyfélszolgálati irodák létrehozását és a rö­vid határidejű ügyintézés be­vezetését — a lakosság elé­gedetten fogadta. Az új sza­bályozás nem kívánja szű­kíteni a tanácsok ügyfélfo­gadási idejét, inkább még nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a helyi igények és sa­játosságok figyelembevéte­lével ne merev központi elő­írás, hanem a tanács testü­leté döntsön mindenütt: mi­lyen munkarend, ügyfélfoga­dás felel meg leginkább a lakosság igényének. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy a kormány állás­pontját ‘ tolmácsolta-e az egyik pénzügyminiszter-he­lyettes a minap, amikor nyilvánosan arról nyilatko­zott, hogy nem 15, hanem 17—18 százalékos lesz az idei infláció, Bányász Rezső ki­jelentette: a kormány egy­értelműen célul tűzte ki, (Folytatás a 3. oldalon) Tavaly ősz óta dédelget- ték-nevelték az őszi árpát, az őszi búzát, és most már egyre nagyobb területen fújja át a tarlót a szél. A Taktaközben megkezdték és folyamatosan aratják az őszi árpát. Prügyön a Ti- szamente Tsz-ben négy Do­minótor munkáját gusztál- tuk, és vártuk az új E— 514-es kombájnokat. Éppen ebédidőben érkez­tünk, hogy lássuk Huszin Gusztávot, Kolozsvári Sán­dort és a többi kombájnost, valamint Csugány Lajos, Pallagi József gépkocsiveze­tőket. Az árnyékban pihent Gergely István, Bányai Fe­renc szerelő, hisz ők akkor végeznek jó munkát, ha ke­vés dolguk akad a gépek kö­rül. De nem elég learatni, el­szállítani a terményt, takar­mányt, hanem hosszú ideig kell azt tárolni is. Azért kerestük iBányik Gyula ke­reskedelmi vezetőt, a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat Szerencs körzeti üzemében, hogy a termés fogadásáról, a tárolásról érdeklődjünk. — Bizony elkelne a rak­tárbővítés nálunk is — mondja a harmincnégy éve itt dolgozó szakember, és hozzáteszi, hogy tizenegy tsz-től, egy állami gazdaság­tól és négy szakszövetkezet­től szállítják a terményt át­vevőhelyeikre. — Tiszáidé­ra, Szerencsre és Tárcái­ra. összesen tizennégy átve­vővonalon várják naponta a 3—3500 tonnát a betaka­rítás végéig. Kora reggeltől, késő estig, szombaton és vasárnap is szállíthatnak a mezőgazdasági üzemek. Csak kenyérgabonából 37 800 ton­nát szerződtek le, de ennél jóval többet várnak, s ha így lesz, akkor többet ex­portálnak majd a Szovjet­unióba is. Ezi itt már a tá­rolási probléma miatt is szinte létkérdés, mivel a deszkából készült átmeneti tárolók mellett csak az el­avult régi magtárak vannak, és egy lehetőség, hogy a mezőgazdasági üzemek egy része vállaljon bértárolást. Ilyen tárolást vállalt Cso- baj, Szerencs és Tárcái. Eb­ben a munkában segít a (Folytatás a 3. oldalon) Az Országgyűlés nyári ülésszaka pénteken folytatta munká­ját. Az ülésteremben' helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A napirend szerint elsőként Berecz Frigyes ipari miniszter vá­laszolt az ipari szerkezetátalakításának feladatairól folytatott vi­tában elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre. Ügy ítélte meg: egyetér­tés alakult ki abban, hogy a szerkezetátalakítási mun­kálatokat gyorsítani kell, szükség van átmeneti áldo­zatvállalásra, módosítani kell a kitermelő- és a fel­dolgozóipar arányait az utóbbi javára, de úgy, hogy a kitermelőipar visszaszorí­tása ne veszélyeztesse a fej­lődés lehetőségeit. Egyetér­tés volt abban is, hogy hú­zóágazatokat kell meghatá­roznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az átlagosnál gyorsabb fejlődéshez. A módszereket, az irányí­tás kérdéseit illetően már nem ilyen egybehangzóak a vélemények. Elhangzott olyan kívánalom, hogy a kormány teljes részletesség­ben, határidőkhöz kötötten vezérelje a szerkezetátalakí­tást, felelősséget vállalva a részletkérdésekért is. Meg­fogalmazódott az is, hogy a szerkezetátalakítást csak szabályozni kell, a vállala­tok pedig önállóan dolgoz­zanak a rájuk bízott forrá­sokkal. Egyetértett a vég­termék-központúságot kifo­gásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyozta: a magyar ipari vertikum különböző szakaszai jelenleg nincse­nek összhangban egymással, hiányoznak a kínálati vi­szonyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehessen kapcsolni mind a szocialista, mind a tőkés importot a magyar gyártók mellé. A szerkezetváltás forrá­saival sok felszólaló foglal­kozott. A miniszter egyet­értett a kérdés fontosságá­val, hiszen például a dubi- csányi bánya megnyitása Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az iparszerkezet-át- alakítás kérdéseire az Ország- gyűlés harmadik napján. tízmilliárd forintos nagyság- rendű összeget kíván, még akkor is, ha gazdaságosan ké­szítik elő a beruházást. Van­nak azonban olyan területek is, ahol a meglévő eszközök jobb hasznosítására, a féke­ző tényezők kiküszöbölésére van szükség. A miniszter szólt a fog­lalkoztatáspolitikai kérdé­sekről. Számos hozzászólás­hoz kapcsolódva úgy ítélte meg: út kell tekinteni és módosítani szükséges a tér­ségi foglalkoztatással kap­csolatos elgondolásokat. E munkában az Ipari Minisz­tériumnak felelősen közre kell működnie. Azt a hibát még egyszer nem követhet­jük el — hangsúlyozta —, hogy a térségi foglalkozta­tást fontosabbnak tartsuk, mint a hatékony termelő­munkáét. Fontos az is — mondotta —, hogy megin­duljon a különböző munka- területek közötti áramlás. Ezt persze a kormánynak segítenie kell lakáspolitiká­val, letelepedési támogatás­sal. A továbbiakban a felszó­lalásokban elhangzott konk­rét javaslatokkal foglalko­zott. A papírellátást és a csomagolást bíráló észrevé­telekkel egyetértett. El­mondta, hogy a papíripar­ban részben világbanki hi­telekből, részben nyugati iízingek segítségével jelen­tős fejlődést lehet elérni a közeljövőben. A szakoktatás megújításával kapcsolatban említette: sok irányban fo­lyik a munka, befejezését teljes felelősséggel csak az I992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kap­csolatban örömmel nyug­tázta a miniszter, hogy a Tervgazdasági Bizottság döntését a szénbányászok is megértéssel fogadták. Ki­emelte azt az elvet: a kor­mány nem abban dönt, hogy melyik bányát kell be­zárni, s melyik működhet tovább, hanem gazdaságos- sági kritériumokat határoz­tak meg, külön az energeti­kai és külön a lakossági szénre. Amelyik bánya iga­zodni tud ezekhez a köve­telményekhez, az életben marad, amelyik nem, azt be kell zárni. Berecz Frigyes szólt ar­ról, hogy külön kell válasz­tani a bányászatban dolgo^ zók munkájának megítélését és a bányászkodásnak, mint gazdálkodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igény­lő, veszélyes, fárasztó fizi­kai munkát ugyanolyan nagy megbecsüléssel, tisztelettel kell kezelni, mint eddig. (Folytatás a 2. oldalon) A megyei párf-vb ülésén: Időszerű politikai kérdések - Elismerés a lillafüredi tanácskozás szervezőinek Tegnap, július 1-jén, pén­teken Dudla József első tit­kár vezetésével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. A testület időszerű politikai kérdésekről folyta­tott eszmecserét. A pártérte­kezlet állásfoglalásából adó­dó megyei feladatok össz­hangban vannak térségünk szerkezetátalakítási prog­ramjával. Ezekről a kérdé­seikről, újabb véleményeket, javaslatokat kérve, a közeli napokban úgynevezett kis­csoportos beszélgetéseket folytatnak a megyei pártbi­zottság tagjaival, a városi pártbizottságok első titkárai­val és titkáraival, az országos pártértekezlet borsodi küldöt­teivel. A szeptember végéig tartó konzultációk a pártér­tekezlet állásfoglalásának egyfajta politikai adaptáció­ját jelentik; az aktuális te­rületi, helyi feladatok átte­kintése mellett összegzik, majd a megyei pártbizottság ülése elé terjesztik a testü­leti munka korszerűsítésére, hatékonyabbá tételére vonat­kozó javaslatokat is. Olyan kérdések is szóba kerülnek majd az elbeszélgetéseken, hogy a megkérdezettek mi­lyennek ítélik meg a megyei párttestületek, azok tisztség- viselőinek és az apparátus munkáját; milyen változtatá­sokat tartanak szükségesnek, illetve milyen javaslataik vannak a politikai munka továbbfejlesztésére. A múlt hét végén Lilla­füreden rendezett tanácsko­zás folytatásaként gazdasági szakemberek részvételével a közeli napokban újabb két­napos eszmecserére kerül sor a megyei szerkezetátala­kítási programról, melyhez számos hasznosítható, pers­pektivikus ötletet adtak a Lillafüreden elhangzott elő­adások. A megyei párt-vég­rehajtóbizottság ezért elis­merését és köszönetét fejezi ki a tanácskozás szervezői­nek, előadóinak, kérve egy­ben mindenkit, hogy aki­nek további ötlete, javasla­ta van térségünk szorító gaz­dasági gondjainak megoldá­sára, a megye szerkezetát­alakítási programjához, azt tegye meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom