Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. július 9., szombat Gyárfás 3ános kitüntetése Fiatal újítókat várnak Dudla József átadja a kitüntetést Gyárfás Jánosnak. Gyárfás János hetvenéves. A Borsodnádasdi Lemezgyár fiatal lemeznyíró szakmun­kása 1933-ban kezdte a mun­kát, a már akkor is nagy­hírű gyárban. A felszabadu­lást követően azonnal bekap­csolódott a politikai munká­ba, s 1950-től a Nógrád Me­gyei Pártbizottság első tit­Bécsi tüntetés n román területrendezés ellen A romániai nemzetiségi politika és a falufelszámo­lás terve ellen irányuló til­takozó gyűlést tartottak csü­törtökön este Bécs belváro­sában, a Stephansplatzon. A megmozduláson mintegy ez­ren vettek részt, s felszólalt több ismert osztrák politikus, közéleti személyiség is. A tüntetés megtartására az Erdéllyel való szolidari­tás osztrák bizottsága adott ki felhívást, amely így szólt: „Szolidaritást vállalunk azok­kal az osztrák népcsoportok­kal, melyek alapvető emberi jogait — az anyanyelv hasz­nálatát, anyanyelvű iskoláit, vallásgyakorlatát, népszoká­sait, történélmi községeit — áttelepítéssel, földgyalukkal és adminisztratív elnyomás­sal akarják megsemmisíte­ni”. A gyűlés számos résztve­vője táblákat, transzparense­ket tartott magasba, többek között ilyen feliratokkal: „Erdély ügye — Európa ügye”, „Románia is Euró­pa!”, „Vigyék az ENSZ elé a román tervet!”. Több mint 8 ezer résztvevő a borsodi műszaki heteken Pénteken délelőtt az MTESZ miskolci székházá­ban .Horváth Béla tájékoz­tatta a sajtó képviselőit az' idei, 26. iBorsodi Műszaki Hetek rendezvénysorozat eredményeiről. ,A május elejétől június közepéig tartó műszaki he­tek az idén is megyénk mű­szaki és agrárértelmiségé­nek egyik legjelentősebb ese­ménye volt. A megyeszékhe­lyen, 8 településen, s ezen­kívül Heves városban össze­sen 205 rendezvényt szerve­zett az MTESZ Borsod Me­gyei Szervezete, s az irá­nyítása alá tartozó egyesü­letek, intézőbizottságok, szak­osztályok. Az érdeklődést mutatja, hogy ezeken több mint 8000-en vettek részt. A szakmai konferenciák, elő­adások, szimpóziumok, an­kétok értékét növelte, hogy szinte mindegyik konkrét műszaki-gazdasági kérdések­kel foglalkozott, a minden­napi életben felvetődő kér­dések megoldásához próbált elméleti, vagy gyakorlati megoldást adni. összessé­gükben a kreativitás és in­novációs tevékenység elő­mozdítását, a társadalmi­gazdasági kibontakozási program megvalósítását szorgalmazták. Számos kiemelkedő ese­ménye volt most is a bor­sodi műszaki heteknek. A Nehézipari Műszaki Egye­tem, nagyüzemeink, a kü­lönböző tudományos egyesü­letek és intézőbizottságok egész sor, esetenként orszá­gos jelentőségű témát elem­ző előadásnak adtak otthont. Egyetemünk szerepe az in­novációs folyamatokban, ezek továbbvitelében; a szá­mítástechnika, a személyi számítógépek szerepe éle­tünkben; a 13. észak-ma­gyarországi urbanisztikai konferencia által elemzett új városok problematikája, a környezetvédelem, a vízgaz­dálkodás és vízminőség-vé­delem kérdései; az építés­ügyi oktatás csak címszavas ízelítők arról, mi minden került terítékre a borsodi műszakiak egy-egy összejö­vetelén. Vagy említhetnénk az LKM MTESZ intézőbi­zottságának azt a törekvé­sét, amely a két diósgyőri nagyüzem, közeledését szor­galmazza, s amely a Digép MTESZ-szervezetével kötött együttműködési szerződésben nyilvánult meg. Hasonló szerződés megkötésére ké­szülnek most az LKM-esek az ózdiakkal is. Röviden értékelte Horváth Béla az idei első fél évben végzett munkát is. Kiemelte annak jelentőségét, hogy eddig nyolc központi, vagy helyi anyagot véleményez­tek, köztük kettőt a me­gyei, egyet a Miskolc Váro­si Pártbizottság felkérésére. Ugyanakkor tizenegy megbí­zásos — szerződéses — té­mával is foglalkoztak az egyesületek. —ny—s— kára, egy év múlva a Bor­sod Megyei Pártbizottság titkára, majd a Mezőcsáti Járási Pártbizottság első tit­kára lett. A Borsodnádasdi Lemez­gyár igazgatójának 1957-ben nevezték ki, s 1980-ig, nyug­állományba vonulásáig ebben a beosztásban dolgozott. Ki­emelkedő gazdasági, politi­kai és társadalmi tevékeny­ségéért ötször kapta meg a Munka Érdemrend arany fo­kozatát, 1981-ben pedig a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. Július 8-án délelőtt, a bor­sodnádasdi nagyközségi párt- bizottságon volt koTlégák, munkatársak köszöntötték a 70 éves Gyárfás Jánost. A megyei pártbizottság nevé­ben Dudla József, a Köz­ponti Bizottság tagja, a párt- bizottság első titkára mél­tatta az ünnepelt életútját. Mint mondotta; munkássága, magatartása és közéleti tevé­kenysége példamutató volt. Aktív politikai munkájával maradandót alkotott, s még nyugdíjasán is — a megyei pártbizottság tagjaként — részt vesz a politika alakítá­sában. Mindezek elismerése­ként a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Gyárfás Jánosnak a Magyar Népköz- társaság aranykoszorúval dí­szített Csillagrendje kitün­tetést adományozta. A ma­gas elismerést Dudla József nyújtotta át az ünnepeltnek, majd dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke aján­dékkal kedveskedett Gyár­fás Jánosnak. A szerdai rakétatámadá­sok után csütörtökön 12 ra­kétatalálat érte az afgán fő várost. Több ház és bolt megsemmisült. Egy gépko csiban elrejtett nagyméretű robbanószerkezet felrobba­nása következtében egy sze mély meghalt, több megse besült. Ez volt a második pokolgépes merénylet Ka­bulban 24 óra leforgása alatt. Ugyanezen a napon parlament első ülésszakának záróülésén Nadzsibullah ál­lamfő kijelentette, hogy a szovjet csapatok hazatérése nehéz feladatok elé állítja az afgán kormánycsapato kát, ami a lakott települé­sek és ,a stratégiai pontok védelmét illeti. Az államfő egyúttal azt is hangoztatta, hogy a kormánycsapatok képesek megfelelni ezeknek a feladatoknak. Viszont be szádéból kiderült az is, hogy a védelmet a hadsereg nem tudja az ország egész terű létén vállalni. „A hadsereg képes a néphatalom ellenőr­zése alatt megtartani az összes tartományi közpon­tot, valamint a járási köz­pontok többségét” — fogal­mazott Nadzsibullah. Az egyik afgán ellenforra­dalmi vezető pakisztáni saj­tóértekezletén úgy véleke­dett, hogy Kabul 7 hóna­pon belül elesik. (MTI) Befejeződött a regionális tervezési ülésszak ... a debreceni rostosgyümölcslé-üzemből Üdítő a nyárra A KISZ Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága 1988. augusztus 19—21. között ren­dezi meg a II. Agrárifjúsági Fesztivált. Ennek egyik szak­mai része lesz az élelmiszer- ipari kiállítás (Nyíregyháza- Sóstófürdő, Ifjúsági Park csarnoka, 1988. augusztus 19 —25-ig), melyet augusztus 19-én 15 órakor Váncsa Jenő, MÉM-miniszter nyit meg. Az országos kiállításon le­hetőséget biztosítanak a fia­taloknak, hogy újításaikkal, ötleteikkel, találmányaikkal szerepeljenek, s a szakmai közönségnek bemutatva, eset­leg szerződéseket kössenek. Jelentkezni 1988. július 20-ig, a KISZ Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságán lehet (4400 Nyíregyháza, Szarvas út 1—3.). NYlRfEYHAZA 1988. AUÍ. 19-21. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az LKM rókafarmi pihenőjében két­napos tanácskozáson vitatták meg harminckét gazdasági, politikai és társadalmi szer­vezet képviselői megyénk ki­bontakozási koncepcióit. A rendhagyó vitát a megyei pártbizottság szervezte a Ma­gyar Közvélemény-kutató In­tézet és a Coopsystem ta­nácsadóinak bevonásával. A kétnapos tanácskozás fő cél­ja az volt, hogy önálló fej­lesztési stratégiát dolgozza­nak ki a régió szerkezetvál­tási és foglalkoztatási gond­jainak megoldására. A tanácskozás befejező akkordjaként öt szakértői munkacsoport a közvéle­mény-kutatók és a Coopsys­tem tanácsadóival közösen „tacepaókon” dolgozta fel a regionális kibontakozási prog­ramot; az akcióprogram po­litikai és ideológiai tenni­valóit; a program megvaló­sításához nélkülözhetetlen források elosztásának rend­szerét; a reális jövőképből levezetett, úgynevezett hu­mán feltételeket; s a megva­lósítás lelkét jelentő gazda­sági szervezetek és profilok, fejlesztési lehetőségek, a nép- gazdasági tervekhez való il­leszthetőség, valamint a szer­vezeti és működési feltételek rendszerét. Ez a hallatlanul izgalmas, új módszer szinte magával ragadta a résztve­vőket, s mint azt a tanács­kozás után többen is kinyil­vánították, két nap alatt többet tettek a regionális ki­bontakozási program meg­születése érdekében, mintha hagyományos formában, egy héten át vitattak volna érv szokványos előterjesztést. A tanácskozás szervezői el­mondták, hogy mindez csu­pán az első lépés volt a program összeállításához, amelynek előkészítése már a tanácskozás előtt jóval meg­kezdődött. Igaz ugyan, hogy a két nap végeztével most már határidős teendők is vannak, ám „ mindez még csak a kezdete annak a fo­lyamatnak, amely végén lét­rejön majd a megyei regio­nális kibontakozási program, s azt illeszteni lehet a kor­mány, s az Országos Tervhi­vatal megyénkkel kapcsola­tos elképzeléseihez, az orszá­gos lehetőségekhez. A lényeg azonban az, hogy a részt­vevők helyi ismereteik alap­ján megvitatták, s lényegé­ben kijelölték a fejlesztés fő irányait, s a program meg­valósításának feltételeit. En­nek során felszínre kerültek nézetazonosságok, de eltéré­sek is. A tanácskozáson a Magyar Közvélemény-kutató Intézet és a Coopsystem kérdőíves „közvélemény-kutatássál” ér­tékelte a tervezési üléssza­kot. A kérdőív utolsó kérdé­sére, nevezetesen, hogy a ki­töltő kíván-e részt venni ha­sonló összejövetelen, minden­ki igennel válaszolt... Ez is mutatja, milyen nagy sikert aratott a megyei pártbizott­ság mostani kezdeményezése. Ny. I. Feltehetően a kompresz- szorteremben keletkezett gázszivárgás okozta az Északi-tengeren, a skót par­tok közelében telepített Pi­per Alpha olajfúrótorony felrobbanását — közölte a tornyot működtető amerikai cég, az Occidental Petrole­um. A vállalat illetékesei szerint még meglehetősen hosszú ideig tart annak meg­állapítása, hogy a szivárgást mi idézte elő, hiszen az egész szerkezet súlyosan megron­gálódott. Az egykor 190 mé­ternyire a tenger fölé ma­gasodó toronynak most csu­pán a talapzata látszik ki a vízből. Eddig 67 túlélőt találtak meg és csupán 17 holttestet emeltek ki a hullámok kö­zül. A robbanás idején az olajfúrótornyon tartózkodók közül 165 személyt eltűnt­ként tartanak nyilván. Az utolsó túlélőt egyébként még csütörtökön délelőtt vitték partra, s azóta csupán holt­testeket találtak. A mentés közben eltűnt egy kisebb mentőcsónak is, kéttagú legénysége feltehe­tően szintén életét vesztette. A Piper Alphán döntő több­ségben britek dolgoztak, de volt az alkalmazottak kö­zött két amerikai, két ka­nadai, illetve egy-egy fran­cia, nyugatnémet, dél-afri­kai, portugál és spanyol ál­lampolgár is. Lévay-bibliográfia A teljesség érdekében meg kell még említeni az Élete és művei címmel Lévay József halálának het­venedik: évfordulójára jelen­tetett meg válogatott bib­liográfiát a mliísíkoloi Lévay József Könyvtár. A száznyolcvan oldalas könyv a sajószentpéteri szü­letésű (költő, műfordító ön­álló venseslköteiteinak felso­rolásával nylitjia a sort, majd ezt követik önállóan meg­jelent költeményei, műfor­dításai, prózái művei és szövegközlései. A „levelek” címszó alatt Arany János, Egressy Gábor, Eötvös József, Gyulai Pál és Tompa Mi­hály nevével is találkozha­tunk, alkiilk lanmalk idején kapcsolatban álltak a Kisfa­ludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia egy­kori íagjáviall. Hosszú a so­ra a „róla szóló lirodalom”- nak, melynek legvégén egy m indenif éléképpen említésre méltó mű szerepel; Zámonyi Zoltán: Irodalmi lapok, lap- kísérléték Miskolcon, 1880— 1956. című kiadványa, mely a Borsod—miskolci Iroda­lomtörténeti Füzetek 15. taigjiáként tavaly jelent meg. „élete és tevékenysége újság­hírekben”, a „Iköltemények Lévay Józsefhez”, és a „nyomtatásiban megjelent arcképeik, fényképek jegy­zéke” fejezetéket is. A ki­advány értékét növeli az a tizenöt oldalit felölelő illuszt- rációgyűjtemóny, amely Lé­vay József kéziratait, a ró­la készült korabeli rajzokat, s régebbi kiadású verseit tartalmazza. A 250 példányiban megje­lent könyv elsősorban a szakemberek figyelmére szá­míthat, de nagy segítségére lehet az irodalmat kedvelő, Léviay után kutató „amatő­röknek” is. Bár válogatott bibliográfiáról van szó, még­is érdemes lett volna a köl­tő idegen nyelvre fordított művelnék felsorolása, s — már csak az évforduló mi­att —. nem ártott volna egy rövid életrajz sem. Mind­ezek ellenére hasznos, érté­kes bibliográfiával gyara­podtunk, mely — ha na­gyobb könyvtárainkba éljut belőle egy-egy példány — irodalomkutató berkeikben „jegyzett” lelhet. Országos amatőr kép: Az Encsi Városi Művelő­dési Központ 1976 óta gaz­dája, szervezője és rendező­je az országos amatőr kép­zőművészeti alkotótáborok­nak. Az idén tizenkettedik alkalommal rendezik meg a kéthetes táborozást; a meg­főző borczy) nyitás holnap, július 10-én lesz. Négy szekcióban biz­tosítanak foglalkozást és to­vábbképzést az ország külön­böző pontjairól érkező, het­vennél több jelentkezőnek, valamint jó néhány külföldi érdeklődőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom