Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 179. szám 1988. július 28. Csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megyénk egészségügyére ügyelve Csehák Judit felavatta a kazincbarcikai gyermek-szakrendelőt Tegnapi munkanapját megyénkben töltötte Csehák Judit, a?. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter. A vendéget Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta a pártszékházban. Csehák Judit programja során találkozott a megyei pártvégrehajtóbizottsággal, majd Kazincbarcikán felavatott egy gyermek-szakrendelőt, és meglátogatta a Borsodi Vegyi Kombinátot. Délután megtekintette a megyei kórház legújabb korszerű gyógyászati eszközét, a komputer-tomográfot. Ezt követően Műhiba látogatott, ahol a mozgáskorlátozottak rehabilitációs üdülőparkját nézte meg, és találkozott a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének vezetőivel. Csehák Judit a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. A megyei párt-végrehajtó- bizottsággal történt találkozáson a miniszterasszonyt Dudla József tájékoztatta a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Ismertette az iparágak, a mezőgazdaság helyzetét, problémáinkat, hangsúlyozta, hogy megyénkben megtalálhatók mindazon értékek, amelyek az országban is jelen vannak, ugyanakkor tájunkon — sajnos — a feszültségek töményebben jelentkeznek, mint másutt. Sajátságunk az elmaradott térségek problémája, melyen az országos felzárkóztatási program kíván segíteni. Nehézségeink kifejezője a lakosság létszámában mutatkozó csökkenés. A nagy mozgást mutatja, hogy naponta átlag 126-an költöznek megyénkbe, miközben 146-an másutt keresik a megélhetési lehetőséget, illetve elköltöznek különböző más okok miatt. Az országosnál nagyobb szociális feszültségek okait az első titkár az ipar szerkezetének egyoldalúságában, a nagycsaládosok. az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, valamint a cigányság nagy számában jelölte meg. Bár az ipari átlagkereset magasabb az átlagnál, az egy főre jutó jövedelem 3—4 százalékkal marad az országos átlag alatt. Oka a népesség ösz- szetélelében, az egy keresőre jutó eltartottak nagyobb számában keresendő. E negatív tendencia várhatóan erősödik foglalkoztatási gondjaink miatt. Dudla József részletezte a lakásellátottság, az infrastruktúra, az ivóvízellátás, szennyvízhálózat, a telefonhálózat területén meglevő gondjainkat, a tervezett lépéseket. A lakosság hangulatának alakulását érintve így fogalmazott: kiegyensúlyozottabb, mint a pártértekezlet előtt, de feszültségekkel terhes és ezek növekszenek. Irreális várakozás, türelmetlenség is tapasztalható. Ladányi József az egészségügy és a szociális gondoskodás témakörével egészítette ki az első titkári tájékoztatót. Több szervezet, intézmény erőfeszítései, nem kevésbé bizonyos riasztó tények során az egészség értéke ma a közvélemény figyelmének középpontjába került. Az egészség megőr(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly és Ronald Reagan találkozója Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, a Fehér Házban fogadta Grósz Károlyt Szerdán fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke. Ezt megelőzően George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalást helyi idő szerint kedden délutárf szállodájában Grósz Károly miniszterelnök. A tervezettnél sokkal hosszabb, másfél órás megbeszélésén magyar részről részt vett Kapolyi László államtitkár, kormány- biztos, Kovács László külügyminiszter-helyettes és dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Amerikai részről részt vett a megbeszélésen John White- head, a külügyminiszter első helyettese, Rozanne Ridgway külügyminiszter-helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A magyar küldöttség által adott tájékoztatás szerint a szívélyes hangulatú eszmecserén Grósz Károly ismertetést adott a Magyar Népköztársaság kiil- és belpolitikai terveiről, lépéseiről. A magyar miniszterelnök aláhúzta: országunk bel- és külpolitikája teljes összhangban van. Magyarország része a szocialista országok szövetségi rendszerének, s ezt senki sem kérdőjelezheti meg. Ugyanakkor azonban országunk nyitott külpolitikát folytat, a kapcsolatok bővítésére törekszik. A magyar külpolitika a Nyugatot tekintve — történelmi okoknál fogva is — elsősorban Nyugat-Európára összpontosult, most azonban szélesebbre kívánunk nyitni a kapcsolatok építésében, s (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet—amerikai konzultációk A közel-keleti rendezésről A szovjet és az amerikai külügyminisztérium illetékesei a jövő héten konzultációkat tartanak Genfben a közel-kelet' és a perzsa (arab)-öbölbeli helyzetről. Richard Murphy, az amerikai külügyminiszter közel- keleti kérdésekben illetékes helyettese és Vlagyimir Pol- jakov, a szovjet külügyminisztérium ugyanezen térség ügyeiben illetékes vezető tisztségviselője hétfőn és kedden találkozik a svájci konferenciavárosban a térségbeli fejlemények megvitatására. A találkozó része 'a két külügyminisztérium munkatársai közötti rendszeres politikai konzultációknak. A genfi eszmecsere után Richard Murphy közel- keleti körútra indul, ennek állomásai azonban egyelőre nem ismeretesek. Csökkent az energiafelhasználás Az ipar első félévi teljesítménye Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó hét iparág ezernél is több vállalata és szövetkezete 1988 első félévében, igaz meglehetősen nagy hullámzással, változatlan áron számolva 1,2 százalékkal növelte termelését, amely összességében 570 milliárd forint értéket tett ki. A növekvő termelés nem járt több energiafogyasztással, sőt az energiafelhasználás 5 százalékkal csökkent, de ezen belül a villamosenergia-fo- gyasztás csak egy százalékkal mérséklődött. Ami az ipari termékek értékesítését illeti: a belföldi szállítások a vártnál néhány százalékkal alacsonyabbak voltak, ennek oka elsősorban a múlt év végi erőteljes lakossági felvásárlás, továbbá az export fokozása. A szocialista országokba a tavalyi első félévinél két százalékkal kevesebbet exportáltak az ipari üzemek, összesen mintegy hárommilliárd rubelért. Konvertibilis elszámolású exportját minden iparág növelte, összességében 23 százalékkal, így a félévi kivitel elérte az 1,6 milliárd dollárt. A behozatal erről a piacról mérséklődött, s ez nem kevés gondot jelentett és jelent most is a feldolgozóipari üzemeknek. Végül is az ipar külkereskedelmi forgalmának passzívuma 360 imiil- lió dollárral, mintegy 45—50 millió dollárra csökkent. Az egyes iparágak közül az alumíniumipar és a vaskohászat, a szerves és szervetlen vegyipar, a műanyag- és vegyi- szálgyártás, valamint a villamos gépeket gyártó üzemek növelték az átlagosnál erőteljesebb ütemben nyugati exportjukat, míg — bár termelésüket bővítették — az átlag alatt értékesítettek konvertibilis valutáért a különböző feldolgozó ágazatok, mint például a műszergyártás, a híradástechnikai ipar. a papír- és a bútoripar, valamint a textilruházati ipar. Az iparban a dolgozók létszáma jahuár óta mintegy 30 ezerrel, 3,4 százalékkal csökkent. (MTI) mmHIM SSaHHINTal Tanuljuk a leckét „Akikkel találkoztunk, nincsenek kellően felkészülve az ilyen tárgyalásokra. Csak nehezen jutottunk hozzá például termékismertető katalógusokhoz, prospektusokhoz, adatokhoz ... . Szinte egyetlen helyen sem tudták konkretizálni az elképzeléseiket, nem voltak elfogadható javaslatok, nem voltak határozott elképzelések. Ez a szituáció természetesen számunkra sem tette lehetővé, hogy konkrét javaslatokat tegyünk ...” A fenti idézet lapunk egyik, közelmúltban megjelent számából való, egy interjúból. Olasz gazdasági szakemberek küldöttsége járt nálunk, méghozzá Brescia megyéből, Itália legiparoso- dottabb, de eme vonatkozásban a világon is az elsők között lévő megyéjéből. Magyar kérésnek téve eleget jöttek ide, hogy körülnézzenek, felvegyék velünk a kapcsolatot és amennyiben lehetséges, együttműködjünk. A bevezető néhány mondat az olasz küldöttség vezetőjének megyénkben szerzett tapasztalataiból való. Mi mást tehetnénk hirtelen- jébení Férfiason bevalljuk, hogy ezek a mondatok egyáltalán nem hizelgőek ránk. Tovább ronthatja szájízünket, ha arra gondolunk, hogy a latin ember bizonyára vele született udvariassággal fogalmazott, nem valószínű, hogy mindent elmondott, amit gondolt. Mégis! Egyáltalán nem haszontalanok az ilyen találkozások, különösen nem haszontalanok az ilyen vélemények! Mily hétköznapi- asan, megszokottan cseng ugye már fülünknek: ipari szerkezetváltás. Innováció. Újítás. Piacérzékenység. Megújulás. Vállalkozás. Hányszor hallottunk már ezek szükségességéről szép, hosszú beszédet azoktól, akiknek mindezek végrehajtása elsődleges kötelesség ... Már a gyerekek is jól tudják, hogy olyan terméket kell gyártanunk, amit a világpiac megvásárol. Tudjuk, hogy elavult termék- szerkezetünket meg kell változtatni, hogy versenyképesek legyünk. Igyekszünk is tenni ezért sok mindent. Igyekszünk keresni a kapcsolatot külországokkal, nyugati partnerekkel is, a Közös Piaccal is, hogy kapjunk ott Is egy kis standot. Mert minderre nagyon is nagy szükségünk von. (Annak ellenére, hogy itt-ott azért jelen vagyunk.) Elégszer elhangzottak már azok is (talán mégsem elégszer), hogy a megújuláshoz nem szabad minden instrukciót „felülről" várni, „lentebb” is, ahol gyakorlatilag minden eldől, szükséges az önálló gondolkodás, .a korszerűség jegyében zajló cselekvés. Csakhát, amikor szembesülünk azzal a bizonyos nyugati erővel, amellyel versenyeznünk kell, együttműködnünk kellene, ahová be kell törnünk, ahol meg kell jelennünk... hát nem minden megy simán. Észrevehetők pőrén hiányosságaink. Akár oly egyszerű dolgokban is, mint a hiányzó prospektus, hiányzó elképzelések. (Vagy mondjuk egyszerűen: hiányzó talpraesettség?) Igen, tanuljuk a leckét. Új, nagy feladatunk lecketanulá- sához éppen csak hozzáfogtunk Ha hozzáfogtunk. Apró jelek is figyelmeztetnek: komolyan kell vennünk és lehetőleg: gyorsítanunk. Mert különben lemaradunk. (priska)
