Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

1988. július 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Kiss Dezső: Retorika helyett cselekvést — Az ipar szerkezetátala­kítási feladatainak témakö­rében rendelkezésünkre álló anyagok, valamint az ipari miniszter elvtárs expozéja alapján a megfogalmazott feladatok számunkra vilá­gosak, kézenfekvő gazdasági törekvések összességét adják — kezdte felszólalását Kiss Dezső. Elmondta, hogy bár­milyen gazdaságpolitikát alakítunk ki, az csak akkor lehet eredményes, ha egy jól teljesítő, jól termelő hát­tér van mögötte. Mindez azt is jelenti, döntő mértékben az ipartól függ a magyar gazdaság. Ma a Jeladatok teljesítésé­hez vajon adnak-e lehetősé­get a jelenlegi szabályozók? Pillanatnyilag még nem, de megindult az a változás, amelynek véghezvitele ad­hatja ezt a garanciát. Eh­hez az is kell, hogy a ma több kézben lévő szabályo­zók között jobb összhang legyen. Szólt róla, hogy a jkitű- zött célok megvalósításához elengedhetetlen a teljesít­mények minden eddiginél nagyobb mértékű ösztönzé­se. Ez "eddig inkább a reto­rika, semmint a cselekvés szintjén történt meg. A megvalósításban a kor­mánynak, de főleg a vál­lalatoknak, a társadalmi szerveknek vannak nem is kis feladataik. Ehhez el kell fogadtatni azt az elvet és a gyakorlatban megvaló­sítani, hogy mindenki a saját bőrén érezze a nép­gazdaság és a társadalom mai nehéz helyzetét. Ne csak a kormány, ne csak bi­zonyos szintek, hanem az irányításban, a végrehaj­tásban résztvevők vala­mennyien érezzék ezt. A kormányzattól viszont azt kérte, hogy jobban értse meg a vállalati gondokat, gondosabban mérlegelje a vállalatok részéről elhang­zó javaslatokat és az eset­leges bírálatokat is. A szénbányászatról szól­va elmondta, hogy gazda­ságon belüli helyét, szere­pét keresve, több esetben ós programjának végrehajtá­si üteme és végsősoron si­keressége szempontjából — a gazdaságban betöltött sú­lyából és szerepéből adódó­an — meghatározó az ipar teljesítményének és jöve­delemtermelő képességének jövőbeni alakulása — (kezd­te felszólalását Lotz Ernő. A folytatásban kifejtette, hogy a kormányzati szervek talán a szükségesnél nagyobb mértékben „bábáskodnak” a vállalatok felett. Ez össze­kuszálja a felelősségi körö­ket, gátolja és lassítja a vál­lalatok piacorientált vállal­kozásának kibontakozását. Mielőbb helyre keld állíta­ni a bizalmat, s akik nem tudnak ezzel élni, vagy ne­tán visszaélnek vele, azok­kal szemben alkalmazni kell ■a felelősségből adódó szank­ciókat. Jó példájaként emlí­tette a Tervgazdasági Bizott­ság ez év áprilisában, a ko­hászat szerkezetátalakításá­nak gyorsítására, hozott ha­tározatát, amely a korábbi­aktól eltérően nem mondja meg a vállalatok helyett, hogy kinek, mit kell csinál­nia, hanem az elérendő célt, a feltétel- és követelmény­rendszert rögzíti. A szerkezetátalakítással, a foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatosan elmondta, hogy az emberi sorsokra kiható intenciókat kért a makro­gazdaságtól termelésének alakítására. A rendező el­vek változóak voltak, ese­tenként még évszakok sze­rint is változtak. Leginkább az ellátási kötelezettséget előtérbe helyező mennyisé­gi szemlélet dominált. Idő­szakonként a gazdálkodás is elsődlegességet kapott, de ennek a követelménynek az energiahordozók világpiaci árváltozásai nem adtak jó alapot. A hazai termelői ár alakulása érzéketlen volt a két olajárrobbanás és az ez­zel kapcsolatos energiahor­dozó árváltozásokra. A szén­bányászat ettől kezdődően jelentős árbevételi vesztesé­geket szenvedett, amely a hazai szükségletet közel el­látó mennyisége révén je­lentős népgazdasági megta­karítást hozott.' Ez nagyság­rendileg jóval fölötte van a szénbányászati támogatá­soknak. Ilyen körülmények között az érdekeltségi köve­telményeknek nem tudott a szénbányászat megfelelni, s minthogy hiteleket kellett a folyamatos termelés bizto­sítására igénybe venni, be­következett az eladósodás. A Tervgazdasági Bizottság döntésé kijelölte azokat a korlátokat, melyek közt a szénbányászat a jövőben dolgozhat, fejlődhet. Kiala­kulhat egy, a mai méretei­nél kisebb, de stabilabb szénbányászat. A szénbánya­vállalatok magatartását egy­értelműen a termelési költ­ségszinttel determinált gaz­daságosság szabja meg, így előfordulhat, hogy a szén- termelés az igényeknél na­gyobb volumenű visszaesése ellátási konfliktusok forrása lehet. A lakossági és az energetikai szénfelhaszná­lás időjárással és egyéb té­nyezőkkel összefüggésben lévő évenkénti változásai viszont ne eredményezzenek kényszerhelyzetet a szénbá­nyászat számára, mert ez esetben mind a gazdaságos­ság, mint a mennyiség ál­dozatul eshet. A szénbányá­szatnak most az a feladata, hogy a közgazdasági dön­problémák rendezése sehol sem könnyű feladat. Ózdon és térségében ezt tovább ne­hezíti az a körülmény, hogy az itt lakó népesség egy vé­szének szociális összetétele, képzettségi és általános mű­veltségi szintje az átlagos­nál kedvezőtlenebb. A jelen­leg munka nélkül lévök több­sége szakképzettséggel nem rendelkezik, és sokukat az általános iskolai végzettség hiánya miatt képezni sem lelhet. Sajnos ezek között so­kan vannak, akiknek a mun­kához való viszonyuk sem megfelelő. Mindezekből adó­dóan a hatékony és jöve­delmező foglalkoztatást cél­zó munkahely teremtés mel­lett — ami tulajdoniképpen a szerkezetváltást szolgálja —, ha átmenetileg is, de szükség van szociális jelle­gű foglalkoztatást szolgáló munkahelyteremtésre is. Az elhelyezkedési gondok megoldása kapcsán azonban különbséget kell tenni az ön­hibájukon kívül, illetve az önhibájukból munkanélküli­vé váltak között. Ez utób­biak, akik munkamoráljuk és életvitelük miatt váltak munkanélkülivé, s akikből Ózd térségében is vannak szép számmal, rontva a vá­ros közbiztonságát, más ke­zelési módot igényelnek. Szükség esetén jogrendünk által megengedett kényszer­rel is a társadalom hasznos téssel szabályozott keretek között a lehető legjobban tegyen eleget a lakossági szénellátásnak. Ebben az északmagyar miocén- és a dunántúli eocénbányászat tudja vinni a főszerepet. Mindkét terület, amely fel­öleli az északmagyar szén­medence bányáit, illetve Komárom és Veszprém me­gyék bányáit, ' megfelelő mennyiségű igénybé vehető szénvagyonnal és szakmai kultúrával rendelkezik. A belkereskedelmi szén­ellátásban a borsodi bányá­szat szerepe és felelőssége kiemelt, minthogy a lakos­sági barnaszén-felhasználás­nak több, mint 50 százalé­kát adja. Szükséges a kime­rülő termelőkapacitások pót­lása. Erre megvan a kon­cepciónk. E hét elején új­fent eljutott az Ipari Mi­nisztériumba Dubicsány bánya létesítésére vonatko­zó fejlesztési céltanulmány. A képviselő kérte, hogy a döntés mielőbb történjen meg, annál is inkább, mert erre a célra kontemplált ez évi összeg most ugyan zá­rolt, de elvileg rendelkezés­re áll. Ebben a kérdésben ma mindennapi késedelem a közeljövőben naponta 20 ezer mázsa háztartási szén kitermelésének elmaradását, késedelmét jelenti, s ez nemkívánatos ellátási fe­szültségekhez vezethet. — Ami a borsodi bányá­szokat illeti, reméljük, lesz elég erőnk, hogy intellek­tuális és fizikai teljesítmé­nyeinket, eredményességün­ket fokozzuk, mert ez nél­külözhetetlen ahhoz a kon­cepcióhoz, hogy a borsodi szenek iránti kereslet függ­vényében a mindenkori importnál gazdaságosabban termeljünk. Zárógondolat­ként kicsit jelképesen le­gyen szabad citálnom egyik bányászdalunk sorgit: „Bár ha napfényt odalent nem kapnak, hőn imádják még­is a hazát!” Azt kérjük, Ki­szolgálásunk függvényében, a haza is szeresse a bányá­szokat — fejezte be felszó­lalását. tagjává ikell tenni őket, mert ha ez nem történik írneg, fé­lő, hogy számuk tovább .nő és ez indokolatlan terheket róhat a társadalomra. A korábbi évtizedek bér­politikájából adódóan bizo­nyos területeken szákmai „alulfoglalkoztatás” tapasz­talható. Nem ritkán szak­mával rendelkező —. de azt munkája sorén nem haszná­ló — dolgozók betanított munkát végeznek, mert ott jobbak a kereseti lehetősé­gek. A felszólaló felhívta a fi­gyelmet egy, a szerkezetét- alalkítás folyamatát lassító jelenségre. A kormány tag­jai döntéseket hoznak, ez­után nem a végrehajtás, ha­nem annak „értelmezése” következük. Az apparátus hó­napokig elvitatkozik azon, hogyan is kell értelmezni a határozatokat és el is tor­zul a végrehajtás. Eközben az idő megy. a szerkezet- átalakítás stagnál. Célszerű lenne az apparátusok fel­adat-, felelősségi és hatás­körét áttekinteni és raciona­lizálni a végrehajtási idő- szükséglet minimalizálása ér­dekében. — Végezetül a kohászok családja nevében is szeret­ném biztosítani a kormány­zatot. hogy a ránk háruló feladatokat maradéktalanul és fegyelmezetten végrehajt­juk, és közös erővel miha­marabb úrrá leszünk az al- ágazat gondjai felett. Nehéz időszakot élünk, de nem szabad, hogy ez türelmet­lenségből fakadó kapkodás­hoz vezessen. Kitartó és cél­tudatos munkát követel mindannyiunlktól e feladatok végrehajtása, és meggyőző­dést, hogy amit és ahogyan A nyári ülésszak máso­dik napján szólalt fel Dud- la József, a megyei párt- bizottság első titkára is. A parlamenti vitában az ipar szerkezetátalakítása volt a téma, s mert az első titkár az MSZMP KB egy­séges állásfoglalását ismer­tette. a szünetben meg­kértük, fejtse ki a téma borsodi vonatkozásait is. — A szerkezetváltás első lépcsője a gazdaságtalan tevékenység leépítése, fel­számolása. Milyen terüle­teket érint ez? — A gazdaságtalan tevé­kenység visszafogása két irányban és két fő terüle­ten lehetséges. Az egyik a kohászaton belül a támo­gatott exporttermékek ter­melésének csökkentése, megszüntetése. (Ez a tá­mogatás elsősorban a ke­reskedelmi acéloknál volt nagy volumenű. az JL,KM- ben és az ÓKÜ-ben is). A támogatás megszüntetése egyes területeken a terme­lés teljes visszafogását je­lentheti (az LKM például ' 900 ezer tonna acél helyett 600 ezer tonnát termel majd). Hasonló mértékben csökken a termelés az ÓKÜ-ben is. Az ipari ter­mékek 30—35 százalékát gazdaságtalanul állítják elő a megyében. Ezek egy ré­sze gazdaságossá tehető, a többit megszüntetjük. A másik fontos terület a bá­nyászat. A széntermelés fenntartása attól függhet, hogy egy adott költségen belül ki tudjuk-e termelni a szenet: Ez ipari szenek esetében 90 forint gigazsú- lonként. háztartási szenek­nél 160 forintfgigazsúl. Jó szervezéssel, a borsodi szénmedencében ezek a normák tarthatók. Itt tehát azt kell figyelni, hogy a gazdasági-szervezési-míi- szaki feltételek ehhez meg­legyenek, 3—4 aknából hoz­zuk felszínre azt a 4 millió tonna szenet, ami Borsod­tól elvárható. — A második lépcső az új iparszerkezet kialakítá­sában gazdaságos iparágak telepítése. Ezen a téren mire számíthatunk? — Ez is kétirányú lehe­tőséget jelent. Az egyik az. hogy ahol visszafejlesztés történik, ott a termékszer­A vezető világhírügynök­ségek csütörtökön nagy ter­jedelemben foglalkoztak az SZKP 19. értekezletével. A felszólalásokból általában azt emelik ki, hogy a. küldöttek bírálták a központi minisz­tériumok gyámkodását a vállalatok fölött, az állam vezető szerepének helytelen értelmezését, a pártmunká­ban meglévő bürokratikus vonásokat. Az AFP francia hírügy­nökség szerint a pártérte­kezlet munkájában részt vevő helyi vezetők és vál­lalatigazgatók között nagy visszhangot keltett Mihail teszünk, az napról napra kö­zelebb visz bennünket cél­jainkhoz — fejezte be fel­szólalását. kezet megváltozik, az acél­gyártás például a jobb mi­nőségű acél felé. Ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség. Olyan terméket kell gyártani, amely min­den támogatás nélkül ké­szül és minden piacon el­adható. Ez persze minden gazdálkodó egységgel szem­ben és minden ágazatban követelmény. A másik le­hetőség a gépkocsigyártás­ból. összeszerelésből, alkat­részgyártásból adódik. En­nek megteremtése a legje­lentősebb változás. Az már tisztázott, hogy a jelenlegi részvételünk többszörösével kell segítenünk ezt a prog­ramot. elsősorban a jármű­részegységek. és az ezekhez szükséges műanyag alkatré­szek gyártásában. A gép­gyárakban a BVK-nak és más kis üzemekben meg­van ehhez a feltétel, az üzemi háttér, de néhány részegység például a sebes­ségváltó gyártásához több milliárdos beruházásra is szükség lesz. A számítá­sok szerint az épületeken kívül hétmilliárd forintot kell ehhez előteremtenünk, saját és állami forrásokból. A beruházások, illetve a gyártás kezdésének idő­pontja még nem ismert, de napirenden van a megálla­podás a Suzukival is (Bu­dapest, Nógrád és Borsod versenyez a telepítésért) és aláírtuk az új Zaporozsec programot. 1992-ben ki kell jönnie az új autónak, eh­hez gyártanánk alkatrészt, ezzel tehát nem lehet so­káig várni. Szólt a gazdasági infor­mációk és döntések nyilvá­nosságának biztosításáról is. Konkrétabban mit ért ez alatt? — Nem engedhetjük meg magunknak, hogy sokszor és nagyot tévedjünk. Min­den forinttal el kell szá­molnunk és nemcsak az er­re kijelölt emberek felada­ta a politikai-szakmai dön­tés. hanem minden állam­polgárnak joga. hogy meg­tudja. mire költjük ezeket a forintokat. — Azt is megemlítette, milyen fontos az emberi tényező. Eddig elismerést kapott a középszerűség, ezentúl kritikusabban kell nézni az ipari vezetők te­Gorbacsov főtitkárnak a túlzott központosítás leépíté­séről szóló javaslata. E kül­döttek felszólalásaikban ecsetelték, hogy milyen ne­hézségekbe és akadályokba ütköznek a gazdasági re­form bevezetése és az ön- elszámolási rendszerre való áttérés közben — írta az AFP háromrészes tudósítá­sában. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség hangoztatta, hogy a 'felső vezetés bürokratikus megnyilvánulásai a bírála­tok össztüzébe ikerültek. Több küldött felszólalásá­ban a központi minisztériu­Az ipari miniszter beszá­molója felett nyitott vitában Lotz Ernőt követően még kilencen szólaltak fel. vékenységét. Mit várúnk ettől? — Hagytuk a magyar tár­sadalmat elkényelmesedni. Sem a társadalmat, sem magunkat nem kényszeri- tettük olyan erőfeszítésre, hogy egy magasabb szintű produkcióra legyünk képe­sek. A korábbit önmagunk­hoz hasonlítottuk, mértük magunkat. Ahhoz képest, valóban nagy a fejlődés, de ez nem elég. Ezentúl a vi­lággal kell mérni magun­kat. így ami eddig nálunk történt, aS szürkének, és középszerűnek nevezhető. Ezen (változtatni kell, de kérdés többek között az is, mennyire tudjuk ehhez ha­tékonyan működtetni az ál­lami és szövetkezeti tőkén kívül a magántőkét. Né­hány évtizeddel ezelőtt sok ország (Ausztria, .Finnor­szág, a kelet-ázsiai orszá­gok) hasonló cipőben jár­tak, bizony azóta alaposan elhúztak mellettünk. Kapi­talista körülmények között a tőke farkastörvényei alapján olyan hatékonysá­got értek el, amivel nem tudtunk versenyezni. Mi beszéltünk a szocialista, hu­manista emberi értékekről és ide jutottunk. Ok nem beszéltek ilyesmiről és el­jutottak oda, ahová mi igyekeztünk. Nos, nekünk is az a feladatunk, hogy egy korszerűbb, hatékony iparral elérjük ezt a célt. — Hogyan összegezné be­széde lényegét, annak bor­sodi vonatkozásait? — Beszédemben a Köz­ponti Bizottság véleményét tolmácsoltam, így a megyé­ről alig szólhattam. De amit elmondtam, jórészt a me­gyére is vonatkozott. A fő irány és a minősítés egybeesik. Azt emberi és kommunista meggyőződés­sel mondhatom, hogy ez a helyzet, az ipar jelenlegi struktúrája nem maradhat így, ezen változtatni kell. A T. Ház hangulatát fi­gyelve úgy látom, hogy eb­ben a többséggel azonos a véleményünk. Annak örü­lök, hogy a nálunk folya­matban levő változások eb­be az irányba mutatnak. — fejezte be inyilatkozatát a megyei pártbizottság el­ső titkára. mok szemére vetette, hogy gyakorlati tevékenységükkel sokszor bojkottálják a gaz­dasági reform bevezetését. A DPA ugyanakkor kiemel­te, hogy a felszólalók többT sége egyértelműen és hatá­rozottan támogatásáról biz­tosította a reformpolitikát. Az AFP egy másik írá­sában a 19. pártkonferen­cia egyik újdonságának tartja, hogy a felszólalók im­már nem szorítkoznak a központi beszámoló auto­matikus ismételgetésére, sőt olyan is előfordult, hogy bí­rálattal illették a főtitkár ja­vaslatainak egyes kitételeit. Lotz Ernő: Bábáskodás helyett — önállóan — A kormány stabilizáci *. * * Miután az ipari miniszter beszámolójához több .hozzászóló nem jelentkezett, a vitát berekesztették. Az Országgyűlés nyári ülésszakának második munkanapján az elnöki tisz­tet ,— egymást váltva — Horváth Lajos, Péter János, Cser- venka Ferencné és Stadingcr István töltötte be. Az Országgyűlés pénteken folytatja munkáját, elsőként Berccz Frigyes ipari miniszter válaszol az ipar szerkezeti átalakításáról folytatott vitában elhangzott képviselői ész­revételekre, javaslatokra. Az ipar szerkezetváltása Buian Interjú Dudla Józseffel Szatmári Lajos Az SZKP 19. értekezletének visszhangja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom