Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XUV. évfolyam, 176. szám 1988. július 25. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Hew Yorkba érkezett grósz Károly Biológiai sajátosságunk miatt megyénk mezőgazdasági üzemei most kezdtek igazán az aratáshoz, így később is jelentkezett az a probléma, hogy a leszállított terményért milyen fizetőeszközzel egyenlíti ki a s/jmlát folyamatosan tíznaponként a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Kétségtelen, hogy minden arató üzem mihamarabb szeretné felvenni a gabona ellenértékét, de nem is akárhogyan: ha lehet, készpénzben, mivel tőlük is ezt fogadja el legszívesebben az Agroker, az Áfor, a MÁV, az áramszolgáltató. Ezért hiába mezőgazdasági váltó, pénzszűkítő pénzpolitika, korlátozott felvehető hitel, a szövetkezetek talán fele, inkább kivárja fizetési esedékességét, de váltót nem szívesen vesz át a gabona ellenértékeként. Gondban is van a GMV igazgatója, Illo- vai István, és ezt el is mondja azon az egyeztető tárgyaláson, melyre az (MNB kezdeményezésére a megyei pártbizottságon került sor a (Folytatás a 2. oldalon) Fontos eseménye volt Grósx Károly kaliforniai kőrútjának az Occidental Petroleum Los Angeles-i központjában pénteken tett látogatás. A vállalat világszerte ismert elnöke, Armand Hammer már azzal is aláhúzta ennek fontosságát, hogy az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét személyesen fogadta a repülőtéren, gomblyukában magyar kitüntetésének szalagját viselve. Grósz Károly és Armand Hammer előbb szűk körű megbeszélést folytatott a vállalat központjában, majd az amerikai üzletember ebédet adott a magyar kormányfő tiszteletére. Az ebéden elhangzott pohárköszöntőjében Hammer rendkívül melegen szólt Magyarországról. Felelevenítette vidám emlékeit arról, hogy hosszú életében jószerivel először országunkban volt vadászaton. Az amerikai üzletember azonban ennél komolyabb formában is beszélt Magyarországról: a magyar gazdasági kísérletekről azt a véleményt hangoztatta, hogy az ott megvalósuló reformok más szocialista országok számára is hasznosak lehetnek. Mint elmondotta, ezt a véleményét Mihail Gorbacsov- nak is kifejtette személyes találkozásaik során. „Magyar- ország nem mindennapi ország — mondotta. Ügy gondolom, hogy nagy szerepe lehet a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésében”. Grósz Károly kedves kötelezettségének tett eleget: felkereste Santa Monicában, a Los Angeles-i konglomerátum egyik városában élő nagynénjét, aki 1936-ban került, házasságkötése következtében az Egyesült Államokba, de gyermekkorában még jól ismerte unokaöccsét. New Yorkba érkezett szombaton este Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, a Minisztertanás elnöke, valamint kísérete. Miniszterelnökünk vasárnap délelőtt a neves magyar származású amerikai üzletember, George Soros New York közelében lévő házában találkozott amerikai pénzügyi és gazdasági szakemberekkel. Délután, — hazai idő szerint késő este — kezdődött meg találkozója a magyar emigráció képviselőivel. A találkozóra hazánk washingtoni nagykövete, Házi Vencel hívta meg a különböző emigrációs szervezetek vezetőit, az Egyesült Államokban élő magyarok ismert képviselőit. Tokaj és művészei Herman Steppe második hazája Belga turisták r4e*óköve«ien Kapuk, cégérek, szobrok, játszóterek Fischer Imrétől, a mezőkövesdi áfész autóskempingjének vezetőjétől tudom: amikor külföldi vendég érkezik hozzájuk, a kemping főterén felvonják az illető turista nemzeti zászlaját, s az mindaddig ott lobog, amíg a vendég náluk tartózkodik. Néhány éve a játékos bükkaljai szél leginkább a Belga Királyság nemzeti színeit lobogtatja Matyóföldön. Igen, mindez annak bizonysága: Belgium fiai, lányai közül egyré többen fedezik fel, kedvelik meg e sajátos hangulatú dél-borsodi tájat. Hogy hogyan kerülnek a belgák ilyen nagy számban Mezőkövesdre? A rejtély megoldása egy név: Herman Steppe. Ez a csupaszív, lelkes kolléga, az Info Vakantiege- noegens idegenforgalmi lap szerkesztője, szó szerint második hazájának tekinti Magyarországot. S aki megismeri ezt a barátságos, kiváló szervezőkészséggel megáldott embert, az egyetért velem: Herman Steppe egymaga felér egy jól működő magyar idegenforgalmi hivatallal. Kollégánk többek között három magyar autóskempingbe, a szarvasi, a kiskun- halasi és a kövesdi kempingbe (mint bázishelyekre) szervezi, hozza a belga csoportokat, akik innen „portyázva” ismerkednek egy-egy környék természeti értékeivel, népművészetével, ‘ gasztronómiájával, s nem utolsó sorban lakóival. Most július közepén már a negyedik belga csoport (egy csoport 50^—60 fős) töltött emlékezetes hat napot Mezőkövesden és környékén. Július 21-én, csütörtökön, Belgium nemzeti ünnepe alkalmából a mostani csoport utcH-*i_előtti napján Matyóország fővárosába látogatott honfitársait meglátogatni Oc- taaf Séminek, a Belga Királyság magyarországi konzulja, akit a Hőfürdő étteremben Eperjesi József, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnöke fogadott és köszöntött. A baráti, szívélyes találkozón Eperjesi József ismertette szövetkezetük tevékenységét, s eben belül is az egyre nagyobb hangsúlyt, szerepet kapó idegenforgalmat. Ennek keretében többek között gyógyszálló építését is tervezik. ehhez keresnek külföldi partnereket, vállalkozókat. Elmondta azt is, nagyon örül (Folytatás a 2. oldalon) Tokajban olyan nagy idegenforgalom vök szombaton, amekkorát a szakemberek csak legszebb álmaikban remélnek. A várost átszelő országúton életveszélyes volt átmenni egyik oldalról a másikra. Egymást érték a német, holland, francia, finn, csehszlovák, lengyel és magyar kocsik, a parkolókban buszok álltak, az ember úgy hitte, a városra ki lehet tenni a megtelt táblát. A baj csak az, hogy ezek a vendégek csak néhány órát, fél napot töltenek Tokajban, szállóvendég alig akad köztük, így pénzt is keveset költenek, főleg mert alig van hol. Az üzletek délben bezárnak, senkinek sem jut eszébe, hogy egy idegenforgalmi központban szombaton kellene legtovább nyitva tartani, legalább a nyári hónapokban. (Az meg egyenesen elképesztő számomra, hogy a Híd büfé. tehát egy vendéglátó hely délben tartson zárva egy-két órára ...) — Az sokkal nagyobb baj, hogy szombaton és vasárnap a kiállítások is zárva tartanak — mondja Kerékgyártó István, a tokaji alkotótábor vezetője. — Hozzánk nyitnak be a turisták, kérdik, mit l£- het megnézni, sajnos a galéria, és a templomban Jo- láthy Attila tárlata is zárva van, csak a Taverna előtti utcatárlaton nincs ebédidő. . A tábort hatodik éve vezeti Kerékgyártó, s ahogy máskor, most is van a tanároknak a képzőművészeti szakkörvezetők alkotó és továbbképző telepe, és egy amatőr tábor. Egy „fiókszekció”, a fotósoké, Tiszaladány- ban dolgozik, helytörténeti, mondhatnánk leletmentő munkán. Az itt dolgozó festők, grafikusok, faragók, fazekasok többféle irányzatot képviselnek, mindnyájan az alkatuknak, egyéniségüknek megfelelő módon dolgozhatnak. A hagyományos művészeti tábor új dologgal bővült, kialakítottak egy környezetformáló programot. Van kapurestauráló és cégérprogram, a legszebb és legrosszabb kaput újították fel, s a posta, pecsenyesütő, órásboltok cégérei után divat lett a helyiek között is a régi faragott kapuk felújítása, cégérek készítése. A gyógyszertári cégér jól sikerült, vannak gyengébbek is, a művészek vállalták, hogy ezeket átformálják, kijavítják. Tulajdonképpen el is érkeztünk a legfontosabb témához, mit kap, mivel gyarapodik Tokaj a művésztelep (Folytatás az 5. oldalon) Tábor e sféeiesi wár tövében Azt hiszem nagyot néztek az elmúlt napokban Dédes- tapolcsány lakói: a kicsiny bükki falun két rendőrségi Yamaha motor s a tűzoltóság legújabb emelőkosaras kocsija robogott keresztül, de mentő, határőr és honvédségi jármű is erre vette útját. Az erdő csendjét kisvártatva .szirénahang. s jelzőrakéta robaja verte fel. kutya csaholt. És mindehhez gyermekzsivaj vegyült... * Festő ecsetjére kívánkozik a tájék. Dédes vára négy- százvalahány méter magasból tekint a táborra, s amilyen rafináltak az itteni úttörőgárdisták. fel. a meredek várhegyre küldik a szomszéd táborok lakóit csigaházért és kövirózsáért. E két ereklye a váltságdíjak közé tartozik, ugyanis az elrabolt táborzászlót csakjs akkor szolgáltatják vissza, ha a tiszafüredi vagy a jászberényi gyerekek (ők laknak a szom(Folytatás a 2. oldalon) Felkapaszkodhattak a Yamahák nyergébe is
