Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. július 18., hétfő Belejczíffit a VSZ tanácskozása réje Sii| « ii eoesz (Folytatás az 1. oldalról) szerint a VSZ tagországai kiemelten fontosnak tartják, hogy szülessen megegyezés a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó­fegyvereinek 50 százalékos csökkentéséről, teljesen tilt­sák el az atomfegyver-kísér­leteket, a vegyifegyvereket, az utóbbiak készleteit sem­misítsék meg, és csökkent­sék a fegyveres erőket és a hagyományos fegyverzetet Európában. A VSZ tagállamai szerint még 1988-ban meg kell kez­deni a tárgyalásokat az eu­rópai haderők és a hagyo­mányos fegyverzet jelentős csökkentéséről, az Atlanti­óceántól az Uraiig terjedő területen. Az erről kiadott külön nyilatkozatban a szocialista országok vezetői hangsúlyoz­zák: a tárgyalások célja, hogy a Varsói Szerződés, il­letve a NATO tagállamai csak olyan erőkkel és eszkö­zökkel rendelkezzenek, ame­lyek elegendőek saját vé­delmükhöz, de nem elégsé­gesek meglepetésszerű tá­madás végrehajtásához. E célt három szakaszban lehetne megvalósítani. Az első szakaszban el kell érni, hogy nagyjából egyenlő (ki­egyensúlyozott) közös szin­tet érjenek el a két szövet­séghez tartozó államok fegy­veres erőinek és hagyomá­nyos fegyverzetének mennyi­ségében. Ezek a szintek ala­csonyabbak lennének a mos­taniaknál. A második szakaszban mindkét fél haderőit hozzá­vetőleg 25 százalékkal (mint­egy 500 ezer fővel) csökken­tik, fegyverzetükkel együtt. A harmadik szakaszban végrehajtandó további csök­kentéssel mindkét fél fegy­veres erői szigorúan védelmi jelleget öltenek. A VSZ tagállamai emellett részletes javaslatokat tettek a meglepetésszerű támadás elhárítására, valamint az in­formációcserére és az ellen­őrzésre. A szocialista államok tár­gyalásokat javasoltak a har­cászati támadófegyverek — beleértve a kettős rendelte­tésű eszközök harci töltetei­nek — jelentős csökkentésé­re, majd azok felszámolá­sára. A tagállamok nagy fontos­ságot tulajdonítanak a Hel­sinki Záróokmányban, a madridi találkozón elfoga­dott záródokumentumban rögzített rendelkezések szi­A cím félrevezető, hiszen a továbbiakban kevés szó esik a paripáról, miként arról is, aki megnyergeli. A gondo­lattársítás egy jelenség, ha úgy tetszik, magatartás meg­jelenési formáját érzékelteti. Nagyjából arról van szó, ki kihez igazodjon, vagyis: mi­lyen legyen a viszony a ter­melés és az értékesítés kö­zött. Az alapötletet azok a viták szolgáltatják, amelyek a gyártók és a kereskedők között dúlnak. Miközben az érdekviszonyok élesednek, az alkalmazkodási készség hiá­nyát gyakorta elpalástolja az a fajta egymásra mutogatás, amely félreértelmezett öniga­zoláson nyugszik. Eszerint az üzemben ügyetlennek tart­ják a kereskedőt, mert a le­gyártott portékát nem képes eladni, a kereskedő viszont azzal védekezik, hogy amit ott gyártanak, arra nincs pi­ac ... A piac kevésbé tiszteli azt, hogy egy-egy termék előállí­tásával mennyit vesződnek az üzemben; a piac azt tiszte­li, amire szüksége van. A vi­lág nem igazodik hozzánk, amikor kereskedünk, követ­kezésképpen nekünk kell al­kalmazkodni az általunk nem befolyásolható folyamatok­hoz. Ennek az alkalmazkodó­képességnek pedig tükröződ­gorú megtartásának. Véle­ményük szerint mielőbb tar­talmas és kiegyensúlyozott dokumentum elfogadásával kell befejezni — külügymi­niszteri szinten — a bécsi találkozót. Külön dokumentumot fo­gadtak el a fegyverkezési hajszának a környezetre gyakorolt hatásairól, és az ökológiai biztonság egyéb kérdéseiről. A környezet vé­delme és javítása, a termé­szeti erőforrások ésszerű fel- használása szorosan össze­függ a fegyverkezési ver­seny megszüntetésével és a leszereléssel, elsősorban a nukleáris fegyverek felszá­molásával. A jelenlegi helyzetben kü­lönös jelentősége van az em­beri jogok érvényesítésének, a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésének humanitá­rius téren. A tagállamok ve­zetői úgy vélik: mindent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke a VSZ PTT ülése után szombaton a varsói magyar nagykövetségre láto­gatott. Találkozott a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió, a Népszabadság és a Magyar Nemzet tudósítóival és kérdéseikre válaszolt. Többek között a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének ülésén szerzett tapasztalatairól szól­va Grósz Károly kijelentet­te, hogy számára nagyon érdekes volt a tanácskozás, tekintettel arra, hogy elő­ször vett részt ilyen érte­kezleten. Tartalmát tekintve rendkívül gazdag eszmecse­re folyt, napirendre került mindaz, ami a világot, a közvéleményt foglalkoztatja. A delegációk természete­sen nemzeti érdekeiknek és felfogásuknak megfelelően közelítették meg, vizsgálták meg ,a témaköröket, s külön­böző hangsúllyal beszéltek a kérdésekről. A párbeszéd rendkívül konstruktív és előremutató volt, mindenki azokat a módszereket keres­te, amelyekkel előbbre lehet vinni a világot foglalkozta­tó nagy kérdések megoldg­nie kell mind az árakban, a minőségben, mind a megbíz­hatóságban. Ez utóbbira szemléletes példát hallottunk a Minisztertanács elnökétől, amikor arról beszélt, hogy a fejlett tőkés országokban a szervezett együttműködés, ahogy nálunk mondjuk, a kooperáció már olyan szín­vonalon van, hogy fölösle­gessé tette például a BMW autógyárban a milliós beru­házásokat igénylő raktárhá­zak építését. A percnyi pon­tossággal érkező alkatrészek vagy részegységek egyenest a szerelőszalagokhoz érkeznek. Nem korábban és nem ké­sőbb, hanem pontosan ak­kor, amikor a technológiai folyamat megkívánja. És en­nek a pontosságnak prózaian egyszerű oka az, hogy ott csak egyszer lehet késni... Mikor ezt hallottam, eszem­be ötlött a nálunk szokásjo­got nyert hó végi és év végi hajrázás, melyet esetenként nem is a belső szervezettség okoz, hanem a társvállalatok késedelmes szállítása. És em­ber legyen a talpán, aki nyomon követi a késés okát, a részegységet képező gyártó kohászattól a megmunkáló gépiparon és szerelőüzeme­ken keresztül a végső össze­állításig. Arról már nem is beszélve, hogy az időzavar, meg kell tenni azért, hogy biztosítsák minden ember jogát az életre és a munká­ra, a béke és a szabadság feltételei között, hogy bizto­sítva legyenek a politikai, az állampolgári, a gazdasá­gi, a szociális, a kulturális jogok. A tagállamok vezetői vé­leményt cseréltek a világ­ban meglevő válsággócokról és konfliktusokról. Üdvözöl­ték az Afganisztánban meg­kezdődött politikai rendezé­si folyamatot. A közlemény szerint a ta­nácskozás a barátság és az együttműködés légkörében folyt le. A VSZ PTT következő ülésére Bukarestben kerül sór. A PTT főtitkárává a kö­vetkező időszakra a Román Szocialista Köztársaság kép­viselőjét, Oancea Constantin külügyminiszter-helyettest választották meg. sát. E problémák közé tar­tozik a fegyverzetcsökkentés ütemének felgyorsítása, a környezetvédelem és termé­szetesen az emberi jogok problémája is. A magyar delegáció meg­különböztetett figyelemmel foglalkozott az emberi jogok kérdésével. Grósz Károly szólt a ta­nácskozás során létrejött ta­lálkozóiról is, és elmondta: — Találkoztam Ceausescu elvtárssal, bemutatkoztam neki, mert eddig személye­sen még nem találkoztunk. Gratulált főtitkárrá válasz­tásomhoz, én pedig elmond­tam, bízom benne, hogy eredményesen fogunk együtt dolgozni azoknak a kérdé­seknek a megoldásán, ame­lyek a két ország kapcsola­tát ebben a pillanatban megterhelik. Találkoztam más főtitká­rokkal is. Honecker elvtárs megerősítette korábbi meg­hívását, s a közeli jövőben az NDK-ba látogatok. Jakes elvtárs is egy régebbi meg­hívást erősített meg, Zsiv- kov elvtárs pedig most hí­vott meg bulgáriai látoga­tásra. a sürgetettség állapota min­dig is hibaforrás volt. Ezen a ponton kanyaro­dunk vissza a címben jelzett ló és lovas gondolattársítás­ra. Bizony gyakran előfordul, mintha fordítva ülnénk a lo­von és sziszifuszi munkával kíséreljük meg soha nem ta­pasztalt konkurencia köze­pette eladni azt, amit gyár­tottunk, ahelyett, hogy azok a termékek kapnának zöld utat a gyártósorokon, ame­lyekre fizetőképes piac van. Nem verejtékszagú többletre van szükség, hanem szellemi értéket hordozó, hatékonyan előállított, keresett cikkekre. De ehhez az anyag- és ener­giaigényes termelésről visz- sza kell vonulni értékes ter­mékek előállítására, feltéte­lezve a jobb, korszerűbb technológiát, meg a tanul­tabb, okosabb emberfőket. Egymásra mutogatás he­lyett végre rugalmasság kell munkában, magatartásban, uram bocsá’, gondolkodásban is. Ha kevesebb lesz a vita a gyártó és a kereskedő, az irányító és az irányított kö­zött, talán csökkennek az el­adhatatlan áruktól roskadozó raktári polcok, meg a külön­féle pénznemekben nyilván­tartott adósságok. Paulovits Ágoston öt vidéki nagyvárosunk »— Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged — pártbi­zottsági első titkárainak két­napos tapasatalatcseréje szombaton befejeződött a hajdú-bihari megyeszékhe­lyen. A hagyományos, éven­ként megrendezésre kerülő találkozónak most az adott különös jelentőséget, hogy az országos pártértekezletet kö­vetően felértékelődött a he­lyi politizálás jelentősége, a közvélemény nagy várako­zással figyeli az országban elkezdődött megújulási tö­rekvések helyi érvényesülé­sét. Az első titkárok véle­ményt! cseréltek a pártirá­nyítás módszereinek korsze­rűsítéséről, a demokrácia és a nyilvánosság szélesítésé­nek helyi tennivalóiról. El­mondották, hogy ősszel Deb­recenben és Szegeden városi pártértekezleten fogalmazzák meg a XIV. kongresszusig terjedő időszak legfontosabb feladatait, s megújítják a ve­zető testületeket. Győrött, Miskolcon és Pécsett nem tartanak városi pártértekez­letet, de mindegyik nagyvá­rosban — a párttagság vé­leményére támaszkodva — kiegészítik, ha kell módosít­ják meglévő cselekvési prog­ramjaikat. (MTI) Libanoni kérés A libanoni kormány pén­teken azzal a kéréssel for­dult az ENSZ Biztonsági Ta­nácsához, hogy további hat hónappal hosszabbítsák meg az országban állomásozó ENSZ-alakulatok mandátu­mát. A megbízatás július 31-én jár le. A kormány levele hangsú­lyozza, hogy az BNSZ-csapa- tok jelenléte elengedhetetle­nül szükséges az ország füg­getlenségének, szuverenitásá­nak és területi épségének vé- delmezéséhez. A kormány 1988. július 14-i ülésén döntést hozott egyes lakossági hitel- és kamatpo­litikai kérdésekben. Minthogy a lakossági hitel kiáramlása a tervezettnél lényegesen na­gyobb mértékben emelkedett, a pénzügyi egyensúly fenn­tartása érdekében intézkedé­sek bevezetése vált szüksé­gessé. Július 18-tól a lakásépítés­re, -vásárlásra, emeletráépí­tésre és tetőtérbeépítésre, to­vábbá az egyéb építési mun­kákra (tatarozás, helyreállí­tás stb.) nyújtható kiegészí­tő jellegű és önálló bank­kölcsön kamatmértéke — összeghatártól függetlenül — 1988-ban egységesen 15 szá­zalék. A bankkölcsön lejárati ideje új lakásépítésnél, -vá­sárlásnál, valamint a pénz­intézetek és egyéb gazdálko­dó szervezetek által újraér­tékesített lakásvásárlásnál 15 évről 10 évre; az egyéb építési célú, továbbá a te­lek- és a magánforgalmú la­kásvásárlási kölcsönöknél 10 évről 5 évre rövidül. A fiatal házaspárok részé­re 1988. július 18-a után ön­MISKOLC Vezető politikusok szerte a világon nagy hatalmat tar­tanak a kezükben, gyakran olyan korban, amikor egy­szerű dolgozókat már nyug­díjba küldenek. Elvárják tő­lük a biztos ítélőképességet, amelyet nem befolyásolhat az utazásokkal járó időeltérés okozta zavar, a kialvatlanság, a feszített — nehezebb leül­és belpolitikai helyzetekben akár napi 24 órás — napi­rend sem, csupa olyan kö­rülmény, amely fiatalokat is ugyancsak megvisel. Ezért a hírszerző ügynökségek min­denütt sokat kutatják a kül­országok vezetőinek egészsé­gi állapotát. Az Egyesült Államokban most a nyilvánosságnak szánt tanulmány is készül a prob­lémakörről Herbert L. Ab­rams, a Stanford Egyetem orvostudományi karának pro­fesszora, az Orvosok az Atomháború Megelőzéséért elnevezésű nemzetközi moz­galom egyik alapítója és al- elnöke irányításával. A ta­nulmány felméri az eddigi tapasztalatokat; ezekből ér­demes néhány adatot idézni, amelyeket a kutatócsoport hivatalos közlemények, nek­rológok alapján összesített. „16 amerikai elnök és 8 szovjet pártfőtitkár tevé­kenykedett ebben a század­ban. (Az adatban Lenin is szerepel, bár hivatali rang szerint ő nem volt sem első, sem főtitkár.) Közülük 12- nek voltak szívbántalmai hi­vatali ideje alatt (8 ameri­kainak és 4 szovjetnek), 8-at ért merénylet, vagy más tá­madás (7 amerikait és 1 szovjetet), 7-nek volt na­gyobb műtétje (5 amerikai és 2 szovjet), 6-nak volt agy­vérzése (3 amerikai és 2 szovjet), és 7-en haltak meg még hivatalban létükkor (2 amerikai és 5 szovjet)” — olvasható a felmérésben. „Ügy vélem, a közvéle­ménynek joga van értesülni vezetői egészségi állapotáról” — mondja Abrams profesz- szor és javasolja, hogy az álló bankkölcsönként mege­lőlegezett és gyermekszüle­téssel nem teljesített szoci­álpolitikai kedvezmény ka­mata mindenkor a bankköl­csön kamatának szabályához igazodik. A korábban kihelyezett hi­telek visszaáramlásának gyorsítása érdekében az 1987. december 31-ig nyújtott, ked­vezményes — 0, 1, 2, 3, va­lamint 3,5 százalékos — ka­matozású állami kölcsönök határidő előtti visszafizetése és rendkívüli törlesztése ese­tén a kedvezmény 40 száza­lékról 45 százalékra emelke­dik. amerikai elnököt évente há­rom független orvos vesse alapos vizsgálat alá „pálya- alkalmasság” szempontjából. Reagan orvosa ismert: John E. Huttonnak hívják, a hadsereg i orvos-ezredese, szakterülete az érsebészet. De ki vizsgálja Margaret Thatcher brit miniszterelnö­köt, vagy Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt ? Az utóbbira nézve nem tudni semmit, de a brit miniszterelnöki hiva­tal is azzal utasít el minden ilyen kérdést, hogy a „házi­orvos kiléte magánügy”. Thatcher asszonynál koc­kázatnak tartják az orvosok, hogy egyáltalán nem sportol, tény viszont, hogy mérték­tartóan táplálkozik. Hivatala nem nyilatkozik alkoholfo­gyasztásáról, vagy arról, hogy dohányzik-e. Gorbacsov nem dohányzik, válogatós a táplálkozásban, ünnepi alkal­makkor egy-egy pohár fehér bort elfogyaszt. Reagan korához képest igen jól tartja magát. Fiatal korában sokat sportolt; ma is lovagol és súlyemeléssel ed­zi magát. Ismeretesek viszont emlékezetkiesései, figyelmé­nek hullámzása tárgyalások közben. Ezért sokan tulaj­donképpen előnynek tartják, amit mások hibájául rónak fel: hogy erősen támaszko­dik tanácsadói, munkatársai véleményére, javaslataira. Ezek az utóbbi megállapí­tások már amerikai és brit orvosi testületek véleményei, becslései. És végül az orvosok jós­lata erre az1 évre; az Egye­sült Államok szempontjából előnyös, hogy Reagan hiva­tali ideje lejár, vagyis nem terhelik egészségkárosító ag­godalmak a jövőre nézve. Más a helyzet GorbacSovval, vagy Thatcher asszonnyal, s hosszabb távon a testedzés teljes hiánya, illetve a nagy munkaköri megterhelés ma­gas vérnyomáshoz, keringési zavarokhoz vezethet mind­kettőjüknél. Az áruvásárlási kölcsön éves kamata 13 százalékról 16 százalékra, a szolgáltatási hitelek ka­mata évi 13 százalékról 16 százalékra, a személyi kölcsönök ka­mata évi 15 százalékról 17 százalékra, illetve 17 száza­lékról 19 százalékra, a mezőgazdasági termelési kölcsönök kamata a korábbi, évi 12, 14 és 15 százalék he­lyett egységesen 15 százalék­ra, az egyéni és társasvállalko­zások kölcsöneinek kamata 14, illetve 15 százalékról 17 százalékra növekszik. (MTI) Az olaszliszkai Gazdász Mgtsz kedvező feltételek biztosításával vállalkozók jelentkezését várja FEKETE SZEDER, FEKETE BODZA ÉS PIROS RIBISZKE TELEPÍTÉSÉHEZ A telepítést Oiaszliszka határában, 1988 őszén tervezzük. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet központi irodájá­ban, Kákái Ilona központi agronómusnál. Levélcím: 3933 Oiaszliszka, Szent István út 25. Telefon: 30 Telex: 62-468 Hazaérkezett Varsóból szombaton, a késő esti órákban az a párt- és kormányküldöttség, amely Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács el­nöke vezetésével július 14. és 16. között részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. Grósz Károly nyilatkozata A ló és a lovas Emelkedő kamatok A Pénzügyminisztérium közleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom