Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 156. szám 1988. július 1. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja HMMMPM Grósz Károly fogadta Kari Blechát Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parla­mentben fogadta Kari Blechát, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi belügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István belügyminiszter, jelen volt Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete. (MTI) A Külügyminisztérium közleménye őszi István külügyminisz­ter-helyettes június 30-án, csütörtökön bekérette loan Chirát,' a Román Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztár­saság kormányának a Ko­lozsvári Magyar Főkonzulá­tus bezárására vonatkozó román döntéssel kapcsolatos álláspontját. Kifejtette: a magyar kor­mány sajnálattal vette tu­domásul a román döntést, és felhívja az RSZK kor­mányának figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll országaink érvényben lévő szerződéseivel, az európai együttműködés normáival, a helsinki záróokmány és a madridi utótalálkozó meg­állapodásaival. A szocialista országok gyakorlatában példa nélkül álló intézkedés súlyosan károsítja a ma­gyar-román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által az intézkedés­hez ürügyként felhozott bu­dapesti tüntetés törvényes keretek között zajlott le, az azon résztvevők az emberi jogok érvényesítése érdeké­ben, a humanitárius kap­csolatok korlátozása, a ro­mániai nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönbözteté­se ellen emelték fel szavu­kat. Nem irányult tehát a Román Szocialista Köztár­saság, annak • társadalmi rendje és a szocializmus el­len. A demonstráció kiállt a magyar és a román nép barátsága mellett, mentes volt a nacionalista, sovi­niszta megnyilvánulásoktól. A hivatalos magyar szervek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeivel összhangban messzemenően gondoskodtak az RSZK bu­dapesti nagykövetségének biztonságáról, működésének zavartalanságáról. A külügyminiszter-helyet­tes kifejtette, hogy az MNK, kormánya továbbra sem a kapcsolatok szűkítésében ke­resi a vitás kérdések meg­oldását, hanem változatlan türelemmel és kitartással munkálkodik a magyar—ro­mán kapcsolatok fejleszté­sén, a két nép barátságá­nak erősítésén. (MTI) Ülést tartott a miskolci pártbizottság Tímár Vilmos első titkár elnökletével tegnap ülést tartott az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága. A testü­let Gulyik Zsolt titkár elő­adásában jelentést hallga­tott meg a foglalkoztatás és munkaerő-gazdálkodás mis­kolci helyzetéről, a város és környéke foglalkoztatás­politikájának koncepcioná­lis feladatairól, majd az el­ső titkár tájékoztatta a párt- bizottságot az MSZMP KB június 23-i üléséről. Ezt kö­vetően a párttagdíjak ala­kulásáról hallgattak meg egy jelentést Kárpáti Zol­tán titkár előterjesztésében a pártbizottság tagjai. Népfrontbizottság a pedagógusokról Mindegyik társadalom annyira becsüli önmagát, amennyire figyelmet fordít a fiatalság nevelésére — mondotta az egyik felszóla­ló a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának tegnapi ülésén, melynek témája pe­dagógusaink élet- és mun­kakörülménye volt. Pedagógusaink nagy része elégedetlen élet- és munka- körülményeivel, mivel sze­rintük ezek nem tükrözik munkájuk méltó elismerését. Fizetésüket csak azok mond­ják jónak, illetve elfogad­hatónak. akiknek egyáltalán nincs, vagy eltartásra szo­ruló gyermekük sincs. Az otthoni és az iskolai élet­tempót számosán túlfeszített- nek, az egészségre károsnak tartják, s emiatt alig jut ide­jük spját gyermekükre. A pedagógusok nagy része elé­gedetlen a munkakörülmé­nyeivel is, mely tudvalévőén szoros kapcsolatban áll a nevelési, oktatási és képzési eredményekkel. — Többek között ezeket a megállapítá­sokat tartalmazza a pedagó­giai munkabizottságnak azon írásos anyaga, amelyet mint­egy kétszáz kitöltött kérdőív alapján állítottak össze. A hozzászólások szerint a körülmények miatt egyre nehezebbé válik a munkára való koncentrálás. Megyénk diplomásainak több mint negyven százaléka pedagó­gus. S hogy várható el a tekintély, a gyakran több­szörös jövedelemmel rendel­kezők részéről? — tette fel a kérdést az egyik hozzászó­ló. Következő napirendi pont­ként a Hazafias Népfront megyei bizottsága saját ké­résére. érdemei elismerésé­vel felmentette elnöki tiszt­ségéből dr. Czibere Tibort, akit az Országgyűlés műve­lődési miniszternek válasz­tott. s egyben dr. Kováts Dá­niel elnökletével jelölőbi­zottsággá alakult, amely ja­vaslatot tesz az elnöki funk­ció betöltésére. (czoborczy) Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a múlt évi költségvetést Csütörtökön Villányi Mik­lós, pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés vég­rehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevéte­lekre adott válaszával foly­tatta munkáját az Ország- gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke és Kádár János, oz MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth La­jos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Szavaz az Országgyűlés június 30-án A pénzügyminiszter válaszai A pénzügyminiszter úgy ítéli meg, hogy a beterjesz­tett zárszámadás helyzetér­tékelése, irányvonala támo-' gatást kapott. Több felszó­laló hangsúlyozta, hogy mi­nőségi változást kell elér­nünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külke­reskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású f!v *•' mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a Pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat, így például a költ­ségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűléseié terjesztését. A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költség- vetés újraelosztó szerepének, visszaszorításával. Ez azon­ban csak hosszú folyamat lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szem­lélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói ár­rendszere alapvetően eltér például a KGST-partnere- ink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcso-, latok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalá­sokkal valósítható meg. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab­ban alkalmazzák a felszá­molási eljárást, és szigorít­ják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesén gaz­dálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslat­tal, hogy a jövőben veszte­ségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hi­telt, ne bocsásson ki kötvé­nyeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, ame­lyek a Legfőbb Állami Számvevőség. illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jö­vedelemtermeléssel nincse­nek alátámasztva. Kijelen­tette: ez állandósítja * az egyensúlyhiányt, az igénye­ket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegel­ni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgássza­badságot adunk, mert a ki­bontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztése?: korszerűsítésre a jelenlegi­nél nagyobb összegeket ha­gyunk felhasználni. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet- bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági mun­káért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többlet- kiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testü­letek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvénye­süljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre rea­gálva tájékoztatást adott ar­ról, hogy a kormány a kö­zelmúltban felsőoktatási ala­pot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszkö­zök. sőt, lakossági adomá­nyok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az ok­tatás egészét, de a felsőok­tatást mindenképpen kiemel­ten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban annak a véleményé­nek adott hangát, hogy leg­alább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parla­ment elé lehessen terjeszte­ni az adórendszer működé­sének átfogó tapasztalatait. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű re­formintézkedések kidolgozá­sa van napirenden. Az Or­szággyűlés őszi ülésszaka elé ikerül a társasági törvény, valamint az egységes vállal­kozói adóról szóló törvény tervezete; meg kívánják va­lósítani az egységes társa­dalombiztosítási járulékot; a támogatáspolitika több évre előre tekintő irányvonalát a közeljövőben tárgyalják meg állami szervek, a költségve­tési reform koncepciója lé­nyegében kialakult; a ter­vezési reformmal az Orszá­gos Tervhivatal irányításá­val foglalkoznak a szakem­berek; a társadalombiztosí­tási reform munkálatai foly­nak. t Válaszolt a bős—nagyma­rosi vízierőművel kapcsola­tos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszter írt az Or­szággyűlés elnökének. s amelyben a miniszter a kor­mány nevében bejelenti, hogy „ nagy jelentőségű be­ruházásról '-az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi ér­deklődő képviselőnek meg­teremti a helyszíni tájéko­zódás lehetőségét. A kor­mány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is. azonban a nagymarosi épít­kezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is el­utasította. Egy ilyen intéz­kedésnek hazai gazdasági következményei és a nem­zetközi szerződés megsérté­séből eredő, nagy. károkkal járó hatásai lennének. Az Országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 el­lenszavazattal és 10 tartóz­kodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási felada­tairól. (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódott a munka ai Országgyűlés nyári ülésszakának má­sodik napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom