Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. június 11., szombat (Folytatás az 1. oldalról) társaságoknál a kövérek ma­gasabb biztosítási díj fizeté­sére kötelezettek, mert na­gyobb a rizikófaktorok szá­ma. E tényen nálunk ás csak úgy segíthetünk, ha többet mozgunk, megváltoztatjuk étrendi szokásainkat, elhagy­juk a dohányzást. Tehetnek érte az orvosok, a dietetiku­sok, a tömegkommunikációs eszközök, a pedagógusok, az élelmiszeripari vállalatok is, de leginkább az egyénekre, s az édesanyákra vár a fel­adat, hiszen ők alakítják gyermekeik, s családjuk ét­rendjét. A tudományos ülésen dr. Rigó János a kiegyensúlyo­zott táplálkozás szerepéről beszélt, hangsúlyozva, hogy nem feltétlen igaz az a mondás, hogy a diétás kony­ha drágább, mint a hagyo­mányos. Dr. Török Szilvesz­ter a tartósítóipar feladatai­ról szólt, az egészséges táp­lálkozás kialakításában, dr. Berzsenyi László pedig a cukor nélküli, rostos ivóle- vek előállításáról és forgal­mazásáról. (obe—Íj) Késet ért a tanítás Pénteken befejeződött a tanítás: az utolsó csengetés csaknem 1 millió 300 ezer általános és mintegy 240 ezer középiskolás diák számára jelezte a várva várt nyári szünidő kezdetét. A gimnáziumokban az idén mintegy 25 200, a szakközép- iskolákban pedig 30 800 ne­gyedik évfolyamos tanuló végez: ők a napokban kez­dődött és a június 22-ig tar­tó szóbeli érettségi vizsgá­kon adnak számot a négy év alatt elsajátított ismere­tekről. A továbbtanulni szán­dékozók június 23—24-én tesznek központi írásbeli fel­vételi vizsgát, a szóbeli fel­vételik június 30-tól kezdőd­nek. Az általános iskolák bal­lagási ünnepségein csaknem 150 ezer nyolcadikos diák búcsúzott iskolájától, leg­többjük számára azonban nem fejeződik be a tanulás: gimnáziumba 26 ezren, szak- középiskolába több mint 49 ezren, szakmunkásképző is­kolába pedig 65 ezren je­lentkeztek. A bizonyítványt a következő napokban a tan­évzáró ünnepségeken kapják meg a tanulók, közülük 150 ezer első osztályos kisdiák: az ő munkájukat, előmene­telüket ezúttal is szöveges formában értékelik. A takarékszövetkezetek is emelték a kamatokat A takarékszövetkezetek másfél milliós tagságát érin­tő hír, hogy — más lakos­sági pénzintézetekhez hason­lóan — felemelték az egy­éves és az annál hosszabb időre lekötött kamatozó be­tétek, valamint a lakáscélú betétek kamatait és kamat- prémiumát. A takarékszövetkezetek módosították a lakáscélú ta­karékossági formák kamata­it és a prémiumát is. Az if­júsági és az otthonteremtő betétekre 5 év eltelte után a korábban kitűzött évi 10 szá­zalékos kamat helyett 14 szá­zalékot fizetnek. Ennek a be­tétformának a kamatpré­miumát — az 1988. június 1-jétől december 31-ig ter­jedő időszakra — háromról 4 százalékra emelték. A takarékszövetkezet aka­rnátok és a prémiumok után fizetendő adót teljes egészé­ben átvállalja a tagságtól. Az új intézkedések június 1-jétől érvényesek. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) számítástechnika, német ta­gozat keretében speciális képzésben is van mód ré­szesülni, s itt, hol a tanul­mányi versenyeken elért rangos helyezésekkel bizo­nyítják, hogy magas színvo­nalú a tudásátadás, tegnap­tól ünnepélyesen felavatott márvány tábla is, s benne Mátyás bronz domborműve (az előbbi Katulyák István lillafüredi kőfaragó, az utób­bi a miskolci Mezőgép Fa- zola Henrik szocialista bri­gádja társadalmi munkájá­nak eredménye) hirdeti és érdemesíti az eddig végzett magas színvonalú munkát, ugyanakkor „ellenőrzi” a jö­vőbeni feladatok végrehajtá­sát. S egyben kötelezi is annak minőségét! Tegnap, ott az ünnep csa­ládias pillanataiban úgy tűnt, tanár-diák fejében ugyanaz a gondolat motosz­kál. A követendő példa: a humanista Mátyás udvará­nak kulturális kisugárzása. A követelmény magas, ám a cél más nem lehet: a Hu­nyadi Mátyás Általános Is­kola a jövőben még inkább váljon a műveltség fellegvá­rává! (ha) Az építők napi ünnepség tegnap kezdődött — a me­gye két legnagyobb építő­ipari cége, az ÉÁÉV és a BÁÉV dolgozói is pénteken ünnepeltek —, s holnap fe­jeződik be. A központi ün­nepséget Budapesten, az ágazati szakszervezet szék­házában tartották. Itt, Ba­ranyai Tibor SZOT-főtitkár jelenlétében Somogyi László építésügyi és városfejleszté­si miniszter köszöntötte és kitüntette az építőipari ága­zat legjobb dolgozóinak egy csoportját. A miniszter ün­nepi beszédében elismeréssel szólt arról, hogy idei tervü­ket időarányosan túlteljesí­tették az építők, majd ki­tüntetéseket adott át a leg­jobbaknak. Karvajszky Ist­ván, az ÉÁÉV vezérigazga­tó-helyettese a Magyar Nép- köztársaság Csillagrendjét vehette át. Somogyi László minisztertől vehette át magas kitüntetését Kar­vajszky István, az ÉÁÉV vezérigazgató-helyettese. Fotó: Balogh Küldötteink a pártértekezleten Básli János: Előremutató fejlesztési stratégiát! Az országos pártértekezleten a borsodi küldöttek sorai­ban ott volt Básti János, az SZMT vezető titkára is. Ké­szült, hogy gondolatait, tapasztalatait hozzászólásában kifejtse. Erre idő hiányában nem került sor. Tervezett hozzászólását most kissé tömörítve közreadjuk. — Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye szakszervezeti tagsága is érdeklődéssel várta az országos pártérte­kezletet. Várta a társadal­mi-gazdasági kibontakozás, a szocializmus építése to­vábbi útjának megjelölését.; a feladatok végrehajtásá­hoz nélkülözhetetlen párt­egység, a népi, nemzeti egység, a tömegek és a vezetés közötti bizalom új­rateremtését, megerősítését; eligazító válaszokat a leg­alapvetőbb ideológiai kér­désekben. Mindezekkel ösz- szefüggésben alapvető a po­litikai intézményrendszer korszerűsítése, ezen belül a párt-, állami és társadal­mi szervezetek — közöttük a szakszervezetek — vi­szonyrendszerének a kor követelményeihez való iga­zítása. — A politikai hatalom gyakorlásában részt vállal­nak a történelmi hagyomá­nyokat hordozó, a dolgozók túlnyomó többségét tömö­rítő szakszervezetek is, me­lyekre a jövőben még na­gyobb felelősség hárul. Ezért üdvözöljük, hogy az állásfoglalás-tervezet ki­emeli, hangsúlyozza a szakszervezetek szerepét. Fontosnak tartjuk a politi­kai intézményrendszer ele­mei közötti munkamegosz­tás, döntési és felelősségi viszonyok tisztább, egyér­telműbb elhatárolását. Eh­hez szükséges a szakszer­vezeti mozgalom tevékeny­ségének jogi garanciákkal történő megerősítése az al­kotmányban, vagy szak- szervezeti törvényben. Emellett lényeges a part­neri kapcsolatokban egy mainál egészségesebb szem­lélet kialakítása. Ma még gyakran előfordul, hogy a bizalmi, vagy a szakszerve­zeti szerv jelzésére az a reagálás: „Már megint a szakszervezetnek van ba­ja”. Pedig a valóságban nem a szervezet, hanem a dolgozó ember problémájá­ról van szó, melyet — ha jól működik — a szakszer­vezet képvisel. A dolgozó embert kell szem előtt tartani akkor is, amikor gazdasági gondja­inkról, sürgető teendőink­ről szólunk. A termelési szerkezet átalakítása me­gyénkben ma kényszer, égetően szükséges, kikerül­hetetlen feladat. A szak- szervezetek az erre irányu­ló törekvéseket — a hosz- szú távú érdekeket szem előtt tartva — támogatják. A visszafejlesztés stratégi­ája nem lelkesítő, leszere­lő hatású, a szükséges egy­séget, cselekvőkészséget gyengíti. A kényszerű le­építésekkel párhuzamosan tehát elengedhetetlen az előremutató feljesztési stra­tégia kidolgozása, érvénye­sítése is. A szerkezetváltással a legszorosabban összefügge­nek a foglalkoztatás kérdé­sei. A szakszervezetek tu­domásul veszik, hogy a struktúra átalakítása sok új feszültséggel jár, és azt is, hogy az állami, szövet­kezeti, vagy vegyes és ma­gántulajdon hatékony mű­ködtetése a kibontakozás döntő feltétele. De: a tar­tós és tömeges munkanél­küliség elfogadhatatlan szá­munkra, a foglalkoztatási feltételek javítását, új munkahelyek létrehozását sürgetjük, s ebben közre­működünk. — Az életszínvonal, a re­álbérek csökkentése, az infláció az előbb már emlí­tett okok, a gazdaságban zajló változások miatt előtérbe kerül a szociális biztonság kérdése. A vita során szociálpolitikánkkal szemben megfogalmazott általános igény: valóban a rászorultság, az esélyegyen­lőség, a szolidaritás elve érvényesüljön. Halasztha­tatlannak tartjuk a létmi­nimum állami garantálását. Fontos, hogy a szociálpoli­tikai feladatok megoldását ne csupán a gazdasági tel­jesítőképesség függvénye­ként, de annak feltétele­ként kezeljük. Az egészség- ügyi, kulturális ellátás, az oktatás magasabb színvo­nala gazdasági fellendülé­sünk, az ehhez szükséges szerkezetváltás végrehaj­tásának nélkülözhetetlen feltétele, hosszú távra szó­ló beruházás. Hangzatos nyilatkozatok helyett ha­laszthatatlan annak a ro­hamosan romló tendenciá­nak megállítása, amely a napi valóságot jellemzi. Az előttünk álló nemze­ti program megvalósításá­hoz elengedhetetlen a tár­sadalom valamennyi réte­gének cselekvő részvétele. Mivel a dokumentumterve­zetben erre csak utalás tör­ténik, célszerűnek tarta­nánk ennek részletesebb kifejtését. Elsősorban a nagyüzemi munkásság ki­fogásolja, hogy a munkás- osztályról, mint a társada­lom tömegbázisáról alig esik szó a tervezetben. Fontos számunkra, hogy azok a dolgozók, akik év­tizedeken keresztül, a leg­nehezebb időszakokban is tisztességgel látták el fel­adataikat, visszakapják, visszanyerjék megbecsülé­süket. A különböző társadalmi csoportok bizalmának el­nyerését segítheti, ha hely­zetük megítélése, a perspek­tíva felvázolása a valóság­ból kiindulva, illúzióktól mentesen történik. Ez fon­tos az előttünk álló szinte valamennyi feladat, intéz­kedés meghatározásában, megtételében, így például a bérreform esetében is. A szakszervezetek a bérrefor­mot támogatják és joggal várják, hogy a törvényes munkaidőn belül elérhető keresetek fedezetet nyújt­sanak a dolgozók normális megélhetéséhez. Óvakodni kell azonban a túlzott vá­rakozás táplálásától. Egyér­telműbben, világosabbá kell tenni, hogy a bérre­form nem egyszerűen a ke­resetek gyors és nagymér­tékű növelésével jár, ha­nem a teljesítmények alap­ján differenciál és a re­formfolyamat nélkülözhe­tetlen önálló eleme. Ügy ítéljük meg, hogy az állásfoglalás széles körű vi­táját jellemző nyilvános­ság és őszinteség elenged­hetetlen feltétele az egysé­ges cselekvésnek. \ DV lemezradiátor 130 Ft/tag helyett 100 Ft/tag DV lemezradiátor 146 Ft/tag helyett 100 Ft/tag 500 II. öntöttvas radiátor 235 Ft/tag helyett 200 Ft/tag 900/II. öntöttvas radiátor 360 Ft tag helyett 300 Ft tag Uj típusú TOTYA kazán DT 3,2-es 20 800 Ft helyett 18 700 Ft TOTYA kazán DT 4,2-es 22 300 Ft helyett 20 000 Ft valamint fűtési csövek, radiátorvég és -fúrdugók, szelepek és egyéb szerelvények kaphatók a miskolci VASUDVARBAN, Zsoicai kapu 12. sz. alatt Telefon: 88-003, 37-303, 37-504 BORSOD/ 600/220-as 900/220-as Az eoészsénmeoőrzésrííl

Next

/
Oldalképek
Tartalom