Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. június 1., szerda Pimasz, szép arccal Zubornyák Zoltán műsora-táncfesztivál A teremből ki hal latszik a zene. a folyosó visszhangozva szórja szét a dallamot, a ritmust. Mindenki bent van, csak két kisfiú maradi az előtérben, s az egyik — tán még nincs nyolcéves — mutat néhány figurát társának, csapkodja a térdél, bokáját. — Sok gyerek táncol, és nagyon jól — mondja Jóna István, a Szinvavölgyi Vasas Néptáncegyültes művészeti vezetője. Itt vannak az együttes fiataljai, a ..Csipogók" is. Egy iskolába, égy osztályba járnak. A miskolci 20-as iskola (i. b-sei. Akár nevezhetjük néptáncos osztálynak is. — Nagyon szereljük a táncot. Le tudjuk adni az energiánkat — mondja Ligeti Péter. — Főleg a fiú- verbunkot, a „csapásolást". Kéthetente ötször próbálunk, és nem fárasztó, csak esetleg szereplések előtt. Azért néha jobb lenne focizni? Óvatósap bólogatnak, Gombos Gabor azonban közbeszól: — Én szívesebben láncolok. S a többség vele tart .. . — Ha nem is lesz mindenkiből nagy táncos, mégis kapcsolatba kerülnek saját kultúrájukkal. S esetleg kapunk egy műveltebb közönséget — folytatja Jóna István. Mintha leragadnánk e gondolatnál. Lavotha Felérné, megyei., úttörőtitkárral is így kezdjük. — Hihetetlen tartást ad a tánc a gyerekeknek — mondja. — Örömmel, élvezettel táncolnak. Nagyon aranyosak voltak a kis elsősök, bár produkciójuk természetesen még nem kiforrott. De itt nem is az a lényeg. A játék örömét, a természetességet figyelhettük. Idén először rendezték együtt az észak-magyarországi gyermektáncíesztivál. és a megyei úttörő népijá- ték-. néptánc- és népzenei találkozót. r * A mezőkövesdi Földes Ferenc -Középiskolai Kollégium Diáktanácsa néhány hónappal ezelőtt jelentkezett először a Kövesdi Kollégista című híradóval. Most, a tanév vége közeledtével adta közre idei, második számát. A 30 oldalnyi kiadvány színes, gazdag tartalommal jelentkezik ismét. Az első oldalon A megúju-, lás jegyében címmel, vezércikket olvashatunk, amelynek egyik gondolatát, amit a szerző aláhúzott, érdemes kiemelni: „Csak fegyelmezett munkával, jó tanulással, kezdeményezéssel érhetjük el, hogy megalapozzuk jövőnket.” Olvashatunk e lapszámban szemelvényeket az első számot köszöntő visszhangból, megemlékeznek a kollégium névadója özvegyének él huny tárói, a megyei kollégiumi szellemi vetélkedőről, olvashatunk pályaválasztásról, bemutatják a kiváló kollégistákat, helyet kap a diákhumor, többféle szellemes írás, a sport, s a kollégiumi közélet. Egészében nagyon sokszínű a lap. igyekeznek sok fényképet is közölni, ami a rendelkezésükre álló technika miatt nem mindig a legsikeresebb, viszont a rajzok jól jönnek ki. A rajzok kapcsán csak javasolni lehetne, hogy inkább domináljanak a saját rajzok, mint a különböző vicclapokból átvettek. Ha szabad javasolni — tudom, hogy minden négyzelmi Iliméiért szeretnének kihasználni — törekedjenek a kicsit szellősebb tördelésre. Egészében érdekes ez a híradó, érdemes böngészni, s kíváncsivá tesz arra az életre, amit tükrözni kíván. (bm) Pedagógushét- Ebben a tanévben június X-án, pénteken köszöntik jbrszágszerte a pedagógusokat. A pedagógusnaphoz kapcsolódik a KISZ Miskolc j/árosi Pedagógus Bizottságának rendezvénysorozata, tnely hétfőn délután a jubiláló KISZ-tagok köszöntésé- fel. és az aktívák megjulal- jnazásával kezdődött. Tegnap a Killián György utcai |. Számú Gyakorló Óvodáiban óvodai eszközökből álló kiállítás megnyitójára került sor. ma, szerda délután pedig a 13-as Számú Általános Iskolában sportrendezvények, míg este, az Avasdéli 42-es iskolában politikai fórum lesz Csütörtökön dr. Dobos László, a Gyermekváros igazgatója tart szakmai előadást a pedagógus KISZ-bizottságon. majd péntek délután videóval és diszkóval zárul az ötnapos rendezvénysorozat. — A kél nap alatt 29 csoport szerepelt, s a megye szinte minden városából jöttek. Célunk az volt, hogy többet nyújtsunk a gyerekeknek. S azt hiszem, ez sikerült is, hisz hallottam, hogy a gyerekek szombat este nem akartak hazamenni, mondván, olyan jó itt. és holnap is milyen jó programok lesznek. A több. mint ezer gyerek este táncházban mulathatni!, s élvezhette a sátoraljaújhelyi gyermeknap programjait. Egyébként az úttörő néptánckategória országos döntőjébe a sárospataki Bodrog táncegyüttes .jutott, míg népzenei vonalon a kazincbarcikai Kun Béla Általános Iskola citerazenekara. Itt Üjhel.yben tényleg esemény ez a rendezvény. (Lehet, hogy egy nagyobb városban, mint például Miskolcon, nem lett volna az.) Itt mindenki tudja, hogy mi van ma. Ez leginkább köszönhető a városi vezetés elkötelezettségének, s a rendezvénynek helyet adó művelődési háznak. A város ingyen biztosított szállást a résztvevőknek, s mindent megtettek annak érdekében, hogy érezhető legyen a/esz- tiváljelleg, jól legyen a han- gu'at. S mi bizonyítja jobban a sikert, minthogy az állomás felé menet az egyik kollégiumból kihallatszott a zene: „Nem járok én sírva rajta, járjon aki rakosgatta..." Dobos Klára Szakmai bemutatóra invitált szíves szóval Zubornyák Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, hogy megismerhessem a Belvárosi Orfeum után újabb színházon kívüli műsorát, amelyet azért állított össze a XX. század magyar költőinek verseiből, hogy azokat mind szélesebb közönségrétegeknek. főleg fiataloknak közkincsévé tegye, ez utóbbiak irodalmi tanulmányaihoz segítséget adjon. Szép, nemes cél. Tizenhárom költő húsz műve szerepel a műsorban, amelynek címéül a kezdő Ady- költeményét választotta a művész: Pimasz, szép arccal. E vers így kezdődik: ..Pimasz, szép arccal látszik, hogy akar, De közben búsan lekönyököl, , Nyög, sir. ez az én fajtám, a magyar." Ez egyben hangütés is. az egész műsor hangvételét megadja. A műsort újra Adytól A Tűz márciusának szavai zárják: .......hogy ne csüggedjetek el: M árcius van s határtalan az Élei". A kettő között pedig Nagy László, József Attila, Babits Mihály. Radnóti Miklós. Juhász Ferenc, Utassy József, Petőfi Sándor (aki ugyan nem XX. századi!), Juhász Gyula, Csoóri Sándor, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Illyés Gyula versei, versrészletei. Meg a Swetter együttes, a magát „népi metál” hangzatokkal operáló társulásnak nevező zenekar a verseket aláfestő, felerősítő, a műsort népi dallamokkal, népdalokkal, megzenésített verseket zenében-dalban kínáló közreműködése, sajátos, meglehetősen szokatlan hangszerelésben, már ami az instrumentumokat és az előadott müveket illeti. Zubornyák Zoltán igen sokat dolgozott ebben a produkcióban. Jóval többel, minti kellett volna. Ügy tűnik, nem bízott eléggé a versekben, azok mondandójában, vagy netán önmaga tolmácsolásában (?), s ezért — Szemán Béla rendező segítségével — jóval több hatáseszközt használt fel a szükségesnél. Népies hatást keltő színpadi dekoráció, hatalmas trikolórok, égő gyertyák, oltár, fehér gyolcsba öltöztetett partner, akinek nevét nem árulta el semmi, de közreműködése, éneklése, artisztikus mozgása mesz- szemenö elismerést érdemel. Túl sok volt a látványelem, amelyek között alig akadt, ami önmagában nem volt megkapó, precízen kidolgozott mozgások színesítették a műsort; Jancsó Miklós jelképrendszerére emlékeztető motívumok sorjáztak, hogy a produkció végeztével az előtérben Ljubimov hajdani Csendesek a hajnalolc-rendezése jusson eszünkbe. Nem arról van szó, hogy rossz tudáselemeket használt a műsor, vagy rosz- szúl használta volna azokat. Arról szó sincsen. Az elgondolkoztató, hogy nem volt-e mindez sok, nem kerekedett-e helyenként a látvány a versműsor fölébe. Tartok tőle, volti erre, nem egy. példa. Talán kisebb arányelcsúszásról lehet itt szó. A húsz versel a sok-sok mozgás, látvány-tevékenység, nem kevés éneklés közben nem is bírta mindig egyforma erővel az előadó, s ebbeli kisebb hiányosságaiért a látvány nem pótolt. Tudomásom szerint iskolásokat vár elsősorban Zubornyák és segítőinek lelkes, társadalmi munkás csapata. Én olyan műsorra gondoltam, amivel el lehet menni az iskolásokhoz. Ezzel nem lehel mozdulni. Ehhez a gyerekeknek kell bejönni a Kamaraszínházba. Ami nem baj, de Miskolcon kívül is kell, hogy legyenek ifjak, akikhez e műsornak szólni kellene. Ami a versválogatást illeti, bizony kicsit keserű összképet ad. mint erre már a címadó vers' is jelzést adott. (Ezt még egy miniatűr sír- hant és fakereszt építésével is sötétítették.) Elismerést érdemlő tisztelgés volt Zubor- nyák részéről, hogy hajdani mestere, Major Tamás hangját is hallatta: szalagról hangzott fel József Attila Hazám című költeménye Major jól ismert előadásában. S milyen furcsa dolog! Akkor nem szólt a kísérő zenekar, nem volt kísérő játék, látvány, nagyon elütött a műsor egészétől ez a kis produkció. Talán túlságosan részletekbe menően szóltam erről az ígéretes produkcióról. Azért, mert kellenek ilyen műsorok, jó lenne Miskolcon újra feltámasztani az effajta előadásokat, s ezért az olyan kezdeményeket, és kezdeményezőket, mint Zubornyák Pimasz, szép arccal-ja, megkülönböztetett figyelem és elismerés illeti. (benedek) Szellemi műhely volt Kassa 200 éves a Magyar Museum Irodalombarátok (tanárok, irodalomtörténészek), kerekedtek fel a közelmúltban Miskolcról, hogy Göihcön és Kassán megemlékezzenek a kassai Magyar .Museum megjelenésének 200., valamint Batsányi János születésének 225. évfordulójáról. Az első állomás Gönc (Aba- új vármegye hajdani székhelye) volt. Itt Pataki József, a község tanácselnöke ismertette a nagy múltú parasztváros történetét. Már az Árpád-házi királyok idejében lakott volt ez a táj, tíz faluba német telepeseket (Gertrúd királyné „földiéit") hívtak be. A község: Gönc, tőlük kapta a nevét. A királyné által adományozott kiváltságok emléke so^ káig élt és öntudattal töltötte el a szőlőművelésből — kertgazdálkodásból meggazdagodott paraszt-polgárokat. Az óhazával is tartották a kapcsolatot. Ezzel magyarázható, hogy a reformáció eszméi igen korán ismertté váltak. meggyökeresedtek. Köztudott, hogy Göncnek és Vizsolynak döntő szerepe volt a magyar nyelvű Biblia létrejöttében. Ez annál is inkább érdekes, .mivel Gönc Károli Gáspár idejében kétnyelvű volt. Az ellenreformáció korában, amikor a sárospataki iskolának menekülnie kellett, egy időre Gönc is befogadta a diákokat. 1 Három előadás hangzott el itt, a felvilágosodásról illetve Abaúj szerepéről a Hl. század történetében. Dr. Csorba Csaba előadását Högye István olvasta fel. Erről az előadásról alakult ki késeibb kisebb polémia. Gulyás Mihály abaúji öntudattal azt vitatta, hogy Kazinczyék fellépése, a Magyar Museum indulása véletlen lett volna. Éppen a már fentebb elmondottak miatt, a táj hagyományaiból következik, hogy a kor értelmisége rá tudott hangolódni a felvilágosodás Ma este a képernyőn Gyorsított eljárás % A Kortársaink képernyője sorozatban kerül ma 20.05-kor az első műsorban sugárzásra a Gyorsított eljárás című tévéjáték, amely ördögh Szilveszter Lázár békéje cimü regényéből Szegvári Menyhért rendezésében készült, s azt kutatja, vajon a jogi értelemben vett bűn minősülhet-e csak annak, nem lehetnek-e a bűnelkövetésnek más összetevői is. A játék egyes szerepeiben Horváth Sándor, Radó Denise, Bozóky István, Módi Szabó Gábor, Martin Márta, Balikó Tamás és mások alakításaival találkozhatunk. Képünkön a játék egyik mozzanata. eszméire. Dr. János István: A felvilágosodás szépliteratúrai kezdeményei című előadásában a filosz aprólékosságával indokolta és bizonyította, hogy irodalomtörténetünkben több szálon is előkészítették a felvilágosodást, egyáltalán a nemzeti (magyar) irodalmiság megerősödését. Másnap Kassán folytatódott a megemlékezés. Rövid sétán ismerkedtünk meg a belváros irodalomtörténeti, — történeti emlékhelyeivel, nevezetességeivel. Megkoszorúztuk Batsányi emléktábláját, tisztelegtünk II. Rákóczi Ferenc fejedelem emléke előtt, a Dómban. A kassai megemlékezést a Csemadok Kassai Városi Bizottsága szervezte abban a házban, amelyben 200. éve Kazinczyék elhatározták, a Magyar Museum folyóirat indítását. Két igen érdekes, és színvonalas előadást tartott dr. Kováts Miklós: Szellemi műhely Kassán a felvilágosodás korában, valamint dr. Kováts Dániel: Batsányi és Kazinczy mint szerkesztők címmel. A mai folyóiratolvasó. s ' egyáltalán irodalomszerető csak csodálhatja Kazinczy és Batsányi szívósságát, leleményességét, bátorságát, amely- ivei belevágtak. Nem ez volt az első ilyen kezdeményezés, (már volt lap Po- zonyban, Győrött stb.). de ez volt a legigényesebb, s mindmáig példaértékű. A két szerkesztő, Kazinczy és Batsányi, noha sok kérdésben vitatkoztak, egyben egyetértettek: a társadalmi haladást a magyar nemzeti irodalom és nyelv, vada- mint az Európához való felzárkózást kell szolgálniuk. Ezek az irodalmi kirándulások, emlékülések mindenkor több célt szolgálhatnak. Az egyik a már említett előadások létrejötte, másik — s ez nem kevésbé fontos — a megyében élő irodalmárok, valamint szomszédos Kassa irodalmárainak kapcsolatteremtése és -tartása. horpácsi
