Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. június 10., péntek Ma délutántól Előzetes a XVIII. veszprémi tévétalálkozóhoz Aki ma délután 17.30-kor a második műsorra kapcsolja tévékészülékét, 'Az állam én vagyok című, Gáspár Margit írta és Nemere László rendezte, 1987-ben készült tévéjátékot láthatja. És ha eszébe jut, hogy ezt már látta, úgy igaza van. Ugyanis e tévéjáték az első darabja a XVIII. veszprémi tévétalálkozó alkalmából ismételten képernyőre kerülő sorozatnak. A XVIII. veszprémi tévétalálkozó szorosabb értelemben csak június 20-án kezdődik és a 25-i, élő adásban történő díjkiosztó ünnepséggel és egyik díjnyertes mű újrasugárzásával ér véget, azonban a nagyközönség, az ország érdeklődő tévénézői számára mór ma megkezdődik, éppen az említett tévéjáték és még két másik mű sugárzásával. A találkozó vezetői még csak ma délelőtt adnak a kritikusok, a televízióval foglalkozó újságírók részére részletes tájékoztatást a Magyar Televízió elnökségén, de a figyelem máris e nagyszabású művészeti versenyre irányulhat. Az elmúlt évben alkalmazták először azt a gyakorlatot, hogy — szemben a korábbi tizenhat év meg- szokottságával — nem a nagyközönség által már látott művek versenyeznek egymással, hanem az újak, a bemutatásra várók. így lesz most is, június 20-tól a veszprémi Dimitrov Művelődési Központban tizenhat új mű - áll versenyben egymással, azokon kívül további öt ősbemutató lesz Veszprém és környéke üzemeiben, településein, valamint a Fiatal Művészek Stúdiója is bemutat két kisebb összeállítást munkáiból. így huszonegy később sugárzásra kerülő művet láthatnak majd a találkozó résztvevői, meg az említett FiMS-alkotásokat. A versenyben állók közül kerülnek ki majd a díjazandók. Ám díjra esélyesek azok a művek is, amelyeket mától kezdve a találkozó végéig a második műsorban láthat a nagyközönség. Ezek a tavalyi találkozón is szerepelt, s azóta bemutatott művekből valók. Ma este a bevezetőben említett tévéjátékon kívül Az iskolamester című tévéopera és A Pacsirta című tévédráma látható e sorban, szombaton és vasárnap további három-három, a jövő héten újabb kilenc, s a találkozó hetében is annyi. Minden bizonnyal igen sok néző látta a most ismétlésre kerülő huszonhét művet, vagy azok egy hányadát, de minden bizonynyal legalább annyian nem ismerik azokat. Itt az alkalom a megismerésre, vagy éppen az újra találkozásra. Ezzel az előzetes ismétléssorozattal válik a milliós nézőtábo.r részben a XVIII. veszprémi tévétalálkozó részesévé anélkül, hogy Veszprémbe utazna. (E művek díjazásáról a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa által szervezett tíz társadalmi zsűri dönt.) De a verseny, a találkozó napjaiból is több közvetítés lesz Veszprémből, s a már említett nyilvános díjkiosztás hagyományosan a dramati- kus tévéművek és az ország nézőinek közös ünnepe-él- ménye. (bm) Serfőzö Simon drámáiról Senki sem hitte, hogy Serfőző Simon Otthontalanok című drámakötete megjelenik még a könyvhét előtt. Így aztán nem is szerepel az ajánlólistán. Hétfőn délután mégis telt ház volt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. (Itt kell megjegyezni, hogy ezzel egy időben volt Kosa Csaba író-olvasó találkozója is a szomszédos Rónai Művelődési Központban. Kár, mert ez a szervezési hiba megint megosztotta a miskolci irodalomszerető közönséget...) Annak, aki látta annak idején a Miskolci Nemzeti Színházban a Rémhírvivők (1975) és az Otthontalanok (1979) bemutatóját, nem kell bemutatni Serfőző Simon darabjait. Amint azt Zimonyi Zoltán bevezetőjéből (Kulcsár Imre olvasta föl) is megtudtuk, ez a három dráma (a harmadik, a Mindenáron, most jelenik meg először), a magyar falu elmúlt három évtizedét, a paraszti életforma változásait mutatja be. Szociográfiai igénnyel és hitellel. Ezt azért jegyzem meg itt, mert annak idején, az Otthontalanok bemutatóját követő ankéton éppen ezt vonták kétségbe: Serfőző témaválasztásának jogosságát. Igaz, ebben ludas volt kicsit maga az előadás is. Első látásra-olvasásra valóban úgy tűnhet, hogy a szerző csupán egy peremre szorult, ha úgy tetszik, lumpen réteg létkérdéseit boncolgatja, holott másról és lényegesen többről volt, van szó. Az elmúlt évtizedek tektonikus erejű társadalmi mozgása drámai változásokat hozott a parasztok százezreinek életében, akik segéd- és betanított, munkásként az akkor épülő gyárainkban, városainkban kaptak munkát. És persze szállást is a munkásszállásokon. Ez: a gyökértelenség érzése fogalmazódik meg Serfőző darabjaiban. Érvényes ez a harmadikra, a Mindenáronra is, amelyben a magára maradt falu presztízsfogyasztását, lényegében a felhalmozódott (és felhalmozható) értékek elherdálását ábrázolja groteszkbe hajló realizmussal a szerző. Mi, akik annak idején láttuk a bemutatókat, drukkoltunk Serfőző darabjaiért. Mert nagyon is fontos, hogy a színház kapcsolatot találjon a kortárs irodalom-, mai, kellő időben „tartson tükröt” — Shakespeaye-rel szólván — a társadalom elé. Nos, van mit javítani ezeken a drámákon, amelyekből most részleteket hallhattunk Kulcsár Imre, Várhegyi Márta, Sallós Gábor és Somló István tolmácsolásában. Jogosnak érzem azt a megjegyzést, amit a, hétfői irodalmi esten is hallottam, hogy a konfliktusokat ügyesebben, színpadképeseb- ben is meg lehetne fogalmazni. Ügy gondolom, hogy a szerző is hálás lenne, ha dramaturg szakember segítene ebben. Egy dolog nem jogos: nem tudomásul venni ezeket a darabokat. Ha más nem is, de a dokumentumértékük nyilvánvaló- ' vá vált. Egy esetleges újabb bemutató hasznára, hasznukra válna. Akár már azzal is, hogy újabb vitát provokál. Serfőző ugyanis nem a befejezett múltról ír, a folyamatok — a negatívak — még megfordíthatok. Avagy nem azt nevezzük manapság kibontakozásnak? hs Nyugdíjas pedagógusok találkozója Az idei pedagógusnap alkalmából 21 télepülés 67 nyugdíjas pedagógusa találkozott a szerencsi 3. Számú Általános Iskolában. A résztvevőket Négyessy István, nyugdíjas gimnáziumi igazgató köszöntötte, majd az iskola úttörői és kisdobosai műsorral kedveskedtek az idős nevelőknek. A rendezvényen bizottsági emléklapban részesítették a 40 éves szakszervezeti tagsággal rendelkezőket. Többen elismeréssel szóltak a helyi pedagógus-szakszervezet nyugdíjas tagozatának eredményes munkájáról, s mellette megemlítették a korosztályt érintő társadalmi gondokat. A közös ebéd után Na&z- rainé Sárossy Erzsébet, a vendéglátó iskola igazgatónője bemutatta a tavaly átadott intézményt, majd a nö vend ókzenekar hangversenye' zárta a rendezvényt, melynek résztvevői jövőre ismét szeretnének egymással találkozni. Tűzzománckiállítás Leninvárosban Tűzzománc-kiállítás nyílt június 6-án Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központban. A kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen készült műalkotásokat június 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. az egyetemi hallgatók neveléséről Tüntetnek, illetve tüntetésre készülnek a pekingi egyetemisták — hallom a hírt (a rádióban). De hasonló híreket szinte mindennap hallhatunk a világ más tájairól is. Nincs ebben semmi meglepő. Az egyetemi ifjúság — a holnap értelmisége — mindenkor hallatta a. hangját, kereste a helyét a világban. Az idősebb, felnőtt generáció ilyenkor idegesen ráncolja a homlokát, mert hajlamos megfeledkezni arról, hogy ő milyen volt fiatal korában, valamint arról, hogy a fiatalok mindenkor érzékenyebbek, a társadalomban felhalmozódott látható és latens feszültségeire. Kétnapos tudományos konferenciát (jú- társadalmi tapasztalatok eltértek a »hiva- nius 7—8.) rendeztek a Miskoic-Egyetem- talos« szocializmusképtől”. városban, az NMÍE> Marxizmus—Leninizmus Intézetének Tudományos Szocializmus és Szociológiai Tanszéke szervezésében. Az idei téma: az egyetemi hallgatók nevelése. Kedden plenáris ülésen négy előadás hangzott el, majd ezt követően hat szekcióban vitatták meg. Az egyik előadó Major Zoltán, az NME KISZ-bizottságának titkára A hallgatók közéletiségre való nevelése; A hallgatók öntevékenysége és önkormányzat címmel tartott előadást. Az alábbiakban az ő előadásából idézünk: „Ma, amikor országunk nemzetközi pozíciói, a viláigkereskedelem- ben részesedésünk fokozatosan csökken, társadalmi problémáink közül is egyre több válik nyilvánvalóvá — ebben a helyzetben a sokszor felemlített emberi tényező, ami esélyt ad a fejlődésre a szükséges döntések vállalása, az innovatív gondolkodásra. Az elmúlt évtizedek eseményei, politikája nem kedveztek túlzottan ilyen készségek kialakulásának. Én egy társadalom működésében az együttműködési kooperációs készséget tartom a legfontosabbnak. Ehhez viszont érdekeivel tisztában levő állampolgár, önálló közösségek, számukra közéleti terep, szerveződési lehetőségek, az egyes területeken önkormányzati működési forma szükséges. A felsőoktatás alkalmas terep egyrészt kísérletezésre, másrészt, miután optimális esetben értelmiséget képez — az önkormányzati eszme működéséhez elengedhetetlen készségek, tapasztalatok megszerzésére. A ma egyetemi hallgatója már a XXI. század első éveire is készülhet. Bár a nemzedéki torlódás nehezen csökken, talán ekkor nyílnak meg szakmai, tudományos, vezetői, közéleti ambícióik előtt g csatornák, tud majd ez a korosztály saját értékei, felfogása szerint szerveződni, együttműködni, élni. Képes erre ez a korosztály, kapott-e, kap-e lehetőségeket, terepet, hogy önálló arcot alakítson ki?” „Engem az elmúlt 5—18 év — részben személyesen is átélt — eseményei optimistává tesznek, de abban a bizonyos közéletben a ma huszonévese számára van néhány probléma. A gazdasági helyzet nem nyújt, nem ígér vonzó egzisztenciális perspektívát számukra. S máig sem kaptak választ rá, hogy a gazdasági fejlesztés valamiféle megalapozott koncepciója alapján, -mekkora áldozatok árán várható egyéni élethelyzetüket is kedvezően érintő változás. Feszítő ellentmondás —, hogy a világjelenségekkel ellentétben az utóbbi időkben a tudás, a szakértelem tartós és folyamatos leértékelődése volt tapasztalható. Komoly problémát jelent, a meglevő emberi kapcsolatok, közösségek hiánya, elsorvadása, a család válsága, amelyet az életszínvonalmegőrzés kényszeréhez tartozó túlmunka is okoz. Még mindig gyanúsak, nemegyszer intézményes-adminisztratív akadályokba ütköznek, akik megpróbálnak cselekvő közösséget teremteni, szervezni. Sokan, sokszor, sokféle módon szenvedik társadalmipolitikai, vagy akár csak helyi közéleti kompetenciájuk gyakori megkérdőjelezésétől, kritikai véleményalkotásuk közéleti szerepvállalásukkal szembeni türelmetlenséget. Értékzavarok forrása, hogy a konkrét „Ez az ifjúsági mozgalom hosszú ideig egyet jelentett a KISZ-szel, leginkább a külső megítélők szemében. A KISZ egyenlő ifjúság, ifjúság egyenlő KISZ-, szemléletet nehezen és a mai napig sem teljesen sikerült feloldani. Először az ifjúság rétegei közül ez a felsőoktatásban történt meg. A ’70-es évek végén, ’80-as évek elején a nagyobb egyetemeken nyilvánvalóvá vált, a KISZ nem felel meg a szerveződési-képvi- seleti-közéleti igényeknek, új formákra van szükség, és amellett teljesen át kell alakítani a monopolisztikus KISZ politikáját, szervezetét, jogosítványait is.” „Tapasztalataim szerint — elsősorban a kényszerítő körülmények miatt, a mai korosztályok számára sokkal inkább a gazdasági racionalitások jelentenek elsőbbséget, a politikai racionalitásokkal szemben. így ezek száma, súlya a jövőben várhatóan növekedni fog.” „Az 1985-ös oktatási törvény nyomán megszülető felsőoktatási jogszabályok lehetővé tették) az alanyi jogon működő hallgatói képviselet létrejöttét. Meghatározásra kerültek azon keretek, amelyek között az intézményekben a hallgatók közösségei, az önkormányzatok gyakorolhatják jogosítványaikat. A miniszteri rendeletek kiadását hosszas Vita előzte meg. Már az országos fórumokon is összecsaptak az érvek és indulatok. A felsőoktatás többségében még mä is eltérő a képviselet megítélése, elismertsége az intézményben.” „Befejezésül nagyon röviden a KISZ és az önkormányzatok, öntevékeny csoportok kapcsolatáról. Az intézményekben rendkívül eltérő helyzetek alakultak ki. A KISZ nem egyedüli szervezet a felsőoktatásban — nem is akar az lenni — támogatja az öntevékenységeket, értékeik, programjaik alapján, vagy, és ez is gyakori, vitában áll velük. A KISZ az egyetemen támogató helyzetből, sőt miután az öntevékeny csoportok szervezői vállalták a KISZ-tagságot, sőt, vezetői pozíciókat is, kezdeményezően lépett fel. Célunk volt, minden lehetséges erőforrással, támogatással gerjeszteni ezeket a tevékenységeket. A KISZ is csak akkor marad életképes, ha saját nagyságrendjében öntevékennyé válik —-egy ilyen ifjúsági politikai mozgalomként szerveződik, a jelenlegitől talán eltérő szervezeti formák között.” A kétnapos konferencián az NME társintézményeiből is érkeztek előadók. A konferencia célja a tapasztalatok kicserélése, s a tapasztalatokból adódó elvi kérdések megvitatása. Amint az Major Zoltán előadásából is kiderült, maga a téma nemcsak, hogy aktuális, „levegőben van”, nagy várakozás iá előzi meg a kibontakozó társadalmi-politikai változásokat. Maga az ifjúság keresi a cselekvés terét, valamint azokat a példákat, modelleket, amelyeket követhet. * A plenáris ülés végén adták át a nívó- és pályadíjakat az előadók és a hallgatók tudományos dolgozataira. (horpácsi) Sikeresen takarékoskodtunk Az MTESZ székházéiban csütörtökön /kiosztották a Sikeresen takarékoskodtunk címmel- meghirdetett pályázat díjait. A pályázat a termelési ráfordításokat csökkentő kormányprogram konkrét támogatását hivatott szolgálni. A Magyar Gazdasági Kamara, a Műszaki és Természettudományi Egyesületeik Szövetségével közösen hirdette meg tavaly januárban, ezúttal második alkalommal. A legnagyobb megtakarítást — 96 millió forintot — a Dunai Vasmű acélmű gyáregységének kollektívája által benyújtott pályázat alapján lehet elemi; ez a Martin Acélmű energetikai fejlesztésével foglalkozik. Az Alsózsolca, Kossuth L. u. 96. sz. alatti, 65 négyzetméteres helyiségcsoport BÉRLETI JOGARÖL, KARTALANITAS ELLENÉBEN LEMONDUNK. A bérlemény központi fekvésű, alkalmas kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenység végzéséhez. Lakásnak kis költséggel átalakítható. BORSOD MEGYEI FODRÁSZ SZÖVETKEZET Miskolc, Hunyadi u. 26. szám. A Miskolc, Park u. 8. sz. alatti, 139 négyzetméteres, és a Lányi E. u. 7. sz. alatti, 153 négyzetméteres helyiségcsoportok BÉRLETI JOGARÓL, KARTALANITAS ELLENÉBEN LEMONDUNK. A bérlemények alkalmasak kereskedelmi, vendéglátóipari vagy szolgáltatási tevékenységi végzéséhez. Termékbemutató-, mintatermeknek is berendezhetök. BORSOD MEGYEI FODRÁSZ SZÖVETKEZET Miskolc, Hunyadi u. 26. szám.
