Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. június 10., péntek Ma délutántól Előzetes a XVIII. veszprémi tévétalálkozóhoz Aki ma délután 17.30-kor a második műsorra kapcsolja tévékészülékét, 'Az állam én vagyok című, Gáspár Margit írta és Nemere László rendezte, 1987-ben készült tévéjátékot láthatja. És ha eszébe jut, hogy ezt már látta, úgy igaza van. Ugyanis e tévéjáték az első darabja a XVIII. veszprémi tévétalálkozó alkalmából ismételten képernyőre kerülő so­rozatnak. A XVIII. veszprémi tévé­találkozó szorosabb érte­lemben csak június 20-án kezdődik és a 25-i, élő adás­ban történő díjkiosztó ün­nepséggel és egyik díjnyer­tes mű újrasugárzásával ér véget, azonban a nagykö­zönség, az ország érdeklődő tévénézői számára mór ma megkezdődik, éppen az em­lített tévéjáték és még két másik mű sugárzásával. A találkozó vezetői még csak ma délelőtt adnak a kriti­kusok, a televízióval foglal­kozó újságírók részére rész­letes tájékoztatást a Magyar Televízió elnökségén, de a figyelem máris e nagysza­bású művészeti versenyre irányulhat. Az elmúlt évben alkal­mazták először azt a gya­korlatot, hogy — szemben a korábbi tizenhat év meg- szokottságával — nem a nagyközönség által már lá­tott művek versenyeznek egymással, hanem az újak, a bemutatásra várók. így lesz most is, június 20-tól a veszprémi Dimitrov Mű­velődési Központban tizen­hat új mű - áll versenyben egymással, azokon kívül to­vábbi öt ősbemutató lesz Veszprém és környéke üze­meiben, településein, vala­mint a Fiatal Művészek Stúdiója is bemutat két ki­sebb összeállítást munkái­ból. így huszonegy később sugárzásra kerülő művet láthatnak majd a találkozó résztvevői, meg az említett FiMS-alkotásokat. A ver­senyben állók közül kerül­nek ki majd a díjazandók. Ám díjra esélyesek azok a művek is, amelyeket mától kezdve a találkozó végéig a második műsorban láthat a nagyközönség. Ezek a tava­lyi találkozón is szerepelt, s azóta bemutatott művekből valók. Ma este a bevezető­ben említett tévéjátékon kívül Az iskolamester című tévéopera és A Pacsirta cí­mű tévédráma látható e sorban, szombaton és va­sárnap további három-há­rom, a jövő héten újabb kilenc, s a találkozó heté­ben is annyi. Minden bizonnyal igen sok néző látta a most is­métlésre kerülő huszonhét művet, vagy azok egy há­nyadát, de minden bizony­nyal legalább annyian nem ismerik azokat. Itt az alka­lom a megismerésre, vagy éppen az újra találkozásra. Ezzel az előzetes ismétlés­sorozattal válik a milliós nézőtábo.r részben a XVIII. veszprémi tévétalálkozó ré­szesévé anélkül, hogy Veszp­rémbe utazna. (E művek díjazásáról a Szakszerveze­tek Veszprém Megyei Ta­nácsa által szervezett tíz társadalmi zsűri dönt.) De a verseny, a találkozó nap­jaiból is több közvetítés lesz Veszprémből, s a már emlí­tett nyilvános díjkiosztás hagyományosan a dramati- kus tévéművek és az ország nézőinek közös ünnepe-él- ménye. (bm) Serfőzö Simon drámáiról Senki sem hitte, hogy Serfőző Simon Otthontalanok című drámakötete megjele­nik még a könyvhét előtt. Így aztán nem is szerepel az ajánlólistán. Hétfőn délután mégis telt ház volt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. (Itt kell megjegyez­ni, hogy ezzel egy időben volt Kosa Csa­ba író-olvasó találkozója is a szomszédos Rónai Művelődési Központban. Kár, mert ez a szervezési hiba megint megosztotta a miskolci irodalomszerető közönséget...) Annak, aki látta annak idején a Miskol­ci Nemzeti Színházban a Rémhírvivők (1975) és az Otthontalanok (1979) bemuta­tóját, nem kell bemutatni Serfőző Simon darabjait. Amint azt Zimonyi Zoltán be­vezetőjéből (Kulcsár Imre olvasta föl) is megtudtuk, ez a három dráma (a harma­dik, a Mindenáron, most jelenik meg elő­ször), a magyar falu elmúlt három évtize­dét, a paraszti életforma változásait mu­tatja be. Szociográfiai igénnyel és hitel­lel. Ezt azért jegyzem meg itt, mert annak idején, az Otthontalanok bemutatóját köve­tő ankéton éppen ezt vonták kétségbe: Ser­főző témaválasztásának jogosságát. Igaz, ebben ludas volt kicsit maga az előadás is. Első látásra-olvasásra valóban úgy tűn­het, hogy a szerző csupán egy peremre szorult, ha úgy tetszik, lumpen réteg lét­kérdéseit boncolgatja, holott másról és lé­nyegesen többről volt, van szó. Az elmúlt évtizedek tektonikus erejű társadalmi moz­gása drámai változásokat hozott a parasz­tok százezreinek életében, akik segéd- és betanított, munkásként az akkor épülő gyá­rainkban, városainkban kaptak munkát. És persze szállást is a munkásszállásokon. Ez: a gyökértelenség érzése fogalmazódik meg Serfőző darabjaiban. Érvényes ez a har­madikra, a Mindenáronra is, amelyben a magára maradt falu presztízsfogyasztását, lényegében a felhalmozódott (és felhalmoz­ható) értékek elherdálását ábrázolja gro­teszkbe hajló realizmussal a szerző. Mi, akik annak idején láttuk a bemuta­tókat, drukkoltunk Serfőző darabjaiért. Mert nagyon is fontos, hogy a színház kapcsolatot találjon a kortárs irodalom-, mai, kellő időben „tartson tükröt” — Shakespeaye-rel szólván — a társadalom elé. Nos, van mit javítani ezeken a drámákon, amelyekből most részleteket hallhattunk Kulcsár Imre, Várhegyi Márta, Sallós Gá­bor és Somló István tolmácsolásában. Jo­gosnak érzem azt a megjegyzést, amit a, hétfői irodalmi esten is hallottam, hogy a konfliktusokat ügyesebben, színpadképeseb- ben is meg lehetne fogalmazni. Ügy gondolom, hogy a szerző is hálás lenne, ha dramaturg szakember segítene ebben. Egy dolog nem jogos: nem tudomá­sul venni ezeket a darabokat. Ha más nem is, de a dokumentumértékük nyilvánvaló- ' vá vált. Egy esetleges újabb bemutató hasznára, hasznukra válna. Akár már az­zal is, hogy újabb vitát provokál. Serfőző ugyanis nem a befejezett múltról ír, a folyamatok — a negatívak — még meg­fordíthatok. Avagy nem azt nevezzük ma­napság kibontakozásnak? hs Nyugdíjas pedagógusok találkozója Az idei pedagógusnap al­kalmából 21 télepülés 67 nyugdíjas pedagógusa talál­kozott a szerencsi 3. Számú Általános Iskolában. A részt­vevőket Négyessy István, nyugdíjas gimnáziumi igaz­gató köszöntötte, majd az iskola úttörői és kisdobosai műsorral kedveskedtek az idős nevelőknek. A rendez­vényen bizottsági emléklap­ban részesítették a 40 éves szakszervezeti tagsággal ren­delkezőket. Többen elisme­réssel szóltak a helyi peda­gógus-szakszervezet nyugdí­jas tagozatának eredményes munkájáról, s mellette meg­említették a korosztályt érintő társadalmi gondokat. A közös ebéd után Na&z- rainé Sárossy Erzsébet, a vendéglátó iskola igazgató­nője bemutatta a tavaly át­adott intézményt, majd a nö vend ókzenekar hangverse­nye' zárta a rendezvényt, melynek résztvevői jövőre ismét szeretnének egymással találkozni. Tűzzománc­kiállítás Leninvárosban Tűzzománc-kiállítás nyílt június 6-án Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelő­dési Központban. A kecske­méti Nemzetközi Zománc­művészeti Alkotótelepen ké­szült műalkotásokat június 24-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. az egyetemi hallgatók neveléséről Tüntetnek, illetve tüntetésre készülnek a pekingi egyetemisták — hallom a hírt (a rádióban). De hasonló híreket szinte mindennap hallhatunk a világ más tájairól is. Nincs ebben semmi meglepő. Az egyetemi ifjúság — a holnap értelmisége — minden­kor hallatta a. hangját, kereste a helyét a világban. Az idősebb, felnőtt generáció ilyenkor idegesen ráncolja a homlokát, mert hajlamos megfeledkezni arról, hogy ő mi­lyen volt fiatal korában, valamint arról, hogy a fiatalok mindenkor érzékenyebbek, a társadalomban felhalmozódott látható és latens feszültségeire. Kétnapos tudományos konferenciát (jú- társadalmi tapasztalatok eltértek a »hiva- nius 7—8.) rendeztek a Miskoic-Egyetem- talos« szocializmusképtől”. városban, az NMÍE> Marxizmus—Leninizmus Intézetének Tudományos Szocializmus és Szociológiai Tanszéke szervezésében. Az idei téma: az egyetemi hallgatók nevelé­se. Kedden plenáris ülésen négy előadás hangzott el, majd ezt követően hat szek­cióban vitatták meg. Az egyik előadó Major Zoltán, az NME KISZ-bizottságának titkára A hallgatók közéletiségre való nevelése; A hallgatók öntevékenysége és önkormányzat címmel tartott előadást. Az alábbiakban az ő elő­adásából idézünk: „Ma, amikor országunk nemzetközi pozíciói, a viláigkereskedelem- ben részesedésünk fokozatosan csökken, tár­sadalmi problémáink közül is egyre több válik nyilvánvalóvá — ebben a helyzetben a sokszor felemlített emberi tényező, ami esélyt ad a fejlődésre a szükséges döntések vállalása, az innovatív gondolkodásra. Az elmúlt évtizedek eseményei, politikája nem kedveztek túlzottan ilyen készségek kiala­kulásának. Én egy társadalom működésé­ben az együttműködési kooperációs készsé­get tartom a legfontosabbnak. Ehhez vi­szont érdekeivel tisztában levő állampol­gár, önálló közösségek, számukra közéleti terep, szerveződési lehetőségek, az egyes területeken önkormányzati működési forma szükséges. A felsőoktatás alkalmas terep egyrészt kísérletezésre, másrészt, miután op­timális esetben értelmiséget képez — az önkormányzati eszme működéséhez elen­gedhetetlen készségek, tapasztalatok meg­szerzésére. A ma egyetemi hallgatója már a XXI. század első éveire is készülhet. Bár a nemzedéki torlódás nehezen csökken, ta­lán ekkor nyílnak meg szakmai, tudomá­nyos, vezetői, közéleti ambícióik előtt g csatornák, tud majd ez a korosztály saját értékei, felfogása szerint szerveződni, együttműködni, élni. Képes erre ez a kor­osztály, kapott-e, kap-e lehetőségeket, tere­pet, hogy önálló arcot alakítson ki?” „Engem az elmúlt 5—18 év — részben személyesen is átélt — eseményei optimis­tává tesznek, de abban a bizonyos közélet­ben a ma huszonévese számára van né­hány probléma. A gazdasági helyzet nem nyújt, nem ígér vonzó egzisztenciális pers­pektívát számukra. S máig sem kaptak vá­laszt rá, hogy a gazdasági fejlesztés vala­miféle megalapozott koncepciója alapján, -mekkora áldozatok árán várható egyéni élethelyzetüket is kedvezően érintő változás. Feszítő ellentmondás —, hogy a világjelen­ségekkel ellentétben az utóbbi időkben a tudás, a szakértelem tartós és folyamatos leértékelődése volt tapasztalható. Komoly problémát jelent, a meglevő emberi kap­csolatok, közösségek hiánya, elsorvadása, a család válsága, amelyet az életszínvonal­megőrzés kényszeréhez tartozó túlmunka is okoz. Még mindig gyanúsak, nemegyszer intézményes-adminisztratív akadályokba üt­köznek, akik megpróbálnak cselekvő kö­zösséget teremteni, szervezni. Sokan, sok­szor, sokféle módon szenvedik társadalmi­politikai, vagy akár csak helyi közéleti kompetenciájuk gyakori megkérdőjelezésé­től, kritikai véleményalkotásuk közéleti szerepvállalásukkal szembeni türelmetlen­séget. Értékzavarok forrása, hogy a konkrét „Ez az ifjúsági mozgalom hosszú ideig egyet jelentett a KISZ-szel, leginkább a külső megítélők szemében. A KISZ egyenlő ifjúság, ifjúság egyenlő KISZ-, szemléletet nehezen és a mai napig sem teljesen si­került feloldani. Először az ifjúság rétegei közül ez a felsőoktatásban történt meg. A ’70-es évek végén, ’80-as évek elején a na­gyobb egyetemeken nyilvánvalóvá vált, a KISZ nem felel meg a szerveződési-képvi- seleti-közéleti igényeknek, új formákra van szükség, és amellett teljesen át kell alakí­tani a monopolisztikus KISZ politikáját, szervezetét, jogosítványait is.” „Tapasztalataim szerint — elsősorban a kényszerítő körülmények miatt, a mai kor­osztályok számára sokkal inkább a gazda­sági racionalitások jelentenek elsőbbséget, a politikai racionalitásokkal szemben. így ezek száma, súlya a jövőben várhatóan nö­vekedni fog.” „Az 1985-ös oktatási törvény nyomán meg­születő felsőoktatási jogszabályok lehetővé tették) az alanyi jogon működő hallgatói képviselet létrejöttét. Meghatározásra ke­rültek azon keretek, amelyek között az in­tézményekben a hallgatók közösségei, az önkormányzatok gyakorolhatják jogosítvá­nyaikat. A miniszteri rendeletek kiadását hosszas Vita előzte meg. Már az országos fórumokon is összecsaptak az érvek és in­dulatok. A felsőoktatás többségében még mä is eltérő a képviselet megítélése, elis­mertsége az intézményben.” „Befejezésül nagyon röviden a KISZ és az önkormányzatok, öntevékeny csoportok kapcsolatáról. Az intézményekben rendkí­vül eltérő helyzetek alakultak ki. A KISZ nem egyedüli szervezet a felsőoktatásban — nem is akar az lenni — támogatja az öntevékenységeket, értékeik, programjaik alapján, vagy, és ez is gyakori, vitában áll velük. A KISZ az egyetemen támogató helyzetből, sőt miután az öntevékeny cso­portok szervezői vállalták a KISZ-tagságot, sőt, vezetői pozíciókat is, kezdeményezően lépett fel. Célunk volt, minden lehetséges erőforrással, támogatással gerjeszteni eze­ket a tevékenységeket. A KISZ is csak ak­kor marad életképes, ha saját nagyság­rendjében öntevékennyé válik —-egy ilyen ifjúsági politikai mozgalomként szervező­dik, a jelenlegitől talán eltérő szervezeti formák között.” A kétnapos konferencián az NME társin­tézményeiből is érkeztek előadók. A kon­ferencia célja a tapasztalatok kicserélése, s a tapasztalatokból adódó elvi kérdések megvitatása. Amint az Major Zoltán elő­adásából is kiderült, maga a téma nem­csak, hogy aktuális, „levegőben van”, nagy várakozás iá előzi meg a kibontakozó tár­sadalmi-politikai változásokat. Maga az if­júság keresi a cselekvés terét, valamint azokat a példákat, modelleket, amelyeket követhet. * A plenáris ülés végén adták át a nívó- és pályadíjakat az előadók és a hallgatók tudományos dolgozataira. (horpácsi) Sikeresen takarékoskodtunk Az MTESZ székházéiban csütörtökön /kiosztották a Sikeresen takarékoskodtunk címmel- meghirdetett pályá­zat díjait. A pályázat a ter­melési ráfordításokat csök­kentő kormányprogram konkrét támogatását hiva­tott szolgálni. A Magyar Gazdasági Kamara, a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületeik Szövetségé­vel közösen hirdette meg tavaly januárban, ezúttal második alkalommal. A legnagyobb megtakarí­tást — 96 millió forintot — a Dunai Vasmű acélmű gyáregységének kollektívája által benyújtott pályázat alapján lehet elemi; ez a Martin Acélmű energetikai fejlesztésével foglalkozik. Az Alsózsolca, Kossuth L. u. 96. sz. alatti, 65 négyzetmé­teres helyiségcsoport BÉRLETI JOGARÖL, KARTALANITAS ELLENÉBEN LEMONDUNK. A bérlemény központi fekvésű, alkalmas kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenység végzéséhez. Lakásnak kis költséggel átalakítható. BORSOD MEGYEI FODRÁSZ SZÖVETKEZET Miskolc, Hunyadi u. 26. szám. A Miskolc, Park u. 8. sz. alatti, 139 négyzetméteres, és a Lányi E. u. 7. sz. alatti, 153 négyzetméteres helyiségcsoportok BÉRLETI JOGARÓL, KARTALANITAS ELLENÉBEN LEMONDUNK. A bérlemények alkalmasak kereskedelmi, vendéglátóipari vagy szolgáltatási tevékenységi végzéséhez. Termékbemutató-, mintatermeknek is berendezhetök. BORSOD MEGYEI FODRÁSZ SZÖVETKEZET Miskolc, Hunyadi u. 26. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom