Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

1988. június 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 sport Az elmúlt hét végén ren­dezték meg a bakonybeli Tési-fennsíkon, Csőszpusz­tán, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXXIII. Országos Ván­dorgyűlését. A Dobos-hegyi barlang mellett kialakított szpeleo- kempingben csaknem 200 barlangkutató verte fel a sátrát az ország minden ré­széből, hogy részt vegyen a vándorgyűlésekkor szokásos Marcel Loubens Kupáért vívott versenyen, valamint, hogy ismerkedjen a térség­ben található barlangokkal. A Marcel Loubens Kupát a budapesti Rózsadombi Kini­zsi SC nyerte el, de szé­pen szerepelt a miskolci Spartakiád Encsen rendezték meg a falusi dolgozók spartakiádja körzeti döntőjét kézilabdá­zásban. A férfiaknál Boldog­kőváralja, a nőknél Ináncs együttese szerezte meg az elsőséget. Végeredmény, fér­fiak: 1. Boldogkővárai ja, 2. Hidasnémeti, 3. Ináncs. Nők: 1. Ináncs, 2. Szalaszend, 3. Hidasnémeti. Barlangnap a bakonyi lésen Marcel Loubens Barlangku­tató Egyesület csapata is, (Önodi László, Kovács Zsolt, File Ferenc) harma­dik helyezést értek el. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a totó 26. játékhetén a nyeremények a következők: 13 plusz 1 talá- latos szelvény 1 darab, nyere­ménye 3 222 399 forint. 13 talá- latos szelvény 7 darab, nyere­ményük egyenként 878 836 fo­rint. 12 találatos szelvények nye­reménye egyenként rl 957 forint. A n találatosokra egyenként 719 forintot, míg a 10 találatos szel­vényekre 127 forintot fizetnek. A kifizetés időpontja 20 000 fo­rint alatt július 2-től, 20 000 fo­rint felett július 7-től (MTI) Csak röviden... LABDARÚGÁS. Osztályo­zó mérkőzések a megyei II. osztályba való jutásért: No- vajidrány—Tolcsva 4-2. Sa- jókeresztúr—Bodroghalom 5-1. A II. osztályba a cso­portból Erdöbénye és No- varjtéwny együttesei kei ÜL tele. KAJAK-KENU. Szolnokon rendezték meg a kajak-ke­nu Honvéd Kupa küzdel­meit. A befejezést követően dr. Parti János szövetségi kapitány kijelölte az I. ma­ratoni világbajnokságra uta­zókat. A keret érdekessége, hogy helyet kapott az együt­tesben a leninvárosi Erdödi Ágnes is. A Magyar Autó- és Motorsport Szövetség közleménye A Magyar Autó- és Mo­torsport Szövetség elnök­sége őszinte megrendüléssel és mély fájdalommal érte­sült a legígéretesebb magyar autóversenyző, Kesjár Csaba tragikus haláláról. A bal­eset ismeretlen körülményei és az eddigi homályos leírá­sok, illetve Kesjár Csaba közismerten megfontolt, hig­gadt versenyzői képességeit figyelembe véve, a szövet­ség vezetése úgy döntött, hogy kérve a Német Autó­sport Szövetség (ONS) együttműködését, aktívan részt kíván venni a baleset körülményeinek tisztázásá­ban. Kesjár Csaba temeté­séről később intézkednek. Fotó: Mák Mérlegen az NB ill-as labdarúgó-csapatok fl borsodiak alaposan elmaradtak a várakozástól A napokban befejeződött NB III-as labdarúgó-bajnokság nem sok örömet hozott a borsodi sportbarátoknak. A feljutás kiharcolása egyik csapatnak sem sikerült, sőt, a dobogós helyekért sem voltak versenyben. A legjobban a sajószentpéterick szerepeltek, de ők is csak a hatodik he­lyen kötöttek ki‘. Ilyen gyenge mérlegre hirtelenjében nem is emlékszünk, s ;a látottak, a tapasztaltak töprengésre késztetőek. A jelek arra engednek következtetni, hogy nagy baj van Borsod labdarúgásával. Tetszetős lenne persze arra hivatkozni, hogy a többiek sokat fejlődtek, a mieink pedig megtorpantak. Tetszetősen hangzik, de nem felel meg a va­lóságnak! A hevesi, nógrádi és fővárosi együttesek azt nyúj­tották, amit tőlük várni lehetett az elmúlt esztendők tapasz­talatai alapján. A borsodiak ugyanakkor mélyen a várako­zás alatt teljesítettek. Miskolcnak nem maradt csapata a harmadik vonalban. Az egykor a futball fővárosának kikiál­tott megyeszékhely tehát vakvágányon vesztegel, a jövőbe tekintés ugyanakkor kevés derűset mutat. Az NB III-as borsodi gárdák száma csökkent, mert két csapat is kiesett, az ősztől így öten próbálhatnak szerencsét. Összeállításunk­ban gyorsmérleget készítettünk. Edzőket, egyesületi veze­tőket szólaltattunk 'meg, hogyan Ítélik ,meg csapatuk sze­replését, miért nem teljesültek a célok, milyen változások várhatók az elkövetkezendő időszakban? BORSODI BÁNYÁSZ —6. helyezés. KROMPASZK Y GYULA EDZŐ: — Az 5. hely megszerzését vettük célba, titokban még arra is gondoltunk, hogy esetleg harcban lehetünk az osztá- lyozót jelentő 3. helyért. Sajnos az őszi idény alapve­tően meghatározta pozíción­kat. Jól kezdtünk, de később visszaestünk és mindössze 43,5 százalékos teljesítmény­nyel a 12. helyen fordul­tunk. Tizenhárom ponttal rendelkeztünk, s ez a téli időszakban tervmódosítást eredményezett. Kevés labda­rúgóval vágtunk neki a küz^ delmeknek, mindössze 12 felnőtt korú játékossal szá­molhattunk, többen katonai szolgálatot teljesítettek, s a sérülések miatt kidőlőket képtelenek voltunk pótolni. A hosszú meneteléshez bő­vebb állomány szükségelte­tett volna. Februárban visz- szatért hozzánk Aranyosi, Csáki, Gondos és Budai 1., belépésük egyértelmű erősí­tést jelentett, hiszen a ta­vasszal csak 1 vereséget szenvedtünk és 21 pontot gyűjtöttünk. Ebben az idény­ben csak a Hatvan előzött meg bennünket. Szereplé­sünk ugrásszerű javulásában jelentős részt vállaltak a le- szerelők, végtére is az őszt szinte csatársor nélkül (Ágó, Palásthy és Fekete távoztak) kezdtük. Ráadásul hosszabb- rövidebb időre kidőlt a sor­ból Bukovics, Kovács és Sza­bó. A téli felkészülésünk jól sikerült, mindenki ügybuzga­lommal tette a dolgát, s mivel gyarapodtunk létszám­ban, versengés indult meg a, helyekért az együttesben. Megítélésem szerint a srácok igen komoly fegyvertényt hajtottak végre. A borsodi csapatok közül mi értük el a legjobb helyezést, pedig behozhatatlannak tűnő hát­rányból eredtünk a Mád és az Edelény után. Egyértel­műen dicsérni tudom Gon­dost, Bukovicsot, Kovács Mi­hályt és Budai Józsefet, de Aranyosi és Hajdú gólerős­sége is sokat számított. Vé­leményem szerint a csapatra szép jövő vár — ha együtt­marad. Jómagam távozom Sajószent,péterről, s a búcsú kicsit fáj, mert közösen bi­zonyára sok szép élménnyel ajándékozhattuk volna meg a helyi szurkolókat. MÁDI BÁNYÁSZ SE —3. helyezés. GÁTHY SÁNDOR SZAKOSZTÁLYVEZETŐ: — Csapatunk szereplése az 1987—88-as bajnoki évadban a tervezettnek megfelelően alakult. Tavaly nyáron, ami­kor felkerültünk az NB Hi­ba, a biztos bennmaradást tűztük ki célul, de az ősz. folyamán — megismerve az erőviszonyokat — ezt az 1—8. hely valamelyikére módosí­tottuk. Az első szakasz a vártnál sokkal jobban sike­rült, másodikként fordul­tunk. Tavaszi teljesítmé­nyünk már korántsem volt ilyen eredményes, aminek a csapaton végigvonuló sérü­léshullám és gólszegénység volt az oka. A felkészülési időszakban és a tavasz so­rán hosszú ideig sérült volt Fodor, Baghy és Tóth, bevo­nult Leskó és csak a baj­nokság végén tudtunk szá­molni a tehetséges Nagy Norberttel. Sajnos ebben az időszakban négyszer is 1-0- ra kaptunk ki. összességé­ben az egyesület vezetősége elégedett az együttes szerep­lésével, a közönség jó mér­kőzéseket láthatott. Egyéni­leg Kiss, Matisz, Oláh L, Szatmári és Baghy játszott átlagon felül, de a csapat többi tagja is dicséretet ér­demel. Ismerve gyengéinket, csapaterősítési szándékaink vannak, meglévő értékeink mellé több jól képzett lab­darúgót szeretnénk leigazol­ni. BODNÁR LÁSZLÓ EL­NÖKHELYETTES: — Né­hány szót kívánok mondani körülményeinkről és terve­inkről. Egyesületünk biztos anyagi alapokkal rendelke­zik, ami hosszú időre bizto­síték a jelenlegi állapot szinten tartására. Komoly lé- tesítiménybövítést végeztünk, például edzőpályát és fedett sportcsarnokot építünk. A község és a környék magas szintű szórakoztatását kíván­juk biztosítani — a verseny- sport színvonalának emelé­sével. A helyi gazdasági és társadalmi szervekkel jó kap­csolatban állunk, tőlük min-- den segítséget megkapunk és ez a jövőt illetően igencsak biztató. edelEnyi bányász — 11. helyezés. CSABAI GYU­LA ELNÖK: — Tavaly nyá­ron az előző egyesületi ve­zetés — egyetértésben a labdarúgó-szakosztály irányí­tóival — a táblázat 7. he­lyének megszerzését irányoz­ta elő. Az őszi idény szá­munkra valóságos diadalme­netnek számított, hiszen ki gondolt arra, hogy az együt­tes a 3. helyen fordul a cél­egyenesbe?! Szereztek a fi­úk 18 pontot, s akkor úgy tűnt, messze túlszárnyalhat­ják az eredeti elképzelést. Persze, a reálisan gondolko­dók azért úgy vélekedtek: a mi csapatunk nincs olyan jó, mint arra a helyezésé­ből következtetni lehet. A tavaszi 15 forduló aztán iga­zolta, hogy nem annyira szép a kép ... Páratlanul gyenge idényt statisztált végig csa­patunk, amelynek erejéből mindössze 8 (!) pont begyűj­tésére futotta... Főleg az Edelényben elherdált pontok hiányoztak a végelszámolás­nál, mert az elmúlt években hozzánk mindig remegő lá­bakkal érkeztek az ellenfe­lek, oroszlánbarlangnak tar­tották pályánkat. Nos, az idén az edelényi oroszlán fogatlanná vált, s ennek több összetevője van. Sok játékosunk bajlódott külön­böző sérüléssel, ezért szinte mindig más és más összeté­telben szerepelhetett csapa­tunk. Rossz irányba válto­zott a labdarúgók közötti összhang, bajok mutatkoztak az akarással és a bekövet­kezett vezetőség váltás is be­folyásolhatta a produkciót. Egyértelműen csalódottak vagyunk, mert a 11. helynél több van együttesünkben. A szakvezetés a beszámolójá­ban senkit nem dicsért ma­radéktalanul, mindenkitől többet váirt, de kevesebbet kapott. A bajnokságot köve­tően Farkas és Kiss befejez­te aktív pályafutását, rájuk az elkövetkezendő idényben már nem számíthatunk. Négy-öt igazolás kellene, fő­leg a közeli településekről. Szükségünk lesz egy kapusra és több mezőnyjátékosra. Felkészülésünket július 11- én kezdjük, edzőnk továbbra is Koleszár György marad. HONVÉD PAPP JÓZSEF SE —15. helyezés. ONDRA- SEK IVÁN ALEZREDES, ÜGYVEZETŐ ELNÖK: — Labdarúgóink búcsúja szé- gyellnivaló teljesítmény. 24 esztendeje nem játszottunk ennél alacsonyabb szinten. A játékosállomány az NB in­hoz megfelelő tudású volt. A helyőrségparancsnokság és az elnökség célkitűzésé­ben a középmezőnybeli tag­ság kiharcolása szerepelt. Ez nem tűnt elérhetetlen fel­adatnak, de semmi sem va­lósult meg belőle. A szak­osztályvezetés nem tudta mozgósítani a játékosokat, a labdarúgók nem érezték át a feladat jelentőségét. Azt, hogy mit jelent egy katona számára a Honvéd SE, az NB FII., a labdarúgás. Elfe­lejtették: társaik helyettük jártak szolgálatba, hogy ők nyugodtan sportolhassanak. Tehát megmérettünk és gyengének találtattunk! En­nek ódiumát a mostani gar­nitúrának és sajnos, az utá­nuk következőknek is visel­niük kell. Mert a bázisala- ikulat a jövőben niem fog olyan optimális feltételeket biztosítani a zavartalan spor­toláshoz, mint eddig. Nap­jaink aktuális elvét valljuk: valamit valamiért. A hogyan továbbról az elnökség soron következő ülésén fogunk dönteni. (Az ügyvezető elnök név szerint nem értékelte a já­tékosok teljesítményét, s azt sem említette, hogy lesz­nek-e változások a szakosz­tály vezetésében. A Papp SE kiesése újabb pofon Miskolc labdarúgásának. Az MVSC és a Borsodi Építők Volán (MÉMTE) után a honvédek, is eltűntek a palettáról, a borsodi ’megyeszékhelynek nincs már NB III-as csapa­ta. Nem profitálhatnak te­hát a Papp SE-bő!i :az NB II-ese!k, a diósgyőriek, az óz­diak, barcikaiak, hiszen a jövőben bevonuló állomány az eddigieknél alacsonyabb szintről érkezik majd. Meg­szüntetik a kedvezményeket, a labdarúgó sorkatonák ki­váltságait, félő tehát, hogy a most kiesett állomány hosszú időre visszaveti a szakosztályt.) ■ SAJÖBÁBONYIVEGYÉSZ — 16. helyezés. IV.ADY BÉ­LA ELNÖK: — Szerettünk volna a 12. hely körül vé­gezni. Nem építettünk lég­várakat, tudtuk, hogy az edzőcsere és több játékos ki­dőlése mély nyomokat hagy a csapaton. Ennek ellenére biztonságos bentmaradást re­méltünk a Sáfrány István edző által irányított társa­ságtól. Sajnos, az ősz na­gyon elkeserítő módon ala­kult számunkra, 9 mérkőzés után mindössze 2 ponttal rendelkeztünk... A zilált állapot kialakulását edzőcse­rével igyekeztünk megolda­ni. Balogh Zoltánt kértük fel, segítse a gárdát. Köz­ben persze igazoltunk is, hozzánk került Kerényi, Hos- só, Lehoczki és Petrovics. Mindhiába, .erőfeszítéseink semmilyen pozitív eredményt nem hoztak. Sáfránynál nem volt gond a szakmai hozzá­értéssel, de gyenge kezű mesternek bizonyult. Ugyan­akkor Balogh Zoltán túlzott szigorával maga ellen fordí­totta a csapat vezéregyéni­ségeit és szakmailag is kö­vetett el baklövéseket. Fe­gyelmikre is sor került, de hiába állt be a sorba a haj­rát megelőzően mindenki, már elkéstünk. Az ősszel egyébként 8 pontot gyűjtöt­tünk. a tavaszra „megerő­sített” együttes erejéből mindössze 7-re futotta. Va­lójában egyetlen pillanatra sem volt esélyünk a bent- maradás kiharcolására. Oly­kor az akarattal, a hozzáál­lással sem voltunk elégedet­tek, hiányoltuk a lelkese­dést. Azt szeretnénk, ha együtt maradna a keret. Igyekszünk sorainkat ren­dezni, mert a megyei baj­nokság I. osztályából vissza ákarunk kerülni a harmadik vonalba. Tudjuk, hogy ez roppant kemény feladatnak ígérkezik, hiszen jó néhány csapat pályázik az elsőség­re, de mindent elkövetünk célunk valóra váltása érde­kében. (Az biztos, hogy az őszi idénynek új edzővel vá­gunk neki. Régi labdarúgón­kat, Kapitány Bélát kértük fel, aki örült a lehetőségnek, s egy év alatt révbe akarja kormányozni a zátonyra fu­tott és megfeneklett hajón­kat. TISZA CSOPORT — OLE­FIN SC — 5. helyezés. TO- PERCZER TIBOR EDZŐ: — Ha abból indulok ki, hogy egy esztendővel korábban — igaz, akkor a Mátra csoport­ban — éppen a vonal fölött voltunk, elégedett vagyok és gondolom, így vélekednek a klub vezetői is. Tavaly nyá­ron csak Magyar és Kiss Á. jelentett számottevő' erősí­tést, mégis bátran tervez­tünk, az 1—5. hely valame­lyikét céloztuk meg és ki­mondtuk: lehetőleg minél feljebb .akarunk kikötni. Nos, elképzeléseinken belül ma­radtunk, szereplésünket ösz- szességében megfelelőnek minősíthetem. Hogy miért nem lettünk negyedikek, vagy éppen dobogósok? Mert az őszi szezonban csak 50 százalékos teljesítményt nyújtottunk, 5-ször nyertünk és — 5 döntetlen mellett' — szintén 5-ször veszítettünk, s mindössze 15 ponthoz ju­tottunk. — Tavasszal fordulat kö­vetkezett be, magára talált az együttes és 23 pontot gyűjtött. Ez azt jelentette, hogy — a második felvonás alapján — a Lehel SC-vel holtversenyben az élen vé­geztünk. Mint szakvezető­inek az a véleményem, .hogy a tavaszra rázódott úgy ösz- sze a csapat, ahogy azt „pa­píron" vártam. Érdekes mó­don a gyengébbek okoztak több gondot. Amelyik csapat beállt védekezni, azzal szem­ben gondjaink voltak, a tö­mörülő védelmeket nehezen tudtuk átlőni. Így jártunk hazai környezetben a Szeg­halom (1-1) és a Rákóczifal- va (2-2) ellen. — Kiss Á. és Magyar, va­lamint Kovács és Kapus nyújtott mindvégig .kiemel­kedő játékot. Többet vártam a kitűnő képességű Gulyás­tól és Barabástól. Társaik­nak voltak remek és halvá­nyabb pillanataik. — Eddig senki nem jelen­tett be távozási szándékot. Egy-két posztra szeretnénk igazolni, nevekkel azonban ■még nem szolgálhatok. Egyébként kétesztendc<3 szer­ződést kötöttem a klubbal, így továbbra is én irányí­tom majd a szakmai mun­kát. * * Most néhány hetes szünet következik, majd |a csapatok elkezdik a soron következő bajnokságra való felkészülést. Doros László Kolodzey Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom