Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 143. szám 1988. június 16. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly fogadta az NDK Népi Kamarájának elnökét Horst Sindermann elutazott hazánkból Csődeljárás nélkül Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Horst Sinder- mannt, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagját, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, jelen volt Karl- Hcinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Hivatalos, baráti látogatását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Horst Sindermann. Az NDK Népi Kamarájának elnökét vendéglátója, Sarlós István búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. (MTI) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egységpárt KB PB tagját, az NDK Népi Kamarájának elnökét. (MTI-fotó) Legfontosabb feladat az export tokozása Megalakult a Gazdasági Kamara klubja A Magyar Újságírók Országos Szövetségének keretében megalakult a Magyar Gazdasági Kamara klubja, amely szerdán tartotta meg első összejövetelét. A fórum célja, hogy újabb lehetőséget biztosítson a kamara vezetőinek és a sajtó képviselőinek a véleménycserére időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Az első találkozón Beck Tamás, a kamara elnöke ismertette a Magyar Gazdasági Kamara véleményét a gazdaság helyzetéről, az előttünk álló feladatok megoldásának • lehetőségeiről. Szólt a világkereskedelem helyzetéről, s ezzel összefüggésben arról, hogy jelenleg legfontosabb feladatunk az export fokozása. Ma hazánk részesedése a világkereskedelemből alacsonyabb, mint a II. világháború előtti utolsó békeévben, 1938-ban volt. Erről a méltatlanul alacsony exportszintröl való elmozduláshoz szükség lenne szerkezetváltásra, ám ennek a jelenlegi restriktiv pénzügyi politika nem kedvez. A vállalatok hitelfelvételi lehetőségei ma rosszabbak, mint egy évvel korábban voltak. öt megye meiögaidó- szai tartottak tójértekezle- tet tegnap Miskolcon, Csődeljárás nélkül címmel. Az értekezlet aktualitását a mai gazdasági verseny és közgazdasági környezet kiéleződése adta. Mint Soós Gábor, nyugalmazott MÉM-államtit- kár, a TIT alelnöke, a MAE {Magyar Agrártudományi Egyesület) elnöke megnyitójában hangsúlyozta, az elmúlt négy évtizedben - szerencse, vagy épp ellenkezőleg? - ilyen témájú értekezlet nem kerülhetett napirendre. Manapság azonban új fogalmakkal ismerkednek meg a gazdálkodók, s szembenézhetnek a fizetésképtelenséggel, szaná- . lássál, avagy felszámolással. A tájértekezleten elsőként Szűcs Erika, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte a részt vevő hajdú-bihari, hevesi, nógrádi, szabolcs- szatmári és borsodi szakembereket, majd elmondotta, Borsod-Abaúj-Zemplén területén 103 mezőgazdasági szövetkezet és 7 állami gazdaság működik. A közös gazdaságok nagyobbik része súlyos gondokkal küzd, eladósodásuk jelentős, s 45 termelőszövetkezet állandó likviditási nehézségek között, él. Ennek ellenére korábban csak három szövetkezetét $ Pár napja járt nálunk Medárd, méghozzá tisztes nagyságú locsolókannával. Hullatta a vizet fákra, vetésekre, utakra és köztudott ugye, hogy ama bizonyos vízözön éppen eme napon kezdődött és tartott negyven nap. negyven éjjel. Következésképp: ha Medárd esővel érkezik, nyilvánvalóan szintén negyvennapos esőzés várható, ha a vízözön egyelőre el is marad. A csendes, szép, nevelő eső most mindenképpen jól jött. Hiszen a kapások például talán nem is tudják, hogy valójában már túl vagyunk a májuson, amikor is az eső aranyat ér. Nekik most is aranyértékű. Mármint nekünk. Azonkívül, itt a mi vidékünkön, az északi részeken mindig is nagyon kell a víz. A hegyek között, például a bükki Tardonától a zempléni Károlyfalváig, vagy azon túl is, kemény, nehéz munkával fúrják a kutakat. (Kútfúrás képünk Károlyfalván készült.) Ahol pedig lehetséges, felfogjuk, tároljuk a vizet. (Mint a Rakaca-tavi képünk mutatja.) És nagyon örülünk annak is, amiből sajnos kevés van: a városi szökőkutaknak, mint a miskolci Győri kaj púban lévőnek. Ne gondoljunk hát rossz szájízzel Medárdra ... kellett felszámolni, tavaly viszont már újabb kettőt, s több közös gazdaság sorsa továbbra is bizonytalan. A megyei vezetés álláspontja íelszámolásellenes és a kibontakozásban elképzelései találkoztak az üzemi célkitűzésekkel. A gazdasági egyensúly megteremtéséért mostanság több gazdaság élt a szervezeti átalakulás lehetőségével, illetve a szerkezetváltással. Ezzel egy időben a megye agrárágazata ettől az értekezlettől olyan kitörési pontok felvázolását várja, amelyek megvalósításával a termelés stabilitása és fejlődése még inkább biztosítható. A nehéz helyzetben levő mezőgazdasági nagyüzemek stabilitásának helyreállításáról szólt Vörös István, a MÉM vállalati és szövetkezetpolitikai főosztályának helyettes vezetője. Ma az ország mezőgazdasági nagyüzemeinek mintegy 44 százaléka kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodik, ezért állami támogatást élvez. A termelésük összvolumene 130 milliárd forint évente. Itt termelődik meg a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 40 Százaléka, az összes üzemi nyereség 47 százaléka. és a veszteség 40 százaléka. Azaz, ennek a 708 nagyüzemnek hatékonysága ugyancsak eltérő. _ Miután pedig a nyereség 60 százaléka tulajdonképpen az állami támogatás, megállapítható, hogy a dotációt megszüntetni nem lehet. Am az (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek a borsodi műszaki hetek A miskolci MTESZ-szék- házban tartották tegnap a május 4-e óta tartó borsodi műszaki hetek zárórendezvényét, amelyen a szomszédos Nógrád megye mutatkozott be. Mint dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod Megyei Szervezetének elnöke megnyitójában mondta, ezzel viszonozzák a borsodiak 1985-ös, salgótarjáni látogatását. Botka Miklós, a Nógrádi Tanácsi Tervező és Építő Vállalat igazgatója, az MTESZ megyei szervezetének titkára bevezetőjében arról szólt, hogy a három szomszéd megye — Heves, Borsod, Nógrád — 1980-ban kötött együttműködési szerződést, ezzel szentesítve korábbi jó kapcsolatukat. A nógrádi viszonylag fiatal szervezet, 1970-ben alakúit, zömmel Salgótarján környéki műszaki értelmiségiekből. A későbbiekben megyei szervezetté vált és tagjai számos rendezvénnyel bizonyították létjogosultságát. Dinamikusan nőtt a tagok száma, s ők már túlestek egy korszerű technika háza felépítésén, amivel a borsodiak most foglalkoznak. 1978-tól van önálló lapjuk, a Nógrádi MTESZ Élet, de publikálnak a szervezet tagjai a Nógrádi Fórumban is. Nemzetközi kapcsolatuk a csehszlovák és bolgár testvérszervezetekkel számottevő és eredményes. Dr. Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, a MAE agrárgazdasági szakosztályának megyei elnöke beszélt a megyerikhez sok tekintetben hasonlóan kedvezőtlen nógrádi mezőgazdaságról, élelmiszeriparról. Kiemelte, hogy fejlesztésükben a MAE-tagok jeleptős szerepet vállalnak. Podos Gyula, az ÜM Salgótarjáni' öblösüveggyár karbantartásvezetője, a GTE nógrádi alelnöke a fiatal, 13 éve alakult egyesület munkájáról szólt. Mint mondta, alakulásukat akadályozta, hogy sok fővárosi cég vidéki üzeme dolgozik a megyében, de végül is megtalálták a helyes utat; üzemi szervezeteket hoztak létre. Ezek már országos rendezvényekkel is felhívták magukra a figyelmet, örvendetes, hogy jelenleg 270 fizető tagjuk van. A beszámolókat kötetlen beszélgetés követte, majd a rendezvény, s ezzel együtt a borsodi műszaki hetek véget értek.
