Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1968. május 13., péntek A zsinagógát már lefedték étkeztetést. Erre a megyei és a városi tanács adja az anya­gi fedezetet. Az első lépcső­ben a parti műhelysorok még nem készülnek el, ez egy későbbi terv, szintén az anyagi tehetősség függvé­nyében valósul meg. — Hosszabb távú elképze­léseit is említette, melyek elősegítenék az idegenforgal­mat, a turizmust... — A város főutcáját és fő­terét szeretnénk rendbe hoz. ni. A jelenlegi megóvás, in­kább tűzoltás, hiszen a há­zak külső lefestése nem vég­leges megoldás. Egy teher­mentesítő út építésével a fő­utcáról ki kellene vonni a forgalmat, és újjáépíteni a házakat, kapukat. Ebben az évben elkezdjük a tanácsház és a jelenlegi művelődési ház átépítését. A régi kőbá­nyát is hasznosítani akar­juk, ha egy szabadtéri szín­padot építenénk, szüreti já­tékokat, mulatságokat lehet­ne szervezni, amely az ide­genforgalmat vonzaná, itt tartaná. A városnak nincs zöldterülete, de a Tisza— Bodrog összefolyásánál levő szigetet, egy híddal bekap­csolhatnánk Tokajba, ez ki­mt EBRED A VAROS Tokaj gazdag műemlékekben és műemlék jellegű épületekben, hiszen megyénk mintegy hatszáz védett építményéből, huszonkettő található itt. Ezek megóvá­sa, újjáépítése nem kis feladat, s nagyon sok pénzt igényel. Ilyen többek között a zsinagóga. Újjáépíté­séről beszélgettünk Bodonyi Csabával, az Északterv műszaki igazgatóhelyettesével, aki egy éve a város főépítésze. Megújulnak régi értékeink — Hosszú távú terveket készítettünk az épület és környéke rekonstrukciójá­ról, hasznosításáról, ezeket kis lépésekben valósítjuk meg. Aki arra sétál, láthat­ja, a zsinagóga tetőszerkeze­te majdnem kész, a lefedés­sel elértük, hogy nem áz­nak többé a leromlott álla­potú falak. Ezt a lépést — 17 millió forintba került — a megyei tanács és az Or­szágos Műemlék Felügyelő­ség finanszírozta. Az impo­záns terveket Farkas Pál ké­szítette. Eszerint egy rendez­vényterem lesz az épület­ben 'és a födém alatti részen egy kiállítóhelyiség. — Említette, hogy az épü­let környékének is elkészült a ,hasznosítási terve. Ez mit foglal magába? — Igen, de ez már egy későbbi lépés. Egy 80 férő­helyes szállodát terveztünk mellé, hiszen ismeretes, hogy Tokajban inkább tran­zit turizmus van, mert sem szállás, sem étkezési lehető­ség nincs elegendő. Ezért úgy lenne komplex a terv, és akkor tudnánk konferen­ciákra, rendezvényekre hasz­nálni a zsinagógát, ha két autóbusznyi vendéget el le­hetne szállásolni. Megépülé­sének függvénye az anyagi háttér. — A Rákóczi—Dessewffy- kastély, — ma kollégium — mellett is elkezdődött az építkezés. Ha jól tudom, tor­nacsarnokot építenek, s a je­lenlegi épület is megújul. Mi lesz ebben? — Valóban megkezdődött a kivitelezés. Kettős céllal tervezte Pirity Attila e ba­rokk stílusú épület rekonst­rukcióját, és környékének kiépítését. Tehát először is épül a tornaterem, mely az iskolák és a város sportigé­nyeit is kielégíti majd. Nyá­ron pedig itt kapna helyet a rnűvésztelep. Egy étterem is épül az együtteshez, mely télen—nyáron biztosítja az rándulásokra, sétákra nyúj­tana lehetőséget. — Végül engedjen meg egy személyes kérdést. Miért vállalta el egy évvel ezelőtt Tokaj főépítésze tisztét? — Két dologgal indokol­hatom. Az egyik talán fur­csán hangzik, ez a leromlott állapot, a kiaknázatlanul ha­gyott lehetőségek. A másik: a város adottsága, patinája, amelyet leginkább — hazai viszonylatban — Szentend­réhez hasonlíthatnék. Csak ott jól kihasználták a föld­rajzi fekvés és a művészek által felkínált lehetőségeket, itt pedig Csipkerózsika-álmát aludta a város. Reméljük, hogy a város vezetőivel együtt, akik partnerek a szépre, jóra, most megvaló­sulhat, amit megálmodtunk. Orosz B. Erika Fotó: Laczó J. A város főutcáján rekonstrukcióra vár a tanácshála és a művelődési központ Á családjogi törvény módosításának első tapasztalatai Interjú dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettessel Az elmúlt év júliusában lépett életbe a családjogi törvény módosítása. Legfőbb célja a családi kapcsolatok további erősí­tése, a házastársak arányosabb teherviselé­se, a gyermekek fokozottabb védelme, és a családtagok egymás iránti felelősségválla­lásának növelése. A törvény korszerűsíté­sének indokairól és a jogalkalmazás első gyakorlati tapasztalatairól dr. Petrik Fe­renc igazságügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatást. Bevezetőben elmondta: — A család és a házasság intézménye társadalmunkban lényegében betölti szerepét, ám működési zavarai — a születések arányának ked­vezőtlen alakulása, a gyakori válás, s ezekkel összefüggés­ben a bűnözés, az alkoholiz­mus, az öngyilkosságok ma­gas száma — orvoslást, sok­irányú társadalmi erőfeszí­tést igényel. A módosított családjogi törvény is egyfaj­ta segítség a feszültségek csökkentéséhez, hiszen lehe­tőséget teremt a korábbiak­nál differenciáltabb, a társa­dalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazásra. — Mennyit sikerült mind­ezekből a törekvésekből az elmúlt hónapokban a bíró­sági gyakorlatban valóra váltani? — Ami azt illeti, a kor­szerűbb szabályok alkalma­zása, a kívánatosnál lassab­ban halad, a közvélemény­ben nem tudatosultak kellő­képpen a módosított szabá­lyok. És ebben a sajtó is lu­das, a sok szárnyra bocsá­tott, félreértelmezett infor­máció nehezíti a közvéle­mény megfelelő eligazodá­sát. Ugyanakkor a bírói ítél­kezésben is sok esetben a régi beidegződés érvénye­sül. Itt van például a gyer­mektartás. Az új törvény szerint a szülők igazságo­sabb teherviselése érdeké­ben a gyermek igényeit szem előtt tartva a koráb­bi mechanikus 20 százalék helyett 15—20 százalékban lehet megállapítani a jöve­delemből levonható összeget, de még ezen túl is mód van a differenciálásra. Az eddigi tapasztalat szerint a lehető­séggel alig-alig élnek, a ke­resetet eleve a régi formula szerint nyújtják be a bíró­sághoz a válni készülő fe­lek, csökkentve ezzel az igazságosabb teherviselés esélyeit. — Sok vád hangzott el az utóbbi időben, hogy az új törvény a gyermek örökbe­fogadásának bürokratikus gátja, de legalábbis hátra- mozdítója. Hogyan látják a kérdést a jogalkotók? — Sajnos az örökbefoga­dás körüli viták forrása is gyakyan a nagyfokú tájéko­zatlanság. Az örökbefogadást nem kívánja nehezíteni az új jogszabály. Lényegében arról van szó, hogy a ko­rábbiaknál lényegesen ha­marabb kell a szülők neve­lői alkalmasságáról dönteni, tehát az örökbefogadás lehe­tőségének felmerülése előtt. Ha a gyermek fejlődése a szülőknél veszélybe kerül, haladéktalanul dönteni kell a szülő-gyermek kapcsolatá­ról, arról, hogy a szülőt al­kalmatlansága miatt meg­fosztják-e gyermekéhez való jogától. Az élet e nagy kér­déseinek eldöntésére a bíró­ság hivatott, kizárva ezzel valamiféle hivatalnoki szem­lélet érvényesülését, amely nem ritkán a gyermeket — mintegy rendszerbe foglalva — aktaként, nem pedig em­beri sorsként kezelte. Az új gyakorlat szerint a bíróság a gyermek és a szülő kap­csolatát alaposabban, körül­tekintőbben vizsgálja, át­gondoltabban mérlegel, ami nagyobb biztosítékot jelent a helyes döntéshez. Ezek az ügyek egyébként mindenütt soronkívüliséget élveznek, így nyolc napon belül meg kell indítani az eljárást, nem húzódhatnak el —mint ahogy ezt sokan állítják. A tanácsi elöljáró ért­hetően tudtomra adta, hogy városérdekből ön­ként kell vállalnom a színház menedzselését. El­várás, hogy a bevétel ha­ladja meg a kiadást, ami marad, annak egy részét majd a szezon végén ha­zaviszem. — Feltehető­leg viccel a tisztelt elöl­járóság, hiszen ezt telje­síteni gyerekjáték. Páros napokon tripla helyárak­kal játszatom a Csárdás­királynőt, Mike Hunter rendezésében, aki mint tudják a videokedvelők, a legnívósabb pornók írója, rendezője, sőt néhány ínyencebb kazettán férfi főszereplője, de beugrott már epizódszerepekben nő­ként is. Páratlan napokon délután 5-től azokat a da­rabokat adjuk elő, amik telt házakkal futnak a Vi­dám Színpadon már kilenc éve. A fellépő m. v. („mint vendég”, azok kedvéért, akik csak moziba járnak) művészeket repülőgép hoz- za-viszi, amit az első idők­ben én vezetek, megtaka­rítva ezzel a pilóta bérét. A páratlan napok esti mű­sora a Megfagyott gyer­mek c. klasszikus leend, de ott, ahol a kis árva fiú az édesanyja sírján ül és zo­kog, a darab kap egy hor­ror beütést, mert a mama feljő a sírból és befizeti a gyerek után az általános forgalmi adót. — De jó­ember! Maga azért, hogy bevétele, meg táblás házai legyenek, képes lenne ki­szolgálni a tömegízlést, ahelyett, hogy formálná mint Milos Formál a nagy ... — ... Forman — vetet­tem közbe, hogy én is fi­togtassak. — ... a néző döbbenjen meg! gondolkozzon el! Lássa önmaga torz valójá­nak szuperponált elvonat­koztatását a színpadon. — Akkor kéremszépen, írok egy musicalt, aminek az lesz a címe, hogy „Zsi- vágó a doktor”, zenéjét szerezte Szikora RobL Ákí erre se vevő, az tényleg nem érdemli meg, hogy sokgyermekes családja le­gyen! Bérletes műsorként nyomnánk vagy három kabuki játékot, de úgy, hogy a nézők vannak kö­zépen egy csomóban, és őket körülölelve zajlik a történés. Ilyen színpadtér kompozíció esetén, sokkal nehezebb a nézőnek elő­adás közben hazamenni. Mindhárom kabuki igen tiszta forrásból származó, szaggatott mozgású cselek­mény, kifejezve, hogy a 17. század szamuráj harcosai, már akkor utálták a k'imo- nót. A darabok láttán szinte szájbarágó üzenet­ként válik nyilvánvalóvá a mai értő néző számára, hogy nehéz utolérni a fej­lett kapitalizmust, de nem lehetetlen. A valóban vájt- ízlésűek láthatnak egy négy és félórás „no” drá­mát, mert igen-igen csá­bít a 14. század. Ekkortájt halt ki nálunk az Árpád­ház és még senki nem tet­te föl a kérdést: miért?! Lehet ennél izgalmasabb, maibb, aktuálisabb téma? Talán Attila koporsójának pontos helye, ha igaz, hogy egy rahedli aranyat is te­mettek mellé. A mai nehéz gazdasági helyzetben ez is megérne egy előremutató 3 felvonásost, ami ráböbben- tené a nézőt, hogy a pénz is csak akkor ér valamit, ha van mire költeni, és igazán ilyen művekből tud­hatja meg az adminisztrá­tor, hogyan kell beosztani a 4900 Ft levonások után megmaradót. Illő szerény­séggel megelőzve a világot mutatnám be az évad vé­gén a kitűnő keletnorvég Olaf Guhnarsoon (a ma­gyar származású Libafi Ol­ga fiáról van szó, akit eléggé el nem ítélhető fe­lületességgel mellőztek ez ideig a dramaturgok, és persze a kortárs irodalom is, de erről másutt, máshe- lyütt illő szólnom majdan) meghatározhatatlan műfa­jú mélyértelműjét (tesse­nek észreveni, hogy az al- literációt már a zárójelen belül megkezdtem). A da­rab címe: „Az a szeren­csétlen húgod megint fel­falta nagypapi elől, a sós­kaszószt, miközben a feje beszorult az ételliftbe ...” A napilapok „Az a szeren­csétlen ..” rövidítéssel utal­nak majd a műre, a szak­sajtó viszont a teljes cí­met közli, ami négy ol­dalnyi terjedelmű. Ebből most én idézek az Elöljáró Ürnak, jó hangosan, aliogy elő kell adni az ilyen ve­retes dolgokat, hogy aszon- gya „Sötét, sötét, ne te­kerd a nyakam...” (nem folytathattam, mert bal vállamat finoman meg­rázta a jegyszedőnő, és megkért, ha már alszom a színházban, legalább ne ordítsak, mert zavarom a másik hat nézőt). Bérezés József — Mérhető-e már az új törvény hatása a válások arányának alakulásánál? — Tény, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a vá­lások száma, illúzió lenne azonban azt állítani, hogy ez harmonikusabbá vált házas­sági kapcsolatok, vagy netán éppen az új törvény javára írható. Mégis elmondható hogy bevált az első békítő­tárgyalás helyett alkalmazott bontóper előtti meghallgatás Ez egyfajta „krízisinterven­ciós” szolgáltatás, itt nincs más jelen, mint a két váló­fél, s a jegyzőkönyv, az ügy­véd pszichés nyomása sem nehezedik a felekre. A bíró tárgyilagosan elmondja, mi­lyen következményekkel jár a válás; a válni készülők 15—20 százaléka visszalép. Régen a vagyonközösség megosztásánál a válás után új perben keltek bírókra a felek, most erre nincs lehe­tőség, egy és ugyanazon bí­róság hagyja jóvá a gyer­mekelhelyezést, a tartást és a vagyon megosztását is. A lakásmegosztásban is jobban érvényesül az igaz­ságosság. Az új szabály sze­rint a válásnál nem kell az otthont elhagyó félnek egy jelképes összeggel megelé­gednie, hanem megilleti a lakás ellenértékének jelentős hányada, ami alapot adhat az új otthon megteremtésé­hez. — Összességében véve az új törvény az állampolgáro­kat felnőttként kezeli, tiszte­letben tartja személyiségü­ket, az állam illetve a bíró­ság kevesebbet vesz át a polgár felelősségéből, ami egyúttal növeli az egyén fe­lelősségét magáért és a csa­ládjáért — mondta a mi­niszterhelyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom