Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

1988. május 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Párt-vb előtt a Kétüsz munkája Megyénk kommunális szolgáltató vállalatai közül talán a Borsod Megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstech­nikai Szolgáltató Vállalat­nak alakult legközvetlenebb kapcsolata a lakossággal. Ez érthető, hiszen egyedüli gon­dozói a több százezer borsodi kéménynek. Noha ez az alaptevékenység ma már éves árbevételüknek felét se hozza, a nagyobb rész kazántisztításból, tüzelés- technikai berendezések vizs­gálataiból, kéményfelújítás­ból. cserépkályhák építéséből, átrakásából adódik. Azaz, a lakosság mellett sok közit let, vállalat is ügyfelük. Mindez egyik motivációja lehetett annak, hogy a mis­kolci szolgáltatóipari pártbi­zottság március 23. és ápri­lis 10. között huszonegy ak7 tívája segítségével komplex vizsgálatot végzett a válla­latnál, amely kiterjedt a gazdasági tevékenységre és a pártalapszervezet munká­jának áttekintésére. A ta­pasztalatokról készült jelen­tést a végrehajtó bizottság a helyszínen, a Kétüsz miskolci központjában vi­tatta meg. HATÉKONYABB PIACKUTATÁST Amint azt fentebb már jeleztük, a kötelező sorsep­rési munka nem biztosít megélhetést a borsodi ké­ményseprőknek. A vb-ülé- sen a jelentésből és a kér­désekre adott válaszokból, valamint a vita során kide­rült, hogy a jelenlegi kiegé­szítő tevékenységek is leg­feljebb csak ideig óráig. Egyre nagyobb ugyanis a konkurencia. A Tüki, a Prométheusz, a tsz-szakcso- portok ráadásul magasabb bérszínvonalukkal még a munkaerőt is elcsábítják a vállalattól. Ezért a talpon- maradás érdekében új tevé­kenységeket kell bevezetni­ük. Hatékony piackutatásra van szükség, s jelenleginél erősebb propagandára, pél­dául a gáztüzelésre áttérő lakosság jobb informálásá­ra, az új tüzelési írnod ve­gyi hatásainak bemutatásá­ra. S bár a vállalat szeret­né jobban kivenni részét a környezetvédelemből, alapo­san át kell gondolni, érde- mes-e pályázniuk a nitrózus gázok koncentrációját mér­ni képes, milliókba kerülő célműszer megszerzéséért. A konkurencia ugyanis már rendelkezik ilyen műszerrel, ráadásul a környezetvédelmi feladatok ellátásában az új minisztérium létrejötte a mostaninál másabb körül­ményeket teremt. Új válla­lati stratégia kialakítása ve­zetheti ki csak a Kétüsz-t abból a zsákutcából is, amelybe a bérgazdálkodást illetően került. Az alacsony bérszínvonal, a szakma megcsappant presztízse az elkövetkező években sok gondot okoz majd a válla­latvezetésnek. Most látják annak a kárát, hogy önerő­ből alig fejlesztettek bért... A komplex vizsgálat ter­mészetesen kiterjedt a vál­lalati politikai munka szer­vezettségére, hatékonyságára Senri és útkeresés is. A jelentés is rámutatott, s a vb-ülésen is megfogal­mazódott, hogy a Kétüsz pártalapszervezcte „csend­ben, visszavonultan" dolgo­zik. Ez nem a legjobb — hangoztatta Barát György, a szolgáltatóipari pártbizottság titkára. ÉLÉNKEBB PÁRTMUNKÁT Mindenképpen élénkebb pártmunkára van szükség. Szilágyi Sándor, vb-tag eh­hez hozzátette, hogy a fia­tal párttagok kapjanak fel­adatokat, konkrét pártmeg­bízatásokat. Hiszen a be­szélgetések során elmond­ták: szívesen dolgoznának, ha igényelné a pártvezető­ség. Ne csak néhány ember dolgozzon a pártalapszerve­zet nevében, hanem az egész tagságot be kell vonni, sőt a pártmunka színvonalának növelését jelentheti a szak- szervezettel, a gazdasági ve­zetéssel való jobb együtt­működés is. A pártvezetőség számos jó kezdeményezése még jobban 'kidomborodhat­na, ha a pártmunka szélesebb platformon zajlana, mint ahogyan az most tapasztal­ható. AKAD TENNIVALÓ A szolgáltatóipari párt-vb konkrét feladatokat is meg­szabott a vállalat gazdasági és politikai munkájának ja­vítására. Nem lesz könnyű ezek megvalósítása. Minden bizonnyal fejtörést okoz majd például, hogyan nö­veljék az átlagosnál jobban a létszámhiányos, anyagilag most kevésbé megbecsült te­rületeken dolgozók bérét. A vállalati bevételek növelése, a költségek csökkentése ér­dekében a meglévő anyagi ösztönzési rendszer felül­vizsgálatát, új prémium- rendszer kidolgozását java­solja a végrehajtó bizottság. Át kell tekinteni a vállalati fórumrendszerek működését, hiszen az elbeszélgető cso­portok sok kritikai meg­jegyzést feljegyeztek, ami­kor erről esett szó. Nem kevesebb, mint nyolc gondolatcsoportba foglalt feladat jut a pártalapszer- vezetnek és vezetőségének. Ezek egyaránt célozzák a vezetőségen belüli jobb munkamegosztást, a káder- és személyzeti munka javí­tását és több figyelemmel kí­sért ellenőrzését, a párt­alapszervezet saját informá­ciós rendszerének kidolgo­zását, vagy például a körül­tekintőbb tagfelvételi mun­kát. Sőt, még arra is fel­hívja a végrehajtó bizottság a figyelmet, hogy taggyűlé­seiket ne munkaidőben tart­sák. Mindezek együtt szorgal­mazzák, hogy egy évek óta jól dolgozó, a megye egyik legfontosabb szolgáltatását végző vállalat megújulhas­son, előbbre léphessen, egy régi szakma Dresztízse meg­szilárduljon. Ám ez azon is múlik majd, hogy a válla­lat gazdasági és politikai vezetése mit képes haszno­sítani a komplex vizsgálat tanulságaiból. Nyikes Imre Borsodi Műszaki Hetek az egyetemen Már hagyomány, hogy sorra megrendezik a Bor­sodi Műszaki Hetek rendez­vénysorozatát. Ez évben má­jus 5-től június 10-ig tart; a megnyitóra ötödikén, dél­után két órakor várják az érdeklődőket. Megnyitó be­szédet dr. Szaladnya Sándor egyetemi tanár, az MTESZ Borsod Megyei Szervezeté­nek elnöke mond, majd az oktatásfejlesztési feladatok­ról tart előadást dr. Kovács Ferenc, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem rektora, az MTA levelező tagja. A megnyitó ünnepség az NME II. számú előadójában lesz (A. 2 épü­let. magasföldszint). Ezen a napon nyitja meg „Az NME Gépészmérnöki Kar kutatási tevékenysége" című kiállítást dr. Páczell István, az NME Gépészmér­nöki Karának dékánja, az MTA levelező tagja. Szeder, málna, szamóca Miskolcról Svédországba A hónap végén kezdődő szezonra készülnek a Mis­kolci Hűtőházban. Teljes lendülettel dolgoznak a kar­bantartók a különböző gép­sorok javításán, hogy május 3Í-re a termelő vonalak munkaképesen várják az ei- ső gyorsfagyasztásra kerülő terményeket. A javításokkal időarányo­san állnak a munkahelye­ken. Sikerül beszerezni a szükséges alkatrészeket, s így minden remény meg van arra, hogy zavartalanul kezdhetik az új szezont. Er­re annál is nagyobb szük­ség van, mert "a Hűtőház. élve az önállóság adfa le­hetőségekkel, nemcsak a ha­zai piacra, de exportra is nagyobb mennyiséget kíván gyártani. Ezt pedig csak hi­bátlanul dolgozó sorokkal tudják megtenni. A nagyjavítással párhuza­mosan végzik az új burgo­nyafeldolgozó gépsor szere­lését is. A felkészülés mellett szé­les körű piackutatást és ke­reskedelmi tárgyalásokat is folytattak a termelvények elhelyezésére. Két másik hűtőházzal közösen folyta­tott kereskedelmi tárgyalá­sokról nemrégen tért vissza Svédországból Pataki Pál, a Miskolci Hűtőház igazgatója. A tárgyalások eredménye­ként két, svédországi cégnek a korábbinál mintegy 30 százalékkal több gyorsfa­gyasztott terméket, elsősor­ban gyümölcsöt, közte mál­nát, szedret, szamócát, eg­rest, valamint zöldséget szállítanak az idén. Új építési technológia Hazánkban eddig nem al­kalmazott foghíjtelek-beépí­tési módszert mutatott be csütörtökön Budapesten, az 1. kerület Naphegy utca 26. számú építési telken a fő- vállalkozó debreceni Hőstop Kisszövetkezet, valamint a két lengyel kivitelező, a krak­kói „EBP Budostal 2” és a wroclawi „Storey Lift” vál­lalat. A „Celling up” nevű lengyel födémemelési tech­nológia alkalmazásával az épületfödémeket a pinceszin­ten, egymásra betonozva ké­szítik el, s az épület tartó­vázát alkotó acéloszlopokon kúszómotorokkal juttatják végleges helyükre. Ezzel a módszerrel egy munkanap alatt el lehet készíteni egy hétemeletes épület szerkeze­tét, mégpedig 40 százalékkal olcsóbban, mint az eddig al­kalmazott hagyományos meg­oldásokkal. A tervek szerint ez év nyarán magyar—len­gyel közös vállalatot hoznak létre a technológia magyar- országi elterjesztésére. (MTI) Gyakorlati foglalkozás # A Posta Miskolci Oktatási Központjában folyik a 101. Sz. Szemere Bertalan Ipari Szak­munkásképző Iskola telefon- és hálózatszere­lő szakmában tanulók gyakorlati képzése, il­letve a szakma gyakorlati elsajátítása. Fel­vételünkön Esvég Zoltán III. évfolyamos tanuló telefont javít. Mellette Durdon Piroska, az oktatási központ vezetője, aki a munka folya­matát ellenőrzi. Fotó: Pásztor Károly Csendes jubileum a BVK-ban Immár tíz esztendeje, hogy a Borsodi Vegyi Kombinátban elkészült és termel a PVC—III. Az olefinprogranihoz kap­csolódó beruházás talán elviseli a peches jelzőt, hiszen az, az impozáns nagysága és számadatai ellenére szinte soha­sem kapta meg azt az elismerést, ami pedig méltán kijárt volna neki. A létesítmény összes költsége 11,3 milliárd forint volt, világszínvonalú technológiát építettek be és az ott termelt évi 150 ezer tonna exportképes PVC-műanyag pedig jelen­tősen hozzájárult az ország árukínálatának növeléséhez. Ez a beruházás azonban 1978 áprilisában, az olajvál­ság egyik legkritikusabb időszakában készült el, és ekkor fogtak hozzá a mint­egy három hónapig tartó próbaüzemhez. Nem csoda, ha a második olajválság sokkoló időszakában a nagy mű befejezése is csak tes- sék-lássék elismerést kapott, pedig elkészülte tény volt, a szakemberek, az építők és beruházók jó munkát vé­geztek, és ugyanúgy jól dol­goztak a beüzemelő munká­sok és mérnökök is. Ám ek­kor a gazdaság érverését aggódva figyelő hozzáértők, az olaj és az olajszármazé­koknak a csillagászati ma­gasságokba történő emelke­dése miatt nem szívesen hallottak egy olajszármazé­kot, az etilént feldolgozó újabb üzem létéről és sike­réről. Nos, azóta higgadtabban szemléljük az olefinprogra­mot is, a PVC-gyártást is, bár az elmúlt lö esztendő alatt voltak olyan idősza­kok, amikor e műanyagfé­leség gyártása fölött is megkongatták a vészharan­got. Most azonban tiz év távlatából állíthatjuk, az olefinprogram nem volt felesleges, pénzpazarló vál­lalkozás és a PVC-gyártás sem az, hiszen a terméknek most jó ára van és kelendő a világpiacon. A PVC—III. 1978 áprili­sában megkezdődött és jú­niusban befejezett próba­üzeme, a mostani 10 éves jubileum jó alkalom arra, hogy felidézzük, valójában mit is jelent, milyen értéke ez az üzem a BVK-nak, és egyben a magyar gazdaság­nak. A PVC—III. gyár tel­jesítménye a mű indítása­kor mint említettük, 150 ezer tonna, Shin-Etsu tech­nológiával gyártott PVC-por volt és ez a japán techno­lógia garantálta a világszín­vonalat. A kezdetben a gyár reaktoraiban a kapott, vásárolt receptúra alapján 7-féle PVC-port készítettek, de a számítógépes folyamat- irányítással működő beren­dezések kezelésének elsajá­títása után már továbbfej­lesztve az eredeti recep tú­rát, Il-féle por készítésére vállalkozhattak. Ez a körül­mény nemcsak a választé­kot növelte, hanem ezt kö­vetően hozzáfogtak a gyár intenzifikálásánák program­jához is. Ez a két éve meg­kezdődött munka az első évben 7 ezer tonna többlet­terméket eredményezett, a program második lépcsőjé­ben, — ami jelenleg még folyamatban van, — össze­sen 170 ezer tonnára növe­lik majd a gyártó teljesít­ményt, Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a gyár mel­léktermékét, az évente ke­letkező 120 ezer tonna ma­rónátront sem, amit a hazai alumíniumipar használ fel. Ha ugyanis ez nem lenne, akkor körülbelül ugyanilyen mennyiségben importra szo­rulna az ország. Az elmúlt 10 esztendő alatt a BVK PVC—III, gyá­rában összesen 1 millió 377 ezer tonna jó minőségű ter­méket állítottak elő, mond­ta Gadl Gyula, a PVC-gyár műszaki gyárvezető helyet­tese. A jelenről szólva meg­erősítette, hogy a termék ára jelenleg ezer dollár kö­rül van tonnánként a világ­piacon és különösen a tá­vol-keleti országokban, de másutt is, könnyen vevőre talál. A mostani 10 éves évfor­duló alkalmából az egykori tervezők, építők és üzembe- helyezők képviselői csendes jubileumot tartottak, ahol elmondták, a gyár léte, munkája, és a piaci helyzet is biztató, s talán ez újra igazolja, nem volt hiábavaló ez a beruházás. Hiszen úgy. ahogy azóta az olefinprog­ram igazolta, anyagiakban nem járt vele rosszul az or­szág, a PVC-gyár is bizo­nyítja, a csúcstechnológia megléte és továbbfejlesztése egy fontos termék gyártásá­val hozzájárul az ország gazdaságának stabilizálásá­hoz, az exportlista bővíté­séhez. Hajdú Gábor Miskolcon a Szeles utca és környékén néhány évvel ez­előtt komfort nélküli, régi lakások sorakoztak. Akik gyakran erre jártak, még talán arra is emlékeznek, hogy a város ezen részén valaha akkoriban még MÁV- AUT-nak nevezett, ma Volán- pályaudvar állt. Azóta a Volán is új helyet kapott, innen nem messze, a Búza téren. Az öreg házak is el­tűntek, helyükön összkomfor­tos, kényelmes lakóházak épülnek fel. Fojtán László felvételei A belvárosban énül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom