Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. május 27., péntek Új tör Évesek a hetedik művészetben Cannes ’Q© # U j törekvésekkel, új arcokkal, új stílussal jelentkezett idén a világ legrangosabb filmfesztiválja Cannes-ban. A rendezők szándéka szerint sztárok helyett igazi művészi teljesítményre van szüksége a hetedik művészet­nek, ha talpon akar maradni a televízióval folyó egyre fojtogatóbb küzdelemben. A fesztivál pedig szerintük úgy szolgálhatja legjobban a filmművészet megújulását, ha új tehetségek felfedezését segíti elő, és mellőzi a fesztivál sok felesleges külsőségét. Mindebből annyi valósullt meg egyelőre, hogy sok sztár­vendég elmaradt a híres Croisette-ről. Morgott is emiatt a közönség, amelynek idén be kellett érnie olyan öregedő kedvencek látásával, mint Clint Eastwood, Robert Redford és Jean-Paul Belmondo. Másrészt a versenyfilmek átlag időtartama megnőtt, és több elsőíilmes rendező jelentkezett. Ami viszont a színvonalat illeti: remekművek, szenzációk, felfedezések nem születtek. A legjobb filmek a jelenkor, a nagy társadalmi-politikai problémák elmélyült ábrázolá­sával foglalkoztak, többnyire hagyományos realista stilus- ban — a nézők és a kritikusok véleménye szerint megle­hetősen hosszadalmas, sőt unalmas módon. A legnagyobb visszhangot kétségkívül az angol Chris Menges első rendezése, az Egy külön világ keltette, amely egy bátor fehér dél-afrikai család három nemzedékének kálváriáját mutatta be. Rajtuk keresztül nagy személyes hitellel érzékeltette a faji elkülönítés, az intézményes és hétköznapi fajgyűlölet borzalmait. Hasonlóképpen nagy ha­tása volt a versenyen kívül vetített Kedves Amerikának, amelyben Bili Couturie rendező eddig zárolt filmdokumen­tumok és amerikai kiskatonák hazaírt levelei segítségével eleveníti fel „testközelből” a vietnami háború poklát. A dán Bille August A hódító Pelle című filmje Martin Andersen Nexö klasszikus regényének első felét mutatta be Max von Sydow ragyogó alakításával. A bizarr humort idén egy angol film (Számokba fullasztva), a szélsőséges brutalitást egy lengyel (Ne ölj), a fantasztikumot egy auszt­rál—új-zélandi (A navigátor) képviselte. Szabó István A próféta című filmje ebben a mezőnyben számos kritikus megítélése szerint a legjobb munkák közé tartozott. Régi kedvenc színésze, Klaus-Maria .Brandauer szuggesztív erővel idézte fel egy látnok alakjában a totá­lis rendszerek propagandájának ördögi működési mecha­nizmusát, tömegszédítő örvényét. Sajnos, a zsűri nem így látta. A meghirdetett új törekvések ellenére az Aranypálmát némi meglepetésre a leghagyományosabb fajta jó film, a dán Hódttó Pelle kapta. A magyar versenyfilmnek egyet­len vigaszdíj sem jutott. Annál kellemesebb viszont a tu­dat, hogy a Cannes-ban mindig jelen levő filmforgalma­zók élénken érdeklődtek, és már ott megvásárolta a for­galmazás jogát a világ legtöbb számottevő filmvásárlcí or­szága. Angol nyelvkönyv-pályázat Ma este a képernyőn Búcsú Matyómtól Ma a második műsorban látható 21.40-től egy rövid, mind­össze húszperces portréfilm. A cime Larisza és akiről szól, La- risza Sepitykó, a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt szovjet filmrendező, aki 1980-ban hozzákezdett a Búcsú Matyó­mtól cimü film elkészítéséhez. Halála megakadályozta, hogy el­végezze feladatát. Helyette férje, Elem Klimov forgatta le a ha­talmas filmet, amely az első műsorban közvetlenül e portréfilm után, 22.05-kor látható. A filmet a mozikban Búcsúzás címmel igen nagy sikerrel láthatta a közönség. Egy vizierőmü építése során el kell árasztani a Matyóra nevű falut. A film azt az emberi drámasort mutatja be, ahogyan a lakók megválnak földjüktől, házuktól, egész addigi életüktől. Ritka nagy élményt jelentő alkotás. {A portréfilmet - a játékfilmhez hasonlóan - Elem Klimov készítette.) Képünk a Búcsú Matyorától egyik koc­kája. Fórum a Csanyikban „Ezüstöt találni, marhabén kár” „Egyptomi álmoskönyv az 1231-dik kiadás szerént” A KISZ Kazincbarcika Városi Bizottsága 1988. má­jus 27-, 28-, 29-én tartja éves felkészítő táborát a csanyiki Ságvári Endre Po­litikai Képzési Központban. Az első nap programjában ezúttal várospolitikai fórum is szerepel, melyre kazinc­barcikai illetékeseket hívtak meg. Így kérdések özönére résztvevőit. Az MSZMP if­júságpolitikájáról dr. Nagy Mihály, a KISZ KB agitá- ciós és propagandaosztályá- nak vezetője tart előadást. I A címben olvasható eliga­zítás szerint, aki álmában ezüstöt talál, vagyoni kár elé néz, ha pedig „Essőt ha szél ablakodhoz csap: erővel el­ragadják a te szerencséted, ha lehet”, viszont ha „Essö gyenge ha ablakodon által esik szobádban, nyereség”. Hogy mindez napjainkban mennyire érvényes, nem tu­dom, de igen sok hasonló álomfejtés található abban a hasonmás kiadásban most megjelent könyvben, ame­lyet 157 évvel ezelőtt adtak ki — „Budán, Nyomtattatott Länderer Anna betűivel. 1831.” —, s amely címolda­lán ezt a feliratot viseli: „Újonnan meg-igazitott ’s bővített Egyptomi álmos­könyv az 1231-dik kiadás szerént mellyben az álmok jelentését kívül számok is találtatnak, hogy azokkal a’ Lottériában kiki szerentsét próbálhasson.” A Képzőművészeti Kiadó adta most közre hasonmás kiadásban ezt az érdekes könyvecskét, amely rögtön Tanúsággal kezdődik, meg­magyarázva, hogy „Az álmok többnyire az elmének a test környülállásihoz alkalmaz­tatott játékai, eredeteket, a testnek belső neveitől viszik, s a mint azok közül ez, vagy amaz bővebb, úgy uralkodik az a többieken. ... Az itt következendő magyarázatok nem csalhatatlan jelentések: hanem csak elmés hozzáve­tések: mint p. o. lúdhúst en­ni, jó, kivált egészséges em­bernek, Aranyod, ha zsebed­ben vagyon, igen jó; aranyos ruhát viselni, tisztesség, sat, e félék megmutatják meny­nyiben légyen igaza e köny­vecskének." Igen hosszan lehetne idéz­ni e könyvből, de az állom jelentésének tudakolási szán­déka nélkül is roppant élve­zetes olvasmány. A magya­rázatok édes-naiv bájukkal, akaratlan humorukkal a ma emberének is nemes szóra­kozást nyújtanak, s ha még hozzávesszük a kötetben ta­lálható „Szerencse Tábla” adatait, még érdekesebbnek tűnik a kis könyvecske. E tábla ugyanis nem más, mint az abc 25 betűje kü­lönböző számkombinációkkal. Amiről álmodott az ember, aínnak kezdőbetűjét -ki kel­lett keresni, s a vele egy kockában lévő számokat kel­lett „a legbiztosabb szeren­csével a Lottériában beten­ni”. A nyereményekről nincs szó a kis könyvben, de egé­szében kellemesen szórakoz­tató kiadvány. (bm) Miről ír a Borsodi Szemle? A Project English című angol tankönyvet használó tanárok és tanulók számá­ra kiírt pályázatra még csaknem egy hónapig, júni­us 20-ig lehet jelentkezni. A pályázat kiírói — az Oxford University Press és a Corvina Kiadó — a leg­ötletesebb, a legeredetibb és a legjobb angolságú pro- jecteket keresik, amelyek a tankönyv első kötetének út­mutatásai alapján készültek. A pályázatokat a tanár és egy vagy két tanulója közösen „nyújthatja be” a Corvina Kiadóba (1364 Bu­dapest, V., Vörösmarty tér 1.). A pályázatokat Tom Hutchinson, a tankönyv szerzője, valamint az OUP és a Corvina Kiadó szer­kesztői bírálják el. A díja­kat szeptemberben adják át. A-A ünnepség pontos idejé­ről a részvevőket később értesítik. számíthatnak például a vá­rosi tanács termelés-felügye­leti, művelődésügyi, műsza­ki, egészségügyi és igazgatá­si osztályának képviselői. Délután az MSZMP orszá­gos értekezletéről Veress János, a KISZ KB tagja, az MSZMP Nyírbátor Városi Bizottságának titkára tájé­koztatja a felkészítő tábor Cigány népfőiskola Edelényben Az edelényi Városi Könyv­tárban márciusban beindított cigány népfőiskola első ren­dezvénysorozata elérkezett a második félidejéhez. A hato­dik összejövetel vendége Lojkó Lakatos József ci­gány költő és filmrendező volt. A filmrendezőként hí­ressé vált vendég most ha­zaérkezett, ismerősei, szeret­tei közé, hiszen a közeli Boldva községben született, és itt Edelényben járt gim­náziumba. Vallomása szerint nagyon szereti e tájat, az itt élő embereket, és szíve­sen jön haza, ha teheti, ha a munkája engedi. A foglal­kozása ugyan messze lendí­tette e vidéktől, és nemcsak a fővárosig, hanem külföld­re is, hiszen egy ösztöndíjat elnyerve, 5 évig Olaszország­ban élt; s dolgozott, forga­tott Franciaországban, Auszt­riában és több más ország­ban is, mégis boldvainak, edelényinek érzi magát. A találkozó témája a mű­vészet és az ember kapcso­lata volt, de sok szó esett a vendég 18 esztendejéről, amelyet edelényi gimnáziu­mi évei után az ország más tájain, a világ más orszá­gaiban alkotva, dolgozva töl­tött. A hallgatók készültek erre a találkozóra. A népfőisko­la kultúrcsoportjának sza­vaiéi: Kótai Anna, Lakatos VÁROSI KÖNYVTÁR EDELÉNY Emőke és Pirkó Csaba vers­csokrot mutattak be a Fe­kete korall című, 1981-bén megjelent antológiából, s a többiek pedig számtalan kér­déssel ostromolták a vendé­get. Az egyetértés a rendez­vény végére teljes volt. A népfőiskolára 96 fő je­lentkezett. Ezek közül 20 nem jött el ez ideig a ren­dezvényekre. A többi rend­szeresen és nagyon aktívan részt vesz a foglalkozásokon. A legrendszeresebben a szendrői erdészet, az edelé­nyi ruhagyár és a környék­beli bányák dolgozói közül jelentkezett hallgatók járnak el. Ök ösztönzést, támoga­tást kapnak a munkaadó­juktól is. A legtávolabbról három lány jár: Dányi Mária Ra- kacáról, Horváth Éva Szín­ből és Dudu Krisztina Szin- petriből. A népfőiskolán előadás hangzott el a cigányság tör­ténetéről; volt kerekasztal- beszélgetés a családjogról, az egészséges életmódról, és ta­lálkozó Lakatos Menyhért íróval, a Magyarországi Ci­gányok Kulturális Szövetsé­ge elnökével. Jó beszélgetések, élénk vi­ták jellemzik az összejöve­teleket. Aktív az élet. Ifjú Ádám József és Szávuly Jó­zsef már saját versével is megörvendeztette a népfőis­kola hallgatóit. Májusban még négy foglalkozás lesz a népfőiskolán. Továbbra is pénteken fél hatkor talál­koznak a hallgatók. S egy autóbusz-kirándulás kereté­ben a szűkebb haza, a szép Bódva völgye műemlékeit, irodalmi és történelmi em­lékhelyeit keresik majd fel. A nyár folyamán június­tól klubszerű foglalkozások következnek. A népfőiskolá­sok azt tervezik, hogy sza­valattal, tánccal, énekkel, szép műsorral felkeresik majd a szomszédos községe­ket önmaguk és az érdeklő­dők szórakoztatására, műve­lésére. Az események hír­adójaként megjelent a nép­főiskola Tudósítója is. SIczsák Imre A vállalatok és szö­vetkezetek múlt évi gazdálkodásának ta­pasztalatairól cs az idei gazdaságpolitikai feladatokról nyújt át­fogó ismertetést írásá­ban Dcmjánné Dom­bóvári Márta és Mik­lós Imre a Borsodi Szemle legutóbb meg­jelent számában. 1987-ben megyénk gazda­sági életét az országoshoz képest mélyebb feszültségek jellemezték, mely elsősorban a gazdasági szerkezetből adó­dott. A megyei pártbizottság tavaly januári határozata, valamint az MSZMP KB ki­bontakozási programjának megyei feladatterve a haté­konyság növelését, a külke­reskedelmi és pénzügyi egyensúly javítását, a mű­szaki fejlődés gyorsítását ha­tározta meg. Ennek eredmé­nyeképpen a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásá­nak jövedelmezősége javult, az eredményeket viszont to­vábbra is a költségvetési tá­mogatások befolyásolják. Jellemzőek a következő meg- i állapítások: „A hatékonyság érdekében tett intézkedések nagyrészt a létszámcsökke­nésben nyilvánultak meg. A műszaki-technikai színvonal tovább romlott, ... a beru­házások száma csökkent. A lakosság életkörülményei nem javultak, egyes rétegek­nél romlottak”. Jelentős ter­melésnövekedéssel csak a vegyiparban találkozhattunk, a mezőgazdasági üzemek termelése elmaradt a terve­zettől. Komoly bevételnöve­kedést ért el az ÉÁÉV és a TVK. A foglalkoztatottak száma mérséklődött, szerve­zett leépítés 8 vállalatnál volt a múlt évben. Az élet- színvonalban, tavaly, érezhe­tő változás nem következett be. A szerzők megemlítik azt is, hogy a „pártszervek és -szervezetek kiemelt fi­gyelmet fordítottak a gazda­ságpolitikai munkára”, s így a megyében kiegyensú­lyozott a politikai helyzet. Cigányok egy vidéki nagy­városban címmel a Miskolc cigánylakosságának körében tavaly nyáron végzett szo­ciológiai felmérést ismerteti írásában Tóth Pál, az NME Tudományos Szocializmus és Szociológia Tanszékének tu­dományos munkatársa. A felmérést az egyetem Mar­xizmus—Leninizmus Intézete végezte, a „megbízó” a váro­si tanács volt. Az írás részletesen foglal­kozik a cigánylakosság élet­körülményeivel, lakáshely­zetével, anyagi helyzetével, iskolázottságával, foglalkoz­tatottságával, valamint főbb demográfiai jellemzőivel. Je­lenleg 10—12 ezer cigány származású lakosa van Mis- kolcnak, s ezeknek majd­nem féle a belvárosban és az Avas-délen lakik. A cigány­ság több mint 20 százaléka lakótelepeken, egyharmaduk pedig nyomortelepeken él. A felmérés megállapította, hogy a lakások többnyire rend­bentartottak, tisztáknak ne­vezhetők. A jövedelmi mu­tatók jóval alacsonyabbak az átlagosnál, az összjövedelem 20 százalékát képezte a csa­ládi pótlék. Az iskolázottság terén az utóbbi években lát­ványos fejlődés történt. En­nek ellenére alig egy-két szá­zalékuk végzett középiskolát, s a harminc éven aluliak közül minden negyedik férfi, s majdnem minden második nő nem végezte el az általá­nos iskolát sem. A cikk szer­zője megállapítja; a helyzet kialakulásában az is közre­játszik, hogy komoly egzisz­tenciális okok nem lépnek fel ösztönzőként. A miskolci ci­gányság foglalkoztatottságá­val kapcsolatban a közvéle­mény eltúlozza a „nem dol­gozás” mértékét. A felmérés kimutatása szerint a férfiak­nak csak 10 százaléka nem volt munkaviszonyban. Ezek egy része munkaképtelen. Cz. B A DÉL-BORSODI ÁFÉSZ, Mezőcsát 1988. július 1 -töl 1991. június 30-ig, 3 éves szerzödeses üzemeltetésre meghirdeti AZ ALABBI EGYSÉGEKET: 219. si. IV. o. pecsenyesütő, Meiőcsát, Hősök tere 233. si. IV. o. italbolt, Osilár, Petőfi u. 12. 242. si. IV. o. italbolt, Tisiakesii, Tanácshál tér 14. továbbá: 1988. sieptember 1 -töl 1991. augusitus 31-ig 3 éves SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE MEGHIRDETI: 212. si. IV. o. italbolt, Hejőkürt, Lenin u. 10. A versenytárgyalás 1988. június 28-án, kedden délelőtt 9 órakor Meiöcsáton, a Tiszavirág étteremben lesi megtartva (Mezőcsát, Hősök tere 17. sz.) A pályázók résiére bővebb információt 1988. június 15-től adunk, az áfész közgazdasági főosztályán Mezőcsát, Hősök tere 19. sz. alatt (Fülöp András, közgazdasági főosztályvezető, telefon: Mezőcsát, 119.) A pályázat benyújtásának határideje: 1988. június 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom