Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. május 26., csütörtök Nézőtéri meditáció Ajánlás és híradás Hz iszlám művészet története MŰSOROK Az Úgy érezte, szabadon él Tudom, szokatlan ebben, a filmekről töprengő csü­törtöki rovatban ismételten írni egyazon műről, most mégis újra szeretném fel­hívni a figyelmet a Vitézy László rendezte Ügy érezte, szabadon él című nagy hatá­sú, remek dokumentumfilm­re, a magyarországi kábító- szeres szerencsétlenek társa­dalomalatti életének bemu­tatására, az e témakörben gondolkodásra intő alkotás­ra. A) múlt csütörtöktől a Hevesy Iván Filmklubban vetítették Miskolcon, napi egy előadásban. Feltehetően kevesen látták, hiszen igen kevesen láthatták. Mától. a Táncsics kamaramoziban megy. Üjólag figyelmébe ajánlom a társadalom ne­hézségei iránt érdeklődő né­zőknek. Bizonyára a későb­biekben a megye más mo­zijaiban is megtekinthető, s igen jó lenne ezt szervezett keretek között is láttatni, vagy akár meg is vitatni sokakkal. A békehónap keretében május 23-án, hétfőn este bé­kegyűlést tartottak a krasz- nokvajdai Bástya Termelő- szövetkezetben. A gyűlésen a közös gazdaság Kinizsi egyik kockája. Egy másik filmről csak híradással kívánok élni. Má­tól van műsoron a James Cameron rendezte amerikai fantasztikus film, A halál­osztó. Főszereplője a nem­rég Budapesten: járt izom­kolosszus: Arnold Schwar­zenegger. Csak 18 éven fe­lülieknek engedélyezett. A címe mindent elárul róla. — Miközben látom e film rek­lámjait, olvasom az MSZMP országos értekezletének ál­lásfoglalásában (II. fejezet, 4. pont): „... Az értékek rovására teret nyertek az ízlésromboló, erőszakot hir­dető, silány, eszmeileg za­varos művek és . produk­ciók.” íme, itt a példa. A filmről nem kell írnom, úgyis megnézik. De az ál­lásfoglalás — sok egyéb ta­nítása mellett — e megálla­pítását a filmforgalmazók és egyéb kultúrkereskedelmi szervek szíves figyelmébe szeretném ajánlani. Pál szocialista brigádja a békemozgalomban végzett kimagasló munkájáért az Országos Béketanács által adományozott emléklapot kapott. Szakmai körökben gyakor­ta felvetődik a kérdés: lé- tezik-e művészeti egység az iszlámban, beszélhetünk-e iszlám művészetről? A Kép­zőművészeti Kiadónál Az iszlám művészete címmel megjelent hatalmas, hatszáz oldalas albumban Fehérvári Géza, londoni egyetemi pro­fesszor válaszol ezekre a kérdésekre. Jóllehet, az utol­só években kisebb-nagyobb írások már megjelentek az iszlám művészetről, a könyv mégis hiánypótló. A tudo­mányos igényű összefoglaló munka napjaink politikájá­nak, történelmének egyik meghatározó tényezőjéről igen sok eligazító informá­cióval szolgál. A XIX. szá­zad végéig tekinti át a tárgykultúra — építészet, képző- és iparművészet — A közelgő ünnepi könyv­hét alkalmából az Üj Nyi­tott Könyv-sorozat a hagyo­mányosan megjelenő Kör­kép című antológiát mutat­ja be, s ezzel kíván ízelítőt nyújtani a legfrissebb no­vellatermésből. A kötet hu­szonkét novellája közül öt­nek a dramatizált változa­tát láthatjuk Horváth Z.. Gergely rendezésében, s a műsorban az írók is bemu­tatkoznak egy-egy gondolat történetét oly módon, hogy számba veszi és elemzi az iszlám által meghódított te­rületek fontosabb emlékeit. Az olvasó így találkozhat a mohamedán hódítás alá ke­rült Arábia, Perzsia, Török­ország, Spanyolország, Bel- ső-Ázsia, Egyiptom sajátos, és mégis egységesnek tűnő művészetével. Fehérvári Géza könyve méltó kiegészítő folytatása azoknak a nagy magyar tu­dósok, így Goldziher Ignác, vagy Germanus Gyula által írt műveknek, amelyek a mohamedánizmus tudomá­nyos igényű feldolgozását vállalták magukra. A 600 oldalas albumot 250 színes és 232 fekete-fehér kép te­szi teljesebbé, és segíti az iszlám művészet megisme­rését. csú A völgyben című no­vellájának tévéfeldolgozásá­ból való. (Középen, a hord­ágyon Linka György.) Lát­ható még Mándy Iván Uta­zás előtt, Osztojkán Béla Ördög Angyalosból, Bolya Péter Két könnyű darab és Mészöly Miklós Sutting ez­redes ' című novellájának fel­dolgozása. Az adás az első műsorban 21.40-től látható. rádió KOSSUTH; 8.20: Tíz perc a turizmusról. — 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok. — 9.30: 1968 mai szemmel. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Kálmán Imre operettjeiből. — 11.00: Népszerű szimfonikus zene. — 11.38: A Balogh család. Veres Péter regénye rádióra alkal­mazva. — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Klas­szikusok délidó'ben. — 14.10: Az Állami Népi Együttes felvéte­leiből. — 15.00: Szóról szóra. — 16.05: Lúdanyó és Lúdapó. Mu­zsika gyerekeknek. — 16.20: Ne­ked szól! — 17.00: Földközel­ben. — 17.30: örökzöld dalla­mok. — 19.38: Most jelent meg. — 20.10: Nóták. — 20.30: Válto­zatok — a politológiára. — 21.00: Három szólamban. — 22.00 : Hír­világ. — 22.30: Barokk muzsika. — 22.50: Mindennapi dogmáink'. — 23.00: Operaest. — 23.50: A Lipcsei Rádió archaikus hang­szeregyüttesének felvételeiből. PETŐFI: 8.05: Tasnády László nótáiból. — 8.20: A Szabó csa­lád. — 8.50: Külpolitikai figye­lő. — 9.05: Napközben. — 12.10: Rodgers zenés * játékaiból. — 12.30: A népművészet mesterei. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Lelátó. — 15.10; Operaslá­gerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: „A rock gyermekei” klubja. — 17.05: Újdonságaink­ból. — 17.30: Ha én lennék... Karinthy Frigyes ,,Magyarázom a bizonyítványom” című müvé­nek hőse: — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.00: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Gyilkosság a stúdióban. Rádiókrimi két tételben. — 21.49: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. — 22.15: Gyilkos­ság a -stúdióban. Rádiókrimi két tételben. — 23.10: Rockpanorá­ma. BARTÓK: 9.08: Zenekari mu­zsika. — 11.10: Magyarán szólva. — 11.25; Operakettősök. — 11.52: Nagy mesterek vonósmüveiből. 13.05: Színészvizsga — 1988. — 13.53: Pezel: Szvit. — 14.09; A Magyar Hanglemezgyártó Válla­lat új lemezeiből. — 15.00: Pop­hullám. — 16.00: Rómeó és Jú­lia. Operarészletek. — 17.00: Nyitnikék. — 17.30: Látogatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskolán. — 18.08: Romantikus kórusmuzsika. — 18.30: A Ma­gyar Rádió román nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.05: Isko­larádió. — 19.35: Az English Concert hangversenye. — 21.08: Siegfried Jerusalem énekel. — 21.30: Az 1987. évi varsói nem­zetközi dzsesszfesztivál műso­rából. — 21.50: Bódás János versei. — 22.30; Napjaink ze­néje. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8, a 72,11« valamint a 72.77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyé­ből. ,17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. — Köz­ben 18.00—18.15: Észak-magyar­országi krónika. — 18.30: Lap- és műsorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.00: Képúj­ság. — 9.05: Teledoktor. — 9.15: Harmadik határ. Tévéfilmsoro­zat. — 10.15; Oldjuk meg! — 11.15: Képújság. — 17.10: Hírek. — 17.15: Reklám. — 17.25: Hár­mas „csatorna”. — 18.10: Rek­lám. — 18.20: Telesport. — 18.45: Reklám. — 18.55; Tévétorna. — 19.00: Esti mese. — 19.15: Lottó­sorsolás. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05 : Krimileckék. NSZK té­véfilm. — 21.05: Van öt perce? — 21.10: Parabola. — 21.40: Üj Nyitott Könyv. — 22.30 : Híradó 3. 2. MŰSOR: 8.30: „A délelőtt” Oravecz Évával és Feyér Zol­tánnal. — Közben: Híradó. — 9.30: Hupikék törpikék. 3. — 11.00: El Cid. Amerikai—spa­nyol film. — 12.55: ,,A délután” Sugár Ágnessel és Déri János­sal. — Közben; Híradó. — 15.30: Hupikék törpikék. 4. — 16.00: Pop plusz rock. — 17.00: Gyil­kosság meghirdetve. Angol tévé­filmsorozat. — 18.05: Képújság. — 18.10: Hírek szlovák nyelven. — 18.15: Dokumentumfilm. — 18.25: Bonner professzor kísér­letei. — 19.15: Német nyelvű műsor. — 19.45: A szél mohi­kánjai. Csehszlovák kisfilm. — 20.00: Képújság. — 20.05: Kis- filmek a nagyvilágból. — 20.05: Kegyetlen kamera. Dokumen­tumfilm. — 21.00: Sziklák között. NSZK film. — 21.30: Híradó 2. — 21.45: Oldjuk meg! — 23.45: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. —9.00: Iskolatévé. — 9.20: Szél ellen. 2. rész. — 10.10: A rossz korszak. Tévéjáték. — H.15: A jelenkor történelmi tapasztalatai és for­radalmi feladatai. — 11.45: A te­levízió diszpécserszolgálata. — 16.20: A remény koordinátái. Kisfilm. — 17.00: A nap esemé­nyei pár percben. — 17.10: Or­vosi tanácsok. — 17.20: Szak­munkástanulók műsora. — 17.50: Számítógép-kedvelők klubja. — 18.20: Esti mese. — 18.30: URH- kocsi val. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-je­lentés. — 19.30: Híradó. — 20.00: Julius Krcmasky professzor vi­lágcsodája. — 20.30 : Ismeretter­jesztő műsor. — 21.15: Kedvelt melódiák a televízió műsoraiból. — 21.35: Autósok, motorosok magazinja. — 22.15: Bratislavai Lyra ’88. — 23.2:5: Hírek. mozi BÉKE: Én a vízilovakkal va­gyok. Mb. színes olasz filmvíg- játek. Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: nlO. fl2 órakor. Asterix és Cézár ajándéka. Mb. színes francia rajzmesefilm. Kezdés: f3 órakor. — A halálosztó. Szí­nes amerikai fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Rend­kívüli kezdés; Í5. f7 és f9 óra­kor. — BÉKE KAMARA: Szent- ivánéji szexkomédia. Színes amerikai filmvígjáték. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: f4 órakor. — Törvénysértés nélkül I—II. Magyar film. Kezdés: f7 órakor. — BÉKE KAMARA VI- DiEO: A hatalom ura. Színes fel­iratos francia politikai film. Kezdés; 9. H órakor. — KOS­SUTH: A halálosztó. Színes amerikai fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 9, 11, f3. hn5, 7 és 9 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB: Asterix és Cézár ajándéka. Mb. színes francia rajzmesefilm. Kezdés: 3 órakor. — Hajnali háztetők. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Az if­jú Frankenstein. Amerikai pa­ródia. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: £7 órakor. — HEVESY VIDEO: És hamarosan a sötét­ség. Angol krimi. Kezdés: flO. flű, Í9 órakor. — TÁNCSICS: Élethalálharc. Francia tudomá­nyos-fantasztikus film. 14 év! Kezdés: f5-kor. — A tuareg bosz- szúja. Színes olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt l. helyár! Kez­dés; f7 órakor. — FILM MÚZEU­MI ELŐ ADAS: Az ezeregyéjsza­ka virága. Olasz film (1974). Ki­emelt 2. helyár! 18 év! Kezdés: f9 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Ügy érezte, szabadon él. Ma­gyar film. Kezdés; f5 órakor. — Kicsorbult tőr. Mb. színes amerikai bűnügyi film. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A halál ha­rangjai. Színes feliratos hong­kongi kairatefilm. Kezdés: f3. £5 és Í7 órakor. — FÁKLYA: Bí­borszín I—II. Mb. színes ame­rikai film. Dupla helyár! 14 év! Kezdés: 5 és 7 órakor. — FÁK­LYA KAMARA: Távoli kiáltás. Színes japán film. Kezdés; f5 órakor. — FÁKLYA KAMARA VIDEO: Keoma. Színes felira­tos olasz kalandfilm. Kezdés: f3, Í7 órakor. — VASAS FILM­SZÍNHÁZ: Tex, a mélység ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt hel:;ár! Kezdés: 4. 6 és 8 órakor. — ADY MŰVE­LŐDÉSI HÁZ: A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés; 5 és 7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Leszámolás Hongkongban. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Tiszta Ame­rika. Színes magyar film. 16 év! Kezdés: 5 és 7 órakor. — VASAS PARKMOZI: Az utolsó csillagharcos. Mb. színes ame­rikai fantasztikus krími. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f9 órakor. — HÁMOR. BÜKK: Trükkös halál. Mb. színes ame­rikai film. 14 év! Kiemelt hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — PE­RECES, BÁNYÁSZ: Queen. Sfczí. zenés magyar film. 18 év! Kiemelt helyár! kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: I-Iosz- szú búcsúzások. Szovjet film. Kezdés: 4 órakor. — Titokban Hongkongban. Mb. színes fran­cia bohózat. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — LENINVÁ- ROS, DERKOVITS: Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 16 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: A kí­méletlen. Színes francia krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 6 és 8 órakor. — SÁROS­PATAK. RÁKÓCZI: Halálfejes lepke. Csehszlovák hangbemon­dásos dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz ka­landfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f7 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY. BÉKE: A zsaru és a szex. Mb. színes francia krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZDi, BÉKE VIDEO: Kegyet­len utca. Színes feliratos ame­rikai bűnügyi film. 18 év! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — SZE­RENCS, RÁKÓCZI; Ez is elmú­lik egyszer. Mb. színes jugo­szláv film. Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A má­sik ember I—II. Színes magyar film. 14 év! Dupla helyár! Kez­dés; f6 órakor. — ENCS. VÖ­RÖS CSILLAG: Betty Blue. Szí­nes francia film. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ. PETŐFI: Az Abwehr ügynöke (felújítás). Mb. színes szovjet film. Kezdés; 6 órakor. RŐNAI VIDEOMOZI TEX, A MÉLYSÉG URA Mb. olasz kalandfilm Főszereplő: Giuliano Gemma Kezdés: 15, 17 és 19 órakor A színházteremben! színház 26., csütörtök CSONGOR ÉS A TÜNDÉR Madách bérlet Este 7 órakor 27., péntek CSONGOR ÉS A TÜNDÉR Upor bérlet Este 7 órakor A magyar olvasóközön­ség mindig nyitott szívvel fogadta az útikalandokat. Szepsi Csombor Márton telkibányai tanító európai útibeszámolóját 1620 óta bújta a piacok és a sza­lonok betűéhes közönsége, az alig húszéves ifjú le­írása ma forrásértékű ta­nulmányunk. Jelky András bajai szabólegény, kalan­dor és utazó „ötödfél vi­lágrészben” történt há­nyattatásai megszámlálha­tatlan kiadásban láttak napvilágot 1791 óta és sok nyelven, köztük finnül is megjelentek. Előfordult, hogy a legjobb útikönyvek kéziratban terjedtek. így Széchenyi István és Wes­selényi Miklós 1821—22- ben tett közép-európai út­járól szóló napló. Wesse­lényi Miklós le is szögez­te írásában, hogy alig vár­ja, hogy elküldhesse bará­tainak, akik majd az ő szemével látják a törvény­hű angolok és eleven fran­ciák sok helyes szokását és okos fabrikáját. iA világjárás mindig be­csületére vált a hazatérő­nek. Az itthoniak érdeklő­déssel és némi csodálattal, de mindenképpen elisme­réssel várták a hazatérőt. A XIX. században fellen­dült az utazási kedv, és ezt a párizsi és londoni világkiállítások is inspi­rálták. Eleinktől örökölt jó szokás szerint Csanak József debreceni kereskedő leírta az 1862-es londoni kiállításon tett élményeit, s okos szeme remekül fel­mérte hazánk esélyeit a nyugati világban való be­mutatkozáshoz, sőt az üz­leti életbe való betörés­hez. Münchenben az olcsó libapecsenye és a hozzá járó katonazene mellett tájékozódott a vasöntés és Mátyás királyunk emlékei felől. Stuttgartban a dús­gazdag Rotschildék rétjén tartott lövészverseny ta­pasztalataiból azt is le­szűri, hogy a sok pénzzel az ember egy város népé­nek teheti vidámmá és kellemessé az életét, ha okosan és jószívvel gaz­dálkodik. Csanak József a pénznek értelmes haszno­sítását leste el elsősorban a szomszéd népektől. Te­hetsége gazdagsághoz jut­tatta, jó szíve e pénzzel Debrecen város előmenete­lét segítette. Élményeit közzétevő kései utódja, Csanak Dóra csak átvette a várostól adományozott jelzőt: aranyember. A debreceni aranyember a londoni világkiállítás üveg- és acélpavilonjában elámul egy pillanatra, a Westminster apátságban térdet hajt az angolok ha­gyománytisztelete előtt. Megérinti lelkét a múltból a jelenbq sugárzó nagy erő, megsejti az angolok nemzeti világelsőségét, de tiszta szíve a katedrális csöndjében a Szózat sza­vait dobogja. Ö a magyar népet nemzeti tulajdonsá­ga tekintetében az ango­lok mellé helyezi és hiszi, hogy az angol törvényes­ség megteremtésével ná­lunk is felvirágozna a sorsa. Párizsba érve írta le mindezt, hiszen London­ban és környékén szinte lélegzetvisszafojtva és láb­ujjhegyen járt. Párizs vi­dám népe, a sok katona és csevegő nép között ki­nyílt a lelke, s le mer­te írni, hogy végre egy jó tányér levest evett a sok sült tojás és szalonna után, hogy sokat tanult a londo­ni ipartól és kereskede­lemtől, de a magyar em­ber lelkének ez nem elég. A párizsi művészet, az utcák hemzsegő népe, a mindenünnen duruzsoló mosolygó nevetés lélakme- legében fedezi fel, hogy a „francia mindenben ere­deti” és a lelke visszhan­gozza rá: akárcsak a ma­gyar. Egy sátoraljaújhelyi uta­zó, Chyzer Béla pár év­vel később tette meg a a Csanak József által rótt utat, de ő arra volt kí­váncsi, milyen a londoni tudomány, az orvoslás, a szociális ellátás képe, s mit lehetne innen tanulni. Ö Lister professzor műin­tézetében tett személyes látogatást, s emlékei kap­csán a sátoraljai kórház­ban a sebészeti ellátás lé­pett előre egy évszázad­nyit. Csanak József útiélmé­nyei különböző folyóira­tokban láttak annak ide­jén napvilágot, válogat­va, kötetben most lépett ki először a nyilvánosság elé. Chyzer Béla élménye­it a Zemplén műintézet adta ki 1889-ben egy kis füzetben. Csanak József, az aranyember szobrot, te­ret, kerteket, kulturális in­tézményeket, kiállításokat adott Debrecennek. Nevét ma is áldja a város népe. Chyzer Béla és elődei Sá­toraljaújhelytől Bártíáig sugároztak egészségügyi kultúrát, a társadalombiz­tosítás haladó eszméjét. Minden okuk meglenne rá, hogy legalább ismerjük őket. Csak a gondoskodó szeretet, az odafigyelés, az elődök tetteinek elismerő gesztusa az, ami belőlünk hiányzik. Sátoraljaújhely polgári múltja a legrégibb és legpatinásabb a magyar városok között. Nem fő­rendek, nem a király tet­te őket gazdag várossá (hajdan), hanem ők ma­guk, az okos, iparkodó, kultúrára szomjas józan polgári nép. Csanak Dóra remekül szerkesztett könyve nem­csak arra példa, hogy kell egy könyvet könyvészeti és ízlésbeli érzékkel meg­szerkeszteni, hanem arra is, hogy a hagyománytisz­telet a jelen előmenetelé­nek hagyománybéli arany- tartaléka. , (F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő -Nyu- gat-Európában. Csanak Jó­zsef úti levelei 1862-ből. Magyar Tudományos Aka­démia kiadása. Bp. 1987. Kapható Budapesten, a Vá­ci u. 22. sz. alatti Stúdium Könyvesboltban.) Gyárfás Ágnes (benedek) Békegyűlés Krasznokvajdán Ma este a képernyőn A könyv ünnepe erejéig. Képünk Bertha Bul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom