Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

1988. május 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 * Nem receptet Írnak Tanácsaid az idős embereknek Öreg embert még az ág is húzza - tartja a népi mondás. Sok ebben az igazság. Az évek számával kopik a szervezet, egy­re több a baj. Nemcsak a testi, a lelki is. És csak nagyon ke­vesek olyan szerencsések, hogy nincsenek anyagi, szociális gondjaik. A problémák általában halmozottan jelentkeznek, a betegséget súlyosbitja a magány, és sokszor tanácsért, jó szó­ért sincs kihez fordulni. A hivatalos szervektől többnyire vissza­riadnak, s amikor már rákényszerülnek a segítségkérésre, akkor sokszor az idő kevés. Városunkban, Miskolcon, harmincezer felett van a hatvanévesnél idősebb em­berek száma. Elsősorban ne­kik szeretnének segíteni az­zal, hogy június elsejétől új­ra megszervezik a geron­tológiai tanácsadást. A gerontológia az idős korral foglalkozó tudomány. Sok mindent magába fog­lal. Beleérthetjük a nyugdí­jas korra való felkészülést, az idős kori helyes táplál­kozást, az egészségmegőrzési és persze a szociális gondok­kal való foglalkozást is. Más étrend, más életmód Az országban több helyütt igen eredményesen tevé­kenykednek a gerontológiai tanácsadók a fővárosban, de olyan vidéki városokban is, mint például -Kecskemét. Egyénenként is felkereshetik a tanácsadó munkatársait az öregek, de szerveznek pél­dául tanfolyamokat (olykor ötven résztvevővel) cukorbe­tegeknek a diétás táplálko­zásról. A helyes táplálkozás, a megfelelő életmód kialakí­tása mindenkinél fontos, de különösen az idős korban. Dr. Hérics Margit, a Sem­melweis Kórház főorvosa szerint az emberek felénél sok egészségügyi panasz is kiszűrhető lenne, ha megfe­lelőbb étrendet alakítaná­nak ki maguknak. A doktornő — a krónikus belgyógyászati osztály veze­tője a kórházban — egyszer már megpróbálkozott a ta­nácsadó megszervezésével. A sikertelenség okaként kettőt említett, a viszonylag kis publicitást (kevesen tudtak a tanácsadó létezéséről) és azt., hogy csak az egészség­ügy vállalta fel. A szociális gondokkal hozzáfordulók ügyében nem tudott segítsé­get, tanácsot adni. Márpedig a legtöbb ember ilyen jelle­gű panasszal küszködött. Elébe menni a gondoknak Az idős emberek sem egy­formák. Van, aki ebben a- korban még rendkívül aktív és szellemileg is friss. Elég mondjuk csak a nyugdíja­sok főiskolájának népszerű­ségére utalnunk. Nagyon so­kan találnak közösséget ma­guknak a nyugdíjasklubok­ban. Van viszont egy igen te­kintélyes réteg, amely ma­gára marad. A szociális gon­dozóhálózat sem vállalhatja fel őket, illetve gondjaiknak csak egy részére jelent meg­oldást, hogy mondjuk elvi­szik nekik az ebédet. Dr. Juhász Barnabás városi fő­orvos szerint is mindenkép­pen szükség van egy tanács­adó létrehozására, amely közvetlenebb kapcsolatot je­lent, mint a hivatal. S aliol olyan szakemberek foglal­koznak a hozzájuk fordulók­kal, akik tudják a gondok orvoslásának hivatalos me­netét is. Adott esetben tehát jelezhetik is a tanács illeté­kes szervének, ha hivatalos eljárásra van szükség. Pél­dául, ha valakinek szociális otthoni ellátásra lenne szük­sége. Köztudomású, hogy a férőhely kevés, sokszor éve­kig kell várni a bejutásra. Egy jól működő tanácsadó esetében elébe lehet menni a gondoknak. Kulturáltabban és időben lehet megtalálni a segítés módjait. Így első lépésben Varadi Pétcrné, a városi tanács szo­ciálpolitikai főelőadója segíti majd Hérics doktornő mun­káját. De szeretnék bővíteni a szolgáltatást idővel, mond­ják jogi tanácsadással is. És tervezik a tapasztalatok szo­ciológiai feldolgozását, -ami az -idős emberekkel való tö­rődés városi feladataihoz ad­hat konkrét támpontot. Az egészség- megőrzés nemzeti program Nem a hagyományos egészségügyi szolgáltatást nyújtja a tanácsadó. Nem gyógyítani akar a szó -erede­ti értelmében. Itt nem vizs­gálnak meg senkii, és nem írnak fel receptet. Az a kör­zeti orvosok dolga. Abban próbálnák meg segíteni, ami túl van a .konkrét orvosi el­látáson, s amelyet a körze­ti orvosok túlterheltségük miatt nem vállalhatnak: a nem testi bajokkal való fog­lalkozást. (Más kérdés, hogy a körzeti orvosok nagyon so­kat tehetnek azért, hogy fel­hívják betegeik figyelmét er­re a lehetőségre, hiszen sok­szor nekik mondják el gond­jaikat az öregek.) És nem is a 'hivatalok helyett dolgoz­nak. De tapasztalat, hogy az idős emberek sokszor azt sem tudják, kérhetnek-e se­gélyt, hol, hogyan intézhetik ügyeiket? És mert járatla­nok, mert szemérmesek, nem is fordulnak a tanácshoz. Ezek az érvek a serpenyő­ben. S ami még hozzátehető. Nemzetközi tapasztalatok bi­zonyítják, hogy megfelelő életmóddal az idős kor nem feltétlenül jelent elesettsé- get. A nemzeti egészségmeg­őrzési és a családsegítő prog­ramban az idősebbekkel va­ló törődésnek fontos helye van. Már csak azért is, mert a számuk növekszik. Egyelőre még csak kisebb mennyiségben, de már is­mét megkezdődött a kavics­szállítás a nyéki „vízibányá­ból” Csehszlovákiába — tá­jékoztatott erről az ese­ményről Papp Tibor, a nyékládházi kavicsbánya üzemvezetője. Az ország egyik legna­gyobb nyíltszíni „vízibányá­jának” termékei iránt a ha­zai piacon is megnőtt az igény. Az év eddig eltelt időszakában a nyéki bánya­tavakból megközelítőleg 400 ezer köbméter bányakavi­csot emeltek ki. Az üzem termelése áprilisban, amikor három műszakban, éjjel­nappal dolgoztak az úszó­kotrók, s a parti kotró is üzemben volt, a kisebb-na- gyobb hibák ellenére is, a tervezettnél mintegy líl ezer tőzés. Burgonyánál ez foko­zott gondot okoz, hiszen egyik legfontosabb étkezési anyagunkról van szó. A nagymértékű fajtaleromlást is legfőképp a vírusfertőzés­nek tulajdonították a szak­emberek (sok más egyéb té­nyező mellett). Ezért kellett korábban a köztermesztésből is kivonni például a gülba- ba fajtát is. S hogy ma már van újra ez az igen sok jó tulajdonsággal bíró fajta, azt egy világszabadalomnak köszönhetjük. Mint szabadalom, igen csínján kell bánni a bemu­tatásával, hiszen a tovább- szaporításban érdekelteket kötelezi a titoktartás. A meriszléma-daraboilás- sal előállított vetőgumó to- vábbszaporításáról van szó, és megyénkben is kezd már kialakulni hagyománya. Azt azért el kell mondani, hogy a Novotrade Rt tulajdonát képező találmány szerinti technológiával vírusmentes burgonya állítható elő. Egyenlő partnere ebben a gazdasági társulásnak a Me- riklon-, a szövetdarabolással előállítja a másfél centi át­mérőjű pici, úgynevezett köbméterrel volt több az üzemi termelés, a vgm ter­melése nélkül. A vgm-mel végzett szabadnapi termelés ezt a mennyiséget tovább növelte. Nemcsak a termelés, de az elszállítás is emelkedett. Ennek következtében a készletezett, osztályozott ka­vicsból is szállítottak. Ezál­tal a depóniákból is csök­kentették a készletet. A napi termelés mellett végzik az újabb berendezés, a harmadik úszókotró üzembe állításának munkála­,,primer"-gumókat olyan vál­lalkozó szellemű kisterme­lőknek, akik türelmes és igen aprólékos munkával ba­busgatják a fejlődő állo­mányt egészen a végtermék, a szekundergumók „előállí­tásáig”. De mennyire szerteágazó ez a munka! Hiszen kell egy megrendelő, mondjuk ese­tünkben a Megyaszói Arany­kalász Mgtsz, amely bizto­sítja a kistermelő részére a szigorú technológiai utasí­tást, ellenőrzi a megadott technológia betartását, a fo­lyamatos mintavételt, a sze- rológiai vizsgálat elvégezte­tését, és segítséget nyújt a szükséges vegyszerek beszer­zésében. Részt vesz e mun­kában a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, amely megvásárolja a kistermelő által produkált gumókat, hogy azokat ismét más part­nerekkel elvettesse, és vég­re hozzánk, hétköznapi ter­mesztőkhöz kerüljön a vég­termék: a vírusmentes jó vetőgumó. Amíg ez elkészül, azért történik egy, s más a kö­römnagyságú gumócskával. Egy kistermelő 270 négyzet- méteres fóliasátrába hív Po- lonkai Ferenc, a megyaszói bői álló gép összeszerelése megtörtént. Ugyancsak elvé­gezték az úgynevezett parti szemlét is, ahol a gépet mű­szakilag felülvizsgálták, víz­re bocsátás előtt. A géphez, amely majd a bányatavon működik, mintegy 70 méter hosszúságú szalagrendszer is tartozik. Ezeket is különbö­ző egységekből állították össze, s feladata, hogy a mintegy 14 méter mélység­ből kiemelt kavicsot a part­ra továbbítsa. Az új gépegységet előre­láthatóan júniusban állítják üzembe. tsz szakembere, aki felügye­li a szigorú technológia be­tartását. Monokon Vancza István „birtokán” vagyunk, ahol az áprilisban vetett ap­ró gumókról már 15—20 centiméteres hajtás fejlődött. Olyan szép üdezöld az állo­mány, amit szabadföldön sohasem látni. A fóliasátor alatt a tőzeg és perlit keve­rékéből vetett puha ágy fer­tőtlenített, mint ahogy a használati eszközök is. A sá­tor végén és közepén finom vektorháló védi a növénye­ket, hogy valami vírushor­dozó levéltetű, kabóca be ne jusson. A szakember árgus szem­mel lesi, nincs-e valamelyik levélen elszíneződés vagy rá­gás. Kiemel óvatosan néhány növénykét, és mutatja a föld alatti módosult száron — a sztólón képződött három pa- rány új életet —, három da­rab borsónyi gumót. Ezeket az ültetés után számított két hónapon belül fel is szedik, a növényt visszadugják és kihasználva azt a tulajdon­ságát, hogy a sztóló sebeit újabb gumóval pótolja, há­romhetenként ismét nevel­nek újabbakat, és szorgal­masan gyűjtik, parásítják, hűtik és éppen megpattant csírával adják át a megren­delőnek. Ez csak az első „forgatás”. Van más módja is a szapo­rításnak. Itt egy másik kis­termelő, Fűzi József fólia­sátrában a dugványról sza­Felhívás vetélkedőre A magyar történelem di­cső eseménye, az 1848—49- es szabadságharc 140. évfor­dulójának megünneplésére készülve a Cibakházi Álta­lános Iskola országos vetél­kedőre hívja azokat az ál­talános iskolákat és úttörő- csapatokat, amelyek a sza­badságharc egy-egy jeles katonai vagy politikai sze­mélyiségének nevét viselik. A Damjanich nyomában előre — „A haza minden előtt!” elnevezésű vetélkedő célja: a gyermekek a sza­badságharc tavaszi hadjára­tára, Damjanich tábornok és bajtársai életére, tevé­kenységére vonatkozó törté­neti kutatások mellett olyan történelmi személyiségekkel, eszményekkel ismerkedje­nek meg, akik, illetve ame­lyek példaként állhatnak előttük. A vetélkedőben részt ve­hetnek azok az iskolák és úttörőcsapatok is, amelyek az 1849-es tavaszi hadjárat korabeli területén működ­nek. A vetélkedő kétfordu­lós, az első szeptember 29- ig tart. A fegyveres erők napjáig a résztvevőknek különböző „bizonyítékerejű” tárgyakat kell készíteniük, amelyekből októberben ki­állítás nyílik Szolnokon. A részletes tudnivalókról a szervezők írásban tájékoz­tatják az iskolákat, a Dam­janich János nevét viselő út­törőcsapatokat és a megyei úttörőelnökségeket. (MTI) porítást ismerhetjük meg. Egyszerűen az erős, jól fej­lett növényekről leszednek egy-egy hajtást, ezt eldug- dossák — és nem akarok hinni a szememnek: ez is megered és szaporázza az apró gumókat. Ez a második „forgatás”. A gondozás nagy figyelmet és pontosságot igé­nyel: kétnaponként 15 liter víz négyzetméterenként, ezt zárják le gombaölő szeres permetezéssel, s hogy ne nő­jön magasra, Alar—85 hor­monkészítménnyel is keze­lik az állományt. A nyíregy­házi kutatók, akik a mini­gumókat állították elő, nem­csak gondozták, de becézget- ték is a fajtákat. Ki tudja, melyik szép lány nevét, tu­lajdonságát álmodták a Bo­ró, a Beáta keresztnevébe. Ha a prózaibb oldalát néz­zük e termesztési módnak, nyugodtan javasolható bár­melyik kistermelőnek, akár nyugdíjas, akár kőműves az illető. Kis területen, irányí­tott technológiával becsüle­tes keresethez juthat a szor­galmas vállalkozó. És nem­csak burgonyagumó szapo­rítható a klónozással. Szí­vesen adunk hírt a későbbi­ekben más növények vonat­kozásában is. Bekecsen Ara­nyosi János nyugdíjas kis­termelő olyan szép haszonról beszél, hogy azt már nem is illik elmondani. B. Sz. L. A tervek szerint egyébként június elsejével indítják a tanács­adót. Hetente egy alkalommal, a keddi napokon, délután 2 órától 6 óráig várják a tanácsért hozzájuk fordulókat Miskolcon, a Kellner Sándor utcai bölcsödében. (A szökőkút mellett.) Ez a hely jól megközelíthető, és sokan ismerik is. Hiszen a bölcső- dés létszám lecsökkenése miatt itt szociális étkeztetést már biz­tosítanak az időseknek. Még arra is gondoltak, hogy itt lépcsőt sem kell mászniuk az öregeknek. Csutorás Annamária tait. A különböző egységek­Szebben gyöngyözöttaz őzbakok Véget ért a „kímélcti idő”, s már csak a mala­cait vezető kocákat kímélik meg az íratlan vadá­szati etika szerint a szerte kóborló vaddisznó- kondákből. A megye vadásztársaságai most már apasztják a kárelhárító vadászatok során a szán­tóföldi és kerti vcteményekben egyaránt kárt te­vő vaddisznókat. Az utóbbi évek rendszeres apasztása következ­tében csökkent ugyan ezeknek a dúvadaknak a száma, azonban rendszeres vadászatuk most is szükséges, megelőzve az érő kalászosokban, a burgonyában, nemkülönben pedig ősszel a kuko­ricásokban történő kártételét. A rendszeres apasztás ellenére is akadnak azon­ban még kapitális agyarú kanok. Ilyet kaptak puskavégre IVIcgyaszó határában, az úgynevezett megyaszói nádas környékén. Alig néhány nap különbséggel esett a két kan, amely közül az egyiknek 19, a másiknak pedig \20 centiméteres trófeája, agyara volt. Tovább tart az évről évre ismétlődő májusi öz- bakvadászat is. A terület vadcltartó-képcsségét, valamint az ivararányt figyelembe véve mintegy 800 özbak kilövését tervezik a megyében lévő va­dásztársaságok. Nemcsak a hazai nimródok, de most elsősorban, a külföldi vendégvadászok cser­készik be az őzben gazdag vidéket. Az osztrák, az NSZK-beli és a Svájcból érkezett külföldieket 18 vadásztársaság fogadta. Eddig már valamivel több mint 200 özbak került puskavégre, ezeknek zömét a vendégvadászok ejtették el. A tapaszta­lat, hogy az idei özbakok fejdíszei, agancsai erő­teljesebben fejlettek, szebben gyöngyözöttek, így értékesebbek, mint a múlt évieké. Az eddig el­ejtett bakok között több éremre érdemes agancs is van. Gülbaba bábái Vetőgumó-ellátásunk egyik nagy problémája a virusfer­Ezt az özbakot nem fenyegeti puska, lakhelye a csanyiki Vadaspark.

Next

/
Oldalképek
Tartalom