Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988 május 20., péntek Ülést tartott a (Folytatás az 1. oldalról) hogy a beszámolót az Or­szággyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általá­nos forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyút­tal határozott a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. Bányász Rezső a Minisz­tertanács ülését követően többek között a megjelent újságírók kérdéseire vála­szolt. Az 1987. évi népgaz­dasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről foly­tatott minisztertanácsi vitá­ról a szóvivő a többi között elmondotta: az előző évek erőteljesen romló tendenciái­hoz képest 1987-ben néhány vonatkozásban szerény ja­vulás következett be a gaz­daságban. Egyebek között számottevően nőtt az ipar konvertibilis kivitele, ami­nek következtében némileg csökkent a nem rubelelszá­molású áruforgalmi és fize­tési mérleg passzívuma, összességében: kétévi csök­kenés után újra emelkedett nemzeti jövedelmünk reálér­téke. A gazdasági egyensúly azonban a kívánatosnál sze­rényebb mértékben javult, s a termelési szerkezet szüksé­ges korszerűsítése terén to­vábbra sincs megfelelő elő­rehaladás. A gazdaság fejlő­dése az idei év első három hónapjában néhány terüle­ten kedvező eredményeket hozott. Emelkedett a konver­tibilis elszámolású kivitel, mérséklődött a behozatal, az áruforgalom egyenlege ja­vult, a fizetési mérleg hiá­nya csökkent. Az ipari ter­melés 0,9 százalékkal emel­kedett, megközelítve az egész évre tervezett ütemet. Az áprilisi adatok is hason­ló tendenciákat tükröznek. A szóvivő ezután kitért a pénzügyi ellenőrző szervek elmúlt évi tapasztalatait összegző beszámolóra. Ezzel kapcsolatban hangoztatta: mérséklődött a veszteségesen gazdálkodók száma és a veszteség összege. A pénz­ügyi szervek vizsgálatai szerint ugyanakkor a gaz­dálkodási és elszámolási fe­gyelem sajnos nem javult. Nem éppen szívderítő adat az sem, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 1987-betn 22 ezer jogsértő cselekményt derített fel. Bányász Rezső rövid átte­kintést adott a kormány­ülésnek az ipar szerkezet- átalakítási feladataival fog­lalkozó napirendjéről is. Kö­zölte, hogy a Miniszterta­nács által megtárgyalt anyag elemzi a szerkezetváltás le­hetőségeit, és az ezt befo­lyásoló közgazdasági, társa­dalmi feltételeket. Felvá­zolja a fejlesztési progra­mokat, azok várható társa­dalmi hatásait. Ez utóbbit olyan igénnyel, hogy a tár­sadalomnak szembe kell néznie az iparban foglal­koztatottak számának to­vábbi csökkenésével, s eb­ben az; egyes ipari körze­tek között lényeges különb­ségek keletkezhetnek. \A szóvivő foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával, illetve a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsola­tos törvény végrehajtási ren­deletének korrigálásával is. Emlékeztetett arra: jól is­mert, hogy az általános for­galmi adó bevezetése után a felnőtt- és a gyermekru­házati cikkek árai között létrejött aránytalanságokat érte a legélesebb lakossági kritika. A kormány a viták, illetve a vizsgálatok alap­ján két! megoldási javasla­tot terjeszt az Országgyűlés illetékes bizottságai, a Par­lament elé. (Az egyik vál­tozat szerint: gyermeken­ként további 100 forinttal kell növelni a családi pót­lékot. A másik javaslat a csecsemőrűházati cikkek ál­Borsodi műszaki hetek Éltesről - Miskolcon Az OTP Borsod Megyei Igazgatósága adott otthont' miskolci központjában an­nak az egész napos rendez­vénynek, amelynek témája Encs és környéke volt. Mint dr. Pusztay Béla, az MTESZ Urbanisztikai Bizott­ságának elnöke megnyitójá­ban mondta, azért áldoztak egy egész napot a fiatal vá­ros és környéke megismerte­tésének, mert Encs — külö­nösen várossá válásától — igen nagy értékeket hozó fejlődésen ment keresztül. A térség ellentmondásai azon­ban még mindig nagyok, sok az apró település, ahol az alaptevékenységnek szá­mító mezőgazdaságból nehéz megélni, mert kicsi a föl­dek eltartóképessége. Sokan ezért az ingázást vállalják, pedig mindenkinek jobb lenne, ha helyben találna munkát. A térség természeti és műemléki értékei figye­lemre méltóak, érdemes len­ne az idegenforgalom fej­lesztésére többet fordítani — hívta fel a figyelmet a felszólaló. A következőkben az ag­rártermelés csereháti kilá­tásairól dr. Dorgai László, az Agrárgazdasági Kutató- intézet osztályvezetője, az ipari szolgáltatások fejlesz­téséről dr. Fehér Alajos, a kompolti kutatóintézet igaz­gatója tartott előadást. A felsővadászi Rákóczi Tsz gazdálkodásáról a szövetke­zet elnöke, Tóth István tar­tott ismertetőt. A délutáni program az idegenforgalom jegyében telt. Encs és térsé­ge idegenforgalmáról Siska András, a megyei OTP igaz­gatója, Boldogkőváraljáról Dévai Ferenc, az ottani in­tézőbizottság elnöke, Borsod helyzetéről Simon László, a Borsod Tourist hivatalveze­tője számolt be. A napi munka értékelése után En- cset és térségét mutatták be, videotechnika segédleté­vel. Gyerekeknek - nyárra (Folytatás az 1. oldalrólj^ elfoglaltságok mellett kiál­lítás- és kirakatrendezés is szerepel a programban. A diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház ugyancsak sok programmal, táborokkal várja a gyermekeket. A ki­sebbek (6—10 éves kor) jú­nius 13. és 24. között sport­napközibe, illetve augusztus 1. és 119. között úszónapkö­zibe járhatnak, ahol a program játékos foglalko­zásokból, kirándulásokból. úszásoktatásból áll. A 9—14 éves, nyelvet már tanuló gyermekek részére angol és német nyelvi napközit szer­veznek három turnusban, elsőként június 27-től júli­us 8-ig. A középiskolások augusz­tus 2. és 13. között Szent- léleken önismereti tábor­ban vehetnek részt, illetve indul számítógépes, videós, angol nyelvtanfolyam is augusztus 15-től 26-ig, mely­nek célja, felkészítés a kö­zépfokú nyelvvizsgára. talános forgalmi adójának 25 százalékról nullára való csökkentését tartalmazza. A kormány szerint félő, hogy a forgalmi adó megszünte­tése csak átmenetileg idéz­né elő az árak csökkenését, ezenkívül a külföldieket is kedvezményezné, ugyanak­kor a családi pótlék eme­lése a nagyobb gyermekek nevelését is segítheti, köny- nyítheti. A családi pótlék 100 forintos emelésének éves költségvetési kihatása 2,8 milliárd forint, illetve erre az évre július 1-jei be­vezetéssel számolva 1,2 mil­liárd forint. Az általános forgalmi adóval kapcsolat­ban a Minisztertanács több más módosítást is indokolt­nak tart. A kormányülésen a sze­mélyi jövedelemadó-rende- letet — a fogalmak pontosí­tását szem előtt tartva — két vonatkozásban módosí­tották. így például részlete­sen meghatározzák a mező- gazdasági kistermelés fogal­mát, összehangolva azt az általános forgalmi adónál használt definícióval, és a mezőgazdasági kistermelés körébe sorolta például az erdei facsemete-nevelést is. Egy további módosítás ki­mondja, hogy a munkavi­szonyon kívüli részes mun­kavállalás csak abban az esetben minősül kisterme­lésnek, hg a megállapodás a termelési folyamat egé­szére, illetve a növénybeta­karítás valamennyi fázisá­ra vonatkozik. Hasonlókép­pen részletezte a Miniszter- tanács a műszaki szakértői tevékenység fogalomkörét is. A kormány álláspontja sze­rint ugyanakkor az adótör­vény felülvizsgálata, módo­sítása során feltétlenül ügyelni kell arra is, hogy a jogszabályok túl gyakori változtatása ne növelje to­vább a törvény alkalmazá­sával kapcsolatos nehézsé­geket. A szóvivő végezetül több aktuális, részben még tisz­tázatlan kérdéssel is fog­lalkozott. EGK—KGST Jól haladnak a tárgyalások A Közös Piac és a KGST között a tárgyalások jól ha­ladnak —- közölte csütörtö­kön az EGK-bizottság szó­vivője. Szerdán újabb ta­nácskozás kezdődött Brüsz- szelben a KGST-titkárság és az EGK-bizottság szakértői között az együttműködési nyilatkozatról. A megállapo­dás egyik akadálya a nyu­gat-berlini klauzula volt. Az EGK-bizottság ragaszkodott hozzá, hogy a közleménybe foglalják bele: Nyugat-Ber- lin a Közös Piac része. Az EGK-bizottság szóvivő­je most közölte: a tárgyalás még nem fejeződött ugyan be, de úgy látszik, elhárult ez az akadály. A felek megálla­podtak, hogy a vitatott pon­tot a „magyar formula" al­kalmazásával oldják meg. Tíz évvel ezelőtt egy, az EGK-val kötött részmegálla­podáshoz Magyarország nyi­latkozatot fűzött, amely sze­rint a megállapodás nem te­szi kérdésessé a háború utá­ni négyhatalmi megállapo­dásokat. Ezt az — azóta „magyar formulának” neve­zett és az EGK által elfoga­dott — megszövegezést al­kalmazzák ezúttal is. Szakmunkásavató Miskolcon Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának ebédlőjé­ben gyűltek össze tegnap a cég által beiskolázott vég­zős tanulók1 az ünnepélyes szakmunkássá avatásukra, ahol a 114-es Számú Szak­munkásképző Intézet kórusa köszöntötte őket. — Elsősorban „Embert” igyekeztünk nevelni, 'így ta­lán jobb munkaerők lesz­tek. Remélem, érdemesebb lesz jó munkásnak lenni, mint eddig — mondta Nagy Lajos, a 114-es Számú Szak­munkásképző igazgatója a megye négy intézetéből ösz- szegyűlt 87 tanulónak, majd átadta őket az építőipari vállalatnak. Az ÉÁÉV nevében Joósz Gábor igazgató köszöntötte a leendő dolgozókat. Ö is kitért a teljes nevelés fon­tosságára, jó példaként hoz­va fel a 114-es számú inté­zet kulturális tevékenysé­gét. Hangsúlyozta, hogy az építőiparban is megnőttek a követelmények, s szépet csak az tud alkotni, aki már szépet látott. S hogy lesznek jó szak­munkások a vállalatnál, azt bizonyítja többek között Bársony Ferenc kőműves-, Szolga Lajos és Sedlák Jó­zsef ács-, valamint Nagy Attila festőtanuló eredmé­nye. Ök négyen jó eredmé­nyeiknek köszönhetően a nyilvánosság előtt vehették át a pályakezdőknek járó támogatást. M. K. Cs. Ma kezdődik Aggteleken... Statisztikusok vándoriilése Nyilván nem véletlen, de az biztos: elismerés me­gyénk statisztikusai számá­ra, ^ogy ezúttal egy Bor­sod megyei helység, Aggte­lek ad otthont a 26. sta­tisztikai történeti vándor- ülésnek. A Magyar Közgaz­dasági Társaság statisztikai szakosztálya és annak Bor­sod megyei szervezete két­napos rendezvényt .szerve­zett. ' 9 Az első, a mai napön elő­ször megyénkről hangzik el bemutatkozó előadás. A je­len után a múltról beszél, Abaúj-Torna gazdaságtörté­netét vázolja fel a követke­ző felszólaló. Az ezt köve­tő munkaüléseken ismét megyénké a főszerep: szó lesz a Rudabányai-hegy- ség és az Aggteleki-karszt- hegység térségében folyó bányászkodás történetéről. az emberré válásról és az ezzel kapcsolatos rudabá- nyai maradványokról. Is­mertetik a megye egészségi állapotának alakulását a múlt század végétől napja­inkig. A délutáni előadások főbb témáiból néhány: az infláció és a társadalmi jut­tatások, az egyes társadal­mi rétegek közötti jövede­lemkülönbségek. Holnap, a harmadik mun­kaülésen a nemzetközi mun­kamegosztás kialakulásáról, a málnatermelés történeté­ről, a KSH árindex-számí­tásairól esik többek között szó. A rendezvény néhány kiragadott témája és az, hogy a szakma jeles kép­viselői számolnak be mun­kájukról, azt sejtetik, hogy tartalmas két nap vár a vándorülés résztvevőire. Tavaszi BNV Nagydíjas a TVK Tipelin terméke Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy csütörtökön összeült a Vásárdíj-bizottság, amely az előzetes szakzsűrik nyo­mán meglehetősen elhúzódó vita után döntött az idei díjnyertes termékekről. Ez­úttal elsősorban azt vették figyelembe, hogy a beneve­zett 107 termék mennyire felel meg az újonnan felál­lított követelményrendszer­nek, vagyis, hogy a gyárt­mányok nemzetközi színvo- nalúak-e. Végül is hét ter­mék kapott nagydíjat. Töb­bek között ebben az elis­merésben részesült a Tiszai Vegyi Kombinát. A Tipelin nevű lineáris polietilén alap­anyagból olyan granulátu­mot állítottak elő a gyár­ban, amely gázvezeték gyár­tására alkalmas. Egyliázmíivészeti kiállítás Sárospatakon A sárospataki római kato­likus egyház története egy­idős magának a városnak a történetével. A XI. szá­zadból fennmaradtak egy rotunda, azaz körtemplom alapjai, s a XII. században már plébániatemploma volt a városnak. Az azóta eltelt csaknem ezer esztendő alatt igen sok írásos, és tárgyi emlék gyűlt össze, s ezek Sárospatak történetének is értékes dokumentumai. Maga a plébániaépület is műemlék, s a benne létre­hozott egyházi gyűjtemény legszebb kincseit állította ki a Sárospataki Képtárban a római katolikus egyház és a megyei múzeumi igazga­tóság Kuklay Antal és dr. Kárpáti László szakavatott rendezésében. A gazdag, változatos anyaghoz a gi- rincsi, hernádnémeti, sze­rencsi, szikszói, tarcali, tállyai és tolcsvai egyház­községek is hozzájárultak néhány gyönyörű kegytárgy- gyal. A kiállítás megnyitá­sára csütörtökön délután került sor, szép számú /kö­zönség jelenlétében. Dobrik Istvánnak, a képtár veze­tőjének üdvözlő szavai után Dávid Katalin művészettör­ténész, az egyházi gyűjte­mények országos szakfel­ügyelője mondott megnyi­tót, méltatva az egri érsek­ségnek azt a nemes kezde­ményezését, hogy a sárospa­takihoz hasonló kiállításo­kon lehetőséget ad a közön­ségnek az egyházi kincsek megismerésére. Hangsúlyoz­ta, hogy az egyházi kincsek a magyar művelődéstörté­net és a magyar művészet felbecsülhetetlen értékei. A középkorból és a török hó­doltság idejéből az egyházi művészeti alkotásoknak csak töredéke maradt fenn. Ez a magyarázata annak, hogy az egyházművészeti kiállí­tásokon — így a sárospa­taki is — túlnyomó több­ségben barokk ötvösreme­kek és textilművek láthatók. Ezúton a közönség igen nagy gyönyörűségét találta a pompázatos egyházi kin­csek megtekintésében. Gaz­dagon sorakoznak a tárlók­ban a skófiummal hímzett miseruhák, arany-, ezüstve­retű kelyhek, úrmutatók, keresztek, ereklyetartók, fe­születek elefántcsont kor­pusszal és a templomi li­turgia sok más ötvösművé­szeti remeke. Szentek, bib­liai jelenetek nagyméretű olajképei, szobrok, kódexek, bibliák, imakönyvek — ez utóbbiak közt Rákóczi fe­jedelem imádságos könyve — egészítik) ki a színes, változatos egyházművészeti anyagot. A kiállítás megnyitásá­nak ünnepélyességét nagy­ban emelte a miskolci Hass- ler Kamarakórus templomi hangulatot keltő, kellemes műsora, Sándor Zoltán ve­zényletével. (h. j.) A rádió- és a televízióműsorok a párt országos értekezletéről Ma délelőtt 9.55 órától a Kossuth rádió és a televízió 1-es programja helyszíni közvetítést ad az MSZMP orszá­gos értekezletének megnyitójáról. A rádió — a híradások mellett — pénteken, szombaton és vasárnap a 12 órakor kezdődő Déli Krónikában, a 18.30 órakor kezdődő Esti Magazinban, és 22 órakor a Hírvilág című műsorban, valamint szombaton 16 órakor a 168 óra adásában hangképekben, tudósításokban számol be a párt­értekezlet munkájáról. A televízió Híradója pénteken, szombaton és vasárnap 17 órakor; pénteken és szombaton 19.30 órától kb. 21 óráig; vasárnap pedig 19 órától ad tu­dósítást, illetve összefoglalót az MSZMP országos értekez­letéről. A televízió május 23-án, hétfőn 20.05 órákor Poli­tikáról gondolkodva címmel sugároz műsort. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom