Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. május 16., hétfő Bővíteni a támogatók körét Elköszöntek a negyedikesek Befejeződött a textilművesek konferenciája Vasárnap befejeződött Mis­kolcon, a Gárdonyi Géza Al­kotóházban a textilművesek második országos konferen­ciája. Mint arról már koráb­ban hirt adtunk, a népi dí­szítőművészeti mozgalom képviselői városunkban vi­tatták meg az elmúlt két és fél esztendő mozgalmi ered­ményeit és gondjait. Két­évenként kerül sor a moz­galom ilyen jellegű, átfogó áttekintésére. Erre szükség van, hiszen az egyik legné­pesebb, s legeredményesebb amatőr művészet továbbélte- téséhez jó lehetőségeket te­remt. Nem véletlen például, hogy határozatban is foglal­koztak azzal a résztvevők, hogy nagyobb gondol kell fordítani a társintézmények­kel való kapcsolattartásra. Országosan, de a helyi fó­rumokat megkeresve is tö­rekedni szükséges a támoga­tók körének bővítésére. Er­kölcsi és anyagi támogatá­suk elengedhetetlen a népi díszítőművészet továbbélte- téséhez. Változatlanul — akárcsak az első konferen­ciájukon — sokat foglalkoz­tak a képzés és a tovább­képzés feltételeivel, a szak- körvezető-képzés gondjai­val. Szükségesnek találták a résztvevők, hogy az egész mozgalom jobban igazodjon az életmód követelményei­hez. Ügy vélték a tanácskozás résztvevői, hogy egységesí­teni szükséges a kiállítások zsűrizését. Ajánlották pél­dául egy országos és egy he­lyi zsűrinévsor elkészítését, s egységes követelmények felállítását a kiállításokkal szemben. Ezen a téren ugyanis meglehetősen külön­Mai úrihimzések a Gárdonyiban böző elvárások vannak nap­jainkban. A mozgalom jö­vője szempontjából ugyan­csak fontos az a javaslatuk is, hogy a minisztériumnak felül kellene vizsgálnia a tiszteletdíjakat. Napjainkban ugyanis a szakkörvezetök honorálása közel sem egysé­ges. És megszívlelendő az az észrevételük is, hogy a népi iparművész címek oda­ítélésénél jobban kellene tá­maszkodni a szakma érték­ítéletére. A háromnapos konferen­cia meglehetősen zsúfolt programját Pigay Imre, a házigazda miskolci városi művelődési központ igazgató- helyettese zárta be, aki el­mondta: két év múlva újra szívesen látjuk e tanácsko­zás résztvevőit, többek kö­zött azért is, mert megyénk­ben igen népes tábora van e művészeti ágnak, amit or­szágos rangú kiállítások is bizonyítanak. hátát', lehet kérni, ahol a pályáza­Mint mindenütt, a mis­kolci Herman Ottó Gimná­ziumban is, virágerdőbe öltözött az iskola. Virág borította az iskolakaput, az osztálytermek ajtaját, a padokat, s az elköszönök útját orgonával, fenyő­ágakkal, tulipánnal szegé­lyezték a még maradók, az immár csak volt társak. Százhetvenöt leány és fiú vállára akasztották fel a tarisznyát, ennyien so­rakoztak fel a névadó szobra körül, percnyi em­lékezésre, jövő-fogadko­zásra, hogy megőrzik ma­gukban az iskola tanítá­sát. Azután az utolsó osz­tályfőnöki óra. S mint az elmúlt harminc évben mindannyiszor (s az elkö- vetkezőekben is), a meg- konduló harang szavára felsorakoztak a búcsúzók az iskolazászló mögött. Utoljára járták végig az osztálytermeket, a folyosó­kat, a diákélet meghitt és izgalmas színtereit. Az is­kolatársak sorfala között vezetett az útjuk; szülők, testvérek, barátok és ta­náraik köszöntötték őket büszkén, meghatottan. Ho­gyan is mondta az, aki közülük vállalta a hangos elköszönést? Négy évvel ezelőtt még gyermekként érkeztek. S minden olyan titokzatosnak, olyan lebír- hatatlannak tűnt... Ti­tokzatosnak, mint egy óri­ás fa hatalmas lombkoro­nája ... S az évek során egyre feljebb és feljebb jutottak ágain ... Már a csúcs közelében járnak. A csúcsig csak két akadályt kell lebírni még — a ma kezdődő érettségi vizsgáét, és néhány hét múlva a fel­vételit. A ballagás az emlékezé­sé és az ígéretes jövőé. Múltról s jövőről szólt a fiataloknak az igazgatónő, Kovács Marianna is. Ar­ról, hogy akárhová is ve­zessen az útjuk, a legfon­tosabb, emberségüket meg­őrizni. A tisztességüket megtartani ... ... Hogy hűek marad ja­nak a zászlóihoz, amelyet helyettük — mert az is­kolazászlót őrizni mindig a legidősebbek tiszte — most már a helyükbe lé­pők őriznek tovább. cs. a. Fotó: Balogh Injrc Pályázati felhívás Hétfői: Balaton Rádió Hétfőn délelőtt 9 órakor a Petőfi rádió hullámhosszán újra jelentkezik és megkez­di idei rendszeres műsorát a Balaton Rádió. A szeptember 18-ig ki­lencven alkalommal, szom­bat és vasárnap kivételével mindennap jelentkező mű­sor általában fél 12-töl dé­lig, tíz-tizenkét alkalommal azonban 9-től 12 óráig lesz hallható. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság pályázatot hirdet egye­temet, főiskolát végzettek részére, tiszti beosztás be­töltésére. Hivatásos szolgálatra azok a férfiak jelentkezhetnek, akik rendelkeznek az aláb­bi feltételekkel: — 21—35 év közötti kor­hivatásuknak tekintik és a vele járó kötelezettségek tel­jesítését önként vállalják. Bővebb felvilágosítást a felvételi kérelem benyújtása előtt a jelentkezés helyén: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság személyzeti osztályán (Miskolc, Zsolcai kapu 32.) Mellkassebészek tanácskoztak A hazai kórházakban és klinikákon tizennégy mcllkassehészeti osz­tály működik. Az itt dolgozó orvosok munkájáról volt szó azon a tudományos ülésen, amelyet szombaton, május 14-én tartottak meg Miskolcon, a Semmelweis Kórházban. A Magyar Sebész Társaság és a Korányi Frigyes Tbc- és Tüdőgyógyász Társaság Meilkassebc- szeti Szakosztálya, valamint a Semmelweis Kórház Igazgatósága és Tudományos Bizottsága, az Általános Sebészeti és Mellkasscbészcti Osztály rendezte a tanácskozást, amelyre a szakma közel száznegy­ven résztvevője jött el, beleértve természetesen a gyógyításban köz­reműködő társszakmák képviselőit is. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, akiket üdvözölt dr. Gomba Szabolcs, a Debreceni Orvostudományi Egyetem okta­tási rektorhelyettese is. A tudományos ülés első ré­szében — dr. Kulka Frigyes egyetemi tanár, a Magyar Sebész Társaság elnöke ve­zette a tanácskozást — a miskolci mellkassebészeti osztály Ikét és fél éves múlt­jának eredményeit összegez­ték. Az osztály munkájáról dr. Kiss János osztályveze­tő főorvos adott áttekintést. Az övén kívül még két elő­adás hangzott el: a 'hörgő- rák miatt végzett műtétjeik­ről Szűcs Géza főorvos szá­molt be, a gyógyító munkát segítő számítógépes lehető­ségekről pedig Almássy Sán­dor és segítő kollégái adtak tájékoztatást. Dr. Keszler Pál egyetemi tanár, a Mellkassebészeti Szakosztály elnökének irá­nyításával került sor a má­sodik részben a fiatal orvo­sok tudományos beszámolói­ra. Huszonegyen ismertettek egy-egy esetet, s ezeket a beszámolókat vita követte. Hasonló jellegű tudomá­nyos tanácskozásra évente átlagosan egy alkalommal kerül sor, városunk első al­kalommal adott helyet a mellkassebészek fórumának. A résztvevők egyébként meg­ismerkedtek az osztály mun­kájával is. Negyvenhárom üzem, gaz­daság, szövetkezet segítette erkölcsileg és anyagilag a ta­nácskozást, amelyhez kap­csolódva három termékbe­mutatót is rendeztek. A Bor­sodi Tejipari Vállalat, a Mis­kolci Likőrgyár és a Miskol­ci Hűtőház az egészséges táplálkozás szellemében mu­tatta be áruféleségeit, ter­mékeit. Nyugatnémet lap az erdélyi magyarságról Az NSZK-ban a kérdés iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődésnek megfele­lően az erdélyi magyarság helyzetéről, sok magyar nem­zetiségű román állampolgár Magyarországra való áttele- pülésének okairól közölt szombaton hosszú írást a Frankfurter Allgemeine Zei­tung című befolyásos nyu­gatnémet napilap. A budapesti keltezésű cikk szerzője, a lap állandó bé­csi tudósítója megállapítja, hogy növekszik a Romániá­ból a szomszédos Magyaror­szágra menekülők száma. Ennek oka — írja —, hogy „a Romániában tapasztalha­tó súlyos gazdasági helyzet a nemzeti kisebbségekkel szem­ben fokozódó ellenséges ér­zülettel párosul”. Az áttele­pülők túlnyomó többsége ma­gyar nemzetiségű. A magyar hatóságok — számol be ró­la a tekintélyes újság — nem küldik vissza az érkezőket. A frankfurti konzervatív lap azonban — a kisebbsé­gek, főként magyarok hátrá­nyos helyzetét elemezve — — letöltött (18 hónapos) tot személyesen írásban le­het előterjeszteni. sorkatonai szolgálat, — feddhetetlen cs büntet­len előélet, — egészségi alkalmasság, — a belügyi pályát élet­Borsod-Abaúj-Zcmplén Megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya emlékeztet arra is, hogy a romániai kisebbségeknek nem mindig jutott osztály­részül az ilyesfajta megkü­lönböztetés. Megállapítja, hogy a szintén Erdélyből származó Petru Groza, a má­sodik világháború utáni ro­mán miniszterelnök (1945 márciusától a demokratikus kormány elnöke, 1952—1958 között a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke — a tu­dósító megjegyzése) a nor­mális együttélésért szállt sík­ra. — 1965-ben, amikor Ceau- sescu lett a vezető, és „ro­mániai tavaszt” ígért, a ma­gyar és a német kisebbség is úgy gondolta, hogy részt vehet Románia megújításá­ban — idézi fel a múltat a nyugatnémet újságíró, majd hozzáfűzi: a helyzet romlása körülbelül 1974-ben követke­zett be, amikortól a román gazdaság visszaesését „szél­sőséges román nacionaliz­mussal, a nemzetiségek be­olvasztására irányuló kísér­letekkel próbálták ellensú­lyozni”. AZ ENCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ *968. július 1-jétöl 1993. június 30-ig adja át az alábbi egységeket: 218. sz. Italbolt, IV. o., Encs 227. sz. Italbolt, IV. o., Forró A pályázat benyújtási határideje: 1988. június 20. A versenytárgyalást az encsi áfész-irodában (Encs, Petőfi u. 24-26.) tartjuk 1986. június 27-én 9.00 órakor Az érdeklődőknek 1968. június 1-jétöl felvilágosítást az áfész közgazdasági osztálya ad „1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom