Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. április 14., csütörtök Tavaszi munkák a földeken Egyre-másra jelentik a mezőgazdasági nagyüzemek, hogy elkészültek az első tavaszi vetésekkel. A MÉM adatai szerint mintegy 40 ezer hektáron földben van már a zab vetőmag­ja, ezzel a növénnyel egyelőre nincs is további dolguk a gazdaságoknak. A magborsó eredeti vetésterve 90 ezer hek­tár volt, az előirányzatot a termelők túlteljesítették, mint­egy 100 ezer hektáron van a földben a gazdag fehérjetar­talmú növény vetőmagja. A vártnál nagyobb érdeklődés azzal magyarázható, hogy a konzervipar is szívesen kötött a borsóra szerződést, és újabban az exportlehetőség is bő­vült. A korábban elvetett ta- vasziárpa-táblákon már meg­jelentek a zsenge növények, ám több nagyüzemben — a túlságosan nedves talaj miatt — eddig nem tudták elvetni az árpát, és így az eredeti 110 ezer hektáros előirányzatot teljes egészé­ben valószínűleg nem tud­ják teljesíteni, mivel a nö­vénynek az optimális veté­si ideje már elmúlt, és a továbbiakban kockázatos (Ienne szaporítása. A nagyobb területen ter­melt szántóföldi növények közül megkezdték a 375 ezer hektárra szánt napraforgó vetését. A munka mind na­gyobb arányú, jeléül annak, hogy az időjárás igazán ked­vező, és lassan a mélyebb fekvésű területeken is in­díthatják a gépeket. A cu­korrépa vetésterületének fe­lén mentek már végig a vetőmasinák, ez a munka is mindenütt alaposan föl­gyorsult az elmúlt két-há- rom napban. A nagyüzemekben készül­nek a kukorica vetésére. Ha ilyen marad az idő, akkor a jövő héten a délebbi fek­vésű országrészekben meg­kezdhetik a munkát. Azért nem korábban, mert a talaj­nak fel kell melegednie ah­hoz, hogy a mag normális kö­rülmények között keljen ki. A vetőmagot a gazdaságok túl­nyomó többsége már átvet­te. Az eddigiek szerint a nagyüzemek továbbra is előnyben részesítik az ame­rikai Pioneer-hibridet, amely az elmúlt években kitűnő terméseredmények­kel hívta fel magára a fi­gyelmet a hazai földeken. Az őszi búza országszerte szépen mutat, ezt bizonyít­ják a tavaszi határszemlék, amelyek szerint a terület Cl százalékán jó minősítést ka­pott a búza, és mindössze 8 százalékát találták gyen­gének — a többit közepes­nek ítélték — ám ezeken a táblákon is egyre jobban megerősödik a korábban kissé visszamaradt növény­zet. A búzatáblák vegysze­res gyomirtását megkezdték. (MTI) Hem apad a Tisza (Folytatás az 1. oldalról) mentett oldalán jelentkez­nek, főleg a Takta'közben, Taktaharkánytól Csobajon át, egészen Tiszaladányig. De van belvizes terület Kesznyéten és Leninváros határában is. A csatornafel­ügyelő szerint szakaszosan üzemel a taktaföldvári, a prügyi és a tiszadobi szi­vattyútelep, és április első tíz napjában mintegy 490 ezer köbmétert emelt át a folyókba. A tokaji szakmérnökség­hez tartozó gátakat járva megtudtuk, hogy a tiszado­bi szivattyúteleptől a Sajó- torkolatig elsőfokú árvízvé­delmi készültség van. Két őrjáráson kihelyezett mű­szaki szakember, két gátőr, és segédőr tartózkodik, akik figyelőszolgálatot tartanak. Az őrjáráson folyamatosan végzik a dolgozók a horda­lék takarítását is. B. SZ. L. AZ OTP BORSOD MEGYEI IGAZGATÓSAGA 1989. évi átadással, 24 lakásos, nagyobb igényszintű, MISKOLC BELVÁROSI lakóépületet építtet AZ ÉPÍTKEZÉS HELYE: Demeter-köz, Arany János utcából nyílik Az épületben kialakításra kerül: 2 db 3 + 0,5 és 2 db 4 szobás, kétgenerációs, kétszintes lakás, kb. 120 m- alapterülettel A felső szint ügyfélfogadásra, esetleg rendelő kialakítására is alkalmas Az épület üzembe helyezése után, a lakások készpénzért értékesítésre kerülnek, a 4 lakásra jelentkezőket már most elfogadunk Jelentkezni lehet: az OTP B.-A.-Z. Megyei Igazgatóságán (Miskolc, Szemere u. 5. sz.), a lakásépítési, beruházási és műszaki osztályon (I. emelet 109. sz. szoba) Részletes felvilágosítást a jelentkezés alkalmával adunk Egyetemen, főiskolán, középiskolában... A gyermekek védelmében A KISZmnnkáról A legutóbbi anya- és csecsemővédelmi értekezleten, melyeni a Miskolc városkörnyék községeinek védőnői, szakemberei számoltak be az elmúlt évi munkáról, ada­tokat és továbbgondolásra késztető érveket hallottunk. A városkörnyék lakossága növekszik ugyan, de ez nem a nagyobb gyermekvállalási kedv miatt van így, hanem a Miskolcról kiköltözés és a távolabbi falvakból való beköltözés az oka. Ezt az is alátámasztja, hogy amíg 1986-ban 1271, addig 1987-ben 1250 volt az élve született csecsemők száma. A 25 községben huszonegy kismamá­val volt kevesebb, mint tavalyelőtt. A koraszülés visszaszorításában meglehetősen sok még a tennivaló, hiszen a kismamák ehhez hozzájárulhatná­nak életmódjukkal, saját és gyermekük egészsége érde­kében. A propaganda ellenére gyakran láthatunk do­hányzó, gyógyszert szedő, féldeciző terhes fiatalasszo­nyokat. Ezek gyermekei többségben kis súllyal születnek, kevesebb eséllyel az életben maradásra. Az a tapasztalat, hogy a mamák nagy része inkább a tápszert választja aprósága táplálására, mint az egész­ségesebb anyatejet (?). Talán kényelmesebbek, és nyűg­nek érzik a szoptatást, bár a védőnők meggyőző érvek­kel bizonyítják ennek előnyeit. Az értekezlet másik témája a fogszúvasodás megelő­zése volt, amelynek komplex feltételeit — elegendő fluo­rid, helyes táplálkozás, gondos ápolás, megfelelő ellá­tás, rendszeres ellenőrzés — hangsúlyozták a jelenlevő szakemberek. A népbetegségnek mondott szúvasodás ter­jedésének megelőzésében súlyos gond, hogy a 8—10 éves gyermekek egy része még nem ismeri a fogkefét. Ahol a család ezt nem tartja fontosnak, csak az óvodára és az iskola segítségére számíthat a fogorvos. Kerekaszta l-beszélgetés a miskolci rádióban Bányászok a bányászatról Az egyetemen, a főisko­lán, a középfokú oktatási intézményekben folyó ifjú­sági mozgalmi munkáról, a KISZ-szervezetek szerződé­ses munkavállalásainak ta­pasztalatairól, valamint az országos pártértekezlet ál­lásfoglalás-tervezetéről tár­gyalt tegnap a KISZ megyei bizottsága. A Nehézipari Műszaki Egyetemet képviselő Major Zoltán KISZ-titkár és a Sárospataki Comenius Taní­tóképző Főiskola KISZ-tit- kára, Fekete Csaba csaknem azonos jelenségekről, prob­lémákról számolt be az if­júsági mozgalom helyi ta­pasztalatainak értékelése so­rán. Tájékoztatójukból leg­fontosabbként talán a felső­fokú intézményekben tanu­lók szemléletváltásáról fo- galmazottak érdemelnek fi­gyelmet. A KISZ által nyúj­tott politizálási teret ugyan­is a fiatalok már kevésnek tartják. Mutatja ezt a tag­létszám-csökkenés is. Az egyetemisták szervezettsége jelenleg 41, a főiskolásoké 60 százalék. Megváltozott a hallgatók kérdésfeltevése: ma nem a „Miért ne legyek KISZ-tag?”, hanem a nehe­zebben megválaszolható „Mit ad nekem a KISZ, miért le­gyek KISZ-tag?” kérdés a jellemző. A KISZ-szervezetek nagy szellemi és politikai energi­át fektettek a felsőoktatási fejlesztés koncepciójának ki­dolgozására, véleményezésé­re, ám az ezekre való reagá­lás elmaradása, a nem kel­lő fogadtatás is a KISZ ha­tékonyságát kérdőjelezi meg. Az új jelenségek és elvárá­sok a KISZ égisze alatt po­litizáló csoportok alakulá­sának igényét vetik fel. Je­lenleg is e feltételeknek megfelelő egységek jönnek létre, például az NME ka­rain. Közel húsz az egyete­men a szakmai, kulturális és politikai öntevékeny kö­rök száma, s ezek általában a KISZ-bizottság politikai, (Folytatás az 1. oldalról) elismerést a világban. Ha­zánk erdősítettségé 18 szá­zalék lett, a fásítás pedig tömegmozgalommá nőtt. Szólt a kedvezőtlen ten­denciákról is, hiszen a nagy­mértékű motorizálás, a szén­dioxid felhalmozódása, a savas ülepedés és a savas esők hatására megbomlott az erdei ökoszisztéma. A ked­vezőtlen hatások miatt le­romlott állományt pedig fo­kozottan veszélyezteti egy- eg.y rovajfaj vagy gomba. Az osztályvezető vázolta a célt az ezredfordulóig. Nö­velni kell az erdőterületeket, a légszennyezettséget a tűré­si határ alá kell szorítani, az erdőt szennyező forráso­kat csökkenteni kell. Az er­dőknek nagy szerepük, je­lentőségük van vizeink tisz­tításában, hiszen az erdő a legnagyobb és legtermésze­tesebb szűrő. Talajvédelem tekintetében 'pedig a deflá­ciós károk csökkentése a feladat. Az erdősítéseket, fá­sításokat a telepítések haté­konysága miatt a lakott te­rületektől távolabb kell szor­galmazni, ugyanis itt a leg­nagyobb a valószínűsége an­nak, hogy minél több fa megmarad. Rada Antal sze­rint legdöntőbb az emberek tudatformálása e téren. Ezért társadalmi összefogásra van szükség, hogy minél jobban kialakuljon az emberekben az erdőszeretet. A szakember elmondta, hogy társadalmi munkáiban az ingyencsemetékből éven­vagy anyagi támogatását él­vezik. A sárospataki főisko­lán a képzési formából adó­dó fluktuáció (hároméves a képzés) jelenti a mozgalom számára az egyik legna­gyobb gondot. Gyakori pél­dául a funkcióhalmozás. Mindkét intézményben az érdeklődési körök szerint ta­goltabb ifjúsági tevékenysé­get várják a fiatalok. A jól működő kollégiumi diákön­kormányzat mellett a diák­jóléti bizottságok és a hall­gatói képviselet működőké­pessé változtatása, aktivi­zálása további előrelépést ígér. A középiskolás rétegnél is az öntevékeny diákkörök kialakulása jellemző a KISZ támogatásával, menedzselé­sével. Ez már a másfél éve megindult folyamat eredmé­nye. Mást vár a középisko­lás KISZ-tag és mást az is­kola a saját KlSZ-szerveze- tétől. Az iskolák részben még mindig szabadidős te­vékenységek szolgáltatását várják el a KISZ-től. Nagy az iskolák tantestületeiben a pedagógusok túlterheltsége, kevesebb energiájuk jut a mozgalmat segíteni, támo­gatni. Több fórumon felme­rült már, hogy a diákmoz­galmat segítő pedagógusok ne pénzbeli támogatást kap­janak munkájukért, hanem a régebben jól bevált óra- kedvezményben részesülje­nek. 1986. július 1-jétől a KISZ- szervezeteknek is lehetősé­gük van szerződéses közös­ségi munkavállalásra. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ennek formá­ját, rendszerét nem min­denütt ismerik még az alap­szervezetek, pedig jó lehető­séget ígér közösségi célú be­vételek eléréséhez. Ennek ellenére a közeljövőben vár­hatóan több lesz majd az ilyen jellegű munkavállalás. Ezután az ülésen a közeli pártértekezlet állásfoglalás- tervezetét vitatták meg. te 8 milliót telepítünk el, de a szervezett szakmai telepí­tés évi 220 millió csemetéből realizálódik. A nagy cél az ezredfordulóra: 150 ezer hektár új erdő! Bekecsi Szabó László Köztudott, hogy a kohá­szaton kívül a szénbányászat az az iparág, amelynek te­vékenységéről, elsősorban a gazdaságosság szem előtt tar­tásával, meglehetősen sok szó esik napjainkban. A vitában elhangzanak olyan észrevé­telek is, amelyek már-már megkérdőjelezik a bányász­kodás szükségességét. Mind­ezt figyelembe véve, készült a miskolci rádió arra a ke- rekasztal-beszélgetésre, amelynek címéül azt adta; Bányászok a bányászatról, és amely tegnap este hangzott el. A cél az volt, hogy őszin­tén szóljanak a vendégek a szénbányászatban kialakult, nehéz helyzetről, továbbá azokról a törekvésekről, vál­lalkozásokról, amelyek segít­ségével az iparág megőrizhe­ti régi jó hírét, becsületét, illetve megszerezheti a bá­nyászkodásnak kijáró er­kölcsi és anyagi megbecsü­lést. E gondolatok tükrében vett részt a kerekasztal-be- szélgetésen Balogh Béla, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgató-helyettese, dr. Kovács Ferenc akadémikus, a Nehézipari Műszaki Egye­tem állami díjas rektora, Újlaki Miklós, a Szuhavölgyi Bányaüzem állami díjas bri­gádvezetője és Zsuffa Mik­lós, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója. Az első kérdés kicsit nap­jainkhoz kötődően, egy sajá­tos önértékelésre vonatkozott, melynek az adott időszerű­séget, hogy Borsodban idén az egy évvel korábbihoz ké­pest 250 ezer tonnával ke­vesebb szenet kell termelni, ezért félő, hogy ennek kö­vetkezményei lesznek a la­kossági szénellátásban. Nóg- rádban pedig, mint ismere­tes, alig egy hete jelentették be a szénbánya vállalat sza­nálását. A téma kapcsán nemcsak a két szénbánya vállalat vezetője mondta el véleményét, melyből kiérző­dött, egyfelől a bányászko­dás iránt érzett felelősség, másfelől pedig a gazdaságos­ságra való törekvés, hanem ugyancsak ehhez kapcsoló­dott a frontbrigádvezető és az egyetemi rektor, aki egy­ben a bányaművelési tanszék vezetője is. Ugyanakkor nagy részletességgel szóltak a ke­rékasztal résztvevői a bányá­szat jövőjéről, és itt nemcsak a szénvagyonról esett szó, hanem a szakemberképzés­ről, a szénbányászatban rej­lő lehetőségekről, egyszer­smind a bányászok anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. A kerekasztal-beszélgetésből egyértelműen kiérződött, hogy a bányászatnak ebben a térségben is van jövője, hi­szen a szénre szükség van. Mindvégig ez a szellemiség jellemezte a műsort, melyet Paulovits Ágoston szerkesz­tett és Csonka László veze­tett. pisi .i >• Vetnek a szikszói határban A Nagymiskolci Állami Gazdaság dolgozói: Nagy István, Nagy József, és Szabó József a szik- I szói határban egy 86 hektáros területen árpát vetnek. Fotó: L. J. A fásítási hónap jegyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom