Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

1988. április 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az Egészségügyi Világ- szervezet adta lei az 1988. évi április 7-i egészségügyi világnapra a címben sze­replő jelmondatot kíván­ságként és kérésként is egyben. Lakosságunk egészségi ál­lapota a hazai statisztikák és a Világszervezet értéke­lése szerint is rossz, leülő- ' nősen az utolsó 10 évben romló tendenciát mutat. A halálozási arány 1980—1985. között 25 százalékkal rom­lott. Ezen belül is elszomo­rító a legmunkaképesebb 35—55 év közötti férfi kor­osztály halálozási aránya, amely ugyanebben az idő­szakban mintegy 50 száza­lékkal emelkedett. Európá­ban ezzel az országok kö­zötti összehasonlításban el­sők vagyuník. Ha a halál­okokat figyeljük, úgy a ke­ringési és szívmegbetegedé­sek miatti elhalálozásokban másodikak, a rákhalálozás­ban ötödikek, a különböző fajtájú balesetek áldozatai­nak számában is az elsők között vagyuník. Külön is szólni kell még az öngyil­kosságok tragikusan feke- téllő adatairól, amellyel az elsőik vagyuník. Ahogy egyik miniszterhelyette­sünk nyilatkozta nemrég, olyan mértékben, hogy az utánunk következő Dániá­ban csak feleannyi öngyil­kosság történt az utóbbi években, mint nálunk. Hazánk lakosságának egészségi állapota az utol­só két évtizedben főleg az életmóddal összefüggő hely­telen magatartási szokások, illetve szenvedélyek miatt romlott meg ilyen nagy­mértékben. Jellemző: a fi­zikai aktivitás csökkenése, mozgáshiány, a túltáplált* ság, magas zsírfogyasztás, a dohányzás, a túlzott alko­holfogyasztás. A mozgás minden korosztályú ember napi szükséglete. A gyalog- járásról, sétáról nem sza­bad leszoknunk, mert ez a szervezet alapvető karban­tartó tornája. Ellensége gyermekeinek az a szülő, aki „kíméli” gyermekét a gyaloglástól és inkább autón viszi az isko­lába, vagy az olyan szülő, aki mindent elkövet azért, hogy felmentést kapjon gyermeke a torna alól, mi­vel az nagyon kimerítő. A rendszeres mozgáshoz nem kellenek tornatermek, drá­ga tornaszerek, csak egy pár tornacipő, melegítő és megfelel a legkisebb lakás, valamint az ultoa is e célra. A népességnek legalább egybarmada túlsúlyos, el­hízott. Ennek következmé­nye azután, már sokszor fi­atal korban is, a magas vérnyomás, a cukorbeteg­ség, később az érelmesze­sedés és súlyosabb esetben az infarktus. Az elhízást nem különféle — sokszor károsan ható fogyókúrák­kal, vagy koplalással, ha­nem okosan összeállított ét­renddel, ésszerű diétával lehet elkerülni, illetve csök­kenteni. Szép eredményeket tud felmutatni e téren e tapolcai Diétás Szanatóri­um, amelyben évek óta tu­dományosan megalapozott fogyókúrás kurzusok és a helyes étkezésre vonatkozó oktató-nevelő munka is fo­lyik. A dohányzás ártal- masságáról, nagy veszélyé­ről már több helyen és sokszor szóltunk, de nem árt ismételni az ezzel kap­csolatos következményeket. Évente kb. 70 000 ember idő előtti elhalálozásának oka a dohányzásiban, mint alapvető okban lelhető fel A dohányzóknál az idült légcsőhurut hatszor, az in­Városszépítő egyesület Tokajban farktus tizenkétszer, a gé- geráfc ötször, a tüdőrák tíz­szer gyakrabban fordul elő. A dohányzó terhes nőknél gyakori a magzati károso­dás és abortusz, az újszü­lött alacsonyabb születési súlya. E rizikófaktor veszélyes­ségét mutatja az is, hogy az Egészségügyi Világszer­vezet 1988-at a dohányzás elleni küzdelem évének hirdette meg. Évszázadunk legkiterjed­tebb népbetegsége az alko­holizmus. Egyes felmérések szerint Magyarországon kb. félmillió az alkoholisták száma és további félmillió a veszélyeztetetteké. A tö­mény italok fogyasztásában Lengyelország után a má­sodik helyen állunk, míg a sör- és a borfogyasztásban is az elsők között vagyunk e szomorú világranglistán. Az erkölcsi és fizikái le- züllés számtalan példáját láthatjuk magunk körül, mint a túlzott alkoholfogyasz­tás súlyos következményét. Mint közreműködő faktor­nak is komoly szerepe van az alkoholnak. Az öngyil­kosságokat elkövetőknek több mint 20 százaléka al­koholista, a közúti balese­teknek mintegy egy.h arma­da, az erőszakos bűncselek­ményeknek is jelentős há­nyada alkoholos befolyá­soltságé. Sok gyermek szel­lemi elmaradottságának, idegrendszeri károsodásá­nak, sóik esetben debilitásá- nak is elsősorban a szülő, vagy a szülök iszákossága az -előidézője. Életünket, egészségünket sok-sok olyan veszély fe­nyegeti, amiről nem tehe­tünk, amivel szemben alig tudunk védekezni, például a vírusos megbetegedések­kel, gombás fertőzéseikkel vagy a környezeti ártalmak­kal szemben. Ugyana'kkor azonban sok egészségkároso­dást, a legfőbb rizikófakto­rok hatásét el tudjuk ke­rülni, ki tudjuk védeni. Saját álca hatunk tói, megér­tésünktől, okosságunktól függ tehát, hogy ésszerűen étkezzünk, vigyázzunk fizi­kai állapotunkra, ne dohá­nyozzunk és az alkoholos italok fogyasztását a mini­mumra korlátozzuk. Társadalmunk felismerte az egészségmegőrzés fon­tosságát és a felismerés nyomán az utóbbi években számos társadalmi, egész­ségügyi, közművelődési ön­tevékeny kezdeményezés, mozgalom, klub, egyesület alakult a mi megyénkben is kül-önlböző céllal, de többségük azért, hogy egészséges életmódra, kul­turált életvitelre oktasson, neveljen, a megvalósításban segítsen. Ilyenek például az ózdi Szívklub, amelyben 440 volt szívbeteg tömörült, a miskolci Gyermekegész­ségügyi Központ Egészség Klubja, különböző ifjúsági klubok és egyesületek, csa­ládi kör, alkoholmentes klubok, szalbadidéMubak. Ne várjuk az egészségün­ket érintő hajókban kizáró­lag a körzeti orvos, a gyógyszertár, a gondozó, a rendelőintézet, avagy a kór­ház beavatkozását, mert mindenki maga tehet és fe­lelős elsősorban egészsége megtartásáért. Így válhat a címben szereplő jelszó a mindennapok tartalmává: „Egészséget mindenkinek, egészségért mindenki!” Dr. Nádler Viktor B.-A.-Z. Megyei Tanács V. B. Egészségnevelési Intézete Március 29-én városunk­ban, Tokajban is megalakult a városszépítő egyesület. Életre hívását elődje, -a HNF városszépítő albizottságának hároméves jó munkája tet­te lehetővé. Az egyesület tagja lesz a Város- és Köz- ségvédő Szépítő Egyesületek Szövetségének. Az alakuló ülésen a tagság elfogadta az alapszabályt és megválasz­totta a tizenegy tagú veze­tőséget. Elnök Zelenák Ist­ván. díszelnök Papp Miklós, titkár pedig dr. Bencsik Já­nos lett. Az egyesület címe­re megegyezik Tokaj 1549­es pecsétjével. Az alakuló ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy megalakítják Tokaj Város Barátainak Kö­rét, a szervezőmunka irá­nyítását dr, Almáss.v Károly­ra bízták. A városszépítö egyesületnek egyébként ren­des. vagy pártoló tagja lehet mindenki, aki kész segíteni Tokaj környezeti, természe­ti és építészeti emlékeinek megőrzését, a település fej­lesztését és szépítését. Blaskó Mihály Tokaj, Bodrogkeresztúri u. 5. Aprólék helyett - combosat? Lapjukban olvastam húsminőségi panaszokról. Foglalkoztak a csirkeapró­lékkal is. A ■ vevők azt kérdezték: miért kevés az aprólék. Az illetékesek vá­laszoltak, de engem ez nem elégített ki. Most sem tudom, hogy miért kapható csak combbal együtt csirkeaprólék, vagy például far-hát? Máf-már az jutott eszembe, hogy talán újfajta hibrid csir­kéket nevelt ki a mező­gazdaság, amelyiknek ket­tő helyett több combja is van?... Prókai Jánosné Miskolc, Marx K. u. 61 * Olvasónk levelét továb­bítottuk a Debreceni Ba­romfifeldolgozó Vállalat­hoz, ahonnan Schaff Zol­tán kereskedelmi igazgató az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: ,, Darabolt termékeinket aprólékként, valamint com­bos aprólékként hozzuk forgalomba. Nyilvánvaló, hogy az aprólék gyorsab­ban és nagyobb mennyiség­ben fogy, mint a csirke­comb. A combos csirkeap­rólékot azért forgalmazzuk, hogy a magasabb árú csir­kecomb mellett is . hozzá­juthassanak a kisebb ke­resetűek, vagy a nyugdí­jasok csirkecombhoz. Ez a szándékunk a vásárlóknál megértésre talált, amit számos hozzánk írt elis­merő levél is igazol. A mai világban sem mi, sem más vállalat nem engedhe­ti meg, hogy a baromfiap­rólékot piacra, a csirke­combot pedig raktárra ter­meljük. Olvasójuknak az­zal a megállapításával, hogy a combos csirkeapró­lék drága termék lenne, s annak árán már egész csirkét is lehetne vásárol­ni, — nem értünk egyet." Madarak az utakon Talán másnak is feltűnt már. hogy útjaink koránt­sem olyan élettelenek, mini az az első látásra tűnik. Gyakran láthatunk elgázolt emlősöket- madarakat, hül­lőket és rovarokat is. Ám nemcsak ez a lehangoló lát­vány hívja fel magára a közlekedők figyelmét, hanem például az utakon és utak szélén ugráló, röpdöső ma­darak is. Többségüknek je­lentős táplálékforrást bizto­sit az úttest. Felkapkodják az autókból kiszórt ételma­radékot, a teherautók plató­járól lehullott takarmányt. Sőt olykor még az autók szélvédőjéről lepergett ro­varokat is azon nyomban összeszedik, ahogyan a jár­mű elhalad. Az év különböző idősza­kaiban más és más madár­fajokat figyelhetünk meg az úttesten. Jómagam a megfi­gyelő munka során már hu­szonnégy madárfajt regiszt­ráltam. Többen is vagyunk, akik ebben örömünket lel­jük. terjed hazánkban is az úgynevezett útökológiai vizs­gálat. A tapasztalatokat a Magyar Madártani Egyesü­letben dr. Rékási Józséf dol­gozza fel. Szívesen vár ada­tokat bárkitől, aki az ilyes­fajta megfigyelésekhez ked­vet érez. Vizslán Tibor Sajóbábony Modellezők sikere Az elmúlt napokban a?. MHSZ megalakulásának ao. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartott az Avas Modellező Klub. A miskolci modellezők évet ér­tékelő közgyűlésén bejelentet­ték. hogy klubunk n többéves kiemelkedő munka Jutalmául megkapta az ..élenjáró” címet. Ezután hárman — Vámos .Jó­zsef és Bcdö György alapító- tagok. valamint Hubai Gyöngyi, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház munkatársa — vehették át a 40 éves évforduló cmblémábu ábrázoló faliképet, több klub­tag pedig tárgyjutalomban ré­szesült. Sárvári Kmlrc Miskolc Emléktábla Sajókápoinán Ps ÓR A BON JÓZSE F szm SOOS SÁNDOR H«v,r. ; SOOS GYUL A ott* I SÁFRÁNY JÓZSEF mv | TAR Dl JÓZSEF hnv í TÁRÓI PÁL öív | VASS JÓZSEF ők« IMU.IIÚI A HOZ7A7AUTÓZÓIK A sajókápolnaiak egyik régi vágya valósult meg a közelmúltban. Ünnepi külső­ségek közepette avattuk fel a II. világháború áldozatai­nak emléktábláját. A község főterén már volt egy em­lékmű- ahol az I. világhábo­rúban elesettek nevei látha­tók. Amikor ez készült, he­lyet hagytak egy másik táb­lának is. Viszonylag hosszú időnek kellett eltelnie ah­hoz. hogy erre is felkerülje­nek a nevek, azokéi, akik 1941—1944-ben vesztették életüket. Az avató'innepségen a KISZ-tagok és iskolások ad­tak szép műsort Kádas Gyu- láné közreműködésével. Ez­után Sándor József községi elöljáró mondott ünnepi be­szédet, majd az elesettek hozzátartozói helyezték el az emlékmű talapzatán a meg­emlékezés koszorúit és vi­rágcsokrait. Ezen a napon délben azokért szóltak a ha­rangok Sajókápoinán, akik a II. világháborúban áldoz­ták életüket. Soós Lajos ref. lelkész, HNF-titkár Sajókápolna Ismét A XII. sz. páncélvonat másáról A lapjuk március 23-i számában Gulyás Mihály tollából megjelent írás egy részét szeretném pontosítani. Az újság­íróval teljes mértékben egyetértek, hogy a Tanácsköztársa­ság ünnepe alkalmával a mozdony szokásos megtisztítása, feílobogózása, tehát az emlékezés, a kegyelet ezúttal elma­radt. Sajnos, más esetekben is előfordul, hogy feledéke­nyek vagyunk, ha történelmi múltunk egy-egy dicső, vagy éppen fájdalmas szakaszáról van szó. De a cikk tartalmát illetően van más mondanivalóm is. A XII. sz. páncélvonat korhű mása elkészítésének gondo­lata a KISZ KB, a megyei IvISZ-bizottság (Havasi Béla tit­kár), a MÁV Miskolci Járműjavító, a MÁV Miskolci Igaz­gatóság és a Hadtörténeti Múzeum összefogásaként fogant meg. 1968 kora tavaszán e kezdeményezéshez a környező gyárak, üzemek, azok KlSZ-szervezetei is csatlakoztak. Je­lentős anyagi, technikai segítséget nyújtott az LKM, a DI- GEP, Ózd, a Borsodnádasdi Lemezgyár és így tovább. A páncélvonat korhű mása remekül működő kooperáció­ban, határidő előtt elkészült. A vonat minden kocsija a Miskolci Járműjavító Üzem munkája (Pilcz Olivér mérnök), berendezett 1 db lakókocsit, beépítette a Hadtörténeti Mú­zeum lövegét, géppuskáit stb. A szerelvény gyenge- és erős­áramú villamosítását azonban a Miskolci Vontatási Főnök­ség villanyszerelő KISZ-brigádjai végezték. A páncélvonat országjáró körútját 1969-ben a MÁV és a Hadtörténeti Mú­zeum tette lehetővé. A szerelvény 1970. március 21-én ér­kezett vissza Miskolcra. Ekkor dr. Csanádi György közleke­dési és postaügyi miniszter a szerelvényt, mint a KPM ajándékát ünnepélyesen a KISZ-nek adományozta. Szín­hely a MÁV Járműjavító; a páncélvonatnak ekkor vendége volt Beljajev szovjet űrhajós is. A mozdonyt jelenlegi he­lyére a MÁV Építési Főnökség, a Pályafenntartási Főnökség és a Vontatási Főnökség műszaki dolgozói helyezték el az 1970-es évek elején, a városi tanáccsal egyetértésben. Ez nem kis műszaki feladatot jelentett. A mozdony azonban nem a Miskolci Járműjavítóban ké­szüli, haneni a Miskolci Vontatási Főnökségen! A jármű­javítóban csupán a festését végezték — szépen és jól. A mozdony műszaki vizsgálata — és az átalakítási munka helyszíni irányítása — Mohai László vontatási főnökségi mérnökre hárult, aki nyugdíjasként is kiváló yasúttörténész és munkájáért megkapta a KISZ KB oklevelét. A villamo­sítási és technológiai rajzokat — az úttörők számára is — Sándor Péter vontatási főnökségi technikus készítette, ezért aranykoszorús KlSZ-jelvénnyel tüntették ki. A mozdony elkészítésében sok társadalmi munkával a Vontatási Fő­nökség KISZ-szervezete járt az élen, így Madarasi Lajos brigádvezető, Jaczkó Béla mozdonyszerelő, M. Tóth László brigádvezetö, Kovács Bertalan főelektrikus, Hollman Jó­zsef KISZ-titkár, a miskolci Gömöri pu. karbantartó mű­helye, de az Építési Főnökség is adott 2—2 szerelőt. A Von­tatási Főnökség tmk-műhelyében most is ott látható az a KISZ-emlékzászló, amely ..A XII. sz. páncélvonat építésé­ben végzett kiváló munkáért” feliratot viseli. A MÁV Igazgatóság gépészeti osztályáról a felügyeletet, az üzemekkel való együttműködést Gávai Pál mérnök látta el, aki ezért akkor KISZ-aranyjelvényt kapott. E sorok író­ja ugyancsak a korhű másolat elkészítése érdekében vég­zett munkájáért lett az 1969. márciusi avatás napján a KISZ Érdemérem tulajdonosa. így hitelesebb a kép. Eloszlat bizonyos félreértést és meg­nyugtatja azokat az egykori KISZ-eseket. akik az ügy ér­dekében tevékenykedtek. Czimrna János ny. MÁV-osztályvezető Illés Endre. Miskolc: Köszön­jük levelét, de nem mi vagyunk az illetékesek annak megvála­szolására, vajon kifizetődő-c hazánk számára Ausztráliából bizonyos nyersanyagokat gép­ipari termékekért cserélni, szál­lítani. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az illetékes minisz­tériumok ezt minden oldalról alaposan és tüzetesen megvizs­gálták. Az üzletkötésnél nyil­ván közrejátszanak majd olyan szempontok is, amelyekről a laikusok nem tudnak. i I Hitkán jutok el Soproniba, mégis nagyon szeretem ezt a várost. Talán mert udva­riasak, kedvesek az embe­rek, nagy a tisztaság, a ren­dezettség, s megbecsülik, ápolják műemlékeiket. Sze­relem azért is, ment véle­ményem szerint bizonyos vonásokban hasonlít Mis­kolcihoz. Elsősorban fekvése miatt, ám említhetném a fejlődő ipari jelleget is. Igaz, korántsem tehetünk egyen- lőségi jelet a két település között. Mert bármennyire is igyekszünk, hogy Miskolc tisztább és szebb legyen, e tekintetben még nem veheti fel a versenyt a dunántúli várossal. Mint ahogyan sok­kal nagyobb számban talá­lunk szobrokat, emlékműve­ket. műemlékeket és emlék­táblákat is Sopronban, mint Röczci Pé térné, Miskolc: Ma már felesleges azon morfondí­rozni, hogy vajon jó helyre kc- rült-c Szabó Lőrinc szobra. Ab­ban viszont igazat adunk, hogy még számos szobrászati alkotás elhelyezésére alkalmas terület, park van a megyeszékhelyen, így például az ön által java­solt rész a Vörösmarty utcán, szemben a Szinva ABC-vel. Kü­lön elismerésre méltó, hogy a terület rendezésénél szívesen vállalna társadalmi munkát is. nálunk. Ámbár az utóbbi években a borsodi táj fővá­rosa is gazdagodott ilyen szempontból. Amikor a kö­zelmúltban Sopronban gyó- gyittattam magam, s délutá­nonként bolyonghattam a város utcáin, el-elgondol- kodtam azon; mi vajon el­jutunk-e odáig, hogy annyi­ra magunkénak érezzük a várost, annyira szeressük, mint a soproniaik? Akár­merre néztem is, ott nem láttam összezúzott utcai pa­dokat. megrongált emlékmű­vet, bevert, üvegű kiraka­tot. szemetes utcákat. Ezért is jó visszagondolni az ott töltött rövid időre. Bárcsak ilyen emlékekkel mennének eí tőlünk is az ide látoga­tók. Taircsi Lajos Miskolc UsszeóilitoUa: Nyikes Imre [aészséjtl Éfaiact, énért mindenki! Szerkesztői üzenetek Soproni példa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom