Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

1988. április 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gyermekkönyvek, játékok a Képzőművészeti Kiadótól Készségfejlesztő füzetek, gyermekeknek szóló könyvek és társasjátékok sorát jelen­teti meg az idén a Képző- művészeti Kiadó. Közülük elsőként a napokban került a kiadó boltjaiba a Játék ABC című könyv: segítségé­vel szórakozva, játékosan is­merkedhetnek meg a betűk­kel a nagycsoportos óvodá­sok és a kisiskolás diákok. Játékműhely — játéktit­kok címmel új sorozatot in­dít a kiadó. A füzetek a ját­szóházakban tanított bábu- készítési módokat ismertetik. A sorozat első négy darab­ja a terménybábok, a papír- sárkányok, a fonaljátékok és a különböző népek babáinak „életre keltéséhez” ad útmu­tatót. A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott történel­mi gyermekjátszóházak anyagát is kiadják; az idén a honfoglalásról, a várak, valamint a lovagok életéről és a 48-as játszóházakról egy-egy kötet lát napvilágot. Több kiadvánnyal bővül­nek a kiadó korábbi soroza­tai. A Régi idők játékai két könyvvel folytatódik. A Vi­rágmesék a század elején megjelentetett, németből for­dított verseskönyv hasonmás kiadása. A Régi illemtan- könyv című kötet intelme­ket és jó tanácsokat gyűjt össze gyermekeknek. Ugyan­ebben a sorozatban készül a Majority világkereskedelmi gazdálkodó társasjáték. A táblás játékok sorozat­ban megjelenik a Wallen­stein, amely főként a na­gyobb iskolásoknak és a fel­nőtteknek készült. A straté­giai és diplomáciai társasjá­tékot négynyelvű — angol, francia, német és magyar — kísérőszöveggel adják ki. A kiadó saját fejlesztésű játé­kának kidolgozásában mate­matikus-pszichológus, vala­mint történész tanácsadó is részt vett. Még az idén a bol­tokba kerül a Ponton nevű stratégiai játék is. (MTI) Kevés az üdülővendég Egy szép rész Miskolcról, melyet az ide látogató turisták szívesen fényképeznek Az elmúlt években hozzá­szoktunk, hogy az idegen- forgalom jól jövedelmező ágazata a gazdaságnak. Egyes országokból . nagyon szívesen látogattak hozzánk, az igazság kedvéért tegyük hozzá, azért is kedvelték kis hazánkat, mert a többi or­szághoz viszonyítva olcsóbb­nak bizonyultunk, s látni­való is volt jócskán. Ebben az évben úgy tű­nik sokkal nehezebb lesz ide csalogatni a külföldie­ket, mert nem hajlandóak megfizetni az adót és a fel­emelt árakat. Az utazási irodák vezetőitől tudjuk, hogy Csehszlovákiából és Lengyelországból nem is in­dítanak szervezett utakat, s az NDK-ból is gyérebb az érdeklődés. Főként nehéz az olyan környékre csábítani a vendégeket, ahol a szállás­helyek, az infrastruktúra sem biztosított megfelelően. Mint például megyénkben a Zemplén tájegységben Sze­rencs ás Tokaj környékén, ahol az eg.y-két napos át­utazás volt eddig is a szo­kás, mert tartalmas progra­mok szervezésére nem tud­nak lehetőséget biztosítani. Mit tesz mégis az Idegen- forgalmi Hivatal, hogy a tranzitút helyett az adott­ságok feltárásával itt tartsa a vendégeket? Erről kérdez­tük Varjas Lászlót, a Borsod Tourist vezelőhelyetlesét. — Valóban gondban va­gyunk ezen a területen az utak szervezésével. Ma már a külföldieknek nem elég az égy-két órás látnivaló, olyan tartalmas szórakozást ke­resnek, mellyel hosszabb időt eltölthetnek. Legyen az sport, kulturális program, vagy akármilyen tevékeny­ség, amelyet csak azon a vi­déken lehet művelni. Apró sikereket már elkönyvelhe­tünk, ilyen például a To­kaj—Sárospatak közötti sé­tahajózás a Bodrogon, ame­lyet ebben az évben tovább szeretnénk fejleszteni a sá­rospataki művelődési házzal közösen. A tokaji Rákóczi- pincébe eddig is sok csopor­tunk látogatott, de ezt job­ban ki kell használni. Gond a városban, hogy az étkez­tetést nem lehet biztosítani, tehát ha a vízisportot, vagy a borturizmust fejleszteni akarjuk, erre megoldást kell találnunk. — Hányán szálltak meg az elmúlt évben a Tisza kempingben? — Közel 18 ezren, ebből 5 ezer külföldi volt. A ven­dégéjszakák száma pedig 22 ezer, 383 férőhelyre. Ha va­laki megelégszik ezzel a komfortfokozattal, akkor nincs is baj, de ha szállo­dában szeretné itt tölteni az éjszakát, el kell tanácsol­nunk. — Ügy gondolja elegendő propagandát kap a Zemplén környéke? Nem azért keve­sebb a látogató, mert önök is elhanyagolják ezt a részt, s inkább a miskolci fejlesz­tésekkel törődnek? — Erről szó sincs. Azért hoztunk létre Tokajban is kirendeltséget közösen a borkombináttal, hogy e táj értékeit jobban kiaknázhas­suk. Egy NSZK-beli utazási magazinban rendszeresen hirdetjük borkóstolós és víz- parti programjainkat. Ebben az évben pedig kiadunk egy közérdekű információs pros­pektust, amelyben minden zempléni lehetőségről is tá­jékoztatjuk az érdeklődőket. Létrehoztunk egy Zemplén Idegenforgalmi Koordinációs Bizottságot, melynek az a célja, hogy a helyi taná­csokkal közösen feltárjuk a lehetőségeket. — Ha most egy kedves vendégének kellene arra a környékre utat szervezni, melyiket ajánlaná? — Van egy hétnapos víz­parti üdülésünk Tokajban, 1800 forintba kerül. A Bod­rog és a Tisza összefolyásá­nak közelében lévő kem­pingben tudunk szállást ad­ni. A vízparti pihenés már maga csodálatos, s a kis vá­rosban megtekinthetik a műemlékeket. Különleges él­ményt nyújt a borkóstolás a Rákóczi-pincében, ahol szakvezető ismerteti a 700 éves pince történetéi és a borkészítés rejtelmeibe is betekintést nyújt. A Bodro­gon horgászni lehet- és hajó- kirándulást is tehetnek Sá­rospatakra, ahol az ottani értékekkel ismerkedhetnek. (obe) Ami a fórumból kimaradt A Mogyor Rádió Mis­kolc Körzeti Stúdiója leg­utóbb az árakról és az árellenöriések tapasztala­tairól tartott fórummű­sort. Az idő híján kima-, radt kérdésekre kértünk választ Dienes Imrénétől, az SZMT munkatársától, dr. Kapros Tibornétól, a megyei tanács*vb ipari osztályának vezetőjétől, dr. Makai Tibortól, a me­gyei tanács-vb kereske­delmi osztályvezetőjétől és Stefán Mihálytól, a Ke­reskedelmi Felügyelőség vezetőjétől. T Érzékenyebbek lettünk az árakra, a kiszolgálásra. Árak és áre/lenőrzések — A csillagokig emelt primőr ára benne van-e a tervezett 15 százalékos ár­emelésben? — kérdezte Tóth Albert Kazincbarcikáról. — Az idényáras cikkek — melyekbe a primőr áruk is tartoznak — 1987. évi ár­színvonala 23,6 százalékkal nőtt. Ez a ibolti és a piaci árakból tevődik össze. Az árszínvonal megfigyelési kö­rébe. annak mérése során piaci árindexek nem kerül­nek figyelembevételre. Te­hát a fogyasztói árszínvo­nal tervezett növekedése nem tartalmazza a piacon értékesített termékek ár­mozgásait. Ennek oka áz, hogy piacokon az árak moz­gását technikailag nem le­hel követni, így megfigyel­ni sem. s ezáltal az átlag számításánál kimarad. — Mit mutatnak az ár­ellenőrzési tapasztalatok, mert a fogyasztó úgy érzi, igencsak megugrottak az árak. — A termelő vállalatok többsége a jogszabályoknak megfelelően alakította ki új termelői árait. Az a fo­gyasztói áremelkedés, amit a boltokban nap mint nap tapasztalunk, elsősorban az általános forgalmi adó be­vezetéséből és a fogyasztói ártámogatások megszűnésé­ből származik. A gyermek- és csecsemőruházati cikkek áremelkedése mellett egyik fájó pontunk a lakossági szolgáltatások díjának nö­vekedése. A fodrásznál 25- a fény­képésznél közel 30, a ci­pésznél mintegy 18 száza­lékkal fizetünk többet azo­nos szolgáltatásért, mint tavaly. A Patyolat mosási díjai több. mint duplájára emelkedtek. Jelentősen ter­heli zsebünket a rádió és tv javítási díjainak növeke­dése. amely az évben mint­egy 20—25 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, — Mostanában úgy ta­pasztaljuk, hogy egyes cik­kek ára a különböző bol­tokban más és más. Hol a határa a szalbad árnak? — Elsősorban a kurrens híradástechnikai cikkeknél, kerti gépeknél, egyes vilá­gítási cikkeknél tapasztal­juk, hogy az egyes boltok egymástól lényegesen elté­rő fogyasztói árat alkal­maznak. A hiánycikkeik sokszor kirívóan magas áron kelnek el. A szabad ár nem jelenthet szabados árat. Min­den bejelentést megvizsgá­lunk. s ha bebizonyosodik, hogy valamely boltban ugyanazon cikket drágábban forgalmaztak, mint a kör­nyező üzletekben, intézke­dünk az indokolatlan árkü­lönbözet visszatéríttetésére. a vevő kártalanítására. Per­sze, az ilyen vizsgálatok többnyire hosszadalmasak, ezért célszerű, ha nagyobb értékű iparcikkek vásárlása esetén több boltban, áruház­ban is tájékozódunk az árakról. — Egy vásárló szóvá tet­te, hogy négy liter tejet vett. két liter megsavanyodott. Mellékelte a két tejesta- saikot, az egyikre rányom­ták a szavatossági határidőt, a másikon nincs. Kérdezi: kötelező-e a szavatossági idő feltüntetése a tejesta- sakokon ? — Az élelmiszertörvény előírja, hogy a tejestasa- kon fel kell tüntetni töb­bek között a fogyasztható­sági időt, tehát az iparnak ez kötelessége. A tasakon a lejárat napját kötelező je­lölni. természetesen a hűtő­láncot biztosítani kell, s a kereskedelem a lejárat nap­jáig forgalmazhatja. — A gyermek-, különös­képpen a csecsemő-ellá­tási cikkek nagymértékű áremelkedése országos köz­felháborodást váltott ki. Mi­ben tud intézkedni a szak- szervezet, hogy ezek a túl­zottan magas árak csökken­jenek? — kérdezte Sátoral­jaújhelyről, az Elzettből több dolgozó. — A vizsgálatok szembe­tűnő áraránytalanságokat tártaik fel a bakfis- és ka­maszruházatnál a felnőtt­termékekhez viszonyítva. A termékek adott műszaki pa­ramétereinek összehasonlítá­sa alapján szakmailag sem magyarázhatók. A társadal­mi érvizsgálatok jelzéseit is felhasználva, a Kereske­delmi Minisztérium január yégén, soron kívül felül­vizsgáltatta ezek árarányait, és elrendelte a visszaállítá­sát. — Hogyan tudják az ára­kat ellenőrizni, mikor na­ponta változnak, és mi lesz, amikor megszűnik az ár­stop? Talán tetszés szerint emelkedhetnek az árak? — kérdezi Varga Ede mezőkö­vesdi lakos. — A Kereskedelmi Fel­ügyelőség az adóreformmal összefüggő árintézkedések végrehajtását, az árak ki­alakítását. országos téma- vizsgálat keretében, az első negyedévben folyamatosan vizsgálta a városi és nagy­községi tanácsok szakigaz­gatási szerveinek és a tár­sadalmi ellenőröknek a köz­reműködésével. Eddig mint­egy 350 ellenőrzésre került sor a kereskedelmi, vendég­látóipari és a magánkeres- kedelmi üzletekben. Az ellenőrzések elsősor­ban arra irányultak, hogy az 1987. december 31-én készleten lévő, majd az ezt követően beérkező áruknál az új árakat előírásszerűén képeztók-e. Tapasztalható volt néhány cikk esetében a nem megfelelő árindex al­kalmazása amiatt, hogy az áruféle beazonosítása nehéz*- kes. Nem lehetett például megállapítani az áru cím­kéjéről, hogy az belföldi ké- szitésű-e, vagy import, így a megadott nem rubelelszá­molású fogyasztói árindexet alkalmazták olyan esetek­ben. amikor a belföldi- ki­sebb mértékű árindexet fel­lett volna. Természetesen, ezeket korrigálták. Az eb­ből adódó egyedi eltérés minimális mértékű. A ke­reskedők igyekeztek eleget tenni a fogyasztói árak ki­alakításáról szóló jogszabá­lyi előírásoknak. Mi lesz később? A felügyelőség és a többi társellenőrző szerv továbbra is figyelemmel kíséri és vizsgálja az árak kialakítását, az áral­kalmazást. Tisztességtelen ár alkalmazásának megálla­pítása esetén intézkednek. Hiányérzetein van. Pon­tosabban volt... Hiányol­tam, hiába vártam szom­baton ■ a földgépekét.. . Hogy megértsék, vissza kell mennem egy kicsit az időben. No nem túlságo­san messzire — nem idő­utazásra hívom Önöket — csak az elmúlt év végére, annak is aranyvasárnap­ként emlegetett napjára. Talán még emlékeznek, kicsit ködös, de enyhe volt az idő azon a hajnalon. Hajnalon bizony, mert a földgépek tompa puffogá­sa hajnalok hajnalán éb­resztett. a miskolci Vörös­marty utcában; szemközt azzal a térrel, amelyről a fáma úgy mondja, ott ját­szótér lesz, süllyesztett dü- höngőpályával, fűvel, fá­val, padokkal, mászókák- kal, s ki tudja még mi mindennel. A környék la­kói — mi mást tehetné­nek — régóta mondják, a csúf felvonulási épületek helyén jó lenne egy, gye­reknek, idősebbnek egy­aránt alkalmatos terecske. A játszótér merthogy ezen a lakótele­pen nagy hiány van abból. Három hónappal, meg egy kicsivel ezelőtt min­denesetre felcsillant a re­mény. Igaz, sokan gyanús­nak találták, hogy éppen aranyvasárnapon jelentek meg a gépek, de hát la vá­roslakó már csak ilyen, hajlik a tamáskodásra. Emlegettek holmi év vé­gi hajrát, elköltendő fo­rintokat és hiányzó, követ­kezésképp jól jövő pén­zecskét. Rosszmájúság fél­re — mondom én — mert a gépek és kezelőik amúgy becsülettel szaggatták a parkírozó betonját, ásták, tiírták a földet, úgyhogy estére már akkora gödör is volt, amelybe a gyere­kek egy jobbfajta focipá­lyát is beleképzelhettek. Karácsonykor persze el­csendesedett a környék, de hát ezt természetesnek tartotta mindenki. Majd jönnek — gondolták, gon­doltuk és vártunk. Hó nem lepte, fagy nemigen keményítette a földet, most pedig már inkább az elmúlt napok esővize csil­lan meg itt-ott... És só­hajok szállnak, fohászok rebbennek, Luca székét emlegetik egyesek, ami persze kiváltképp tévedés, mert az tizenhárom nap alatt elkészül köztudomá­súan, hogy felállva rá meg- láttassék a boszorkány, vagy legalább ,a jövendő ... A hiba nyilván bennünk van. Mi a boszorkányra figyeltünk, holott a park­építőket kellett volna szemrevételeznünk. Mivel itt a tavaszi szünet, s a leendő játszótéren legfel­jebb sarat lehet dagaszta­ni, ami nem kifejezetten anyai öröm, sőt!, élek a gyanúperrel, hogy Lucá­nak ama emlegetett szé­kére még szükségünk le­het. Mindenesetre szóbeli fogadások már köttetnek az idei aranyvasárnapra. (csulorás) Le h etoseq és tehetősség

Next

/
Oldalképek
Tartalom