Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. április 5., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Árelízési tapasztalatok Az árhatóságok az első negyedévijén több mini 171)0 gazdálkodó szerv ezetnél és ötezei* kisiparosnál, valamint magánkereskedőnél végeztek áréi lenőrzéseket, eél vizsgáin tok köreiében. .Ezeknek mintegy fele az ipari tevékenységet és szolgáltatásokat érintette. A fogyasztásicikk-, a termelőeszköz- és a külkereskedelemben csaknem 000 gazdálkodó szervezetnél került sor az átárazások ellenőrzésére. E vizsgálatokhoz kapcsolódóan számos hagyományos és szerződéses boltban, piaci elárusitóhelyen és szolgáltató felvevőhelyen ellenőrizték az árhatóságok az új árak helyességéi. Ebbe a munkába bevonták a kereskedelmi felügyelőségeket és a helyi szakszervezetek társadalmi ellenőreit is. Ezeknek az árellenőrzéseknek kettős feladatuk volt: egyrészt a helyszínen vizsgálták az új árak kialakításának és alkalmazásának helyességét, másrészt szakmai segítséget és eligazítás' adtak a gyakorlati végrehajtásban felmerülő kérdések megoldásához. A második negyedévtől tovább folytatódik a széles körű ellenőrzés, zömében átfogó érvizsgálatok keretében. Az Országos Árhivatalban az eddigi ellenőrzések tapasztalatait előzetesen összegezték. Ebből megállapítható, hogy az iparban az átárazást időben .és általában szabályszerűen végezték el. Előfordult, hogy alacsonyabb árindexet alkalmaztak. vagy az árakat félteié kerekítették, s arra is volt példa, hogy bázisárként nem megfelelő árat alkalmaztak. Olyan esettel is találkoztak az ellenőrük, amikor a vállalat nem minden terméket árazott át, csak azokat, amelyekre már megrendelése volt. A legtöbb gond ott jelentkezett, ahol a vállalatokra volt bízva az árváltozás mértékének meghatározása. Sok helyütt az eladó és a vevő módosította a szállítási határidőket, s a teljesítésnél az indokoltnál magasabb áron számlázott. Széles körben tapasztalták, hogy a szállítások az első negyedévben akadoztak, aminek az okai között anyagellátási gondok éppúgy szerepeltek, mint az export mindenáron való növelése, és csak a megmaradt készletekből szállítottak a belföldi partnereknek. Az élelmiszeriparban tartott vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy az átárazások nyomán kialakított új árakat a vállalatok általában időben közölték, de a szállítók és vevők közölt több területen eltérések mutatkoztak. A kereskedelemben történt hitelvisszavonások miatt sok megrendelőnek csökkent a fizetőképessége, ezért nem rendelt, s ez nehezítette az áruszállítás folyamatosságát. Az építőanyag-ipari vállalatok a vártnál alacsonyabb árindexeket állapítottak meg, s jövedelmezőségük fokozása érdekében áremelést terveztek a második negyedévtől kezdődően. Az építőiparban pedig még jelenleg is tartanak azok az árkonzultációk, amelyek az eddigi aránytalanságokat hivatottak tisztázni és rendezni. A szolgáltató területen gondot okozott a központi indexek hiánya, továbbá, hogy egyes szolgáltatások dija olyan nagy mértékben emelkedett, hogy az máris jelentős forgalom- visszaesést eredményezett, például a lakossági ruhatisztításban és a cipőjavításban. A belkereskedelemben sokféle aránytalansággal találkoztak az ellenőrök, például azonos termékeket az egyes üzletek jelentős árkülönbséggel értékesítettek. A magánkereskedők közül többen úgy emelték áraikat, hogy jövedelempozíciójuk ne romoljon, másolt bezárták üzleteiket, ami helyenként ellátási problémákat is okozott. A külkereskedelemben az átárazás jövedelmezőségi és finanszírozási gondokat is előidézett. Akadozott a külkereskedelmi vállalatok és belföldi partnereik között a szerződéskötés, illetve az árakban történő megállapodás. A megváltozott jövedelmezőségi viszonyok miatt néhány vállalatnál a már lekötött tételek gyártásában is nehézségek mutatkoznak. Több külkereskedelmi vállalat már közölte szállító partnerével, hogy rövidesen díjkulcsemelést hajt végre költségei fedezésére. Az Országos Árhivatalban a következő hetekben részletesebben is elemzik, értékelik az elmúlt három hónap ellenőrzési tapasztalatait, és irányelveket dolgoznak ki az árellenőrzés újszerű feladataihoz igazodva. Az árjogszabályi változásokhoz kapcsolódóan az arellenörzésnek a jövőben a korábbinál kisebb arányban kell a tételes, adminisztratív szabályok, előírások betartásának vizsgalatára irányulnia. Nyugdíjban, inkognitóban? Néhány évvel ezelőtt nevükkel gyakorta találkozhattunk az Észak-Ma- gyarország hasábjain (is). Közéleti emberként — élén egy hivatalnak, egy szövetkezetnek vagy más gazdasági egységnek - aktív formálói voltak a politikai, a társadalmi, a gazdasági viszonyoknak, a közéletnek. Kisebb-na- gyobb közösségek mindennapját alakították, szervezték, vezettek. Irányítói, koordinálói, cselekvő részesei voltak megannyi cél, terv realizálásának, valóra váltásának. így ment ez évtizedeken át. Ám az élet rendje az (az idő sajnos senki felett nem múlik el nyomtalanul, következésképp eljön a nyugdíjkor ideje), hogy egyszer, amikor eljön az a perc, a stafétabotot át kell adniuk az utánuk következőknek. Tisztában voltak vele; s ők akkor, ott, abban a percben annak rendje- módja szerint cselekedtek. Miként évtizedeken át a munkában, ebben is tudták a fegyelmet. Azóta csend van körülöttük. Olvasóink ma már nem találkoznak e nevekkel az újságok hasábjain, következésképp — a szükebb környezetet leszámítva — nemigen tudhatnak róluk .semmit. De nemcsak ők, mi az információk továbbítói, az újságírók sem! Megvannak, hogy vannak, mit csinálnak? Ezek a kérdések bizony — olykor-olykor rájuk gondolván — mibennünk is megfogalmazódtak, megfogalmazódnak. S előbb-utóbb a következő gondolat nem lehetett más, mint egy elhatározás. S ennek nyomán, ennek az elhatározásnak engedelmeskedve bekopogtunk (s a jövőben tervezzük ezt kellő rendszerességgel) a nyugdíjasokhoz. Elsőként három hajdanvolt elnökhöz látogattunk cl. Élni! takaréklángon ANTAL SIMON Tizenkét esztendőn át volt az országosan is ismert szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz elnöke. Napra pontosan tudja, hogy 1970. április 1-je és 1982. jiprilis 1 -je között. Ez idő alatt a gazdaság öt alkalommal érdemelte ki a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Nem véletlen tehát, hogy nyugdíjba vonulásakor több évtizedes munkásságáért, tanácsi és szövetkezeti munkájáért, a magyar mezőgazdaság eredményes szolgálatáért kiérdemelte a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést. Ma is ott él, ahol született, ahol élete nagy részét tisztességes munkával eltöltötte, Szentistvánon. Hogy miként? Csendesen. De halljuk magát Antal Simont! — Én legbelül tudatosan készültem a nyugdíjas évekre. Természetesnek tartottam. hogy ez az élet rendje, egyébként is aktív korom utolsó éveiben már éreztem, nem bírok el annyi idegi, fizikai megterhelést, mint korábban. Könnyebben, hamarabb elfáradtam. Szóval nálam a „pályamódosítás” törést nem okozott. Mindenekelőtt azért nem, mert tudtam, nyugdíjasként sem leszek tétlen, lesz mit csinálnom. még ha az más is lesz, mint egy nagy gazdaság irányítása. Most egy kis gazdaságnak, a saját magaménak vagyok az irányítója. Szóval, egy személyben vaLakossági fórum Nem volt túlzottan nagy az érdeklődés a városlakók részéről. Kevesen jöttek el arra a fórumra, melyet a Fogyasztók Városi Tanácsa szervezett a Távhö Szolgáltató Vállalat munkájáról. Hogy mégsem csak úgy „ezt kipipálhatjuk” formában zajlott a rendezvény, azt a jelenlevők „túlfűtött" véleményének és kérdéseinek köszönhetjük. Höniffh Mihály, a vállalat igazgatója tájékoztatójában elmondta, hogy Miskolcon 32 031 lakást fűlenek. Legnagyobb a központi üzemükből ellátott Szinva—Népkert lakóterület, itt 13 532, az avasi lakótelepen pedig 11 769 otthont fűtőnek. Talán érdekes az is, hogy a lakásokon belüli szerelvények nem tartoznak a Távhőhöz, hanem a lakástulajdonosoké, így ha azok meghibásodnak, javítani csak akkor tudják, amennyiben szerződésük van arra a lakótömbre az ingatlankezelővel, a lakásszövetkezettel, vagy az OTP-társasházakkal. Ennek a kusza tulajdonviszonynak persze az a következménye, hogy minden hiba esetén őket riasztják először, hiszen a vállalat éjjel-nappal tart ügyeletet az 51-451-es lele- fonszámon. Minden résztvevőt megdöbbentett az az adat. hogy 10,4 millió forint a Távhö kintlévősége, amelynek becslések szerint csak 1 3-a hajtható be. a többi elvész. A fizetési morál az avasi lakótelepen a legrosszabb, hiszen itt 5,1 millióval adósak a lakók. Még szomorúbb az, hogy az adósságállomány az utóbbi évben 30 százalékkal nőtt. A résztvevők kérdéseire Torma Iván, a vállalat főmérnöke is válaszolt. Mi minden érdekelte a lakosságot ? Tízmillió forint hátralék a Távhőnél — Hány panasz érkezik évente a diszpécserközpontba? — Sok jogtalan és 815 indokolt, például az elmúlt évben. Ezeket a hibafelvevő 12 órán belül köteles megvizsgálni, és intézkedni a megoldásról. — Az idei enyhe tél mennyi megtakarítást hoz a vállalatnak? — Számszerű adatot nem tudunk még mondani, de az a pénz nem a nyereséget növeli, hanem karbantartásra fordítjuk. Az összeg attól függ, hány fokkal volt magasabb a Miskolcra számított átlaghőmérséklet a szokásosnál, nekünk annyival kellett kevesebbet fűtenünk. Egyébként a fűtésszolgáltatás ma is dotált levékenység, a lakó fizeti a költségek 30, az állam a 70 százalékát. — Mit tesznek azokkal, akik nem fizetnek? — Nem sokat tehetünk. Felszólítjuk. majd a saját vállalatnak elküldjük a letiltást, de a behajthatok sorában mi csak a hatodikok vagyunk, így nem nagy a remény, hogy jut a fizetés 33 százalékából nekünk is valami. A fűtést lezárni nem tudjuk, és nem költöztethetjük ki az ott lakót egy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba, ahol kevesebbet kellene fizetnie. — Miért mindig akkor van meleg viz, amikor éppen mérni jönnek a vállalattól? — Úgy hiszem, ez tévedés, hiszen a méröcsoporl — 20 fő — tagjai csak reggel tudják meg, hogy mely lakásokat kell ellenőrizniük, ezt pontosan az üzemiekkel való összejátszás elkerülésére rendeltük el. Tehát hiába szólna bárhová, hogy „Fütsetek fiúk, mert megyünk!", mire annak hatása lenne, már az ellenőrzésnek vége van. Egyébként a hőmérsékletméréskor a szoba közepén, másfél méterrel a padlózat felszínétől mérnek, hitelesített mérőeszközökkel. A szobában 20, a konyhában 16, a fürdőszobában 24 foknak kell lennie, ha kevesebb, vagy ha a lakó nem ért egyet a méréssel, a füzetbe bejegyezheti. — Mit tesznek a penészedés ellen? — Három évig pereskedtünk már a különböző szervekkel. A dolog nem egyértelmű, ugyanis a penésze- sedéshez a panellakásoknál minden feltétel adott: a pára lecsapódik a hideg falfelületen, nedvesség képződik, és ott a szerúes anyag, a ta-’ pétaragasztó, ami jó táptalaj. Csináltunk egy kísérletet a Vologda lakótelepen: az ablakokat tökéletesre szigeteltük, 25 fokon fűtöttünk. Mi történt? Megjelent egy újabb fajta penész, amely 25 fokon tenyészik. Tanácsunk: szellőztessen gyakrabban, akinél megjelent a penész, húzza el a faltól a bútorokat, hogy biztosítsa a levegőzést. A területek tanácstagi képviselői több egyedi panaszt is elmondtak, melyre a vállalat vezetése intézkedést ígért. O. B. E. gyök elnök meg fizikai munkás. A 400 négyszögöl kert megművelése az egyik tevékenységem. Ebben megterem zöldség, virág, még a szőlő is. Tavasztól késő őszig van venne tennivaló. A kert mellett állatokat tartunk. Van vagy 70 baromfi, ezenkívül sertés. Az utóbbiakból 8—10-et évente a tsz-en keresztül értékesítek. Annak idején a munkahelyi elfoglaltság miatt kevés idő jutott egy kedves szenvedélyemre, az olvasásra. Jelenleg erre is módom nyílik. Különösen a történelmi műveket, életrajzokat, visz- szaemlékezéseket kedvelem. Most például Nógrádi Sándor emlékezéseit olvasom. Nagyon szeretem Jókait, s bizony nemegyszer kezembe veszek szakmai könyveket is. Itt van többek között a kétkötetes Növénytan, szinte mindennap belelapozok. Szóval így éldegélek. Csendben, a feleségemmel kettecskén, s koromhoz képest elfogadható egészséggel. Egyébként köszönöm szépen a szíves érdeklődést. FARMOSI IMRE Negyvennégy éves munka- viszony után öt éve, 1984- ben ment nyugdíjba. Élete, munkássága összeforrt a földmívesszövetkezeti, később fogyasztási szövetkezeti mozgalommal. Olvasóink elsősorban mint a kiváló hírű Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnökét ismerhették. Huszonegy esztendőn volt annak a szakcsoporti termelés terén országosan is úttörő munkát vállalt szövetkezetnek az elnöke. A háztáji és a kisegítő gazdaságok eredményes szervezéséért Eötvös Loránd-díjjal, egész munkásságáért pedig nyugdíjba vonulásakor a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. — Mint nyugdíjas hogyan élek? Mindig el vagyok foglalva, szerencsére a nyugdíjas embernek nincs szabadideje. De félre a tréfát, tény. leg nincs időm unatkozni. A mozgalomtól teljes mértékben a mai napig nem szakadtam el. Tagja vagyok a Szövosz elnöksége mellett működő nyugdíjasokból álló szaktanácsadói bizottságnak, ahogy tréfásan nevezzük a „vének tanácsának”. Továbbra is tagja maradtam a Mészöv, áfész választmányának. s itt Kövesden a tanács eltolási bizottságának. Természetesen ezek csak alkalmi elfoglaltságok. Az időm nagy része gazdálkodással telik. Szülőfalumban, Bogácson fél hold szőlőt művelünk a családdal. Aki szölészkedik, tudja mennyi a munka vele, kezdve a metszéstől egészen a szüretig. Ám kitűnő kikapcsolódás, minden nyugdíjasnak tudom ajánlani. A szőlő mellett itt Kövesden egy 460 négyszög- öles telket művelünk a feleségemmel, aki szintén nyugdíjas. Itt megtermelünk mindent. , zöldséget. babot, krumplit, nem kell a piacra mennünk, sőt némelyik termésből feleslegünk is van. Ezenkívül sokat rádiózom, tévét nézek, olvasok. Aztán ott vannak a gyerekek, a kiterjedt rokonság. A na-* gyobb fiaméknál van egy. unoka, a kisebbik fiam, a Zoli pedig most nősül. Az egészségem szerencsére rendben, de ez nem a véletlen műve. Amikor elmentem nyugdíjba, rövid időn belül felment a súlyom, rakoncát- lankodott a vérnyomásom, sőt korábban a szívem is. De aztán az orvosi tanácsot megfogadva, a súllyal nem engedem el magamat, sokat mozgok, a táplálkozásra is vigyázok. S azóta súly, szív, vérnyomás nem rendetlenkedik. Remélem, hogy a szőlőművelés, és az ehhez hasonló fizikai munkák tartós és hatásos gyógyszernek bizonyulnak. DR. SZILAGYI JANOS Negyven éven át dolgozott a közigazgatásban. Tiszaval- kon közellátási előadóként kezdte pályáját, ugyanott lett 1949-ben községi jegyző, majd Bogácson 1950-ben előbb vezetőjegyző, később tanácselnök. Mezőkövesdre 1952-ben került, mint járási tanács elnökhelyettese. Volt aztán a járási tanács titkára, a Mezőkövesdi Községi Tanács elnöke, járási tanács elnöke, s legvégül a járási hivatal elnöke. 1984. február 1-jével ment nyugdíjba. Számos kitüntetés birtokosa, többek között kétszer kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. — Gyakorlati értelemben nem is igen vagyok nyugdíjas — kezdte a beszélgetést dr. Szilágyi János. — Már a nyugdíjba vonulásom évében. heti 3 napban elvállaltam a Geleji Halászati Szövetkezet jogtanácsosi állását. Itt voltam egy évig. Most pedig a BUBIV egri gyárának vagyok — heti 2 napban, havi 70 órában — a jogtanácsosa. Két okból is csinálom. Egyrészt nekem a hivatali munka életelemem volt, ettől megválni nem tudok. Másrészt azért csinálom, mert nem akarok kiesni a gyakorlatból. A jogtanácsosi szakvizsgát már nyugdíjasként 1985. október 31- én tettem le. A közélettől egyébként azért sem szakadtam el. mert 1984. tavaszától a szakmaközi bizottság mezőkövesdi városi titkára vagyok (1987. februárjától SZOT-határozat alapján a Szakszervezetek Mezőkövesdi Városi Bizottságának titkára a beosztás pontos .neve.) A megyében elsőként — kísérletképpen — mi hoztuk létre a jogsegélyszolgálati bizottságot, amit másik két jogász kollégával együtt, hárman működtetünk. Minden páros héten pénteken délután tartunk fogadóórákat. Emellett a Mezőkövesdi Hórvölgye Horgászegyesület elnöke tisztét is betöltőm az egyesület megalakulása óta. Más elfoglaltságom? Itt ez a kert. Feladatom a fák metszése, ápolása. Aztán nem utolsósorban a család. Van két asszonylányom, mindkét, helyen 2—2 unoka. Szóval vannak örömteljes nagyapai kötelességeim. Vagyis ilyen mozgalmas egy nyugdíjas élete, s ez addig mindig így lesz. amíg lesz hozzá egészség. Mi mást kívánhatnánk? Soha ne fogyjanak ki a „nyugdíjas” munkából. Hniriti Imre
